Dunántúli Napló, 1987. április (44. évfolyam, 90-118. szám)
1987-04-24 / 112. szám
1987. április 24., péntek Dunántúlt napló 3 Közérdekű bejelentések a NEB-hez A népi ellenőrzési bizottságokhoz a közérdekű bejelentések egy része név nélkül érkezik. A feltárt tények legtöbb esetben azonban megfelelnek a valóságnak.- Sajnos, ma még félnek az emberek attól, hogy a bejelentésüket retorzió követi — mondja Koronics Károlyné, gazdasági szakértő. - Azt azonban örömmel tapasztaltuk, hogy egyre kevesebb a rágalmazó levél. Több esetben előfordult már, hogy egy-egy névtelen bejelentést követő vizsgálat bűnvádi eljárással fejeződött be. A közérdekű bejelentések elsősorban lakásgazdálkodással foglalkoznak, ezen belül is lakóház-felújításra, karbantartásra, lakásigénylésre és kiutalásra, és az engedély nélküli építKevesebb a rágalmazó levél Lakásgazdálkodással kapcsolatos a legtöbb észrevétel kezésekre hívták fel a figyelmet. Nő a vezetők elleni bejelentések száma. Az esetek egyre súlyosabbá, bonyolultabbá válnak. Néhányra szinte egy cél- vizsgálathoz szükséges energiát kell befektetni. Egy termelőszövetkezetben az állatnyilvántartásokat nem az előírás szerint vezették. Fiktív sertéselhullásokról készítettek jegyzőkönyvet. Hat malac eltűnését nem vizsgálták meg körültekintően. A főkönyvelő és az ágazatvezető ellen szabálysértési eljárás indult. Sokszor az irigység Íratja a bejelentéseket. így történt ez abban az esetben is, amikor gyes mellett végzett egy fiatalasszony engedély nélküli kisipari tevékenységet, fodrászüzletet nyitott. Természetesen a tanács a bejelentést követően megbüntette. Persze, vannak olyanok is, amikor a névtelen bejelentő valóban a társadalmi tulajdon megóvása miatt ragad tollat, így derült fény a Sellyéi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat által Pécsett épített két ház 24 lakásának kivitelezési körülményeire. A társulat megalapozatlan szerződést kötött a 24 lakás megépítésére. Ez 9 százalék veszteséget jelentett a cégnek. Ezenkívül a szerződést a társulatra nézve hátrányosan kötötték meg, ebből a becslések alapján mintegy 4 millió forint további veszteség keletkezett. A társulat által a házhoz készített 74 virágtartó sem felelt meg az előírásoknak, további 600 000 forint veszteség. Palatető helyett Bramach betoncserepet építettek be, A vizsgálat az építkezésnél több millió forint veszteséget állapított meg. A NEB bűnvádi feljelentést tett a Baranya Megyei Főügyészségnél. Sz. K. Megújuló katonai egyenruhák (Munkatársunk telelonjelen- tése) Néphadseregünk jelenlegi öltözeti rendszere az 1960. évek közepén alakult ki. Azóta természetesen többször korszerűsítették ezt, változtatták az egyenruhák viselési módjait, bővítették a választékot, valamint az idők változásaihoz igazították a felhasznált anyagokat. Az eltelt több évtizedben a hivatásos és továbbszolgáló állomány ruhatárát kétféle ballonkabáttal, esővédő cikkekkel egészítették ki, javították a gyakorló ruha és az ehhez rendszeresített alsónemű méret-, szín- és formatartóssáqát, a fésűs szövetek qyürődésfeloldó és éltartó tulajdonsáqát. A sorállományt sportruházattal látták el. kimenő öltözetüket a divat figyelembevételével a mai öltözködési szokásokhoz alakították. Mint Szórádi Zoltán vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg hadtápfőnöke, miniszterhelyettes, tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, 1985- ben lezárult eqy hosszabb fejlesztési időszak, ennek értékelése meqtörtént, s a honvédelmi miniszter jóváhagyásával kialakították az elkövetkező évek terveit. Ennek értelmében az öltöztető rendszerben az erőfeszítéseket a hadi (gyakorló) ruházat használati és védő tulajdonságainak javítására összpontosítják. Kiemelt fiqveimet fordítanak a kopásállóság, a meleqtartó, nedvszívó- ^ és szellőzőképesség növelésére, valamint a szennytaszító- és rejtő tulajdonságok kialakítására. A ayakorlóruhákat szer- kezetileq is korszerűsítik, szem előtt tartva, hoqy az a harc- iárművekre való felléoést, a küzdőtéren való mozgást jobban elősegítse. A sorállomány kimenő és qvakorlókabátiát eavmástól különválasztva a kettős bélés funkcióját viszont továbbra is eavütt tartva fejlesztik. Vénleges meaoldást alakítanak ki a csapadék elleni védelemre, az eqységes tábori rendfokozat-jelzésre, és változnak a tábori pihentetés ruházati eszközei. Az öltözetek minőségének és esztétikai küllemének javítása mellett különválasztják az ünnepi és a köznapi viseleteket, helyt adva egyes fegyvernemi hagyományoknak. A katonanők az eddigi gyakorlattól eltérő öltözéket kapnak, figyelembe véve a divat diktálta követelményeket. Szórádi vezérőrnagy hangsúlyozta, hogy a változások folyamatosan történnek, ezért néhány évig a régi és az új ruházattal is találkozhatunk. A tájékoztatót követően bemutatták az újságíróknak a jövőbeni egyenruhamodelleket. Roszprim Nándor Hetvenezer kötettel gyarapodik az állomány A szakszervezeti könyvtár fejlesztési tervei Igazodni a könyvtárhasználók változó igényeihez 1984. óta működik a szakszervezeti könyvtár új épülete. És ekkor új szolgáltatásként jelentkezett a lakóterületi ellátás az SZMT új könyvtárának törekvéseiben. Az előző tervidőszak végére a korábbi ezer— ezernégyszáz olvasó helyett már kétezer volt a beiratkozott könyvtárlátogatók száma, s egyre többen vették igénybe az olyan egyéb szolgáltatásokat, mint a zenehallgatás, vagy a másolás. A lehetőségekhez mérten bővítették a hálózatot, így a Mohácsi Vízműnél, a siklósi, mohácsi, komlói kórházakban, a Vízügyi Igazgatóság laborjában, az SZMT-nél, a Máriagyü- di Szociális Otthonban nyitottak új letéteket. Két alkalommal szerveztek az SZMT-isko- lán szakszervezeti alapfokú könyvtárosi tanfolyamot, melyeken hatvanon szereztek könyvtárosi alapképzettséget. A Szakszervezetek Baranya Megyei Tanácsa a közelmúltban tárgyalta meg a központi könyvtár középtávú fejlesztési tervét. A szakszervezeti, munkahelyi könyvtáraknak jobban kell alkalmazkodniuk a konkrét gazdasági-termelési, mozgalmi szükségletekhez, fel kell készülni az olvasói, könyvtár- használói igények módosulására, a szolgáltatások bővítésére. Gondolnak itt a témafigyelésre, információgyűjtésre, sorra, hogy fokozatosan be kell szerezni az aktív tájékoztatáshoz szükséges eszközöket, például a gyorsmásolót, videót, számítógépet. Szeretnék meggyorsítani az üzemi, szak-, műszaki és köz- művelődési könyvtárak integrációját, hogy ezzel minél előbb kiépüljön egy-egy üzem vagy intézmény valódi információs bázisa. A központi könyvtárnak, mint ellátó módszertani központnak, továbbra is alapvető és legfontosabb feladata a munkahelyi könyvtári ellátás lehető legjobb biztosítása. Az elkövetkező időszakban az állomány 7—8 százalékos növekedését tervezik, de meg kell oldani a raktározási gondokat. Az eddigi tapasztalatok alapján az elkövetkező öt év során várhatóan hetvenezer kötettel gyarapodik az állomány, s ez azt jelenti, hogy a jelenlegi telítettséget is figyelembe véve a jövőben szükség lesz még egy 175—200 négyzetméteres raktárhelyiségre. Meg kell teremteni az országos számítógépes könyvtári rendszerbe való bekapcsolódós előfeltételeit is. A hálózat könyvtárainak fejlesztésénél meghatározó a Megyei Könyvtárral kötött együttműködési megállapodás, amelynek keretében közösen vizsgálják meg a lakóterületi ellátást is biztosító könyvtárak létrehozásának lehetőségeit, valamint Komló esetében a már több éve húzódó qondot, a városi könyvtár kialakítását. D. Cs. Húszmilliárd Mennyibe kerül a mértéktelen alkoholfogyasztás ? Alighanem mindenki eljátszott a gondolattal: mi lenne, ha néhány milliót nyerne a lottón vagy a totón? Tulajdonképpen nem is olyan nehéz beosztani néhány millió forintot, hogy mire is költsön belőle az ember. De mennyit érhet 20 mii- liárd forint? Mihez lehetne kezdeni vele? Például futná belőle egy újabb blokkra a Paksi Atomerőműben, kétmillió nyugdíjasunk nyugdíját lehetne havi nyolcszáz forinttal emelni, 18—20 000 lakást lehetne belőle felépíteni . . . ■Ezekkel a kalkulációkkal talán megfoghatóbb annak az összegnek a mértéke, amely évente az alkohol miatt veszendőbe megy nálunk. A téma kétségkívül divatos lett az utóbbi években társadalmi jelentősége saj nos mind súlyosabb, idősze rűsége egyre fenyegetőbb Számos adatot, figyelmezte tést olvashattunk, hallhat tunk már, hogy milyen előnytelenül előkelő helyet foglalunk el az alkoholfogyasztás tekintetében a nemzetközi statisztikában, hogy az alkoholfogyasztásra visszavezethető okok miatt tizenkétszer többen halnak meg manapság, mint másfél évtizeddel ezelőtt, hogy az alkoholfogyasztáshoz kapcsolható bűnözés negyedszázad a'att két és félszeresére emelkedett, fiatalkorúaknál pedig éppenséggel hétszeresére, hogy a válások okai között második helven szerepel a mértéktelen alkoholfogyasztás, hogy a nyilvántartott veszélyeztetett gyerekek esetében a veszélyeztetettség fő oka az esetek egyötöd részében a szülők mértéktelen italozása. Mennyibe kerül nekünk ezek alapján a mértéktelen alkoholfogyasztás? Olyan károk ezek, amelyeket pénzben nem lehet ‘kifejezni. Gyakran még szépítgetjük ■is a statisztikákat. Az üzemi balesetek jelentett okai között évek óta csak 0,5 százalékkal szerepel az alkoholfogyasztás, de a halálos üzemi baleseteknél 15 százalék körül. Az utóbbi adat az előbbit hihetetlenné teszi. A különbségre egyszerű a magyarázat: a halálos végű baleseteknél minden esetben vizsgálják az alkohol szerepét, a többinél viszont nem, sőt a nyilvánvaló eseteknél is gyakran mellőzik a valós ok regisztrálásót. így kényelmesebb: nem kel! a felelőst, a mulasztást elkövetőt fülön csípni, büntet, ni a sérültet és az alkoholellenőrzést elhanyagoló munkahelyi vezetőt. Az üzemi balesetek azonban elvezetnek egy olyan szférába, ahol - ha becslésekkel is -, de valamiképpen mégiscsak mérni lehet, mekkora gazdasági kárunk is keletkezik évente a mértéktelen alkoholfogyasztás, ból? A SZOT munkavédelmi, társadalombiztosítási és egészségügyi osztálya által készített felmérés szerint ez a gazdasági kár megközelíti a húszmilliárd forintot. Becslésük szerint a táppénzes napok 5-6 százaléka vezethető vissza az alkohol- fogyasztásra, vagyis érték, ben 480—500 millió forint. A munkanapkiesés alapján számítva a termelésben jelentkező kiesés értéke ti z— tíz és félmillió rd forint. A gyógykezelés költségei 4,1 — 4,2 milliárd forintra rúgnak. Az üzemi baleseteknél az okok között 15 százalékot hagyva az alkoholnak, a táppénz, a gyógyítás költségei, valamint a termeléskiesés értéke további 3-3,2 milliárd forintot jelent. A közúti balesetekből fakadó táppénz, gyógyítási költség és kieső termelési érték becsült összege 3,6—3,9 milliárd forint. A bűnözés okoz. ta károkat - a nyomozási és igazságügyi eljárási költségek nélkül — 600—700 millió forintra becsüli a felmérés. Ha ezeket az adatokat ösz- szeadjuk, legkevesebb 18,78, maximum 19,8 milliárd forintot „kapunk". Valójában ennyi pénz folyik el hiábavalóan. Mondják sokon és sokszor: a kereske. delmi forgalom növekedésének fontos tényezője az alkoholárusítás, s ennek haszna állami bevétel, s nem is kevés. A kiskereskedelmi értékesítésnek mintegy tíz %-át képezi az a szeszesital-eladás, amelynek összege jóval meghaladja az 50 milliárd forintot. Hogy ebből mennyi nyereség származik, azt nem tudom. A pénzben kifejezhető kár húszmilliárd I D. I. Gondoskodás a veszélyeztetett gyermekekről Baranya megyében jelenleg 1371 állami gondozott gyermek él. ötvennégyen a pécsi és a mecsekjánosi csecsemőotthonban, 354-en a bakócai, bükkös- di, csertői és a pécsi nevelőotthonban, 171-en a pécsi, komlói, mohácsi, pécsvóradi és máriagyüdi gyógypedagógiai intézetben és 69-en a pécsi fiú- és a mohácsi leányotthonban laknak. Nevelőszülőknél 527-et helyeztek el. Ezenkívül gyermekvédő intézet, diákotthon, szakmunkástanuló kollégium, egészségügyi gyermek- otthon, munkásszállás, albérlet ad sokuk számára otthont. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka legfontosabb részterülete a veszélyeztetett kiskorúak felkutatása, gondozása, veszélyeztetett helyzetük megszüntetése. Általában a kisgyermekek esetében a védőnők, orvosok veszik észre, hogy valami probléma van a családMind többen nevelőszülőknél, családi környezetben ban. Ezt jelzik a gyámügynek. A gyámügyi hatóság gondoskodik a rászorulók állami támogatásáról (segélyezés, utógondozás, állami gondozásba vétel, csalódba helyezés) és különböző védő-óvó intézkedéseket hoznak. A gyámügyi gyermekvédelmi munka legfontosabb területe a megelőzés. Első lépésként társadalmi pártfogókat neveznek ki a veszélyeztetett kiskorúak védelmére. Ha ez nem vezet eredményre, akkor hivatásos pártfogók kísérik figyelemmel a veszélyeztetett gyermekeket. A védő-óvó intézkedések igen sokrétűek: az egyéni szülői felelősség számonkérésétől a jogszabályokban biztosított kényszerintézkedésekig pénzbüntetést és egyéb intézkedést lehet alkalmazni. Általános cél mégis az, hogy a gyermekeket ne szakítsák ki a családjukból. Ezért ha anyagi eszközök hiánya gátolja a kiskorú fejlődését, az állami költségvetésből biztosított segélyekkel enyhítik a családok gondjait. A segély lehet rendszeres nevelési segély, rendkívüli — évi egy-két alkalommal kiosztásra kerülő —, és vásárlási utalvány, amely ruhanemű, iskolaszer, vagy élelmiszer vásárlására jó. Mindezek azért szükségesek, hogy a segély a kiskorú szükségleteit lássa el. Ha mindez nem vezet eredményre, akkor az arra rászoruló gyermekek állami gondozásba kerülnek. A gyámhatóság vagy a rendőrség javaslatára utalják be a veszélyeztetett gyermekeket. Ennek következménye, hogy a központi intézetbe - átmeneti gyermekotthonba - kerülők mindegyikét pszichológus, gyógypedagógus, pedagógus nézi meg, majd komplex orvosi szűrés után gondoskodnak a további sorsukról. Vagy nevelőszülőkhöz kerülnek, vagy nevelőotthonba és rendesen járnak óvodába, iskolába. Természetesen tarthatják a kapcsolatot a családjukkal. Baranya megyében jelenleg 309 nevelőszülőt és két hivatásos nevelőszülőt tartanak nyilván. Mostanában tendencia, hogy nagyon sok nyugdíjba vonuló hasznosítani akarja megnőtt szabadidejét, és elvállalja egy, vagy több kisgyermek nevelését. A. E.
