Dunántúli Napló, 1987. április (44. évfolyam, 90-118. szám)

1987-04-04 / 93. szám

A Szovjetunió életéből Gáz robbant Tunguszban? Az 1908. június 30-ón bekövetkezett tunguszi ka­tasztrófával kapcsolatban — amelynek eredetét eddig meteoritbecsapódással ma­gyarázták — érdekes hipo­tézist állított fel A. Easz- tegin, novoszobirszki ge­ológus. Véleménye szerint ezen a napon földrengés volt, amelynek epicentruma egybeesett egy jelentős szénhidrogén lelőhellyel. A repedéseken feltörő gáz a levegővel egyesülve be­robbant. Az ezt követő tűz- forgatag fejezte be a rom­bolást. Ez a hipotézis ma­gyarázatot ad arra is, hogy miért írták le a tűzgolyót a szemtanúk egymástól el­térően: a robbanáskor gömbnek, a tűzforgatag- nál orsó alakúnak. A tüzes test haladását a földkéregben repedés jel­zi, ami jól megfigyelhető a világűrből készült felvéte­leken. Podjamennaja Tun- guszka környékén szénhid­rogén lelőhelyeket fedeztek fel, ami közvetetten alátá­masztja a hipotézis he­lyességét. Mammut-rejtély Északkelet-Szi bériá ban Magadan mellett egy mammut maradványaira bukkantak. Bár a lelet nem egyedülálló a maga nemé­ben, tudományos körökben mégis valódi szenzációként hatott. Hogy miért? A kér­désre a magadani Észak­keleti Tudományos Intézet tudományos munkatársa, V. Rjabcsun válaszolt:- Azért, mert az állat lába teljesen épségben megmaradt, mind a lágy szövetek, mind a bőr, a szőr, sőt, a köröm is. Az, hogy a szövetek ilyen jó állapotban maradtak meg, a tudományos vizsgálatok széles spektrumát teszi le­hetővé. Névjegyek a Spitzbergákon Szovjet régészek megál­lapították. hogy a Spitz- bergák néven ismert, arkti- szi szigetcsoport felfede­zése és elfoglalása csaknem fél századdal korábban történt,-mint ahogy eddig- hitték. Ez a pontosítás az­után történt, hogy a Szov­jet Tudományos Akadémia régészeti intézetének ex­pedíciója, orosz vadászok hat olyan településének romjaira bukkantak, ame­lyek a XVI. századból va­lók. Ezek a legrégibb is­mert nyomok, amelyek arra utalnak, hogy emberek tartózkodtak a jéggé der­medt szigeteken. Vagyim Sztarkov, az ex­pedíció vezetője o Szta- belva folyó völgyében ta­lált téli szállást tartja a legérdekesebb leletnek. A faanyag elemzése révén a szakemberek pontosan megállapították, hogy az építmény 1557-ből való. Ezen a helyen gazdag régészeti anyagot. gyűjtöt­tek: felszerelések maradvá­nyait, fa tárgyakat orosz feliratokkal, amelyeket a hajdani áttelelők hagytak Grumantában. (A régi orosz irattári okmányokban ezen a néven szerepelnek, a Spitzbergók.) A tudósok­nak sikerült kibetűzniük a „grumlanok" deszkába vé­sett neveit: Galaktyion Ka­banov, Ivan Petrov, Vapa Panov. A kutatóintézetek és a gyorsítás programja A japán acélipar, az ame­rikai szívgyógyszerek és az an­gol olajvezetékek közös jel­lemzője, hogy szovjet techno­lógiára épülnek — írta a kö­zelmúltban az angol Guar­dian. A cikk írója hozzátette: A Szovjetunió és az Egyesült Államok fej-fej mellett halad­nak a szabadalmak terén. Mindkét ország évente 80 ezer szabadalmat jelent be, ami túlszárnyalja az 50 ezres japán mutatót, nem is szólva Angliá­ról és Franciaországról, ahol évente 10—10 ezer szabadal­mat dolgoznak ki. A Szovjetunió, ahol a világ tudósainak negyede él, nagy­hatalom az alapkutatásokban és a műszaki találmányok terü­letén is. Míg a Szovjetunióban 1600 amerikai szabadalmat re­gisztráltak, az Egyesült Álla­mokban 5500 szovjet szaba­dalmat jegyeztek be. Mindennek ellenére tény, hogy a Szovjetunióban ma még hosszú — olykor a bürokrácia útvesztőin áthaladó — út ve­zet a tudományos gondolattól a sorozatgyártásig. Ez is oka, hogy a műszaki haladás meggyorsítása a szov­jet gazdaság most folyó radi­kális átalakításának legfonto­sabb feladata. Amennyiben a szovjet vállalatok áttérnek majd az önfinanszírozásra és önelszámolásra — a folyamat már megkezdődött —, nagyobb figyelmet fordítanak a techni­kai újdonságokra is, hiszen fő­ként ezektől függ nyereségük is. Ma a tudományos és alkal­mazott kutatás egészét állami pénzekből fedezik. Enélkül — természetesen — tudományos kutatás nem képzelhető el. Sőt, a tudományos kutatásokra for­dítható anyagi eszközök állan­dó növelésére is szükség van. Ugyanakkor komoly gondot jelent, hogy az „eltartottak” között nemcsak az alapkutatás, hanem csaknem az egész al­kalmazott kutatás is ott szere­pel. Ebből következik, hogy az alkalmazott tudomány nem igazán érdekelt az eredmé­nyesség szempontjából. A meg­oldás útja, hogy az alkalma­zott kutatás — vagy ahogy a Szovjetunióban nevezik: az ágazati kufatás — térjen át az önelszámolósra. Ennek érdekében, első lé­pésként bizonyos tudományos intézeteket a termelő egyesü­lésekhez csatolnak. Második lépésként az önállóan tevé­kenykedő intézetek áttérnek a termeléssel való szerződéses kapcsolatra. Harmadsorban olyan mérnöki központokat hoznak létre, amelyek az üze­mekkel kötött szerződések alap­ján, a konkrét felhasználók igényeinek megfelelően dol­gozzák ki a műszaki ötleteket. Negyedszer: megszüntetik az intézeti monopolhelyzetet és megkezdik az intézetek közötti verseny kialakítását. Végül pe­dig tanulmányozzák az inno­vációs társaságok és kockáza­ti alapok létrehozásában kül­földön szerzett tapasztalatokat. Vásárlás után az emberek szívesen pihennek meg az üzletköz pont presszójában Szövetkezeti üzletközpont A tadzsikisztáni Leninabad- ban új szövetkezeti üzletköz­pont nyílt. Máris nagy nép­szerűségnek örvend, hiszen minden kapható itt, ami Tádzsi­kisztánban terem: dinnye, sző­lő, alma, gránátalma és zöld­ség. Nagy a választék hús- és tejtermékben. Gazdag a kíná­lat a tadzsik fogyasztási szö­vetkezetekhez tartozó Asti kon­zervgyár termékeiből is. Az üz­let melletti presszóban gyü- mölcsleveket, keleti és egyéb édességeket kínálnak. A Moszkvai Energetikai Főiskola Moszkvai Energetikai Főiskola. A nagyfeszültségű berendezé­sek tanszékének egyik munka­terme, amely oktatási és tu­dományos célokat egyaránt szolgál. Nagy a választék gyümölcs­ből és zöldségből A Moszkvai Energetikai Főis­kola a Szovjetunió egyik leg­nagyobb ilyen jellegű létesít­ménye, amely közel 50 szakte­rületen készít fel szakembere­ket, köztük a villamosenergeti­ka, hőenergetika, az elektroni­ka, automatizáció és még sok más ágazatban. 1986-ban a népgazdasági eredményeket bemutató kiállí­tás 103 érmével jutalmazták a főiskola diákjainak, aspiránsai­nak, tudósainak és mérnökei­nek, a tudományos munkáit. Az Energetikai Főiskola tudomá­nyos munkatársainak tudomá­nyos kutatómunkájukért Lenin- díjat és Állami-díjat adtak. Megalakulása, 1930. óta a főiskola több mint százezer szakembert képzett a Szovjet­unió népgazdoságának és sok más országnak. Az intézet hat­vanhat tanszékén több mint kétezer tanár és tudományos munkatárs dolgozik, köztük hét akadémikus és a Szovjet Tu­dományos Akadémia levelező tagja, mintegy kétszáz profesz- szor és tudományok doktora. Lapszemle ÄibBOBCKafV npaeaa A Lvovi Egyetem munkatár­sai az üvegfelületek vegyi úton történő fémbevonásának új el­járását dolgozták ki. A kuta­tási eredményeket a „Kinesz- kóp" képcsőgyár szakemberei­vel közösen továbbfejlesztették a nagyüzemi alkalmazás érde­kében. A tudósok és a gyártók együttes kísérletei megerősí­tették azokat a következteté­seket, hogy a drágább ezüst helyett eredményesen lehet, a lényegesen olcsóbb rezet al­kalmazni, a különböző üveg­felületek ipari fémbevonásóra. A szilárd, tömör, és tartós rézbevonat élettartama vetek­szik a hasonló célra