Dunántúli Napló, 1987. április (44. évfolyam, 90-118. szám)
1987-04-26 / 114. szám
Fotó: Tóth Béla, Malév Mielőtt a Ferihegy 2-ről kilőnénk magunkat, a TU-154-es pilótafülkéjében úgy szólalnak meg a műszaki kifejezések, mint egy klasszikus görög kórus. Felelgetősen. A figyelem teljes összpontosításáért Ko- ronczi Zoltán másodpilóta ezt mondja: „Zéró". Erre Depinyi János kapitány is: „Zéró". Sőt néha Fekete László fedélzeti mérnök kezdi, s ők ketten felelnek rá. Aztán tényleg kilőjük magunkat; a Duna felett már másodpercenként 25-30 métert emelkedünk. Az emberi test nem képes ilyen gyorsan zuhanni lefelé. A 38 éves Depiny! János kapitány, pécsi Semmelweis utKapitány lett Depinyi Dános Mikor tapsolnak a légi utasok? — Zongorajáték a műszerfalon cai gyerek volt, aztán elcsábította a repülés. Két évig az itteni MHSZ titkára lett, majd 1979-ben elhagyta a várost. Egyszer egy kétfedeles gépnek a levegőben elromlott a motorja, s ő szinte sérülésmentesen letette egy szántóföldre. Nemrég esett át a kapitányi vizsgán. Azt mondja: legnehezebb a repüléstechnikai rész volt. A másfél órás repülés a legvadabb helyzetekben, egy hajtóművel, elromlott mechanikával. De most Berlinbe tartunk, az irányítótorony és a pilótafülke között angol nyelvű a párbeszéd. Elhangzik a sajátos, jópofa Malév-angol is, valahogy így: „We are ready! Szervusztok!" Vagyishogy: „Készen vagyunk, szevasztok!" Repülünk. Valahol Prága felett felteszem a legfeleslegegesebb, mégis elkerülhetetlen kérdést:- Mi a kapitány legszebb öröme? — Természetesen: repülni! A turbómotorok, hangjával aláfestett csendben végiggondolom a repülés érzésváltozatait, a szárnyaló madár szabadságától a háborúbeli bombázópilóta lelkiismeretéig. Hiszen lassan Drezda felé tartunk! Aztán tovább faggatom Depinyi Jánost: — Lehet-e fáradt egy kapitány? — A hivatalos válasz: nem! De emberek vagyunk, s ha Kairóból jövünk, vagy már a második fuvar után, akkor azért le kell győzni egy kis fáradtságot. — De rosszkedvű lehet-e?- Semmiképpen! Nekünk nagyon fontos a jó családi háttér. Mi szépen élünk otthon, nagyokat kirándulunk, sokat vagyok a 9 éves lányommal. Ha valamiért mégis adódik rosszkedv, akkor azt erős akarattal el kell felejteni. Fizetés? — Nyersen 14 és fél ezer, tisztán 11 ezer. De van némi vásárlási lehetőség a vámmentes üzletekben. Ezért heti 3—4 napot dolgozom, átlagosan 8— 10 órát, ennek felét a levegőben töltöm. Szállunk az odakint mínusz 52 fokos hidegben. A kapitány ujjai időközönként végigzongoráznak a műszerfalon. A 150 utas és a személyzet életét egy könnyű zongoraszonáta ujjmozdulataival őrzi. Kicsit visszamegyek az utastérbe, ahol — kicsi a világ! — Szerencsi Évával, Inke Lászlóval és Moldova Györggyel a legfrissebb pesti vicceket terjesztjük. A Pierre Cardin egyenruhás, magyar légikisasszonyok éppen elviszik a terítéket az utasok elől, jön a kávé, üdítő, kis pohár bor. Ök tehát elvannak, s visszamegyek a három emberhez, akitől az utastér biztonsága függ. — Milyen a csapatszellem a Malév-nél? — Nagyszerű. A repülésben enélkül nem is lehetne dolgozni. De lassan leszállunk. Magam most, a negyvenedik légiúton is kíváncsian lesem, sima lesz-e az a nem könnyű művelet? Az lett. Az utastérben felcsattan a taps. Földessy Dénes Rock-Rózsalovag Strauss: Rózsalovag című operáját rock műfajban dolgozta fel az osztrák Günter Makecsh. A „zenei merénylet" eredményében, egy rockoperában a főszerepet ö és élettársa, a képünkön látható Karin Raab énekli majd. japán uralom Az elmúlt évtizedekben az Egyesült Államok gazdag polgárai vitték el hatalmas összegekért a megvehető, európai műkincseket. Helyüket most a japánok veszik át. A legendás, párizsi Christie képzőművészeti árverésen a japánok szinte sokkolták az európai érdeklődőket. Ko- nosuke Matsushita, a japán műkereskedő-király szerint Európának tudomásul kell vennie, hogy a műkincsek útia Ázsia gazdag országai felé fordul. Amit megtudtam ezekről a készülékekről, hót elég, ha csak rágondol a betörő, menten felvisítanak a szirénák! Ezt csak azért említem meg, mert az utóbbi napokban Pécsett feltörtek négy gépkocsit, kettőt elloptak, egy ellopását megkísérelték, betörtek két butikba, vendéglőbe. Persze: riasztóberendezés sehol . . . „Védje otthonát, értékeit! Szereltessen riasztóberendezést lakásába, még a nyaralás megkezdése előtt!" Egy kaposvári cég, a Kaposvill hirdetése buzdít az előrelátó óvatosságra. Mátrai János, a cég igazgatója elégedett: a legigényesebb megrendelőknek is eleget tudnak tenni, tíz éve dolgozik riasztóberendezések gyártásán, szerelésén szakembergárdájuk, s immár országos 'hálózat kialakítása a feladatuk, hogy ha valahol valamelyik készülékük meghibásodik - magától, vagy egy betörő balsikerű igyekezetétől — 24 órán belül ismét működőképes legyen a berendezés. 4 vasárnapi Vasárnapi szakácstanács Kunsági sertéstarja Lakodalmas rock a Vajdaságból Beszélgetés Bugyi Zoltánnal, a 3 + 2 vezetőjével Tagadhatatlan, hogy mostanában szinte kultusza van a konyhaművészetnek: nem csak a hivatásos szakácsok kínálják újabb és újabb ételcsodáikat, hanem az amatőrök is — meglepő módon nagyon sok férfiember - foglalkozástól, munkakörtől, beosztástól függetlenül. Pécsett, a Halásztanyán - érdekes kísérletként - a törzsvendégek közül ajánlkoznak egy-egy hétvégi konyhai bemutatkozásra. Volt már köztük orvos, aztán egy nyomdász (két alkalommal), aztán egy kultúr-funkcionárius, legutóbb pedig egy nyugalmazott rendőr alezredes, dr. örlős András személyében. Az ilyen vacsoraesteknek feltűnően nagy sikere van, akár ki is tehetnék a „Telt ház" táblát, ör lős András kunsági-alföldi menüt állított össze — a Halásztanya főszakácsának közreműködésével - felidézve szülőhe- Ive hajdani konyhai izeit-za- matait. A menü ez volt: „Szárnyas raguleves alföldi módra — Sertéstarja kunsági módra - és vegyes rétes".- A mi családunkban a nagyanyám volt a főzés nagy művésze: kitűnő ézékkel készítette el akár a szegények eledelét, a „slambucot" is, de ugyanolyan nagy gonddal főzött gazdagabb étkeket is, c mikor erre alkalom nyílott. Azt hiszem, tőle örököltem ezt a szenvedélyt. Jómagam főztem már nemcsak szűk baráti összejöveteleken, például ko- zármislenyi kis hétvégi kertemben, ahol a fehér nyírfák alatt csaptunk nagy vacsorákat, hanem lakodalmakon is, például Pogányban, Olaszon és Szalántán több száz fős vendégsereg részére. Dr. örlős András ajánlata tehát a „Sertéstarja kunsági módra", amelyhez kell 70 deka tarja, 20 deka vörös és 20 deka fehérkáposzta, 10 deka főtt kukorica, 1 fej saláta, 2— 3 evőkanálnyi cukorborsó, 1 fej vöröshagyma, só, bors, piros paprika, 2 gerezd fokhagyma, cseppnyi mustár, tárkony, ürömfű. Felhasználás előtt két-há- rom órával a tarjaszeleteket sózzuk, borsozzuk (íehérbors- sal, ha lehet), megkenjük kevés pirosarannyal, mustárral, fokhagymával és tárkonnyal. Ebben a pácban áll a hús, szobahőmérsékleten. Két óra múlva forró zsiradékban hirtelen átsütjük a szeleteket, majd kis lángon puhára pároljuk. Kiszedjük az edényből és a laskára vágott fehér, illetve piros káposztát és a hagymát a fönnmaradt zsiradékban pároljuk, majd lesütjük. Tálalásnál a zöld salátaleveleket használjuk fel alátétnek, amelyre elhelyezzük a hússzeleteket. A főtt kukoricát, illetve zöldborsót nagyon kevés vajon megfuttatjuk, majd - miután a káposztával körítettük a húst - ezekkel díszítjük a tálat. Köretnek hasábburgonyát adunk. A „Szárnyas raguleves al- (öldi módra" annyiban „alföldi", hogy nem metélt tésztát teszünk az elkészült raguba, hanem kézzel szaggatott házi galuskát, amelybe előtte szép pirospaprikát keverünk, így az íze is, színhatása is növeli az étel értékét. R. F. Volt már néhány kultúrbot- rány Magyarországon sokak szerint a legújabb a 3—2. Egy magyarul éneklő jugoszláviai együttes, melynek lemezeit, kazettáit az utóbbi másfél évben úgy viszik, mint a cukrot szerte Magyarországon. Egy ideig nemigen figyeltek rájuk „illetékes helyeken", de mikor kiderült, mekkora tömegek hallgatják zenéjüket, elkezdődött a hadjárat. Giccset játszanak, értéktelen bóvlival tömik az emberek fejét - mondták róluk -, s a rádióban például a mai napig nem lehet hallani a 3 2 felvételeit. Az újságok annál inkább felkapták a témát: az eddig * megjelent írások nagy része kárhoztatja, mi több az ízléstelenség vámszedőinek titulálja a Bugyi testvéreket. Amit viszont senki nem tud elvitatni, az a siker. Magyar- országi népszerűségük nyomán tengerentúli országokból is keresik őket. a Magyar Televízióban pedig nemrég egy öt- venperces filmet készítettek az együttesről. Kár lenne hát tagadni: a magyar könnyűzene napiaink legnépszerűbb képviselőiről van szó.- Mi lelöl érdeklődnek lea- többen, ha a 3 - 2 kerül téritekre? - tettük fel a kérdést az együttes vezetőjének, Bugyi Zoltánnak.- Általában azt szeretnék tudni, mennyit keresünk.- A válasz?- Ez az egyetlen, amire nem vagyunk hajlandók felelni.- Hogyan kezdődött az együttes karrierje?- Lakodalmakban, vendéglátó helyeken muzsikáltunk. Soha nem gondoltuk, hogy ki tudunk lépni ebből a körből. Az első lemezünket 3000 példányban nyomták, s bennünket is meglepett, hogy hét óra alatt valamennyi elfogyott. Később Magyarországra is hívtak bennünket, azt hiszem, ekkor kezdődött zenénk fekete piaci árusítása is. Hogy valójában hány kazettánk és lemezünk fogyott el, nem tudom, hivatalosan 500 000 körül tartunk.- Mit hallott az együttesről megjelent magyarországi kritikákról?- Hát, azt tudjuk, hogy nem vagyunk a sajtó kedvencei. De ez nem a mi hibánk: S azt hiszem, az újságíróké sem. Nekünk az a dolgunk, hogy zenéljünk, nekik pedig az, hogy írjanak rólunk. Amíg sikerünk van, nem törődünk a negatív véleményekkel. De az sem igaz, hogy mindenki szid bennünket. Például voltunk már a televízióban is. Nem is tudom, melyik műsorban.-.. Azt hiszem Kék hajó volt a címe, vagy valami ilyesmi.- Önök szeretik azt a zenét, amit játszanak?- Természetesen, hisz ha nem így lenne, nem ezt csinálnánk. Pauska Zsolt A tettes nem tér vissza A reklám a riasztást szolgálja Somogybán sokan ismerik a céget és készülékeiket, mert kétévenként rendszeresen végigvonultatják vándorkiállításukat a megyében, ahova meghívják a különböző vállalatok, intézmények szakembe. reit, hogy működés közben bizonyítsák termékük riasztó voltát. Egy kis fordulattal élve: azért reklámoznak, hogy riasztóak legyenek. Egyébként megtudtuk a Kaposvill igazgatójától azt is, hogy bármikor, költségmentesen elhozzák kiállító, sukat Pécsre is, ha hívják őket, s termet biztosítanak. így már van oka annak, hogy felsoroltuk: hány bűneset lett volna megelőzhető a városban, ha van riasztókészülék.- Az ország összes IBUSZ irodájában mi szereltük fel a berendezéseket - mondja az igazgató. - Ezt azért említem, mert az IBUSZ nagyon igényes partner, elegáns irodáiban nyoma és jele sem lehet an. nak, hogy itt riasztókészülékek vannak. Berendezéseink egyébként a legkorszerűbb érzékelőkkel vannak felszerelve, s a számítógépközponttól a tűzjelzőrendszerekig mindenhova adaptálhatóak.- És lakásokra?- Alkalmasak ezekre is, elsősorban a telepszerű társasházakhoz — mert itt kisebbek a költségek , -, de természetesen családi házakra is. Hozzáteszem, ez egy kicsit drágább, mert ezek az épületek is nagyok már és sok az ablakfelület. Egyébként a munka megkezdése előtt mindig ingyen felmérjük a házat, árajánlatot készítünk, ennek alapján dönthet ügyfelünk: megrendeli a riasztót vagy sem.- Milyen elven működnek ezek a berendezések?- Ezek az úgynevezett sza- botázsvéflő készülékek nagyon érzékenyek, a legkisebb illetéktelen érintésre működésbe lép a riasztó, csengő vagy sziréna szól vagy éppenséggel videokamera kezd el dolgozni . . .- A kereslet?- Nagyon nagy. Ezért is kell az országos hálózatunk kiépítésén dolgoznunk. A családi házakhoz - és gépkocsikhoz - visszatérve: legnagyobb cső. dálkozásunkra itt lanyha az érdeklődés. Pedig egy emeleti lakásba a beszerelése legfeljebb 4-5000 forint - egy karikagyűrű ára, pedig ennél nagyobb értékek szoktak eltűnni, ahol betörő jár!- Bebizonyult már a hasznossága a gyakorlatban?- De mennyire! Es még egy tapasztalat: ahol egyszer megszólalt a riasztóberendezés, oda többet nem megy betörő. Csorbul tehát a klasszikus tétel: a tettes mindig visszatér. A mi berendezéseinkhez: soha . . Mészáros A. Éles anyanyelvűnk Ritkán jön zavarba. Többnyire mások ejtik bele. A nehézfejü könnyebben bólogat. Előbb az eszközön törte a fejét, majd a fején törte az eszközt. Nem mindegy, hogy valaki azt mondja, amit akar, vagy azt akarja, amit mond. Aki túllép önmagán, az mások árnyékán se akad fenn. Két kopasz hajszálra ugyanaz. Olykor az eszköz is célt téveszt. Hiányzik ott az örömszerzés, ahol a szerzés lett az öröm. A szobrász elkövette a hibát. Elhibázta a követ. A nyelv hangszer, omit sokan forgatnak, de kevesen játszanak rajta. Kerekes László' « Panoráma
