Dunántúli Napló, 1987. április (44. évfolyam, 90-118. szám)

1987-04-18 / 107. szám

A fékrendszer lefagyását akadályozza meg a légszárító, ez emellett persze csökkenti a korróziót is. A' vizsgálatok azt mutatták, hogy a rozsdásodás 70 százalékos relativ páratar­talomnál. illetve afölött emel­kedik jelentősen. A légszárító alumínium-szulfát golyócskái megkötik a levegő nedvesség- tartalmát, azután egy kis se­gédtartályból visszaáramló le­vegő kiszárítja a golyókat. A Knorr 35 százalékos relatív pá­ratartalom elérésére törekedett a berendezéssel, mert ez eset­ben, ha a levegő hűl is, nem éri el a relatív páratartalom a 70 százalékot. Sz. K. I. Új légfékszerelvények az IKARUS-buszokhoz Köztudomású, hogy az l'ka- rus-buszok légfékberendezései a Knorr-cég licence alapján, hazánkban készülnek. A 200- as család megjelenése óta azonban semmit sem változ­tak, és bár a mai követelmé­nyeknek még megfelelnek, nyilvánvaló, hogy a holnap ko. csijaira már nem kerülhetnek föl. Ezért a 300-as, 400-as csa­ládhoz már a Knorr-szerelvé- nyek újabb generációját hasz­nálják. Ezekből egyelőre hat darabot gyártanok Magyaror­szágon, de '89-ig valamennyi licencét megvásároljuk és ké­szítjük. A közelmúltban Pécsett tar­tott előadást Ládái István, a Knorr magyarországi képvise­lője, és bemutatta a szakem- reknek a komoly előbbrelépést hozó egységeket. A legfonto­sabb változás: a levegőrend­szer nyomása az eddigi 7,35 borral szemben 8,1 bar lesz. Aki ismerte a régi légsűrítőt, valószínűleg meglepődik majd az utód láttán. A kéthengeres kivitelt egyhengeres váltja föl, ahol a henger léghűtéses, a szelepüléslap viszont vízzel hűtött. Az olajfölhordás töre­déke az eredetinek, és szer­vizre csak akkor van szükség, amikor a motort fölújítják! A megváltozott négykörös levegővédő szelep mellett új a kétkörös főfékszelep is, utóbbi garantálja, hogy min­dig az egyik meghatározott kör vezérel ki nagyobb nyo­mást. Eddig ugyanis hol az egyik, hol a másik körben volt nagyobb a nyomás. Érdekes­ség még, hogy gumirugó hoz­za létre a pedálerővel arányos fékezést. Tört karakterisztikájú a fékerőszabályzó, mely 0,6 bárig, tehát amíg a fékpofák föl nem fekszenek, nem szabá­lyoz. Kétkörös relészelep gon­doskodik róla, hogy a kézi. és lábfékszelep egyidejű működ­tetésekor a nyomások ne adódjanak össze. Igazi meglepetés a szintál­lító, ez arról gondoskodik, hogy nagy sebességnél az autóbusz szintié 30 milliméter­rel lejjebb süllyedjen, így ala­csonyabbra kerül a súlypont, és stabilabb lesz a jármű. A korábbinál kisebb a kuplung- rásegítő, hidraulikus bemenet­tel működik, a tulajdonképpe­ni munkát azonban a levegő végzi. Kevésbé hajlamos len­gésekre, mint elődje. A kieme­lőcsapágy egyébként olyan ki­vitelű, amelyik folyton forog. Ezért nem szabad visszahúzó- rugót használni. Kőzetfúrógépek a MÉV-nél űrről is írnak, hogy örökégő .villany­égőt dobott piacra egy amerikai cég. Kilenc évig, illetve 80 ezer üzemóráig működik, ára ötszöröse a normál típusnak, és azo­nos teljesítményű elődeinél 30 százalékkal kevesebbet fogyaszt. hogy a számítások sze­rint még negyven év szük­séges a föld alatti szén- elgázositás technológiájá­nak kidolgozásához. Az elképzelések szerint a csak gazdaságtalanul kibá­nyászható, sokvetődésű vagy vékonyrétegű szénte­lepeket a helyszínen hasz­nosítanák. Mélyművelés nélkül, levegőbetáplálás­sal alakítanák a szenet fűtőgázzá, és csővezetéken szállítanák az energiafo­gyasztókhoz. hogy az Adidas Mikro Pacer néven olyan futóci­pőt dobott piacra, mely­nek szokásosnál vasko­sabb nyelvében mikroszá­mítógépet helyeztek el. Az alábbi adatokat rögzíti: kilométerek száma, futó­idő, átlagsebesség, kaló- riofogyasztás, összesített futótáv, hosszabb időszak összesített futóideje. A va­rázscipő ára másfélszerese egy hasonló minőségű, de elektronikát nem tartalma­zó lábbelinek. hogy a Duna-terasz, va­lamint Északnyugat- és Kö- zép-Magyarország folya­mi, tavi üledékekben lévő nehézásványforrások ki­mutatására közös amerikai —magyar program , indult. A kutatás során a Duna Budapesttől délre eső sza­kaszán aranyat és nagy mennyiségű gránátot tud­tak kimutatni. csal felszerelt hidraulikus be­rendezés. Megközelítőleg évi 3 millió méter robbantólyuk fúrására van szükség az érctermelés és a vágathajtás vájvégein. A fel­adat elvégzésére a kutatófúrá­soknál is szerepet játszó PR-27, illetve PP—54 áll rendelkezésre. A legegyszerűbb változat a P— 13 típusú, szintén szovjet fúró- támra erősített kalapács, kézi vezetéssel. A rezgésártalmi meg- beteqedések elkerülése azonban azt követeli, hogy vegyük ki a fúrókalapácsot a dolgozó ke­zéből. Kutató-fejlesztő üzemünk tervei dlapján így született az úgynevezett PKE—60-as fúróelő- toló-berendezés, amit a PKE- 60/78. követett. A robbantólyukfúrás gépesíté­sének fejlettebb változata a szovjet SZBKNSZ-2 típusú fúró­kocsi. Eredeti állapotban nem tudjuk használni, már az első üzembe helyezés előtt kisebb- nagyobb átalakításokat végez­tünk rajta. Csak példaképpen említem, hogy a fúrókocsi orrne­héz. A kezelőállásba pótsúlyo­kat kellett helyezni a meglévők mellé. Sok probléma volt a pne­umatikus rendszerrel is. A szennyeződést —, mely a hibák bekövetkezésének elsődleges okozója —, meggátoltuk azzal, hogy a gépeket kisméretű le- vegőtisztító-tartállyal láttuk el. Természetesen további igazítá­sok is szóba jöhetnek, szakem­bereink ma is foglalkoznak a kérdéskörrel. Vállalatunknál 13 SZBKNSZ-2 dolgozik. Ha a fúrási teljesítmény nem is a legnagyobb, de egy ember két gépDel tud fúrni úgy, hogy rez­gésártalom nem éri, és meg­erőltető fizikai munkát sem vé­gez. A fejlődés következő fázisát azok a fúrókocsik jelentették, melyek az említett előnyök mel­lett jelentős fúrási teljesítmény­növelést produkáltak. A finn TAMROCK MONOMATIK H- 107 M — a HE—425 típusú hid­raulikus fúrókalapáccsal, egy karral felszerelt fúrókocsi -, például igen mozgékony. Ezen is végeztünk néhány f átalakí­tást, többek között áthelyeztük a kezelőpultot, hogy a gépke­zelő mozgás közben jobban lássa környezetét. A 12 voltos villamos hálózatot 24 voltossá alakítottuk. A kétfokozatú ma­nipulációs szivattyút eqyfokoza- túval és funkcióváltó karral váltottuk fel. az eredeti szi­vattyú csapágyazása ugyanis könnyen megsérült. A jelenlegi és várhatóan tartós devizahelyzet figyelembe­vételével komolyan foglalkozunk fúrókocsik házilagos előállítá­sának gondolatával, természe­tesen számításba véve a ha­zánkban lévő más vállalatok magas szintű gépgyártási' tech­nológiáját -is. » > Kovács László oki. gépészmérnök, MÉV, gép- és energetikai fo. v. Mikrobusz Isuzu alvázon Mikrobusz-család mintadarabjait szerelik az- Ikarus székesfehérvári gyárának kísérleti üzemében. Az Ikarus Karosszéria és Járműgyár tör­ténetében mindeddig a legkisebb, öt méter hosszú és 14 utast befoga­dó jármüveket egyiptomi megrende­lésre fejlesztették ki, és Isuzu Ge­neral Motors Egyipt kooperációban Isuzu alvázra építik. Ha a minta­darab megnyeri az egyiptomi meg­rendelő tetszését, várhatóan még az idén megkezdik a minibusz karosszé­ria elemeinek sorozatgyártását. Az elemeket részegységenként csomagol­va exportálják, s az egyiptomi üzem­ben szerelik össze. Rovatszerkesztő: Sz. Koncz István A legfontosabb fúrási felada­tokra rendelt fúrókalapácsok rendszerint többféle változatban is használhatók, attól függően, hogy milyen szerkezetre (áll­ványra vagy kocsira) építjük. A kutatólyukfúrás gépei 40-50 folyóméterig olyan kézi eszkö­zök, pneumatikus előtolással, mint a PR-24-25-27. PP-54. A forgatva működő kutatólyuk­fúrók közül a szovjet GP-1 tí­pus volt az első. Ma már nem használjuk. Sok kisebb változ­tatás és fejlesztés növelte ugyan üzembiztonságát, de vé­gül a vállalatunknál tervezett és gyártott MHF—200-as levál­totta. így most e berendezések a legelterjedtebbek a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál. Az újabb fejlesztések ered­ménye a III. számú üzemben el­készített PH—III. típusú, ütve- forgatva működő, fúrókalapács­Technikatörténet Zsolnay kemencéje Már csak raktárnak használják, egyébként lebontásra ítéltetett az a széntüzelésű kemence, mely a pécsi Zsolnay Porcelángyár piro- gránit üzemében áll. 1975-ben éget­tek benne utoljára, és üzemelteté­se bizony nem volt gyerekjáték. Negyvennyolc órán át égett benne alkalmanként a tűz, amit persze folyamatosan kellett felügyelni és táplálni. Periódusonként 160 talics­ka szenet nyelt el, egy-egy talics­kára pedig 80 kilogramm fűtőanyag fért. A régen kihűlt kemence bel­sejében ma csodálatos látvány fo­gadja a belépőt. Annak idején ugyanis a pernye üvegszerű bevo­natot képzett a samott boltozaton, és ez sokféle színben csillog a lám­pafényben. Margittoi Neumann János, a világhírű magyar tudós, a számítástechnika úttörője 1903. december 28-án született Bu­dapesten, és harminc éve, 1957. február 8-án, súlyos be­tegségben hunyt el Washing­tonban. Rövidre szabott élet­út j á n világraszóló tudományos eredményeket ért el, neve máig is fogalom, személyisége jelenség volt a tudományos életben. Legendás alakját, egyéniségének varázsát bizo­nyítja, hogy életrajzának meg­írására, munkásságának elem­zésére a kor számos kiváló tu­dósa vállalkozott. Ezek a je­les bibliográfusok elsősorban John von Neumannt ismerték, azonban azt a Neumann Já­nost, akinek idegszálai, gyöke­rei élete végéig a magyar tu­dományossághoz kötődtek, mi is büszkeséggel emlegettük, de — valljuk be — alig-alig is­mertük. Idén - Neumann halálának harmincadik évfordulóján — honi kezdeményezésre nemzet­közi rendezvénysorozattal em­lékezünk meg róla. A februári budapesti emléknapok téma­köre a példa volt, mely a fi­gyelmet életén és művén át a műszaki fejlődés, kivált az információs forradalom prob­lémáira kívánta irányítani. Az Országos Információs Központ és Könyvtárban rendhagyó ki­állítást is láthattunk, melyen most először szerepelt együtt Neumann életútjának vala­mennyi fontosabb dokumentu­ma. A napokban Arizonában, a modern elektronika felleg­várában tartottak emléknapo­kat, ahol az egykori barát, Bay Zoltán védnöksége alatt magyar és amerikai kutatók dialógusában fogalmazódtak meg az örökség ápolásából fakadó feladataink. Itt került sor először a magyar tudós­műhely egyik legfrissebb - a kutatómunka meglepő eredmé­nyeit feltáró - kiadványának, a Nagy Ferenc összeállításá­ban megjelent: Neumann Já­nos és a „magyar titok” a do­kumentumok tükrében című kö­tetnek bemutatására. Meglepő, mert egyértelmű bizonyítéka annak, hogy az if­júkorától külföldön - Német­országban, majd az USA-ban — tevékenykedő tudós élete vé­gig aktív része volt a magyar tudomány hétköznapjainak. Amíg tehette, rendszeresen ha­zalátogatott, előadásokat tar­tott, s mindig készen állt meg­osztani pályáját az amerikai és a hazai kutatómunka kö­zött. S mikor ezt fizikailag, a politikai viszonyok kedvezőtlen alakulása miatt nem tehette, lázas levelezést folytatott Ort- vay Rudolffal, az itthoni tudás­világ kiemelkedő alakjával. A most megjelent kötet gerincét ez a levelezés alkotja. Előtte Neumann ifjúkora, családja, neveltetése, tanulóévei, ifjúko­ri tudományos eredményei áll­nak előttünk, többségükben eddig ismeretlen dokumentu­mok tükrében. A kötet befeje­ző része a magyar tudomány- történet néhány átfogóbb ösz- szefüggését világítja meg. Meggyőződhetünk róla, hogy Neumann életműve az egyete­mes magyar kultúrának azt a főbb vonalát viszi tovább, me­lyet a Bólyaiak világszintre emeltek. Választ kapunk a ma­gyar titok kérdésére is: miért adott országunk annyi nagy tudóst a világnak? Mert az is­kola, a magyar műhely olyan magasra emelte a tudomány zászlaját, hogy világraszóló célokat tűzött tanítványai elé. Méltán ajánlja e kötetet a szerkesztő e szavakkal: egy­szerre gazdagítja szakmai és nemzeti (ismereteinket, önbe­csülésünket. Kiss Csongor NEUMANN JÁNOS ÉS A “MAGYAR TITOK” Ismét Technikaklub! A Dunántúli Napló, a Pannónia Innovációs Kö­zös Vállalat, valamint a TIT Műszaki Szakosztálya április 23-ón, csütörtökön 17 órakor tartja a közös Technikaklub következő foglalkozását. A bevezető előadás ezúttal iparjogvé­delmi kérdéseket tárgyal, szó lesz arról is, hogy mennyire védett egy újí­tás, mit ér a szabadalom bejelentése, és milyen biz­tosítékot nyújt. Emellett szoftverbemutatóra is sor kerül, a szokásos ötletbör­zén pedig bárki jelentkez­het újdonságaival. A hasz- nosíthatókat a gyártásig, forgalmazásig juttatja az innovációs vállalat, a leg­jobbakat pedig lapunk ha­sábján is közzé tesszük. A rendezők bárkit szívesen látnak Pécsett, a Zólyom utca 2-ben található klub- helyiségben. Megkezdődött a hazai gyártás Újítások, fejlesztések, átalakítások Könyvszemle Neumann János és a „magyar titok” HÉTVÉGE 1987. április 18., szombat Technika

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom