Dunántúli Napló, 1987. április (44. évfolyam, 90-118. szám)
1987-04-04 / 93. szám
I# ■» 11 , tr r >1- A Koszonto április 4. alkalmából A tartalomból: Csak jobb munkával biztosíthatjuk boldogulásunkat (3. oldal) A magyarságkutató csoport mulasztásokat pótol (9. oldal) Hámori Csabának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ Központi Bizottsága első titkárának tegnap este a rádióban és a televízióban elhangzott beszéde: Tisztelt nézők! Kedves hallgatók! Köszöntőm önöket hazánk felszabadulásának ünnepén. Negyvenkét évvel ezelőtt egy elkínzott, a háborútól meggyötört nemzet emelte föl fejét, kezdte el sorsát, jövőjét formálni. Az emlékezet szétzilált, megcsonkított családok, lerombolt házak, gyárak, hidak képét őrzi. Meg- rendítően nagy volt a pusztítás. Ám nekünk, mai magyaroknak megrendítő és csodálatra méltó az az alkotni, teremteni vágyás is, amely a mindent újrakezdő emberekben munkált, bámulatosan rövid idő alatt sikerült eltakarítani a romokat, helyreállítani a civilizált élet alapvető feltételeit. Az újjáépítésben kezdett testet ölteni az a nemzeti összefogás, amely mindmáig társadalmi fejlődésünk nagy és megőrzésre méltó értéke. Miben bízhattak a túlélők, akik nekifeszültek a romoknak? A mi hazánkat ezer éve népe szorgos munkája, elszánt küzdelme és hazaszeretete vitte előbbre. Ez volt és ez maradt a magyarság hitének legfőbb tápláló ereje. Ebben bíztak azok is, akik a háború nyomában kezdtek új országot építeni. És még valamiben: egy új, minden korábbinál igazságosabb és emberibb társadalom megteremtésében. Kevesen hittek az újrakezdés pillanatában, mekkora tekintélyt szerez majd viselőjének a magyar név, s hogy négy évtized múltán már a világűrből hoznak hírt magyar műszerek a Földre. Nagy út van mögöttünk. Korszakos vívmányokat mondhatunk magunkénak. A 42 év nagyléptékű átalakítási folyamatai, politikai küzdelmei, a sikerek és a tragédiák mesz- szeható tanulságokat hordoznak. Azt, hogy népünk önmaga formált rendben kíván élni és alkalmazkodni a világ változásaihoz. Hasonló vízválasztó előtt állnak a világ országai, mint álltak majd két évszázada a gőzgép megjelenésekor. Az akkor káprázatosnak tűnő, sistergő masinák kiszorították az öregebb szerszámokat a műhelyekből, mind nagyobb részt kérve az emberek szokásaiból, gondolataiból, átformálták a társadalmak rendjét, s új sorrendet állítottak az országok között. Napjainkban valami hasonlót tesz az elektronika, az informatika. Néhány éve még az volt a mérnökök, a vezetők feladata, hogy a kor tudományos, műszaki eredményeit folyamatosan, nagyobb zökkenők nélkül iktassák a termelés menetébe. Ma már ez kevés. Egy minőségileg új technológiai-piaci kultúrát kell a társadalom rendjéhez illeszteni. A tét nagy. A párt közös gondolkodásra és cselekvésre hív, vállalja és viseli a ve zetés felelősségét. A változások, a reformok ezután is megkövetelik a párt általános érdekegyeztető munkáját, a fő folyamatok politikai irányítását. A demokrácia fogalma nem a parttalan viták jelölésére szolgál. Tovább kell tanulnunk tisztelni a különböző, gyakran kisebbségi véleményeket, ugyanakkor kellő önfegyelemmel végre hajtani a többség akaratát A szövetségi politika a köz megegyezés folyamatos meg újítását jelenti. így erősíthető az a bizalom, amely a Magyar Szocialista Munkáspártot alkalmassá teszi történelmi küldetésére. Válaszút előtt állunk. A haladás többet, jobbat kíván mindenkitől. Nemzeti céljaink csak akkor válhatnak valóra, ha képesek vagyunk igazodni a kor előrevivő áramlataihoz. A szocialista fejlődés általános törvényszerűségei és a nemzeti sajátosságok érvényesítése végett is tanulságos a Szovjetunió példája. Kétszáz napig folyt hazánkban a háború. Katonák százezreinek lett örök nyugvóhelye e föld. A magyar nép hálával gondol a Szovjetunióra, a szovjet népre, amelynek a legtöbb jutott a borzalmakból és a legnagyobb áldozatot hozta a békéért. Kegyelettel őrizzük azoknak a szovjet, bolgár, jugoszláv, román, angol és amerikai katonáknak az emlékét, akik a fasizmus ellen harcolva estek el hazánkban. Honfitársaink ezrei küzdöttek itthon és Európa más csataterein a népirtók ellen. Ezek a magyar hazafiak vitték tovább Dózsa, Rákóczi, Kossuth zászlóit, ők éltették a Magyar Tanácsköztársaság internacionalista szellemét. Fájdalommal gondolunk azokra is, akik uraik bűnéből egy oktalan és igazságtalan háború frontkatonáiként vesztették életüket. Emberi életünknek, szocialista építőmunkánknak közös feltétele a béke. Napjainkra a nukleáris háború azonos fogalommá vált bolygónk pusztulásával. Támogatjuk azokat a kezdeményezéseket, amelyek a béke megőrzését, a nukleáris leszerelést a nemzetközi biztonság újszerű megközelítésével, nagyvonalú engedményeket is tartalmazó javaslatokkal igyekeznek elősegíteni. A tartós enyhülési folyamathoz mi is hozzá akarunk járulni. Ehhez hazánkban szilárd belső viszonyokra, nyitott és alkotó gondolkodásra, a szocialista demokrácia erősítésére van szükség. A magyar nép méltó emlékművet állított azoknak, akik a legtöbbet adták közös jövőnkért. Egy új társadalom emlékeztet rájuk, és egy olyan nép idézi alakjukat, amelynek van hite és ereje, hon, megvalósítsa mindazt, amit a béke első percei ígértek. Hazánk felszabadulásának 42. évfordulóján Ünnepi megemlékezés Pécsett Hazánk felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából ünnepséget rendezett tegnap este a Művészeti Szakközépiskola dísztermében az MSZMP Pécs Városi Bizottsága, Pécs Megyei Város Tanácsa és az MSZMP Középfokú Oktatási Intézmények Pártbizottsága. Az ünnepségen részt vettek a munkásmozgalom veteránjai, Baranya és Pécs párt-, állami és társadalmi szerveinek vezetői is, köztük Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Baranya Megyei Pártbizottság első titkára, Deák László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Horváth Lajos, a Baranya Megyei Tanács elnöke, Szentirányi József, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának első titkára és Piti Zoltán, Pécs Megyei Város Tanácsának elnöke. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Főkéné Walter Mária, az MSZMP Pécs Városi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja, a Művészeti Szakközépiskola tanára nyitotta meg köszöntőjével az ünnepséget, majd Durucz István, az MSZMP Középfokú Oktatási Intézmények Pártbizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. „Április 4-e példátlan értékű a magyar történelemben, sorsdöntő, sorsfordító esemény egy új Magyarország létrejöttét jelképező nap” - mondotta beszéde elején Durucz István. Megemlékezett a hazánkat felszabadító szovjet hadsereg és a vele szövetséges csapatok történelmi érdemeiről, a Magyarország szabadságáért hősi halált halt katonákról és áttekintette azt az eddig megtett utat, amelyet a felszabadulás nyitott meg a magyar nép számára 42 eszendővel ezelőtt. ,,Az ünnep: vissza- és előretekintés" - mondotta. ,,A jelen gondjai szükségszerűvé teszik, hogy figyelmünket a jövőre fordítsuk, a történelmünkben felhalmozódott létfontosságú tapasztalatokat a jövő érdekében hasznosítsuk. Amit korábban csak gazdasági kérdésnek, gondnak véltünk, arról ma tudjuk, jóval több annál: változtatni kell a szocializmus építésének módszerén, o gazdaságirányításon, intézmény- rendszerünkön, korábbi ítéleteinken. S ami a legfontosabb: önmagunkon. Cselekedni kell sablonok nélkül, cselekedni akkor is, ha nem ismerjük, mert nem ismerhetjük a cselekvés minden feltételét, és nehezen láthatjuk előre cselekvésünk minden következményét. Napjaink igazi kényszerpályája a gyorsabb és ügyesebb haladás, a magunk szocialista reformjainak megvalósítása, és ez még hosszú, igen kemény, következetes munkát, kitartást, személyes áldozatot követel tőlünk a következő időszakban. Tompítani kell a máshová mutató reflexeinket: a kritika tárgya először az „itt” és ,,mi” legyen, ne az ,,ott" és „ők”. A sokasodó gondok ellenére, a szövevényessé vált valóság ellenére van okunk és alapunk hinni a jövőben. Népünk többsége bízik a szocializmusban, a párt politikájában, s a felhalmozott politikai tőkére épül a társadalmi közmegegyezés.” A történelmi évfordulóról való megemlékezést ünnepi műsor foglalta méltó keretbe, s ebben a Művészeti Szakközépiskola tanulói, a „Liszt Ferenc” Zeneművészeti Főiskola hallgatói, valamint a Pécsi Nemzeti Színház művészei és a Pécsi Egyetemi Színpad tagjai szerepeltek. Az ünnepség az Internacio- náléval zárult. D. I. Hunyadi Mária veszi át kitüntetését Lukács Jánostól Hazánk felszabadulásának 42. évfordulójára emlékezve ünnepséget rendeztek tegnap délután a megyei pártbizottságon. Lukács János, az MSZMP KB tagja, a Baranya Megyei Pártbizottság első titkára a megyei pártbizottság nevében köszöntötte az ünnepség résztvevőit, azokat, akik a szocializmus építésében, a mozgalmi tevékenységben átlagon felüli teljesítményükkel megbecsülést vívtak ki maguknak. Mindezekért Lukács János köszönetét fejezte ki. A politikai, társadalmi élet időszerű feladatairól hangsúlyozta, hogy a mai nehézségek ellenére, hittel, akarattal elkötelezetten tovább kell járni utunkat, fokozni erőfeszítéseinket az élet, a munka minden területén. Tettekre van szükség - emelte ki megyénk első titkára - mert csak azzal, hogy a nehézségeinkről beszélünk, nem jutunk előre. Szólt továbbá arról, hogy mindaz ami érték, eredmény, szépség és vívmány életünkben, környezetünkben az általunk — munkánk által jött létre. A beszédet követően Lukács János kitüntetéseket adott át. Az Elnöki Tanács dr. Judi Istvánnak, a Janus Pannonius Tudományegyetem egyetemi tanárának, az egyetemi pártvégrehajtóbizottság tagjának az Április Negyediké Érdemrendet adományozta. Farkas Pál, a Baranya Megyei Vendéglátóipari Vállalat munkaügyi osztályvezetője, a pártvezetőség titkára, a Munka Érdemrend ezüst fokozatát vette át. Az érdemrend ezüst fokozatát kapta Lauer János, a MÉV üzemegység vezetője, a vállalati pártbizottság tagja, vezető propagandista is. A Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetésben részesült Hunyadi Mária, a Baranya Megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat nyugalmazott boltvezetője, a siklósi városkörzeti I. számú pártalapszervezet vezetőségi tagja, Meitert István, a Mecseki Szénbányák Vállalat Építési üzem lakatosa a pártalapszervezet titkára. A honvédelmi miniszter a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát adományozta Kapás Lászlónak, a megyei pártbizottság politikai munkatársának. Az érdemérem bronz fokozatát vette át dr. Toller László, a Baranya Megyei Tanács igazgatási osztálya helyettes vezetője. Honvédelmi Érdemérem kitüntetést kapott (20 éves munka után) Fuss István, a megyei pártbizottság gondnoka. A Magyar-Szovjet Baráti Társaság aranykoszorús jelvényével tüntették ki Orha Jánost, a Pécsi Bőrgyár MSZBT tagcsoprt ügyvezető elnökét, Brontye Trajánt, a szajki „Béke" Tsz pártvezetőségi tagját és Kablár Jánost, a MÉV MSZMP bizottsága politikai munkatársát. Az ünnepségen részt vettelt dr. Dányi Pál és dr. Jerszi István, a megyei pártbizottság titkárai, és Rózsahegyi István, valamint dr. Sasvári László, a megyei pártbizottság osztályvezetői. A Művészeti Szakközépiskola tanulói köszöntötték műsorukkal az ünnepség résztvevőit. Fotó: Läufer László Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli napló XLIV. évfolyam, 93. szám 1987. április 4., szombat Ára: 2,20 Ft Kitüntetési ünnepség a megyei pártbizottságon