felhasznált ezüstanyaggal, Előnyös továb­bá, hogy az új rézbevonat ki­tűnő tükrözőképességgel, hőól- lósággal rendelkezik, és egyen­letesen fedhető be vele bármely formájú üvegfelület. Az új üvegbevonó anyagot sikeresen alkalmazzák már a különböző gyártási folyamatok­ban, például a termoszok, ka­rácsonyfadíszek készítésénél. A rézbevonat hamarosan megje­lenik az optikailag részben át­eresztő, fényszűrő fémrétegek előállításánál .is. Az új fémbevonat alkalmazá­sának vegyipari elterjesztése évente többszáz tonna drága ezüst megtakarítását teszi le­hetővé. Szobahőmérsékleten néhány másodperc alatt megszárad az a polieszter-műgyanta alap­anyagú lakk, amelyet a lvovi lakkfestékgyárban állítottak elő. Az új termék jelentős hi­ányt pótol a fa-, bútor-, és egyéb hasonló iparágazatban. A faipari gyártmányok felü­leti lakkbevonására egészen a mai időkig több komponensű anyagokat használtak. A régeb­bi felületkezelésnél a különbö­ző összetevőket előzetesen ösz- szekeverték, majd felhordták a termékek felületére, melyeket ezután magas hőmérsékleten, speciális helyiségekben szárí­tottak meg. Csak ezután kö­vetkezett a befejező, csiszolási művelet. Az új lakk — egykomponen- sű anyag. Az ultraibolya suga­rak hatására szilárdul meg, olyan sima, áttetsző, csillogó bevonatot képezve, amely nem igényel további megmunká­lást. A lakkfesték-újdonság nem­csak jelentős mennyiségű gépi eszközt és munkaterületet sza­badít fel más célokra, hanem egyúttal még javítja a bútor­gyárak munkaegészségügyi fel­tételeit is. Megsárgult újságlapok 1945 áprilisából Azok a jeles napok, ame­lyekre a történelem sodra messze világító bélyeget nyomott, többnyire úgy hat­nak a visszaemlékezőkre, mint az erős mágneses tér a különféle műszerekre: eltérí­ti őket az utólag felismert jelentősége. Az újság azon­ban napi krónikás: vissza­menőleg átírni nem lehet. Sárga újságlapok, köny- nyen szakadók, ahogy mór ez egy 42 éve nyomtatott sajtóterméktől illik. Az egyetlen pécsi újság, amely a város felszabadulását kö­vető hónapokban, 1945 tava­szán megjelent: Új Dunán­túl, a mai Dunántúli Napló elődje. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front lapja volt. Április 4. 1945-ben szerdai napra esett. Az előző vasár, nap és hétfőn volt húsvét. Az első oldal főcímében a hadijelentés szenzációja: „Sopront és Nagykanizsát is elfoglalták Tolbuhin marsall seregei: Magyarország min­den nagyobb városa felsza­badult a németektől és nyi­laslabancoktól." A címek alatt három hasábon futó vezércikknek is illő tartalmú vastagon szedett sorok: ,,Néhány nap, vagy csak óra és Magyarország területén többé nem log hatalmat bi­torolni a horogkeresztes fe­kete sas, a legújabbkori né­met barbarizmus vérrel, átokkal és gyalázattal teljes szimbóluma. Ezekben a na­pokban, amikor az egész magyarság felszabaduló lé­lekkel látja, hogy a legsöté­tebb árnyak végre eltávoztak életünk felől, lehetetlen meg nem éreznünk, hogy a bekö­vetkezett győzelmes katonai tényék nyomán most már még fokozottabb erővel for­díthatjuk minden figyelmün­ket azoknak a szörnyű kár­tevéseknek a jóvátételére, amelyeket a németek világ- pusztitó dühe zúdított ezút­tal is szerencsétlen nemze­tünk életére. Minden hűsé­ges magyarnak jól kell tud­ni, hogy a leiszabadulás még nem beteljesedés, ha­nem nehéz kezdet, melyet verejtékes munkánkkal kell jobb magyar jövendővé épí­teni." A lap alján a hadijelenté­sek alatt vastagon szedett jelmondatok: „A nemzet árulója, aki egyetlen magyar rögöt is terméketlenül hagy! A magyar föld a miénk, ter­méséből születik mindannyi­unk jobb jövője!" A második oldalon a sző. vetséges csapatok nyugati győzelmeinek ismertetése mellett szerepe! egy „figye­lemre méltó cikk". Ezzel a jelzővel harangozza be a budapesti Szabad Nép áp­rilis elsejei számából átvett írást az Új Dunántúl. „Meg kell gyorsítani a földreform ütemét!" — írta Rákosi Má­tyás. A belső hasábon gróf Teleki Pál halálának 4. év­fordulójáról emlékezik meg a lap, igencsak méltató stí­lusban, s egyben felvetve a politikus meggyilkoltatásá­nak azóta is fel-felbukkanó gyanúját. A heti mozi- és színházi műsor hirdetése szerint áp­rilis 4-én az Uránia moziban „Az új csillag született” cí­mű, „pazar színezésű ame­rikai filmkülönlegességet” vetítették: az Apollóban a „Fény és árnyék” című sze­relmi történetet, a Park mo. ziban az „Éjszaka kezdő­dött" című izgalmas bűnügyi filmet. A színházban, ahogy az előadások 16.30-kor kez­dődtek Buttkay Ákos húsvét- kor bemutatott „Ezüstkirály" című nagyoperettje volt mű­soron, de csütörtökre, pén­tekre és- vasárnapra Gorkij „Éjjeli menedékhelyét” hir­dette a színház. Ezen az ol­dalon tudósított a lap egy kegyeleti eseményről is: „Nagy katonai tiszteletadás­sal temették el Pécsett Tho­mas Mac Donald amerikai repülőhadnagyot" húsvét va. sárnap délben. A Pécsett hősi halált halt repülőről „Káldy Zoltán evangélikus lelkész nagyszabású gyász­beszédben emlékezett meg". Ezen az oldalon olvashatott a pécsi olvasó Serédi her­cegprímás haláláról és te­metéséről, majd egy tájékoz­tatót a legtöbbeket érintő témáról, hogy mit kell tudni a közmunkaváltságról, amelyről a törvényhatósági bizottság kisgyűlése határo­zott igen szigorúan. A hírek között szerepelt elsőként egy burkolt helyre- igazítás, s ennek lényege: a 100-200 holdas parasztbirto­kok mentesülnek az igénybe­vételtől. A hírek között szá­mos esküvő és eljegyzés be­jelentése is helyet kapott, s néhány közlemény, mint pél­dául „elmarad a reformátu­sok szerdai bibliaórája, a Szeráfi Kórus április 4., szer­da délután 5 órai kezdettel próbát tart, s a piaci és vá­sári kereskedők „igen fon­tos ügyben" értekezletet tar­tanak április 5-én. A sportrovat a húsvéti labdarúgó tornáról tudósít, amelyet a BTC nyert 4-3 arányban győzve a döntő­ben a PVSK ellen. A sport mellett a város polgármes- ' terének felhívása: „A városi erdőben kitermelésre kerülő tűzifából a ' termelésben résztvevők a munkabért ter­mészetben, tűzifával fogják megkapni. Tekintettel, hogy az elkövetkezendő fűtési idényre a város lakosságá­nak laellátása nem látszik biztosítottnak, saját érdeké­ben cselekszik, aki a lenti kitermelő munkában részt vesz." A negyedik oldal szakszer­vezeti hírei között mégin- kább a kor legjellemzőbb témái kaptak helyet: a ko­rábbi politikai elítéltek, bal­oldali magatartásúak reha­bilitációja, a távol lévő köz- alkalmazottak családtagjai­nak ellátása, a bérrendező bizottságok felállítása, a zsi­dóknak tekintett közalkalma­zottak munkába visszavétele. S hiába dúl még a hábo­rú alig kétszáz kilométerre Pécstől nyugatra, a pécsiek hirdetési kedve igencsak ma­gasra csap: állást keresnek, útitársat debreceni úthoz, vasúti tisztviselőt házastárs­nak, ruhákat, de XIV. Lajos korabeli ebédlőasztalt is kí­nálnak eladásra. Az április 4-i lapszám 84 hirdetése kö­zül mindjárt az első megmo. solyogtatóan jellemző is arra az átmeneti korra, amelyet Pécs élt 1945 tavaszán: „An­gol, orosz és német beszédet és írást, bevált módszer sze­rint, gyorsan és olcsón ta­nulhat." Már az orosz nyel­vét is felfedezték a nyelvta­nárok. A város és a megye la­kossága - legalábbis az új­ságból - április 5-én még nem értesülhetett az előző nap történelmi jelentőségé­ről. Csak az április 6-i lap­szám hozza a hírt első olda­las szalagcímben; „Magyar- ország területén nincs többé . német és nyilaslabanc ka­tona." Dunai Imre 1987. április 4., szombat HÉTVÉGE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom