Dunántúli Napló, 1987. április (44. évfolyam, 90-118. szám)

1987-04-28 / 116. szám

1987. április 28., kedd Dunántúli napló 5 Kitüntetés a PLASTEX-nak A PLASTEX Műanyag- és Textilipari Szövetkezet 1986. évi eredményei még a ki­emelkedően jól sikerült 1985-ös évet is felülmúl­ták: a nyereség 9,8 száza­lékkal, az árbevétel 2 szá­zalékkal nőtt, összesen 42 millió forint nyereséget ér­tek el 217 milliós árbevé­tel mellett. Az összterme­lés kétharmadát jelentő műanyagüzemi teljesítmény növekedési üteme 6,8 szá­zalék volt. Tegnap a mű­szakváltásakor rövid ün­nepségre került sor a pé- terpusztai műanyagüzem­ben, amikoris Aparácz Dé­nes, a KISZÖV elnöke át­adta a KISZÖV elnökségé­nek elismerő oklevelét és a vándorzászlót dr. Kősze­gi Jánosnak, a szövetkezet elnökének a PLASTEX el­múlt évi gazdasági tevé­kenységéért. A május l-jei felvonulás rendje A felvonulás kezdete reggel 8 óra 30 perc A NEB utóvizsgálat tapasztalatai Biogáztelep a Hőerőmű tövében Melléktermékek és hulladékanyagok hasznosítása Felszámolták a hiányosságokat a veszélyes hulladékok kezelésénél A május 1-jei felvonulás út- ' vonala, mint minden évben, Pécsett most is a Szabadság út—József Attila utca—Szalai András út—Bajcsy-Zsilinszky ut­ca. A felvonulás reggel 8 éra 30 perckor indul. I. sz. gyülekezési hely: József Attila u. Szendrey Júlia u.— Hőgyes Endre u.—Jászai Mari u.—Petőfi Sándor u.-Madách Imre u.—Kun Béla tér. Ebben a körzeben a gyülekezést 8 óra 15 perckor kell befejezni. Innen indulnak — sorrendben — a Mecseki Szénbánya Vál­lalat, a Mecseki Ércbánya Vál­lalat, az Aknamélyítő Válla­lat, valamint az építőszakma és a bőripar dolgozói, így a Pécsi Bőrgyár és a Hunor Kesz­tyű és Bőrruházati Vállalat dol­gozói. őket követik a vasas üzemek, a DDGáz, a Szikra Nyomda, a Kaposvári Ruha­gyár Pécsi üzemének dolgozói. Ezután következnek a Művé­szeti Szakszervezet, így a Pé­csi Nemzeti Színház, a Bara­nya Megyei Moziüzemi Válla­lat, a sajtó, rádió, tv körzeti stúdiójának, valamint a Pan­nónia Filmstúdiónak a munka­társai, véqül az egészségügyi dolgozók. II. sz. gyülekezési hely: a Szabadság út. Itt a gyülekezés befejezésének időpontja 9 óra. Innen a vasutas, a postás dol­gozók, a Pannon Volán, a Pan­non Autójavító Vállalat és á Pécsi Géojárműjavító dolgozói kapcsolódnak a menethez. A saját szükségletüknél töb­bet termelő üzemeknek, ukik a termény, vagy termék egy ré­szét a piacon, árusítóhelyen kívánják értékesíteni, permete­zési naplót kell vezetni. A PERMETEZÉSI NAPLÓNAK tartalmaznia kell a használt növényvédő szerek nevét, al­kalmazás időpontját, valamint a csomagolóanyagon feltünte­tett élelmezésegészségügyi vá­rakozási idő hosszát. A termény vagy termék csak akkor taka­rítható be, illetve forgalmaz­ható, ha a permetezés és a be­takarítás közt eltelt napok szá­ma legalább annyi, mint az élelmezésegészségügyi vára­kozási idő. A permetezési napló veze­tése minden kistermelőnek ja­vasolható, mert a növények fe­lületén, vagy azokban felszívó­dott kémiai anyagok egy meg­adott értékhatáron belül mér­gezést okoznak. III. sz. gyülekezési hely: Köz­társaság tér—Bajnok utca- Semmelweis utca—József Attila u. A gyülekezés befejezése 9 óra 20 perc. Ezen a környéken a KPVDSZ, az ÉDOSZ, a ME- DOSZ dolgozói, valamint a közalkalmazottak találkoznak. IV. sz. gyülekezési hely: Ko­lozsvár utca — Petőfi utca; a gyülekezést itt 9 óra 45 perc­kor kell befejezni. Innen csat­lakoznak a felvonuláshoz a pe­dagógusok, a HVDSZ, a KIOSZ dolgozói, a kisiparosok és a KISZÖV pécsi ipari szövetke­zeteinek dolgozói. V. sz. gyülekezési hely: Jó­kai utca—Szabadság út—Kál­vin utca—Mártírok útja. Itt ugyancsak 9 óra 45 percig tart­hat a gyülekezés, mégpedig a felsőoktatási intézmények, a szakmunkásképző intézetek és a középiskolák számára. VI. sz. gyülekezési hely: Sza­badság út északi része—Rét utca. Ezen a helyen a sporto­lók találkoznak, akiknek 10 óráig kell a gyülekezést befe­jezni. Innen csatlakoznak a menethez a Pécsi Munkás Sport Club, a Pécsi Városi Sportiskola, a Pécsi Vasutas Sport Club és a Magyar Hon­védelmi Szövetséq tagjai. A rendezők, az MSZMP Pécs Vá­rosi Bizottsága és a Szakszer­vezetek Baranya Meqyei Taná­csa kéri a fölvonulók pontos megjelenését, hogy a fölvonu­lást a- proqram szerint, időben elkezdhessék. A kipermetezett vegyszerek az előírt mennyiségben egy bi­zonyos idő után lebomlanak. A legnagyobb veszélyt a frissen fogyasztott saláta, sóska, spe­nót, zöldhagyma, uborka, ká­poszta és a gyümölcsfélék okozhatják, amennyiben az élelmezésegészségügyi vára­kozási idő előtt kerülnek beta­karításra, illetve fogyasztásra. Az árusítóhelyeken a KÖJÁL és a Növényvédelmi és Agro­kémiai Állomás szakemberei a terményből, termékbőf mintát vehetnek ellenőrzés céljából. Ha a megengedettnél több nö­vényvédő szert észlelnek, a fo­gyasztók érdekében forgalmi korlátozáshoz vagy más szigo­rúbb eljáráshoz folyamodnak. Ugyanannak a vegyszernek más növényre permetezve az<. élel­mezésegészségügyi ideje más. Dr. Frank József Néhány éve folyamatosan ja­vul a melléktermékek és a hul­ladékanyagok hasznosítása az ipari üzemekben, s ezzel akar- va-akaratlanul is eredménye­sebb a környezetvédelem. Hogy a gazdálkodó szervezetek ez irányú tevékenységében meny­nyire játszik szerepet a józan felismerés, hogy az anyagtaka­rékosság, a technológiai kor­szerűsítés közvetlenül is lemér­hető a pénztárcájukon, meny­nyiben meghatározó, hogy a hulladékok és másodnyersanya­gok hasznosítása pénzt hoz(hat) a konyhára, illetve ebben mennyire rizikófaktor az a nem kis összeg, ami elveszthető be­vétel kiesés avagy büntetéspénz címén? Ezt nagy általánosság­ban nem, csak testre szabottan lehet megállapítani. Az elmúlt évben a Pécs Vá­rosi NEB hét pécsi cégnél vizs­gálta a melléktermékek és a hulladékanyagok hasznosítá­sát, s az idén három cégnél tartott utóvizsgálat során arra voltak kíváncsiak a népi ellen­őrök, hogy mennyiben haszno­sultak a tavalyi alapvizsgálat során feltárt tapasztalatok, il­letve milyen intézkedéseket tet­tek a veszélyes hulladékok el­helyezésére. A városi NEB teg­napi ülésén az összefoglaló je­lentésben szereplő Pécsi Fa­ipari Szövetkezet, Pécsi Vízmű Vállalat és a VILLGÉP Szövet­kezet helyzete megnyugtatóan változott. Még az elmúlt évben a Pécsi Vízmű és a Faipari Szövetkezet szennyvíz, illetve légszennyezési környezetkáro­sítás címén 375 000 forint ve­szélyes-hulladék bírságot fize­tett, míg a VILLGÉP-et az OKTH Dél-dunántú|i Felügyelő­sége zajkibocsátási határérték betartására kötelezte. Nos. a tegnapi megállapí­tás: a veszélyes hulladékok ke­zelésénél korábban tapasztalt hiányosságokat mindhárom cégnél felszámolták, vezetik a szükséges nyilvántartásokat, ki­jelölték a környezetvédelmi megbízottakat. A Vízmű új gép- járműjavító üzemében már biz­tosítottak a veszélyes hulladé­kok kezeléséhez szükséges mű­szaki feltételek, a Faipari Szö­vetkezet valamennyi környezet­re ártalmas hulladékának tá­rolását és ártalmatlanítását megoldották, megszüntették a lakkiszap szabadtéri égetését. S nemcsak felszámolták e ko­rábbi hiányosságaikat, a mel­léktermék-hasznosításban még előbbre is léptek. Tavaly in­dult a Vízmű biogáz-telepének próbaüzeme, így az iszaprot- hasztásnál keletkező gázt a szennyvíziszap szárítására és granulálásánál hasznosítják. M. L. Növényvédelem Permetezési naplók kötelező vezetése ee Ösztönzik a fehérjegazdag növények termelését és feldolgozását A fehérjetakarmányok terme­lésének jelentős fokozása ér­dekében a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a társhatóságokkal egyetértés­ben megváltoztatta néhány fe­hérjében gazdag növény — a szójabab, a lóbab, a takar­mányborsó és a csillagfürt — termelésének és felhasználásá­nak érdekeltségi rendszerét. Mivel e termékek világpiaci ára mérséklődött, a termelői árat nálunk is csökkentették, ám — a termelői kedv élénkí­tésére — árkiegészítést vezet­tek be. Az intézkedéssel azt is el akarják érni, hogy a termé­nyek ára a későbbiekben tény­leges beltartalmi értéküknek megfelelően alakuljon. A szójabab eddigi felvásár­lási óra a tonnánkénti 11 ezer 250 forintról 10 ezer 500 forint­ra, a lóbabé 8 ezer 250 forint­ról 7 ezer forintra csökkent. A szabad árformába tartozó ta­karmányborsó árát a tonnán­kénti 8 ezer forintról 6 ezer fo­rintra mérsékelték. Az alapárak rendezésével egyidejűleg a me­zőgazdasági nagyüzemek a szójabab után tonnánként 2500 forint, a lóbab, a csillagfürt és a takarmányborsó után pe­dig 2—2 ezer forint árkiegészí­tést kapnak. ösztönzik a szójabab takar­mányozási célra történő előké­szítését is. Azok a gazdaságok, amelyek takarmányelőkészítés­re és -feldolgozásra is vállal­koznak, tonnánként további 2 ezer forint árkiegészítéshez jut­nak. A nagyüzemek érdekeltsége az intézkedés révén fokozódik. Az ország természeti adottsá­gai és a nagyüzemi gazdálko­dás módszerei lehetővé teszik, hogy az említett növények ter­melése a jelenleginek a két­szeresére emelkedjék. A cél az, hogy a szójababot 2—3 év múlva legalább 65 ezer, a ló­babot 30 ezer, a szárazborsót mintegy 90 ezer, a csillagfürtöt pedig 24—25 ezer hektáron ter­meljék a gazdaságok. így ösz- szesen 120 ezer tonna szója­darával egyenértékű koncent­rált fehérjetakarmányt lehet idehaza megtermelni, felesle­gessé téve az import egy ré­szét. E növények termesztésének fokozásánál a MÉM számol a növénytermelési rendszerek te­vékeny részvételével. Matematikaverseny a JPTE Tanárképző Karán Tegnap reggel kezdődött a tanárképző főiskolák matema­tika szakos hallgatóinak orszá­gos versenye Pécsett, a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán. A házi­gazdák nevében dr. Misky György dé'kónhelyettes köszön, tötte a versenyzőket és a zsű­rit. A versenyen a hazánkban működő hat tanárképző felső- oktatási intézmény - így a bu­dapesti, a szombathelyi, a nyíregyházi, a szegedi, az egri és a pécsi — főiskola, illetve kar indította el a legjobb ma­tematikusaiból álló öt-öt fős csapatait. A köszöntő után Hódi Endre, az OPI nyugalma­zott osztályvezetője, a Bolyai Matematikai Társaság képvi. selője ismertette a versenyzők, kel a hét példából álló fel­adatsort. Ennek tetszőleges sorrendben történő megoldó, sóhoz a hallgatók bármilyen segédeszközt felhasználhattak a rendelkezésükre álló öt órán belül. Míg a 'fiatal matematikusok a komoly próbatétel elébe „ül­tek", Hódi Endrével a verseny tradícióiról, menetéről és cél­járól beszélgettünk. — 1952-ben rendeztük meg először ezt a verseny; az ak­kori Budapesti Pedagógiai Fő­iskolán. Arra a versenyre a há­zigazdákon kívül a pécsiek, a szegediek és az egiiek állítot. ták ki 8-8 fős csapataikat, akkor még csak öt példát kel­lett megoldani. Az első vidéki vetélkedőnek a szegediek ad­tak otthont. 1954-ben, egy év múlva pedig már Egerben mérkőzhettek egymással az if­jú matematikusok. Ebben az évben azonban megszűnt a budapesti főiskola, talán en­nek hatására hosszú ideig a verseny is szünetelt. 1965-ben indult újra a vetélkedés, azóta fokozatoson 'kialakult a ver­seny menete is. Főiskolánként diákkörökön készülnek a diá­kok. A tanszékek nekem küldik el példajavaslataikat és a sa­játomat hozzátéve én állítom össze a feladatsorokat - mondta Hódi Endre. — Az évek során számos te­hetséges matematikus szere­pelt ezeken a versenyeken. Kö. zülük sokan a továbbiakban is nagyon jól megálltók a helyü­ket, ma már egyetemi, főisko­lai oktatóként dolgoznak. Cé­lunk az, hogy a teendő taná­rok főiskolán eltöltött idejébe szervesen beépüljenek ezek a versenyek és az elért eredmé­nyek a későbbiek során is ser. kentsék a hallgatókat. . A délelőtti komoly szellemi igénybevétel után a diákok vó. rosnézéssel pihenték ki a fá­radalmakat tegnap délután. Ez alatt a zsűri a megoldáso­kat javította. Ma délelőtt kö­zösen vitatják meg a verseny­zők produkcióit, s míg az érté­kelés tart, a hallgatók meg­tudhatják a helyes megoldást. Eredmény; a déli órákban hir­detnek. K. E. Felmérés a gyermekbalesetekről Nagyszabású, több mint fél­száz iskolát érintő felméréshez kezdett az Országos Munkavé­delmi Tudományos Kutató In­tézet kutatócsoportja az ifjúsá­gi balesetek okainak felderíté­sére, elemzésére. A statisztikák szerint ha­zánkban évente mintegy 30 mil­liárd forint kárt okoznak a nem üzemi balesetek. Ezeknek csak­nem egynegyedét teszik ki a gyermekeknek otthon, vagy is­kolában, sportolás közben, já­téknál, valamint kirándulásnál, barkácsolásnáhelszenvedett sé­rülései. Az utóbbi években ug­rásszerűen növekedett az ott­honi, köztük a gyermekbalese­tek száma, sok a villamosáram okozta sérülés és haláleset, a tűzoltókat többször riasztják lakástűzhöz, s az ételmérgezé­sek mintegy háromnegyede a háztartásokban fordul elő. Az OMTKI hosszú idő óta kutatja a felnőttek otthoni bal­eseteinek okait, s a vizsgála­tokat 1985-ben, Magyarorszá­gon először, kiterjesztette az általános iskolás korosztályra Is. E felmérésnél szerzett ta­pasztalatokat figyelembe véve mostantól egy éven át, tehát a nyári szünidőben is figye­lemmel kísérik a kiválasztott is­kolák tanulóit, összesítik a bal­eseteket, elemzik azok okdit, s javaslatokat dolgoznak ki a megelőzésre, szabványok meg­alkotását kezdeményezik, s kü­lönböző védőeszközöket tervez­nek. Hat gyülekezőhely

Next

/
Oldalképek
Tartalom