Dunántúli Napló, 1987. április (44. évfolyam, 90-118. szám)

1987-04-28 / 116. szám

1987. április 28., kedd Dungntminapiö 3 Jelenleg a drávafoki határban végeznek meliorációs munkákat Dráva menti komplex melioráció Genetikai kongresszus A Magyar Tudományos Akadémián hétfőn meg­kezdődött az első magyar genetikai kongresszus. A Magyar Genetikusok Szö­vetségének kétnapos ta­nácskozásán 400 biológus, agrár-, állatorvosi és or­vosi területen dolgozó ku­tató tekinti át a tudomány­ág hazai fejlődési szaka­szait. A tanácskozást Tigyi József, az MTA Biológiai Tudományok Osztályának elnöke nyitotta meg. Ezt követően Szabó Gábor, a Magyar Genetikusok Egye­sülete megbízott elnöke tartott bevezető előadást. Fotó: Läufer László Tanácsadó szolgálat minden hónap első keddjén Gmk-tagozat a Kl ŐSZ-ban Átmeneti pénzzavarok ellenszere: KTA Megszervezik az önrevíziós szolgálatot — Kell hogy legyen érdek- képviseletünk - mondja Hirth Ferenc, a pécsi Kontakt Villa­mosipari Gmk közös képviselője A Dráva-vidék sok szem­pontból ideális mezőgazdasági terület lehetne, de tíz évből 4-5 évenként okoz jelentős - 25-35 százalékos - kárt a bel­víz, a vízfelesleg. A térség mélyfekvésű, a belvíz és a ma­gos talajvizszint elsavanyítja, tömöríti, levegőtlenné teszi az egyébként jól művelhető föl­deket. Tudvalevő: Baranya déli ré­sze az ország halmozottan hát­rányos helyzetű vidékei közé tartozik: a három „H"-t meg­szüntetni tehát annyit is jelent, mint gazdasági potenciált te­remteni. S ez nemcsak, nem el­sősorban az iparosítás útja ott, hanem főképpen a mezőgaz­dasági termelés iparszerűvé változtatása: jobb földeken jobb eredmények elérése. Kettős indok támoqatja te­hát a térség földjeinek megja­vítását, meliorációját. Ezt kí­vánja az is, hogy a Zselic déli részén a hatvanas években megkezdett, egyébként az adott térségben jó hatású me­lioráció a Dráva vidékének helyzetén csak rontott: a Drá­va vízgyűjtőjének felső részén megtörtént vízrendezések csak növelték az Ormánsáq vízgond­jait: az onnan elvezetett vizek itt gyűltek össze. Fordítva kel­lett volna. A Dróva-térség gondjainak megoldása a komplex melio­ráció, mely magába foglalja a vízrendezést és vízgazdálko­dást, a kémiai talaiiovítást (meszezést) és a mélylazítást. A többlépcsős meqvalósítás el­ső üteme a 7. ötéves tervidő­szak feladatának jelöltetett mea, s 1986-ban meg is kez­dődtek a munkák, azzal, hogy a szövetkezetek saiát erejéből és állami támogatásból 700 milliós beruházásra kerül sor a meqyében, s ebből 600—650 millió jut a Dráva menti komp­lex meliorációra — 24—27 ezer 'hektárnyi terület megjavításá­val. A komplex melioráció első ütemére, a közhasznú vízfo­lyások kialakítására fordítandó összegek három fő forrása az állami támogatós (55%), a vízügyi alap (27,5%) és a gaz­dasági egységek saját ereje. De már induláskor gondot je­lentett. hogy az állami támo­gatás és a vízügyi alap aszink­ronban volt, ezért az állami tá­mogatás terhére 5,3 millióval kellett a vízügyi alapot meg­erősíteni — hiszen a komplex melioráció első lépése a "B- kategóriájú” vízfolyások, árkok rendbetétele. Ez pedig ezen a tájékon elég költséges: a ta­laj gyakorta folyó homok, te­hát a kitisztított, kikotrott ár­kokat burkolni is kell, s mert a gravitációs vízelvezetésnek legtöbbször nincsenek meg a feltételei, szivattyúállomások, ótemelőtelepek is szükségesek. Az ország gazdasági erőfor­rásai azonban éppen a komp­lex Dráva menti melioráció in­dulására megcsappantak, így az idénre tervezett 65 milliónyi állami támogatás helyett csak 52 millió áll a rendelkezésre (némi vigasz csak, hogy ami­kor állami, MÉM-keret csök­kent, valamelyest bővült a víz­ügyi alap). A helyzetet — a meliorációs keret szempontjá­ból — súlyosbította, hogy az anyagi forráshiányos üzemek a MÉM-alap terhére 10 százalé­kos támogatástöbbletben ré­szesülhetnek — ez 7 millióval növelte volna a támogatás szükségességét. Hogy az idén­re tervezett munkák mégis megtörténhessenek, a Baranya Megyei Tanács „rábeszélte" a szövetkezeteket, a 10 százalé­kot ütemezzék át 1988-ra. (A termelőszövetkezetek egyéb­ként a bruttó jövedelmüktől függően 30-70 százalékos álla­mi támogatást kapnak a föld­javításhoz.) Az idei munkákat vissza kel­lett tehát fogni. A tervidőszak utolsó három évére 300 millió körüli állami támogatásra len­ne szükség ahhoz, hogy a tervezett munkák minimális verzióban megvalósulhassanak. Annál is inkább, mert 250 milliós beruházásra már kész kiviteli tervek vannak, s annál is inkább, mert a kivitelező ka­pacitás is megvan, túlnyomó részt a Sellyéi Vízgazdálkodási Társaságnál. A redukált kere­tek azonban tartósnak ígérkez­nek, s ez azt jelenti: 12-15 000 hektár meliorációja marad el. Az eredetileg tervezett Drá­va menti komplex melioráció 24-27 000 hektáros területe tehát majd felére olvadt. S bár nehéz kiszámítani a melio­ráció pontos megtérülését, az mindenképpen mondható: 1 — 1,5 tonnás termésjavulásra mindenképpen lehetőség van — az adatok átlagával számolva 15-20 000 tonna gabona nem fog tehát megteremni évente a Dráva mentén, következés­képpen az országban. Idén főképp a közcélú be­fogadók építésével folytatódik a program a baranyahídvégi, vejti, drávafoki, boqádmind- szenti és mailótousztai térség­ben, s nem kerül sor a dráva- szabolcsi térség indítására. Jö­vőre indul a kovácshida—diós- viszló—drávaszabolcsi térség szintén először a közhasznú vízfolyások rendbetételével, hogy 1988-90-ben sor kerül­hessen az üzemi meliorációkra is. Az idei munkák szinte indu­lása, hoqv a zöldborítás előtt légifénykép-sorozatok készültek a területről' nagyban meg­könnyítve, s olcsóbbá téve a tervezést, sőt a kivitelezést is. B. L. Gépfenntartási rendszer a BÉV-néJ Javítják a Volvo homlokrakodó gépet a tmk-mühelyben Egy nyugati cég gyártmánybemutatóján a kereskedelmi igazgató a világ legtermészetesebb dolgaként emlitette, hogy a termékeikhez 10 évig min­denképpen garantálják a legapróbb mütyürt is, de utána sem hagyják teljesitetlenül a megrendelőiket. „Megéri ez önöknek?” — kérdeztem akkor csodálkozva. „Mindenképpen megéri, tehát kötelességünk is ezt így csinál­ni. Legfontosabb üzlet az alkatrészellátásban o cég megbízhatósága és presztízse, azaz o márkavédelem, de az alkatrészgyártás önmagában sem ráfizetéses.” Ezzel szemben egészen más a hazai gyakorlat. Bajlódnak is eleget a gépeket üzemelte­tők, mert az alkatrészellátás nem kielégítő. A Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat Jcözponti gép- és járműjavító üzeme már két évtizede maga gyárt min­den olyan — egyébként besze- rezhetetlen - alkatrészt, amire csak képes. Az elmúlt évben saját célra 5-6 millió, más megrendelőknek 4,8 millió fo­rint értékben készítettek alkat­részeket. A már megjelentetett vaskos katalógusok - melyet idén még kettő újabb követ - tartalmazza mindazt, amire mór vállalkozni képesek, még­pedig az eredetivel egyező mi­nőséget garantálva. Jelenleg 30-40 géptípushoz 600 alkat­részt gyártanak komplett mű­szaki dokumentációk alapjáh, de nem zárkóznak el más ter­mékek elkészítésétől sem. Juhász Lajos, a BÉV gépé­szeti üzemigazgatója nem va­lami jókedvű, amikor ezt a té­mát feszegetem: — A vállalatunknál vagy 450 típusú gép és berendezés üze­mel. egy-egy bonyolultabb gép vagy 6 ezer alkatrészből áll . . . Gépparkunk átlagos életkora 12-13 év. Csak egyetlen példa az alkatrészellátásról: a Poc- lain és a Volvo gépeink tavalyi alkatrészigényéből 247 tételt nem kaptunk meg, s félő, ez­után sem érkeznek meg. Rá vagyunk kényszerítve, hogy se­gítsünk magunkon és máso­kon. — Minden géptípusra jellem­ző ez a helyzet? — Többnyire igen. A nyugati gépek esetében a devizagon­dok is nehezítik a helyzetet. A BÉV márciusban jelentést küldött az Építésügyi Minisz­tériumnak, s ebben feltárta a nagyjavításokkal kapcsolatos ellentmondásokat. A Poclain kotrógép teljes felújítása nagy­javító szakvállalatnál, a gép típusától függően 2-3,5 millió forintba kerül - ugyanakkor egy ilyen új gép ára 3-6,5 millió között van. Egy nagyja­vítással a gép elmegy újabb 3—4 évet. Hogy miért ilyen drága a nagyjavítás az új be­szerzéshez képest? Mert jog­gal haszonnal dolgoznak, mert nem foglalkoznak az alkatré­szek, fődarabok javításával — egyszerűen kicserélik újra a hi­bás egységeket. S közben hó­napokra kiesik a gép a ter­melésből.- Nekünk a vállalatnál egy Poclain folyamatos javítása 15 év alatt 2,7 millióba került. Mi nem küldünk egyetlen gépet sem nagyjavításra sehova — közli Juhász Lajos.- A BÉV tt hát más utat vá­lasztott.- Már másfél évtizede be­vezettük az új gépfenntartási rendszert, mely kiiktatja a nagy­javítást. A lényege: szemlés gépfenntartási rendszer főda­rabcserével kombinálva. Meg­határozott üzemidő után szem­lézzük a gépet és csak a hibát javítjuk ki, illetve a hibás fő­darab helyére beszereljük a teljesen felújítottat. Ez így a legjobb, legrugalmasabb és legolcsóbb megoldás, és a gép is csak a legszükségesebb idő­re esik ki a termelésből. A szemlék többségét a helyszí­nen, tehát a gép „munkahe­lyén” végezzük, ez így a hiba­megelőzést is szolgálja. Ennek bevezetése és folyamatos vi­tele viszont komoly szervezést és összhangot igényel. A mind erőteljesebb alkat­részgyártást tehát a kényszer szülte. Nem titkolják, gazda­sági megfontolások is húzód­nak mögötte és olyan szem­pontok is, hogy segítsenek, se­gíthessenek másokon. Koráb­ban a gépészeti osztály csak szolgáltatásokból élt, tehát ki kellett szolgálnia a nagyválla­latot. Már több mint két éve termelési egységként, tehát üzemigazgatóságként ered­ményt is kell hozniuk a BÉV- géppark üzémbiztonságának biztosítása mellett. Kölcsönöz­nek építőipari berendezéseket, gépeket más cégeknek és a lakosságnak, ha azokra a BÉV- nek éppen nincs szüksége. Vál­lalnak gépjármű szervizt — sze­mélyautókat is —, fuvarozást, autódarus bérmunkát. A HILTI- szerviz eqész Dél-Dunóntúlon nagy segítség a gépek tulaj­donosainak, üzemeltetőinek. De lakatos szerkezeti mun­kák, villanymotor-tekercselések megrendelését sem utasítják el. És ismét visszakanyarodtunk az alkatrészgyártáshoz. Schmit- ter Péter, a BÉV központi gép- és járműjavító üzemének veze­tője sorolja, hogy a megmun­káló gépparkjukon: — esztergályozást, fogazást, maróst, hőkezelést, kösiörüléít végzünk. Műszaki dokumentá­ciók alapján egy-egy darabos, vagy kis szériás megrendelése­ket is teljesítünk, ugyanakkor a katalógusainkban szereplő, alkatrészeket bármikor legyárt­juk és szállítjuk. A BÉV a katalógusaiban sze­replő alkatrészeket az egész országba szállíthatná ... Ha találnának olyan céget, amely nagy(obb) tételben venné át és készletezné az általuk gyártott alkatrészeket, és vállalná azok értékesítését. Murányi László-, egy olyan fórum, ahol sé­relmeinket meghallgatják. Mert például miért vagyunk mi gmk- sok másodosztályú állampolgá­rok? Nem vásárolhatunk bé­lyegzővel, pedig fizetőképesnek számítunk. A kölcsönigénylés is olyan cirkuszos, hogy elmegy tőle a kedvünk. Aztán a legfo- gósabb kérdés: miért büntetik azokat a vállalatokat, amelyek velünk dolgoztatnak? Bántó, hoav az önálló qazdasági mun­kaközösségekről negatív össz­kép alakult ki. Hát mindezek miatt léptünk be a KIOSZ gmk-tagozatába. Az alakuló tagozatgyűlés óta eltelt három hónap. Mi történt azóta, mik a tapasztalatok? — erről faggattam dr. Pogány' Mártát, a megyei gmk-tagozat titkárát. — Beindult a tanácsadó szolgálatunk. Minden hónap el­ső keddjén, délután 3—6-ig Pécsett, a Nyugati ipari út 1. szám alatt a PM Ellenőrzési Igazgatóságának, a Társada­lombiztosítási Igazgatóságnak képviselői segítik át a rászo­rulókat az SZTK-bevallás, a könyvelés esetleges nehézsége­in. A tanácsadásra bórki el­jöhet, nemcsak a tagozatba belépettek. A munka- és tűzvédelmi tan­folyamon idén eddig huszon­heten vizsgáztak. Csak az tud­ja értékelni a szervezett vizs­ga előnyét, aki egyénileg már próbálkozott azt letenni. A gmk-soknak mind ez ideig nem volt rá lehetőségük. A külföld­ről behozott — az engedélye­zett tevékenység végzéséhez szükséges — munkaeszközök vámmentességére, illetve vám­kedvezményére is a Nyüqati ipari út 1. számban, a KIOSZ- székház elkészültéig ezen az ideiglenes helyen adják Iki az igazolást. — Mit tart a gmk-k legna­gyobb problémájának? — A munkalehetőséget csök­kenti, hogy húsz százalékos kü­lönadó terheli az önálló gmk-k- kal dolgoztató vállalatokat. A különadóról szóló rendelet nem tett különbséget a vállalati és az önálló gmkik között. Pedig, míg az előbbi vállalati eszkö­zökkel, anyagokkal dolgozik, addig az önálló gmk saját maga teremti meg a munkafel­tételeket, így nagyobb a koc­kázata is — veti föl dr. Po­gány Márta. — Ugyancsak fontos ikérdés a hitelfelvétel: rövid lejáratú hitelhez gmk-nak szinte lehetetlen jutnia. Ezért megkezdtük a kölcsönös támo­gatási alap létrehozásának munkálatait. Jelenleg az OTP- vel folynak a tárqvalások, ott kezelik majd a KTA-t. A ta­gozaton belül bizottsáq dönt majd a KTA odaítélésében. A hanqsúly a gyorsaságon lesz: az átmeneti pénzzavarok elhá­rításán. Hogy a gmk-k az érvényben lévő előírásoknak eleget tegye­nek, megszervezik az önreví­ziós szolgálatot. Ezáltal péh dóul elkerülhető a bírsáqfize- tés. Ankétokat, tájékoztatókat rendeznek a szabályozók ha­tásáról, az adóreformról, a gmk-k joai helyzetét érintő vál­tozásokról, amint konkrét in­formációkat tudnak mondani a meghívott előadók. A amk-tagozat önfenntartó, a KIOSZ meqyei alapszabálya szerint 250 forintot fizet env- eqy amk taasági díiként. Ed­dig több mint hatvan önálló gazdasági munkaközösséa lé­pett be a tagozatba, n pécsie­ken kívül komlóiak, mázaxzász- vórink, mohácsiak, hosszúheté- nyiek is. L. Cs. K. A tervezettnél később, kisebb területen Építőgép-javítás házon belől

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom