Dunántúli Napló, 1987. április (44. évfolyam, 90-118. szám)
1987-04-18 / 107. szám
A fékrendszer lefagyását akadályozza meg a légszárító, ez emellett persze csökkenti a korróziót is. A' vizsgálatok azt mutatták, hogy a rozsdásodás 70 százalékos relativ páratartalomnál. illetve afölött emelkedik jelentősen. A légszárító alumínium-szulfát golyócskái megkötik a levegő nedvesség- tartalmát, azután egy kis segédtartályból visszaáramló levegő kiszárítja a golyókat. A Knorr 35 százalékos relatív páratartalom elérésére törekedett a berendezéssel, mert ez esetben, ha a levegő hűl is, nem éri el a relatív páratartalom a 70 százalékot. Sz. K. I. Új légfékszerelvények az IKARUS-buszokhoz Köztudomású, hogy az l'ka- rus-buszok légfékberendezései a Knorr-cég licence alapján, hazánkban készülnek. A 200- as család megjelenése óta azonban semmit sem változtak, és bár a mai követelményeknek még megfelelnek, nyilvánvaló, hogy a holnap ko. csijaira már nem kerülhetnek föl. Ezért a 300-as, 400-as családhoz már a Knorr-szerelvé- nyek újabb generációját használják. Ezekből egyelőre hat darabot gyártanok Magyarországon, de '89-ig valamennyi licencét megvásároljuk és készítjük. A közelmúltban Pécsett tartott előadást Ládái István, a Knorr magyarországi képviselője, és bemutatta a szakem- reknek a komoly előbbrelépést hozó egységeket. A legfontosabb változás: a levegőrendszer nyomása az eddigi 7,35 borral szemben 8,1 bar lesz. Aki ismerte a régi légsűrítőt, valószínűleg meglepődik majd az utód láttán. A kéthengeres kivitelt egyhengeres váltja föl, ahol a henger léghűtéses, a szelepüléslap viszont vízzel hűtött. Az olajfölhordás töredéke az eredetinek, és szervizre csak akkor van szükség, amikor a motort fölújítják! A megváltozott négykörös levegővédő szelep mellett új a kétkörös főfékszelep is, utóbbi garantálja, hogy mindig az egyik meghatározott kör vezérel ki nagyobb nyomást. Eddig ugyanis hol az egyik, hol a másik körben volt nagyobb a nyomás. Érdekesség még, hogy gumirugó hozza létre a pedálerővel arányos fékezést. Tört karakterisztikájú a fékerőszabályzó, mely 0,6 bárig, tehát amíg a fékpofák föl nem fekszenek, nem szabályoz. Kétkörös relészelep gondoskodik róla, hogy a kézi. és lábfékszelep egyidejű működtetésekor a nyomások ne adódjanak össze. Igazi meglepetés a szintállító, ez arról gondoskodik, hogy nagy sebességnél az autóbusz szintié 30 milliméterrel lejjebb süllyedjen, így alacsonyabbra kerül a súlypont, és stabilabb lesz a jármű. A korábbinál kisebb a kuplung- rásegítő, hidraulikus bemenettel működik, a tulajdonképpeni munkát azonban a levegő végzi. Kevésbé hajlamos lengésekre, mint elődje. A kiemelőcsapágy egyébként olyan kivitelű, amelyik folyton forog. Ezért nem szabad visszahúzó- rugót használni. Kőzetfúrógépek a MÉV-nél űrről is írnak, hogy örökégő .villanyégőt dobott piacra egy amerikai cég. Kilenc évig, illetve 80 ezer üzemóráig működik, ára ötszöröse a normál típusnak, és azonos teljesítményű elődeinél 30 százalékkal kevesebbet fogyaszt. hogy a számítások szerint még negyven év szükséges a föld alatti szén- elgázositás technológiájának kidolgozásához. Az elképzelések szerint a csak gazdaságtalanul kibányászható, sokvetődésű vagy vékonyrétegű széntelepeket a helyszínen hasznosítanák. Mélyművelés nélkül, levegőbetáplálással alakítanák a szenet fűtőgázzá, és csővezetéken szállítanák az energiafogyasztókhoz. hogy az Adidas Mikro Pacer néven olyan futócipőt dobott piacra, melynek szokásosnál vaskosabb nyelvében mikroszámítógépet helyeztek el. Az alábbi adatokat rögzíti: kilométerek száma, futóidő, átlagsebesség, kaló- riofogyasztás, összesített futótáv, hosszabb időszak összesített futóideje. A varázscipő ára másfélszerese egy hasonló minőségű, de elektronikát nem tartalmazó lábbelinek. hogy a Duna-terasz, valamint Északnyugat- és Kö- zép-Magyarország folyami, tavi üledékekben lévő nehézásványforrások kimutatására közös amerikai —magyar program , indult. A kutatás során a Duna Budapesttől délre eső szakaszán aranyat és nagy mennyiségű gránátot tudtak kimutatni. csal felszerelt hidraulikus berendezés. Megközelítőleg évi 3 millió méter robbantólyuk fúrására van szükség az érctermelés és a vágathajtás vájvégein. A feladat elvégzésére a kutatófúrásoknál is szerepet játszó PR-27, illetve PP—54 áll rendelkezésre. A legegyszerűbb változat a P— 13 típusú, szintén szovjet fúró- támra erősített kalapács, kézi vezetéssel. A rezgésártalmi meg- beteqedések elkerülése azonban azt követeli, hogy vegyük ki a fúrókalapácsot a dolgozó kezéből. Kutató-fejlesztő üzemünk tervei dlapján így született az úgynevezett PKE—60-as fúróelő- toló-berendezés, amit a PKE- 60/78. követett. A robbantólyukfúrás gépesítésének fejlettebb változata a szovjet SZBKNSZ-2 típusú fúrókocsi. Eredeti állapotban nem tudjuk használni, már az első üzembe helyezés előtt kisebb- nagyobb átalakításokat végeztünk rajta. Csak példaképpen említem, hogy a fúrókocsi orrnehéz. A kezelőállásba pótsúlyokat kellett helyezni a meglévők mellé. Sok probléma volt a pneumatikus rendszerrel is. A szennyeződést —, mely a hibák bekövetkezésének elsődleges okozója —, meggátoltuk azzal, hogy a gépeket kisméretű le- vegőtisztító-tartállyal láttuk el. Természetesen további igazítások is szóba jöhetnek, szakembereink ma is foglalkoznak a kérdéskörrel. Vállalatunknál 13 SZBKNSZ-2 dolgozik. Ha a fúrási teljesítmény nem is a legnagyobb, de egy ember két gépDel tud fúrni úgy, hogy rezgésártalom nem éri, és megerőltető fizikai munkát sem végez. A fejlődés következő fázisát azok a fúrókocsik jelentették, melyek az említett előnyök mellett jelentős fúrási teljesítménynövelést produkáltak. A finn TAMROCK MONOMATIK H- 107 M — a HE—425 típusú hidraulikus fúrókalapáccsal, egy karral felszerelt fúrókocsi -, például igen mozgékony. Ezen is végeztünk néhány f átalakítást, többek között áthelyeztük a kezelőpultot, hogy a gépkezelő mozgás közben jobban lássa környezetét. A 12 voltos villamos hálózatot 24 voltossá alakítottuk. A kétfokozatú manipulációs szivattyút eqyfokoza- túval és funkcióváltó karral váltottuk fel. az eredeti szivattyú csapágyazása ugyanis könnyen megsérült. A jelenlegi és várhatóan tartós devizahelyzet figyelembevételével komolyan foglalkozunk fúrókocsik házilagos előállításának gondolatával, természetesen számításba véve a hazánkban lévő más vállalatok magas szintű gépgyártási' technológiáját -is. » > Kovács László oki. gépészmérnök, MÉV, gép- és energetikai fo. v. Mikrobusz Isuzu alvázon Mikrobusz-család mintadarabjait szerelik az- Ikarus székesfehérvári gyárának kísérleti üzemében. Az Ikarus Karosszéria és Járműgyár történetében mindeddig a legkisebb, öt méter hosszú és 14 utast befogadó jármüveket egyiptomi megrendelésre fejlesztették ki, és Isuzu General Motors Egyipt kooperációban Isuzu alvázra építik. Ha a mintadarab megnyeri az egyiptomi megrendelő tetszését, várhatóan még az idén megkezdik a minibusz karosszéria elemeinek sorozatgyártását. Az elemeket részegységenként csomagolva exportálják, s az egyiptomi üzemben szerelik össze. Rovatszerkesztő: Sz. Koncz István A legfontosabb fúrási feladatokra rendelt fúrókalapácsok rendszerint többféle változatban is használhatók, attól függően, hogy milyen szerkezetre (állványra vagy kocsira) építjük. A kutatólyukfúrás gépei 40-50 folyóméterig olyan kézi eszközök, pneumatikus előtolással, mint a PR-24-25-27. PP-54. A forgatva működő kutatólyukfúrók közül a szovjet GP-1 típus volt az első. Ma már nem használjuk. Sok kisebb változtatás és fejlesztés növelte ugyan üzembiztonságát, de végül a vállalatunknál tervezett és gyártott MHF—200-as leváltotta. így most e berendezések a legelterjedtebbek a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál. Az újabb fejlesztések eredménye a III. számú üzemben elkészített PH—III. típusú, ütve- forgatva működő, fúrókalapácsTechnikatörténet Zsolnay kemencéje Már csak raktárnak használják, egyébként lebontásra ítéltetett az a széntüzelésű kemence, mely a pécsi Zsolnay Porcelángyár piro- gránit üzemében áll. 1975-ben égettek benne utoljára, és üzemeltetése bizony nem volt gyerekjáték. Negyvennyolc órán át égett benne alkalmanként a tűz, amit persze folyamatosan kellett felügyelni és táplálni. Periódusonként 160 talicska szenet nyelt el, egy-egy talicskára pedig 80 kilogramm fűtőanyag fért. A régen kihűlt kemence belsejében ma csodálatos látvány fogadja a belépőt. Annak idején ugyanis a pernye üvegszerű bevonatot képzett a samott boltozaton, és ez sokféle színben csillog a lámpafényben. Margittoi Neumann János, a világhírű magyar tudós, a számítástechnika úttörője 1903. december 28-án született Budapesten, és harminc éve, 1957. február 8-án, súlyos betegségben hunyt el Washingtonban. Rövidre szabott életút j á n világraszóló tudományos eredményeket ért el, neve máig is fogalom, személyisége jelenség volt a tudományos életben. Legendás alakját, egyéniségének varázsát bizonyítja, hogy életrajzának megírására, munkásságának elemzésére a kor számos kiváló tudósa vállalkozott. Ezek a jeles bibliográfusok elsősorban John von Neumannt ismerték, azonban azt a Neumann Jánost, akinek idegszálai, gyökerei élete végéig a magyar tudományossághoz kötődtek, mi is büszkeséggel emlegettük, de — valljuk be — alig-alig ismertük. Idén - Neumann halálának harmincadik évfordulóján — honi kezdeményezésre nemzetközi rendezvénysorozattal emlékezünk meg róla. A februári budapesti emléknapok témaköre a példa volt, mely a figyelmet életén és művén át a műszaki fejlődés, kivált az információs forradalom problémáira kívánta irányítani. Az Országos Információs Központ és Könyvtárban rendhagyó kiállítást is láthattunk, melyen most először szerepelt együtt Neumann életútjának valamennyi fontosabb dokumentuma. A napokban Arizonában, a modern elektronika fellegvárában tartottak emléknapokat, ahol az egykori barát, Bay Zoltán védnöksége alatt magyar és amerikai kutatók dialógusában fogalmazódtak meg az örökség ápolásából fakadó feladataink. Itt került sor először a magyar tudósműhely egyik legfrissebb - a kutatómunka meglepő eredményeit feltáró - kiadványának, a Nagy Ferenc összeállításában megjelent: Neumann János és a „magyar titok” a dokumentumok tükrében című kötetnek bemutatására. Meglepő, mert egyértelmű bizonyítéka annak, hogy az ifjúkorától külföldön - Németországban, majd az USA-ban — tevékenykedő tudós élete végig aktív része volt a magyar tudomány hétköznapjainak. Amíg tehette, rendszeresen hazalátogatott, előadásokat tartott, s mindig készen állt megosztani pályáját az amerikai és a hazai kutatómunka között. S mikor ezt fizikailag, a politikai viszonyok kedvezőtlen alakulása miatt nem tehette, lázas levelezést folytatott Ort- vay Rudolffal, az itthoni tudásvilág kiemelkedő alakjával. A most megjelent kötet gerincét ez a levelezés alkotja. Előtte Neumann ifjúkora, családja, neveltetése, tanulóévei, ifjúkori tudományos eredményei állnak előttünk, többségükben eddig ismeretlen dokumentumok tükrében. A kötet befejező része a magyar tudomány- történet néhány átfogóbb ösz- szefüggését világítja meg. Meggyőződhetünk róla, hogy Neumann életműve az egyetemes magyar kultúrának azt a főbb vonalát viszi tovább, melyet a Bólyaiak világszintre emeltek. Választ kapunk a magyar titok kérdésére is: miért adott országunk annyi nagy tudóst a világnak? Mert az iskola, a magyar műhely olyan magasra emelte a tudomány zászlaját, hogy világraszóló célokat tűzött tanítványai elé. Méltán ajánlja e kötetet a szerkesztő e szavakkal: egyszerre gazdagítja szakmai és nemzeti (ismereteinket, önbecsülésünket. Kiss Csongor NEUMANN JÁNOS ÉS A “MAGYAR TITOK” Ismét Technikaklub! A Dunántúli Napló, a Pannónia Innovációs Közös Vállalat, valamint a TIT Műszaki Szakosztálya április 23-ón, csütörtökön 17 órakor tartja a közös Technikaklub következő foglalkozását. A bevezető előadás ezúttal iparjogvédelmi kérdéseket tárgyal, szó lesz arról is, hogy mennyire védett egy újítás, mit ér a szabadalom bejelentése, és milyen biztosítékot nyújt. Emellett szoftverbemutatóra is sor kerül, a szokásos ötletbörzén pedig bárki jelentkezhet újdonságaival. A hasz- nosíthatókat a gyártásig, forgalmazásig juttatja az innovációs vállalat, a legjobbakat pedig lapunk hasábján is közzé tesszük. A rendezők bárkit szívesen látnak Pécsett, a Zólyom utca 2-ben található klub- helyiségben. Megkezdődött a hazai gyártás Újítások, fejlesztések, átalakítások Könyvszemle Neumann János és a „magyar titok” HÉTVÉGE 1987. április 18., szombat Technika