Dunántúli Napló, 1987. április (44. évfolyam, 90-118. szám)

1987-04-30 / 118. szám

1987. április 30., csütörtök Dunántúlt napló 3 Kimagasló eredmények az MHSZ szocialista munkaversenyében Hajómodellezőktől a sárkány- repülőkig A Pollack Mihály Műszaki Főiskola az MHSZ egyik legfontosabb bázisa Baranyában Az április vége mindig is a számvetés időszaka az MHSZ- ben. Az eredmények, különbö­ző mutatók alapján a Magyar Honvédelmi Szövetség baranyai klubjai, aktivistái 1986-ban si­keresen továbbfejlesztették munkájukat. Az előző évhez ké­pest megyénkben 185-ről 197- re nőtt a klubok száma, a tag­létszám 5,7 százalékkal emel­kedett, meghaladja a 15 000-et. Tavaly csaknem 250 000-en vet­tek részt megyénkben az MHSZ által rendezett különböző hon­védelmi tömegsport versenye­ken. Jelentős mértékben nőtt a tömegpolitikai rendezvények résztvevőinek is a száma. Hon­védelmi jellegű előadásokon, filmvetítéseken, technikai be­mutatókon, honvédelmi napo­kon több mint 200 000-en vettek részt. A megyében működő 197 klub közül 141, valamint négy gépjárműkirendeltség nevezett be az elmúlt évi szocialista munkaversenybe. összesen mintegy 65 000 óra társadalmi munkát végeztek a klubok tag­jai és a gépjárműoktatók bá­zisaik csinosításában, környeze­tük szépítésében és a lakóhe­lyükön szervezett akciókban. Az 1986-os eredményei alapján 12 klub és egy gépjárműkirendelt­ség nyerte el az „Élenjáró" cí­met. öt klub már második al­kalommal vívta ki magának ezt az elismerést: a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola, a komlói 501-es Szakmunkáskép­ző Intézet „Csizmazia Gyula”, a Zobák-aknai „Taksonyi Jó­zsef", a mohácsi „Hunyadi Já­nos" és a harkányi „Kun Béla” honvédelmi klub. Először nyerte el ezt a címet a MÉV „Ságvári Endre" rádiósklubja, a sásdi BVTT, a sombereki községi, a kisharsányi községi, a Szigetvár területi, a szentlőrinci mező- gazdasági szakközépiskola „Új­helyi Imre”, és a Mohács terü­leti „Dobó István" tartalékos honvédelmi klub, valamint a mohácsi MHSZ gépjármű-kiren. deltség. Rajtuk kívül további 31 klub részesült megyei titkári ok­levél elismerésben, mint ahogy a siklósi MHSZ gépjárműkiren­deltség is. A számokból is kitűnik, a ba­ranyai MHSZ-klubok egyne­gyede átlag feletti, vagy éppen kimagasló munkát végzett 1986-ban. S az egyéni elisme­rések sem maradtak el: a ver­senymozgalomban kiemelkedő munkát végzett aktivisták közül az MHSZ Kiváló Munkáért Érem ezüst fokozatát kapták Csordás Antal komlói, bronz fo­kozatát Szlávik Zsolt és Vass János pécsi aktivisták. * A megye egyik legeredmé­nyesebben működő MHSZ-klub- ja - mint ahogy ezt eddigi el­ismerései bizonyítják - a pé­csi Pollack Mihály Műszaki Fő­iskola MHSZ szervezete. Tevé­kenysége meghatározó pécsi és megyei honvédelmi feladatok végrehajtásában. Fennállásá­nak több mint tíz éve alatt mindinkább hozzájárult a szö­vetség szervezeti, vezetési, kép­zési és sportmunkájának fej­lesztéséhez. A kezdetek 1975-ig nyúlnak vissza. A műszaki ismereteket oktató intézmény mindig is tu­datosan és eredményesen épí­tette be nevelési és képzési cél­jainak megoldásába az MHSZ- kínálta lehetőségeket. A hon­védelmi klub már hosszabb idő óta fontos nevelési tényezőnek számít a Pollack Mihály Mű­szaki Főiskolán. Tizenkét évvel ezelőtt első­ként a modellező klub alakult meg a hallgatói igények és ér­deklődések alapján. Aktív mun­kája eredményeként a főisko­lán mind szélesebb érdeklődés nyilvánult meg a hallgatók, ok­tatók, dolgozók körében a honvédelmi ismeretek és spor­tok iránt. 1980 óta fokozatosan jöttek létre az újabb szakosz­tályok: a lövész- és tömegsport szakosztály, a tartalékosok szakosztálya, a sárkányrepülő és a rádióamatőr szakosztály. Fennállásuk eddigi rövid ideje alatt is kimagasló sikereket ér­tek el ezek a kollektívák. Jel­lemző példaként említhetjük, hogy a sárkányrepülők közül hárman is tagjai voltak a vi­lágbajnokságon részt vevő ma­gyar válogatottnak. A sárkány- repülők és a rádióamatőrök ab­ban is sikeresnek bizonyultak, hogy különböző bérmunkák, szolgáltatások vállalásával és teljesítésével a klub működé­séhez szükséges költségek na­gyobb részét maguk teremtik elő. A PMMF MHSZ klubja hár­mas célt tűzött ki maga elé: a honvédelmi oktatás és nevelés, illetve agitáció és propaganda állandó fejlesztését, a minősé­gi és tömegsport lehetőségei­nek bővítését és a hallgatók hasznos szabadidő eltöltésének megteremtését. S hogy ezek a célok a gyakorlatban mennyire valósulnak meg, azt talán leg­jobban az MHSZ-szervezet fő­iskolán belüli népszerűsége bi­zonyítja: az utóbbi években másfélszeresére, 150 főre nőtt a klublétszám. A tagság mint­egy harminc százaléka külső tag, nem a főiskola a munka­helyük, de így is, az első és második évfolyamos hallgató­ság majd minden ötödik tag­ja részt vesz az MHSZ munká­jában. A klub jelentős szerepet vál­lal a honvédelmi nevelés mód­szertani fejlesztésében, az ok­tatók felkészítésében. Szoros munkakapcsolatot alakított ki a Honvédelmi Minisztérium Tan­intézeti Főcsoportjával, amikor vállalta távoktatáshoz szüksé­ges didaktikai oktatócsomagok elkészítését. Az agitációs és propaganda- munkában olyan egyedülálló kezdeményezések fémjelzik a klub munkáját, mint a kétéven­ként meghirdetett országos fo­tópályázat, MHSZ falinaptár megjelentetése, a klub és a megye MHSZ mozgalma törté­netének megírása. S ami vég­képp igazolja a mozgalom min­denben való aktív jelenlétét a főiskolán: a közelmúltban egy háromfős hallgatói kollektive tudományos diákköri dolgoza­tot készített az MHSZ-mozga- lomról, s ezzel a munkájukkal sikerrel is szerepeltek az orszá­gos tudományos diákköri kon- fe rencián. D. I. A pedagógusjelöltek összetett honvédelmi versenyén készültek képeink a közelmúltban Pécsett Ügyfélszolgálati iroda Lvov-Kertváros ban Nem kell a belvárosba utazni, minden helyben intézhető Polgári jogi tanácsadás Pécsett, 1979-ben megszűn­tek a kerületi tanácsok, s ezzel egyidőben a Kossuth téren lét­rehoztak egy tanácsi hivatalt. A centralizáció hátrányaként jelentkezett, hogy a lakosság távol került az ügyintézés szín­helyétől, például a Pécs-Vasa- son élők kénytelenek voltak a belvárosba utazni. A városi ta­nács ezt felismerve, ügyfélszol­gálati irodát nyitott Vasason, valamint az Adó- és Illetékhi­vatal Szigeti úti épületében és április elsejétől Lvov-Kertváros- ban, az Apáczai Csere János Nevelési Központban. Dr. Farkas Károly, a városi tanács vb-titkára szerint Lvov- Kertvárosban már most többen élnek, mint a megyeszékhelyek lakosságának átlaga. Szüksé­ges volt, hogy a tanács köze­lebb kerüljön a mintegy 60 000 kertvárosihoz. Sajnos, egyelőre kevesen keresik fel ezt az iro­dát: míg a vb-hivatal ügyfél­szolgálatán havi átlagban 9000-en fordulnak meg, a kert­városiban eddig mindössze 70- en. Pedig a városrész földraj­zi központjában lévő iroda a Kossuth térivel megegyező szol­gáltatásokkal áll a lakosság rendelkezésére. Foglalkoznak adóigazolások kiadásával, be­adványok átvételével, ingatlan- szerzési nyilatkozat záradékolá­sával, panaszok jegyzőkönyve­zésével, hagyatéki leltár felvé­telével, rendkívüli és rendsze­res nevelési segélykérelmekkel, hatósági bizonyítványok kiadá­sával, lakcímváltozás ki. és be­jelentésével, lakás- és helyiség­gazdálkodási, szociálpolitikai ügyekkel. Az érdekeltek a szük­séges nyomtatványokat is be­szerezhetik az irodában, mely hétfőn 12.00 és 18.00 óra, szerdán 7.30-18.00 óra között tart nyitva. Tehát csakúgy, mint a tanács többi ügyfélszolgála­tánál, itt is lehetőség van a munkaidőn túli ügyintézésre. Pécsett elsőként ebben az irodában működik polgári jogi tanácsadás: a Pécsi ügyvédi Kamara vállalta, hogy kedden és csütörtökön 17-19 óra kö­zött térítésmentesen állnak az ügyvédek a lakosság rendelke­zésére. Milyen gondokkal lehet hozzájuk fordulni? Hosszú len­ne felsorolni a különféle terü­leteket, de például felvilágo­sítást adnak birtokhóborítósi, ingatlanforgalmi, kölcsönügyle­tekről, gépjárművek adásvételi szerződéséről, családjogi kérdé­sekről, de segítenek beadvá­nyok megfogalmazásában is. A Ivov-kertvárosi ügyfélszol­gálati irodában jelenleq ké­nyelmesen, várakozás nélkül in­tézhetjük ügyeinket. Ha nőnek az igények, akkor a tanácsi dolaozók létszámát ehhez iga­zítják. R. N. Munkásmozgalmi emlékhelyek A lapisi vadászház környéke, a munkások egykor kedvelt kirán­dulóhelye Ünnepségek az egykori Népmoziban Május elsejék Lapison és a Kisréten Pécs, Irányi Dániel tér, Winkler-féle Mozgóképszínház (Népmozi, majd Uránia moz­góképszínház, mely a mai Park mozi helyén állt.) Az első vi­lágháború alatt és a polgári forradalom időszakában ki­emelkedő jelantőségre tett szert ez az épület. Már a há­ború előtt is több esetben nagygyűlések helye volt. 1914. május 1-én a Szociáldemokra­ta Párt nagy ünnepséget ren­dezett, amelynek programja: elnöki megnyitó. Petőfi-versek. Hajdú Gyula dr. ügyvéd em­lékbeszéde május elseje jelen­tőségéről, végül élőkép május 1-jéről. A háború következő eszten­dejében is itt rendezték a má­jus 1-jei ünnepségeket. A sajtó kivonatosan közölte Hajdú Gyula emlékbeszédét. Többek között a következő gondolato­kat mondta: „...Most május elseje van. Pusztulással teli, gyűlölettel terhes időben élünk. Azok a gondolatok, amelyeknek májusi ünnepün­ket szenteljük, sohasem foko­zódtak még annyira a legfor­róbb vágyakozásig, mint eb­ben az esztendőben . . . Ezért minden akadály ellenére sem mondunk le május ünnepünk­ről . . .". A Munkás újság a követke­zőképpen számolt be a szép májusi ünnepségről: „. . . Elv­társaink és elvtársnőink százá­val jöttek el az ünnepségre, a Winkler-féle mozgóképszínház nagyterme, mely másfél ezer befogadóképességű, zsúfolásig megtelt... A lélekemelő ün­nepséget Szabó József kőműves MSZDP pécsi szervezetének tit­kára nyitotta meg, utána Kézi Béla ifjúmunkás elvtárs sza­valta Petőfinek: Egy gondolat bánt engemet c. versét. Utána dr. Hajdú Gyula ünnepi be­széde következett . . . Három­negyed órás beszédében fejte­gette lebilincselő módon a vi- lógbéke hatalmas gondolatá­nak útját a cél felé . . . Igaz béke csak a szocializmus győ­zelmével jöhet létre ... A szo­cializmus általános győzelme megteremti a világbékét ... A Gutenberg Dalkör Műkedvelő Gárdája ismét a Béke Angyala című gyönyörű élőképet alkot­ta meg, amely mély benyomást tett ebben a kegyetlen időben a lelkekben . . A Kommunista Ifjúmunkások. Baranyai Szövetsége 1921. má­jus 1-én a Lapisi vadászház környékére szervezte találko­zóját. Az 1930-as évek kommu­nista szervezkedőinek is ez a sűrűn látogatott helye. A párt értelmiségi csoportja rendsze­resen ott találkozott. Röpiratok osztása nyomra vezette a rend­őrséget, a KIMSZ-t és a kom­munista csoportot leleplezték. * A Kisrét is kedvelt kirándu­lóhelye volt Pécs város mun; kósságának és ifjúságának. A munkásmozgalom kezdeti idő­szakában 1869-1880 között már rendszeresen látogatták. 1893-ban több száz munkás ott ünnepelte meg május elsejét. 1896-ban keramikai szakegy­let, a vasmunkások és a kádár szakszervezet közös májusi ün­nepélyét rendezte meg a Kis­réten. 1907-ben a szakszerve­zetek többsége ott ünnepelt. Egy részük az üszögi Kiserdő­be, másik csoportjuk a Tettyén és onnan a Kisrétre vonult. A két világháború között a Kommunisták Magyarországi Pártja illegális munkájában igen nagy szerepet kapott. 1922 tavaszán az újjászervező­dő KMP helyi sejtjei itt talál­koztak. 1927-ben a Magyaror­szági Szocialista Munkás Párt több találkozót rendezett. Az eszperantista munkások heten­te keresték fel. 1931-1934 kö­zött az illegális kommunista sejtszervezés egyik fő helye volt. Igen jó adottságú hely volt a konspirációs munkához. Haraszti István és Boros István által szervezett és irányított kommunista sejtek rendszeres találkozóhelye. Gyakran mar­xista vitakörök és szemináriu­mok zajlottak ott. Az 1941-ben lebukott kommunista vasmun­kás sejt is ott találkozott több esetben is. A munkásság a felszabadu­lás után sem lett hűtlen a me­cseki kirándulóhelyhez. 1947- ben több ezren kirándultak oda, ahol Münnich Ferenc be­szélt a munkássághoz. E május elsejei ünnepségen a bányász- ság is nagy számban képvi­seltette magát. Jeli József A tanácsi határozattal munkásmozgalmi emlékhellyé nyilvánított Kisrét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom