Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)

1987-03-06 / 64. szám

1987. március 6., péntek Dunántúli napló 5 Új folyóirat Térés Társadalom Tér és Társadalom cím­mel új, negyedévenként megjelenő folyóiratot je­lentet meg a Magyar Tu­dományos Akadémia Regi­onális Kutatások Központ­ja. A napokban utcára de­rült folyóirat az egész or­szágban kapható, főszer­kesztője dr. Tóth József, az MTA RKK főigazgató-he- •lyettese, a szerkesztőség Pécsett van. „Tér alatt nem a filo­zófia vagy a fizika térfor­galmát értjük, hanem az emberlakta teret, vagyis a földfelszín ama részét, amelyet a társadalom hasz­nál, amelybe betelepült" - fogalmazza meg az első számhoz írt bevezetőjében dr. Enyedi György akadé­mikus, az RKK főigazgató­ja. A folyóirat foglalkozik a falu és a város különbsé­geiből adódó kérdésekkel, a településfejlesztés és a területfejlesztés problémái­val, a területi .együttműkö­déssel, a helyi hatalom sajátosságaival - a társa­dalom és a környezet köl­csönhatásaival. A szerkesz­tők szándéka szerint az 1500 példányban megjelent új folyóirat szívesen ad he­lyet vitáknak is az említett kérdéskörökben. A Tér és Társadalom cí­mű új, 120 oldalas folyó­irat rendszeres rovatai: a Tanulmányok című, itt rész­letes elemző írásokat kö­zölnek, a Múltunk című, itt az eltelt időszak máig ha­tó tanulságait vizsgálják, a Kitekintés, itt a szakterület külföldi irodalmából közöl­nek írásokat, a Fórum ro­vat a vitagyanús írások helye. A Tér és Társada­lom recenziókat és kritiká­kat is közöl, a cikkek után rövid összefoglalás olvas­ható oroszul és angolul is. A folyóirat második száma május végén jelenik meg. Bozsik L. Háromezerből válogattak Gyermekrajz- kiállítas az Úttörőházban Rendhagyó, kézzel rajzolt meghívó érkezett pár napja szerkesztőségünkbe. Egy gyer- mekrajz-kiállítás tegnap dél­előtti megnyitójára invitált a pécsi Szabó István Úttörőház­ba. A kiállítás anyagát a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó 1985-ben meghirdetett gyer­mekrajz pályázatára beérke­zett rajzok legszebbikei közül válogatták. Érdekességük, hogy mindegyik gyermeket egy-egy vers késztette alkotásra. A há­romezer rajz legtöbbje Weöres Sándor és Zelk Zoltán versei nyomán kelt életre. A legjobb kompozíciókból és az őket ih­lető versekből 1986 decembe­rében könyv jelent meg, A bo­hóc köszöntője címmel. A könyvben látható kilenc­ven és az ebből kimaradt pár száz rajzból országos vándor- kiállítás indult útnak. Ennek anyagát tekinthetik meg, most Pécsett is. A kiállított rajzok között örömmel láthatjuk a pécsi Üt- törőház kórházi gyermekklub­jának munkáit is. Színfolt ez a gyermekrajztárlaton, hiszen jel­zi, hogy a rajz, az alkotás örö­me néhány órára talán még a betegséget is feledtetni képes. A tegnap megnyílt kiállítást március 12-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Hámori A. A főigazgatói kollégium tanácskozása Pécsett Kétnapos tanácskozás kezdő­dött március 5-én, csütörtökön Pécsett, a Janus Pannonius Tu­dományegyetem Tanárképző Karának szervezésében. A fő­igazgatói kollégium huszonne­gyedik ülésére az ország hét tanárképző főiskolájáról és a Testnevelési Főiskoláról érkez­tek az intézményi vezetők, hogy - ezúttal már másodszor — a felsőoktatás legkülönbö­zőbb részterületeit érintő belső szabályzatokról vitatkozzanak. Az évente három alkalommal ülésező testület a mostani meg­beszélésen a szervezeti és mű­ködési szabályzatról, a tanul­mányi és vizsgaszabályzatról, s a tanárképző főiskolák oktatói­nak követelményrendszeréről alakítja ki közös elvi állásfog­lalását, amely ajánlásként jut vissza az intézményekbe. A ta­nácskozáson meqhívott vendég­ként részt vesznek a Művelődé­si Minisztérium, a Pedaqógus- szakszervezet és az ifjúsági szövetség képviselői is. A kollé­gium elnöke, dr. Szűcs László, az egri Tanánképző Főiskola főigazgatója elmondta: céljuk a speciális tanárképzési felada­tok megőrzése mellett a hall­gatók érdekeit szem előtt tartó intézkedések kialakítása. Az első napirendi pontban dr. Cservenyák László előter­jesztésében a szervezeti és mű­ködési szabályzat demokratikus működéséről volt szó, különös tekintettel a főiskolai tanácsok munkájára. A tanulmányi és vizsgaszabályzat egyik vitatott kérdése a megalakuló tanulmá­nyi bizottságokban való hallga­tói képviselet, e tekintetben intézményenként jelentős elté­résekre lehet számítani. A ta­nácskozás második napján, pénteken dr. Szendery János tart vitaindítót az oktatói kö­vetelményrendszerről: a felve­tést várhatóan élénk vita köve­ti majd. Hodnik I. Változások a gimnáziumi fakultációban A tanulók és az iskolák igényeihez, adottságaihoz rugalmasabban alkalmaz­kodó fakultációs rend lép életbe ősztől a hazai gim­náziumokban. Az új tan­évtől a tanulók immár ma­guk dönthetnek arról, hogy a kötelező alaptantervi tár­gyak mellett részt akar- nak-e venni az iskola ál­tal kínált fakultációs ok­tatásban. Lényeges válto­zás, hogy az új tanévben valamennyi gimnáziumban kötelező lesz a második idegen nyelv tanulása. A kötelező és fakultációs órák helyi arányát ősztől két változat közül alakít­hatják ki az iskolák. A magyarországi németek tömeges letelepedésének 300. évfordulója alkalmából tudo­mányos konferencia kezdődött csütörtökön, a Néprajzi Mú­zeumban. Hazai, NDK- és NSZK-beli, valamint osztrák történészek, tudományos kuta­tók, a hazai németség és a többi nemzetiség, illetve tár­sadalmi és művelődési életünk képviselői tanácskoznak a Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetsége, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa és a Magyar Történelmi Társulat rendezvényén. Hambuch Géza, a Magyar- országi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára üd­vözlő beszédében elmondta: Fogyasztási Szövetkezetek küldöttközgyűlései Évente 100 millió forint forgalmat bonyolít le a Pécsi ÁFÉSZ gumiboltja Pécsett, a Bajcsy-Zs. utcában. Fotó: Proksza László Elismerő szavakkal méltatták a tegnapi küldöttgyűlésen a Pécsi ÁFÉSZ múlt évi tevékeny­ségét az intéző bizottságok képviselői. A MÉSZÖV székhá­zában tartott tanácskozáson a felszólalók kiemelték: a szövet­kezet eredményesen munkálko­dott a falusi boltok felújításán, javította a kistelepülések ellá­tását. A pécsi szövetkezet árbevé­tele az elmúlt évben fenn­állása óta először — megha­ladta az 1 milliárd forintot, nyeresége pedig a 40 milliót. Mindez azért is figyelmet érde­mel, mert az áfész fő profilja a kereskedelem. Boltjaik 41 tele­pülésen működnek, köztük olyan kis faluban is, mint pél­dául Regenye, ahol a lakók száma a kétszázat sem éri el. Amint azt Do bor Nándor, a szövetkezet elnöke elmondta, a tíz éve kezdett tervszerű háló­zatfejlesztés eredményeként ma már mindenütt korszerű vásárlá­si körülményeket biztosítanak. A falusi üzletekre tavaly is je­lentős összegét költöttek. A re­gényei bolt például 1,7 millió forintba került. Az elmúlt év­ben fejeződött be hásságyi ital- és vegyesbolt felújítása, az ócsárdi kereskedelmi egység átalakítása. A rekonstrukcióval párhuza­mosan javult a boltok felsze­reltsége, áruválasztéka, tech­nikai színvonala, sőt az árube­mutatás körülményei is kedve­zően változtak. Néhány helyen — mint például a görcsönyi üz­letnél - a. raktározási lehető­ségeket is bővítették, az árufo­gadás és árumozgatás körül­ményeit is javították. A kínálat javítása, az áru­választék bővítése érdekében újabb partnerekkel, szállítókkal vették fel a kapcsolatot. Meg­szervezték a fogyasztási cikkek előrendelését, a műtrágya és a növényvédőszerek igény szerin­ti kiszállítását, az új cikkek megismertetésére árubemuta­tókat rendeztek. F. D. Eredményes év a mohácsi takarékszövetkezetnél A Mohács és Vidéke Taka­rékszövetkezet elmúlt évi tevé­kenységéről az igazgatóság nevében Hengl János elnök adott számot a tegnap tartott küldöttgyűlésükön. Eredményes munkásságuk bizonyságául a számaddtok sokasága közül a 16 millió forintot meghaladó eredményüket kell kiemelni. Az egy képzett létszámra jutó for­galom 6,1 millióval, a nyere­ség közel 50 ezer forinttal nőtt 1985-höz viszonyítva, míg a száz forint munkabérre jutó nyereségük 481 forint volt. 650 milliárd forintos betét­forgalmat bonyolítottak le a 12 takarékszövetkezeti egysé­güknél, amely 120 millióval haladja meg a bázisévet. Az állomány növekedése a szövet­kezet fennállása óta tavaly volt a legnagyobb, a tervezett 45 millióval szemben elérték a 99 milliót. Ugyancsak a ko­rábbi évekhez képest lényege­sen többen váltottak náluk if­júsági betétet és takarékleve­let. A forgalmuk gyarapításá­ra újszerű ötletet valósítottak meg. Szeptember 1-jétől de­cember 31-ig a tárgynyeremény- sorsolóssal egybekötött betét­növelő akciójuk főnyereménye egy Trabant gépkocsi és mel­lette további igen értékes nye­remények kerültek kisorsolós- ra. A lakosság takarékossági készségét bizonyítja, hogy a takarékbetétkönyvek száma ta­valy 2333 darabbal nőtt és összesen már közel 20 ezer da­rabot váltottak náluk. Átutalá­si betétszámlát 659 ügyfelünk megbízása alapján kezeltek, ezeknek a felére havonta érke­zik munkabér- vagy nyugdíj­összeg. Az elmúlt évben 4000 rö­vid- és középlejáratú hitelt fo­lyósítottak 56,7 milliós nagy­ságrendben és 13 millióval se­gítették a háztáji és kisegítő gazdaságok árutermelését. Épí­tési kölcsönt 54 új családi ház- . hoz adtak, s a többi 324 eset­ben bővítéshez, korszerűsítés­hez. Ezek együttes összege megközelítette az 56 milliót. A küldöttgyűlés az alapsza­bály több pontját módosította. Megszavazták, hogy a jövőben olyan magánszemélyek részére is ad kölcsönt a takarékszövet­kezet akik nem tartoznak a tagjaik közé. Az alapszabály-módosítás egyik lényeges pontja, hogy kiterjesztik működési területü­ket Pécs belvárosára is. Berta Mária az első 'ilyen jellegű konfe­rencia célja, hogy válsághű, objektív képet adjanak a ma­gyarországi németek történe­téről, a magyar nép és a né­metség hárpm évszázados együttéléséről. Ezáltal elősegí­tik a magyarországi németek múltjának megismerését, nem­zetiségi tudatának erősítését, s így ázl is, hogy méltóan ápol­ják anyanyelvűket, kultúráju­kat, hagyományaikat, éljenek nemzetiségi jogaikkal. A tör­ténelem áttekintése révén o magyar közvélemény is tájé­kozódik arról a szerepről, ame­lyet a 150 éves török hódolt­ság utáni Magyarországra te­lepült németek betöltötték az ország újjáépítésében, majd gazdasági, szellemi fejlődésé­ben. A történelemből levonha­tó tanulságok hozzájárulnak napjaink nemzetiségi politiká­jának további megvalósításá­hoz, Magyarország és a né­met nyelvű országok kapcso­latának fejlesztéséhez. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára megnyitójában hangsúlyozta: a németség le­telepedése a török hódoltság után elnéptelenedett tájon nem csupán a gazdasági, ha­nem a társadalmi felemelke­dés lehetőségét is elősegítet­te. Sorsa összeforrt a magyar­ság sorsával. Éppen ezért az itt élő németség történelmét nem lehet a Kárpát-medence népeinek történelmétől, sors­fordulóitól elválasztani, mert az elválasztás ismét felidézheti a vádaskodást és a bűnbak- keresést. Csak összefüggésé­ben érthető meg az, ami a magyarsággal, az itt élő nem­zetekkel, s á Kárpát-medence népeivel történt. .A kétnapos konferencián el­hangzó előadások szólnak a római korban, a népvándorlás ideién a Pannonföldön élt ger­mán törzsek anyagi és szelle­mi kultúrájáról is. Ismertetik: a magyarországi németség miként járult hozzá a középkori Ma-, gyarországon a gazdasági, kul­turális fejlődéshez, a huma­nizmus, a felvilágosodás esz­mének terjesztéséhez. Elemzik a 150 éves török hódoltság utáni állapotokot, a német pa­rasztok és kézművesek akkori betelepülésének körülményeit. Megvilágítják a németség sze­repét a reformkorban, részvé­telét az 1848-49-es szabadság- horcban, a gyáripar meghono­sításában, a szellemi élet fel­lendítésében, valamint a ma­gyarországi munkásmozgalom­ban. Előadások hangzanak el czokról a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális válto­zásokról, amelyek az utóbbi évtizedekben a magyarországi németek életében bekövetkez­tek. Beszámolnak a nemzetisé­gi politikánk megvalósításának eredményeiről és gondjairól is. Kazinczy-verseny a Komarovban A középiskolások szép ma- gyar^ beszéd versenyének me­gyei és városi döntőjét ren­dezték meg tegnap Pécsett, a Komarov Gimnázium és Szak- középiskolában. A kétfordulós verseny bara­nyai győztese Kovács Éva, a mohácsi Kisfaludy Gimnázium IV. A osztályos tanulója, má­sodik helyezettje pedig Bajnai Ágnes, a siklósi Táncsics Mi­hály Gimnázium II. A. osztá­lyos tanulója lett. A pécsi gimnazisták verse­nyében Czvlng Andrea, a Ko­marov Gimnázium és Szakkö­zépiskola II. E. osztályos tanu­lója érte el a legjobb helye­zést. Második Ftorosz Zoi, a Művészeti Szakközépiskola II. A. osztályos tanulója lett. Az 1987. április 24—26. kö­zött Győrben megrendezésre kerülő országos versenyen Ba­ranya megyét és Pécs városát ők négyen képviselhetik. Milliárdos pécsi szövetkezet Háromszáz év együttélés Tudományos konferencia a magyarországi németek türténetériíl

Next

/
Oldalképek
Tartalom