Dunántúli Napló, 1987. április (44. évfolyam, 90-118. szám)
1987-04-01 / 90. szám
1987. április 1.« szerda DunűntűU napló 5 Tisztítják az útpadkákat és az árkokat Főként az erre járó szemétszállító gépkocsikról kerül a hulladék az útmenti árokba Színházi nívódíjak A Művelődési Minisztérium a Pécsi Nemzeti Színház új bemutatói közül kettő rendezőjét és színművészeit részesítette nivó- I díjban. Az elismerést tegnap adta át Pécsett Kom- tódi Józsefné. a városi tanács elnökhelyettese. A nívódíjat kapott két produk- ; ció: Schwajda György: Mari című darabjából színpadra állított előadás (rendező: Szpke István), valamint Hernádi Gyula: Dogma című művének ős- : bemutató produkciója (rendező: Nógrádi Róbert). I Zeneiskolások fesztiválja Csonka Csilla és Faragó Réka kitűnő minősítést kapott. Fotó: Proksza László Négykezes találkozó Szigetváron Köztisztasági őrjárat a harkányi úton Gondoskodás Az útmenti padka és az árok fele hosszon már tiszta, s mihelyt ismét szárazra fordul az időjárás, tovább folytatja a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat a szemét összeszedését. A Pécsről Harkány felé vezető, meglehetősen nagyforgalmú útról van szó, amelynek két oldalán — a városból kifelé tartva, különösen a jobb oldalán — évek óta visszatérő jelenségként sze- metszúróan sok a hulladék. Tegnap is ezt láttuk a reménypusztai Új Élet Termelőszövetkezet központján túli szakaszon, ahova még nem jutott el a vállalat. Sőt! A mór rendbe- tett részen egyhelyütt kartondobozok sorakoztak egymás mellett. Valaki kirakta. Amerre még nem jártak a köztisztasági vállalat dolgozói, ott a tejes zacskóktól kezdve a papírdarabokon át sok minden ékteleníti az árkot. Az erős szél a vetéseken is pörgeti a ki- sebb-nagyobb fólia és papírdarabkákat. A rengeteg szemét nyomán egészen addig a bekötőútja jutunk, amely vállalat útja, s amely a szemétlerakó telephez vezet. Itt vége szakad a szemét-nyomvonalnak. — Ez a mi útunk, rendszeresen tisztítjuk — mondja Kuzsel Ferenc, a Pécsi Köztisztasági- és Útkarbantartó Vállalat műszaki igazgatója. — Itt is sok a munkánk, de a harkányi út idáig tartó szakaszán még több. Régi gyakorlatunk, hogy a téli hónapok után egy alapos tavaszi takarítással rendbe tesszük, majd ha ismét összegyűlik újból megtisztítjuk. Mi sem tudjuk elnézni ezt a rengeteg szemetet annak ellenére, hogy ez az útszakasz már nem tartozik hozzánk. A kérdés az, hogy honnét és hogyan kerül ide ez a rengeteg hulladék? A köztisztasági vállalat vezetői előtt ismert a vélemény, miszerint ők szállítják erre a városból a szemetet a lerakóhelyig, s közben a nyitott kocsikról potyog a hulladék. Kuzsel Ferenc és Kovács József üzemvezető mást mond: zárt kocsijaikból nem kerülhet ki hulladék, az egyetlen nyitott, de ponyvával fedett autójuk pedig ritkán és akkor is törmeléket szállít. Hogy akkor mégis mitől szemetes az út, arról teljesen megegyezik a véleményük Szalai Lászlóéval, a Közúti Igazgatóság fenntartási főmérnökével. Elsősorban azokról a nyitott, vagy rosszul fedett kocsikról hullik le sok minden, amelyekkel akár magánfuvarozók, akár vállalatok viszik a lerakóhelyre a hulladékot. Mivel ez az út már a Közúti Igazgatósághoz tartozik, tavaly úgy döntöttek, hogy együttes ellenőrzéssel próbálják kideríteni, hogy kik szemetelnek. Az igazgatóság és a vállalat ellenőrei a gondatlanul takart, fedett kocsiban szemetet szállító autók rendszáma alapján több vállalatot felszólítottak, hogy az előírásoknak megfelelően szállítsák a szemetet. A felszólításnak nem sok foganatja volt. Idén .újabb ilyen közös ellenőrzéseket terveznek komolyabb következményekkel. Ugyanakkor még a tavasszal a vállalat és az igazgatóság összegyűjti az utak padkáin, illetve az árkokban lévő szemetet, de ennek csak akkor lesz igazán és tartósan látszata, ha nem folytatódik minden úgy, ahogy eddig. T. É. Szabó néni átveszi az ebédet. Hetente ingyen ebédet visz a Garancia Szolgáltatóipari Szövetkezet négy dolgozója egy 93 éves pécsi asszonynak. Tegnap is a megszokott időben fél tizenegykor érkezett egy kocsi tele olajoskannákkal és ráadásként egy éthordóval. — Már nyolc éve szállítunk olajat Gizi néninek — mondja Murvai János fuvaros. -- Eddig minden alkalommal kijött elénk a kapuba, de két hete, mióta hazakerült a kórházból, már a lakásban is alig tud mozogni. Hét közben nincs aki főtt ételt készítsen neki, ezért elhatároztuk, mi hozunk ebédet. Pénzt természetesen nem fogadunk el érte. — Ma az én feleségem főzött — teszi hozzá a társ Móri Ferenc. — Mivel a néni fűszereset nem ehet, saját ebédünket utólag ízesítjük. Jövő héten Kovács József és Gulyás Laci barátaink hoznak ebédet, egy kolléganőnk pedig, akinek említettük a néni állapotát, megígérte, hogy a hét vé- vén eljön és áthúzza az ágyneműt tisztára, s a használtakat kimossa. Az idős asszony a körülményekhez képest jól van. Magas kora ellenére szellemileg friss és bőbeszédű. Hetente jár hozzá egy házi gondozó és hétvégeken egyetlen pécsi rokona is. Azért, hogy hét közben nem konzerveken kell élnie, rendkívül hálás a négy fiatalembernek. — Feri és társai nagyon jó- lelkűek. Nem is tudom mi lenne a világgal, ha egy-két ilyen ember nem volna — mondja búcsúzóul kicsiny székébe kuporodva Gizi néni. H. A. f.......... 1 1 1 " .......... ............ 1 j 0 8-000 telefonszömon 1Megalakult a Hungária- Grosch — rövidített nevén Hugo - magyar—osztrák vegyes- vállalat, mely főként gyű- mölcslaültetvények telepité. sével, s a megtermett gyümölcsök értékesítésével kíván foglalkozni. A vegyesvállalat alaptőkéje gyarapítására KÖTVÉNYEKET BOCSÁT KI a lakosság részére 50 000 és 100 000 forintos, a közületek- nek 1 millió forintos címletekben. A vállalat a hazai déligyümölcs-ellátási gondok enyhítésére figyelemmel Dél- Olaszországban narancs- és mandarinültetvényeket kiván telepíteni, erre a célra alaptőkéjéből 120 hektáros területet vásárolt és vett öröktulajdonba. A területre magyar agrárszakemberek közreműködésével, a legkorszerűbb biotechnológiai eredmények f elhasználásával ki- nemesitett, vírusmentes narancs- és mandarinfacsemetéket ültetnek, melyek igen gyorsan, általában két és fél, három év alatt termőre fordulnak, és - jelenleg szabadalmaztatás alatt álló - speciális metszéssel évtizedeken át növekvő mennyiségű termést hoznak. A cég a gyümölcsöket elsősorban a magyar piacon kívánja értékesíteni, a tervek szerint szezonon kívül, tehát a tavaszi, a nyári és az őszi időszakban, amikor értük magasabb árat lehet elérni. A Hugo-kötvények - igazodva a hazai kamatlábhoz évi 11 százalékkal kamatoznak, kedvezmény viszont, hogy a kamatokat osztrák schillingben is lehet igényel- ni, a cég ezt kérésre a kötvénytulajdonos szabad rendelkezésű devizaszámlájára utalja. További kedvezmény, hogy gyümölcsszüretkor mód nyílik magyar munkaerő foglalkoztatására, főként diákmunkára, s itt a kötvénytulajdonosok gyermekei előnyben részesülnek. Utaztatás a cég különbuszán. A Hugo-kötvények tőkerészét a cég a termőre fordulást követően, tehát a 4. évben kezdi meg visszafizetni, éspedig öt éven át, tiz egyenlő részletben, tekintettel arra, hogy egy-egy évben kétszeri szürettel számolnak. Akik tőkerészüket bent kívánják hagyni, azok részére a későbbiekben lehetőség nyílik, hogy ültetvényt béreljenek, esetleg vásároljanak. Ez esetben a kamatokon túl a mindenkori termés jövedelméből is részesülhetnek. A Hugo-kötvények jegyzése ma kezdődik, felvilágosítással a 08-000 telelonszá- mon szolgálnak. Hugo-kötvények külföldi ültetvénytelepítésre- Sokat gyakoroltunk erre az alkalomra is. Beáta egyébként már kilenc éve zongorázik, én hatodik esztendeje. Beától kaptam kedvet a zenetanuláshoz. Bólyiak vagyunk, onnan járunk be a mohácsi zeneiskolába és gimnáziumba. Győri Katalin és Kresz Beáta még a zeneművek előadása után is izgulnak kicsit. Mondják, a második Liszt-darabnál az izgalomtól egy-két hangot elvétettek, de a Bölcsődal, úgy érzik, jól sikerült. A megbeszélés után az értékelő bizottság tagjai, Ábrahám Mariann, budapesti zeneművészeti szakközépiskolai tanár, Thész László, szekszárdi zeneiskola igazgató és Bánky József, Liszt-díjas pécsi zongora- művész felolvasták véleményüket az elhangzott bemutatókról. Három kategóriába — kiemelkedően jó, dicséretes, jó - sorolták a négykezes zongoraműveket előadó zeneiskolás tanulók zenei teljesítményét. A legtöbben kiemelkedően jó minősítést kaptak. A négykezes találkozót tegnap rendezték meg a szép szigetvári zeneiskolában, amely átadása óta már számos zenei és más kulturális eseménynek is otthont adott. A Baranya Megyei Tanács művelődési osztálya, a megyei Pedagógiai Intézet, a Szigetvári Városi Tanács művelődési osztálya és a Szigetvári Állami Zeneiskola háromévenként tartja ezt a találkozót. A tegnapi, amelyet Várnai Ferenc nyitott meg, a negyedik volt a rendezvények sorában. A találkozó célja, hogy a megye zeneiskolásainak legjobbjait még tovább ösztönözzék, buzdítsák zenei tanulmányaik folytatására, a zene szeretetére. A találkozók korábban versenyjellegűek voltak, de a szervezők ezt a fesz- tivólformát jobbnak találták, így is csökkentve a versenyekhez tartozó feszültséget, izgalmat. Tegnap 76 tanuló mutatta be zongoratudását. Komlóról, Mohácsról, Pécsről, Sásdról, Siklósról, Szigetvárról, Szentlő- rincről érkeztek. Dr. Zimányi Lászlóné, a szigetvári zeneiskola igazgatója végighallgatta a délelőtti és a délutáni kis koncerteket. Véleménye szerint zeneileg nagyon felkészült gyerekek vettek részt a találkozón, teljesítményük a felkészítő tanárok gondos munkáját is dicséri. A szénbányászat első negyedéve Kétszázhúszezer tonna szén terven felül Elismerésre méltó eredménynyel zórtók az első negyedévet a hazai szénbányák. A tervezettnél 220 000 tonnával több, összesen 5 millió 870 ezer tonna szenet termeltek januártól március végéig. Ez’ a mennyiség csaknem 300 000 tonnával több az előző év ugyanezen időszakában felszínre hozott szénnél. A túlteljesítés okait elemezve a szakemberek első helyre teszik azt, hogy Tatabánya kivételével valamennyi bányavállalat - az év eleji nehézségek ellenére is — ütemesen termelt. Külön kiemelik a dorogi és a mecseki bányászok helytállását, akik nagy erőfeszítéssel, de végül is sikerrel úrrá lettek a múlt évi teimelési nehézségeiken. A Mátraaljai Szénbányák lignittermelése a terveknek megfelelően alakult. A Bányászati Egyesüléstől kapott tájékoztatás szerint mindvégig kiegyensúlyozott volt a lakosság tüzelőanyag-ellátása. Ugyanakkor nem akadályozta fűtőanyaghiány a nagy- fogyasztók, köztük a Magyar Villamos Művek Tröszt és a MÁV munkáját sem. Az első negyedév kedvező eredményei közé tartozik továbbá, hogy a legtöbb bányánál már nincs munkaerőhiány. Cigány népfőiskola Komlón Az országban második alkalommal indul cigány népfőiskola. A különböző előadásokból, vitákból álló rendezvény- sorozat első programja tegnap volt Komlón. A megnyitót az ötlet meghonosítója, dr. Erdődi Gyula, a megyei tanács Cigányügyi Koordinációs Bizottságának titkára mondta, majd Lakatos Menyhért író, a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének elnöke tartott előadást. Megtudtuk, hogy a cigány népfőiskola előadássorozatán 40—50 ember folyamatos részvételére számítanak, ha a létszám állandó marad. A programokon természetesen minden érdeklődőt szívesen látnak. Nem véletlenül Komló a székhelye a cigány népfőiskolának. Ebben a városban tekintettel a cigánylakosság viszonylag magas arányára, számára — eddig is kiemelten törődtek ezzel a népcsoporttal. Az első előadássorozat hét részből áll; áprilisban a magyarországi cigányság helyzetéről és a mindennapi élettel kapcsolatos cigányszokásokról, hagyományokról lesz előadás; májusban meteorológiai előrejelzésről hallhatnak az érdeklődők és Sugár Andrással is találkozhatnak, aki aktuális belér külpolitikai kérdésekről beszél; júniusban Élet a Földön címmel csillagászati program lesz, és a baranyai cigánylakosság életkörülményeiről hangzik el előadás. Fotó: Szundi György
