Dunántúli Napló, 1987. április (44. évfolyam, 90-118. szám)
1987-04-12 / 101. szám
Vasárnapi szakácstanács Etelek a szegény ember asztaláról Nagykanizsa főutcáján — valamikor így is nevezték, aztán Sztálin út lett, ma pedig Lenin nevét viseli — a hajdani Kanizsa-vár köveiből épült Korona Szállóhoz tartozott a hasonló nevű vendéglő, ami utóbb a Béke nevet kapta. Az utcára nyíló rész, az „italbolt” a városhoz méltatlan csehóvá züllött, afféle „alvilági" hely- lyé, kétes alakok ital- és ciga- rettabüzös ivóhelyévé. Aki ma tér be ide, azt egészen más kép fogadja, az ún. kulturált vendéglátóhelyé. Hosz- nyák József üzletvezető nyolc éve került a Zala Megyei Vendéglátó Vállalat nagykanizsai területi igazgatóságáról e posztra, amikor a Béke éppen újjászületett.- Akkor kapta a mai, házias kisvendéglő jellegét — meséli. — Valamennyien, akik idekerültünk, nekiálltunk régi mezőgazdasági eszközöket gyűjteni. Szerintem ma ezek teszik vonzóvá az éttermünket. És az étlapon kínált választék. De előbb vessünk egy pillantást a falakra, amelyeken van vasvilla és favilla, kasza, sarló, eke, kettős járom, igavonó ökröknek ... Az ételek pedig? Nos, Hosznyák József és munkatársai olyasmire vállalkoztak, amire alig van példa: az egykori kanizsai szegényemberek egyszerű étkeit hozták be a konyhájukra, amelyek azóta is állandóan szerepelnek oz étlapon, szűnni nem akaró sikerrel. A receptekhez nem volt nehéz hozzájutni: Hosznyák is, a konyhafőnöke, Fiiszár János is régi kanizsai családból származik, az étkek otthonról voltak ismertek és kedveltek a számukra. A receptet a mama diktálta, a konyhán pedig ugyanúgy készülnek, mint egykor a sok száz kanizsai, ka- nizsakörnyéki családnál. A hajdani kanizsai szegény ember is ritkán jutott húshoz, pótolta hát mással, és így született valamikor régen a babos káposzta, meg a babos répa (legyalult, a káposztához hasonlóan savanyított tarlórépából), tésztának meg ott volt a dödölle (ezt helyenként krump- ligánicónak nevezik) és a krumplis prósza. Ezek receptjeit diktálja Fiiszár János:- A babos káposztához 10 adagra 1 kg gyengén átmosott savanyúkáposzta és 25 dkg előáztatott tarkabab kell (fe- hérbabból nem jó ez az ételi). Hagymát pirítunk kockára aprított szalonnával, beletesszük a káposztát a babbal, felengedjük csontlével (ezt leveskockával is pótolhatjuk), borssal, babérlevéllel ízesítjük. Félórás párolás után paradicsompürét, vagy lecsó levét teszünk bele, majd lassú tűzön másfél óra alatt puhára főzzük, akkor közepesen barna, vékony rántással berántjuk, készre főzzük, és máris tálalható. Persze sokkal jobb, ha mindjárt az elején füstölt csülköt, vagy más füstölt húst teszünk bele és együtt főzzük. A dödölléhez a meghámozott, felaprított krumplit annyi sós vízben tesszük fel főni, amennyi éppen ellepi. Ha megfőtt, összetörjük és gyenge tűzön tartva annyi lisztet dolgozunk hozzá, amennyivel közepes keménységű tésztát kapunk. Ebből aztán zsíros kanállal jércetojásnyi galuskákat szaggatunk pirított hagymára, kicsit még átpirítjuk és tejföllel vagy pörköltlével ízesítve tálaljuk. Szokták a dödöllét pirított morzsába is szaggatni. Egyszerű a krumplis prósza elkészítése is. Ehhez a krumplit nyersen apróra reszeljük, megsózzuk, aludttejet, vagy kefirt keverünk hozzá, és any- r.yi lisztet dolgozunk bele, hogy enyhén folyós legyen a tésztánk. Ezt aztán tepsiben, vagy serpenyőben palacsinta módjára pirosra sütjük. Naponta több tucat adagot szolgálnak fel mindháromból, a népszerűségükhöz az is hozzájárul, hogy az étlap olcsóbb étkei közé tartoznak. Pl. egy adag baboskáposzta csülökhússal 34 forint volt. Hársfai István Szemészeti Argon lézer készülék Pécsett örvendetes esemény bejelentésére és ismertetésére tartottak tegnap szakmai napol a Pécsi Akadémiai Bizottság székházában. A Pécsi Orvos- tudományi Egyetem Szemészeti Klinikája megkapta a régóta kért szemészeti Argon lézer készüléket. A készülék finn gyártmányú, de maga a lézer amerikai és a készülék egyik fontos eleme, a réslámpa, svájci. A szemészeti Argon lézer készülék segítségével elsősorban a cukorbetegek szemészeti gondozását oldják meg, amellett más, speciális szemészeti kórképek gyógyításában is alkalmazzák majd. A készüléket május elejére helyezik üzembe. Statisztikai adatok szerint Dél-Dunántúlon körülbelül hatezer cukorbeteg folyamatos szemészeti gondozását kell ellátniuk. A szakmai napon dr. Kozma László, a JPTE Fizika tanszékének vezetője mondott bevezetőt, dr. Sánta Imre, a tanszék oktatója pedig ismertette az Argon ion lézer működési elvét. Dr. Kovács Bálint, a szemészeti klinika docense tartott előadást a készülék felhasználási lehetőségeiről és mutatta be videofilmen a készüléket. Dr. Rozsa Csaba, az I. sz. Belgyógyászati Klinika adjunktusa szólt a cukorbeteggondozás helyzetéről, feladatairól. Dr. Takáts István egyetemi tanár, a Szemészeti Klinika igazgatója zárszavában külön megköszönte az egyetem és a szakmai napon megjelent dr. Bauer Miklós rektor támogatását a szemészeti készülék beszerzéséhez. A készülék ismertetésére meghívták a dél-dunántúli szemész- és belgyógyász orvosokat, akikkel a betegek beküldésének módjait is megbeszélték. Hajdú Imre szavalóverseny Idén harmincegyen indultak Pécsett a Doktor Sándor-Zsol. nay Művelődési Központ által szervezett szavalóversenyen, amelyet a Hajdú Imre-alapít- vány értelmében a költészet napjára évente meghirdetnek. Legtöbben, összesen nyolcán, a Nagy Lajos Gimnáziumból neveztek, de a város többi középiskolájából és szakmunkás- képzőjéből is jelen voltak a versmondók a nemes versengésen. Azt mondják - a rádióból hallottam -, hogy Magyar- országon körülbelül egymil. lióhat-egymíllióhétszázezer 'kiskerttulajdonos van és az általuk termesztett zöldség és gyümölcs mennyisége (és persze minősége is!) komoly tényezőként szerepel a belső ellátásban. Igazán okos ötletként indult meg erőteljesen - még a hatvanas évek első felében - a kiskert-akció: végre gazdára talált a sok parlagterület, amelyet nem volt érdemes nagyüzemi művelés alá venni, többnyire az erre alkalmatlan terepviszonyok miatt. Az „újgazdák’' bérbe vették 'vagy megvásárolták, gyümölcsfákat, szőlőt ükettek, magot vetettek, palántáztak. A gazdasági haszon mellett figyelemreméltó az is, hogy a város- környéki kertecskékben dolgozgató városi ember egészségi állapota is javult. Ahol lehetett - ahol a „vonatkozó jogszabályok" - megengedték, hétvégi házakat és .pincéket is építettek: már megszokott látvány a kertek zöldjében álló ízléses házikó, ahol sok család még a hétvégi pihenést is eltölti. Persze, évek teltek el, míg fáz első kapavágástól eljutottak a verandás „nyári lakig": minden pénzbe került, nem is kevés összegbe. De vannak olyan kerti települések is, ahol néhány négyzetméternyi bodegák jelzik a kertészkedő ember jelenlétét. Fából, hulladékdeszkából, bullómlemezből összeeszkábált viskók ezek. Hogy a divatos szóval éljek — „rontják a városképet". Súlyos érv, ha azt vesszük, hogy egy város „képét” kizá. rólag ezek a bodegák rontják csak el és megfeledkezünk a város szívében tengelyt törő lyukakról, felrepedt aszfaltfelületekről, legázolt parkokról, letöredezett járdaszegélyekről, roskatag öreg épületekről, mocskos kapualjakról és udvarokról, leszakadt tetőcsatorná'król, Kiskertek egyebekről. Egyszóval: vitatkozni lehet azon, hogy mi rontja jobban a városképet, csak éppen a bodegákkal „ékített" kiskertek létjogosultságán nem. Hatósági in-* tézkedéssel le lehetne bon- tatni ezeket az épületeket, de azt nem lehet elvárni a kerttulajdonostól vagy bérlő, tői, hogy egy nyavalyás kamrája sem legyen, ahova berakhatja a szerszámokat, gyümölcstároló ládákat, kosarakat, rossz göncöket, egy- egy rozzant asztalt és széket, ahol táplálkozhat, ahol pihenhet, abol megbújhat az eső vagy a tűző nap elől. Inkább lemond a kertészkedésről s annak minden előnyéről. Hiszen az is nevetséges rendelkezés volt, amely megkövetelte, hogy a hétvégi házakat csakis piros cseréppel szabad befedni ott, ahol egyáltalán megengedték a hétvégi házak felépítését. Történt ez akkor, amikor országszerte hiánycikk volt a piros cserép és ezérí némely újgazda, a palatetőt festette pirosra, amit aztán az eső és a hó le is mosott. Persze, ideális elképzelésekben nincs hiány: pirostetős kerti vityiMákról -lehet ábrándozni, amely nem rontja a városképet, de miért lenne a kisembernek erre pénze, amikor a' költségvetést elosztó hatóságnak sincs kellő anyagi fedezete az aszfaltozott utak rendbehozatalára, vagy akár a rendszeres téli hóeltakaritásra? Nem kötelezni, inkább rábeszélni kellene a kerttulajdonosokat: létesítsenek elősövényt vagy ültessenek gyorsan növő, árnyékot adó fákat a „képbe nem illő" bodegák köré és mindjárt elfogadhatóbb lesz a városszéli látvány. Rendeletből és jogszabályból van éppen elég . . . Dél-dunántúli utazás A Vasárnapi Dunántúli Napló és a Füles közös rejtvénypályázatot hirdet, amelynek résztvevőire négy feladat megoldása vár. Lapunknak ebben, valamint a jövő héten megjelenő számában ugyanezzel a címmel található keresztrejtvények megfejtése a tennivalók egyik része. A fejtő feladata továbbá, hogy a Füles április Kjén és 17-én megjelenő 15. és 16. számában is megfejtse az ugyanezzel a címmel megjelenő feladványokat. A négy rejtvény vastag betűs meghatározásai négy dunántúli megyével - Baranya, Somogy, Tolna, Zala - kapcsolatosak, és e sorok megfejtését kell beküldeniük azoknak, akik a pályázati díjak valamelyikét szeretnék megnyerni. A négy keresztrejtvény megfejtését egyszerre kell beküldeni a Füles szerkesztőségébe (Budapest 1872), legkésőbb 1987. ápr. 27-ig. Pályázata csak akkor vehet részt a sorsoláson, ha a megfejtést tartalmazó levelezőlap, levélboríték címoldaláról nem hiányzik a DÉL-DUNÁNTÚLI UTAZÁS jelige, és ráragasztott legalább egy kis Füles- figurát - a négy rejtvény mellől bármelyiket - a jelige mellé. I. díj: Videoton gyártmányú színes tévé, II. díj: magnós táskarádió, III. díj: kempingkerékpár, IV. díj: elektromos tévéjáték, V. díj: egy 3000 forint értékű IBUSZ-utalvány, VI. díj: egy 2000 forint értékű COOPTOURIST-utalvány, VII. díj: egy. 1500 forint értékű EXPRESS-utalvány, VIII. díj: egy 1500 forint értékű SIÓTOUR-utalvány, IX. díj: egy 1000 forint értékű vásárlási utalvány, a X. díj: egy 500 forint értékű vásárlási utalvány. VÍZSZINTES: 1. A Duna medrében 1986-ban talált, mintegy 60—80 ezer éves emberi koponya néhai tulajdonosának ezt a nevet adta az Akadémia illetékes bizottsága (zárt betű: Y). 11. Sebhely. 14. Enyhe lejtőiű bányavágat. 15. Régimódi pisztoly. 17. Finnugor nyelv. 18. Díszítő írás. 19. Község a hegyaljai borvidéken. 20. A lutécium vegyjele. 21. gros; nagyban. 22. Amerikai természettudós és földrajzi utazó (Elisha Kent, 1820- 1857). 23. XVII. századi fiama nd festő. 24. Minden költemény kezdete! 25. Iskolai büntetés. 27. ... terrarum; a földkerekség. 29. Állatövi jegy. 30. Háziállat kicsinye, névelővel. 32. Érc. németül. 33. Gyomnövény. 34. Magyar film címe. 35. A króm és a hidrogén vegyjele. 37. Közlekedés gépkocsival. 39. Nagy költőnk, szekszárdi szülőháza ma emlékmúzeum, ahol sok személyes tárgya is megtekinthető. 42. Kedvelt gyógy- és fürdőhely Dombóvár mellett. 43. Veszteség. 44. Igekötő. 45. Birtokos névmás. 46. Közlekedési csomópont Budán. 48. Vas megyei község. 50. Kerti munka. 51. Más néven, latinul. 53. Gyógynövény. 54. Rizike egynemű betűi. 55. Regény szerzője. 56. Férfinév becézve. 58. Azonos betűk. 59. Káté! 63. Komárom megyei község. 61. Folyó és város Észok-Lengyelor- szágban. 62. Komáromnál torkollik a Dunába. 63. Egyre korosabbá váló. 66. Európai főváros lakója. 63. Község Baranya megyében. 69. Hajdani várának megmaradt részét helyreállitották és múzeumnak rendezték be. FÜGGŐLEGES: 1. Színültig megtöltő. 2. Venezuela legnagyobb folyója. 3. Orosz férfinév. 4. A nitrogén és a kén vegyjele. 5. Szép Ernő műve. 6. Idegen szóban kép a jelentése. 7. De...; nemzetségéből. 8. Úgymint, röviden. 9. Düledezőíélben levő. 10. Betűvetés. 11. Betű kiejtve. 12. Félretaszitás. 13. Tolna megyei község, az itteni vadrezervátum messze földön hires dámszarvasok otthona. 16. Azonos római számok. 22. Enyhe ütközés. 23. Beutazási engedély más országba. 24. Figurás kártyalap. 26. Tusázik. 28. Erdélyi polihisztor, akadémikus (Sámuel, 1800— 1897). 29. Olcsó tömegcikk. 31. Híres moszkvai utca. 33. Ivóeszköz. 36. Értesülés. 38. Tyúk tájszóval. 39. Népviseletéről ismert község Nógrád megyében. 40. Csoportkép. 41. Fájdal más kiábrándultság. 42. Szóösszetételekben gyomorral való kapcsolatot jelöl. 44. Felháborodást kiváltó eset. 45. Népviseletéről híres terület Szekszárd és Bátaszék között. 47. Patkányfogójáról ismert német város. 49. Szovjet repülőgéptípus betűjele. 51. Munkácsy-díjas művészet- történész (Nóra). 52. Téli sport kelléke. 55. Az igék egyik csoportja. 57. Mens sana in corpore...; ép testben ép lélek. 60. Az ezüst vegyjele. 62. Maga után húz. 64. Sporttrófea, röviden. 65. ÖM. 67. ügyvéd neve előtt álló betűk. Nagy Balázs vasárnapi * i
