Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)

1987-03-04 / 62. szám

1987. március 4., szerda Dunántúlt napió s Küldöttgyűlés a Pécsi Építőipari Szövetkezetnél Gyors ütemű fejlődés Cél: az adóviselőképesség fokozása A harmincöt éve alakult Pé­csi Építőipari Szövetkezet 1986- ot eddigi legeredményesebb évének könyvelheti el: az árbe­vétel meghaladta a 172- millió forintot. A 131,7 milliós terme­lési érték mellett 18,5 millió fo­rint nyereség képződött. Szaka­datlan, gyors ütemű fejlődést mutat a szövetkezet tevékeny­sége — szemben az építőipari átlagra jellemző stagnálással. A három éve bevezetett belső ösztönzési rendszernek kiemel­kedő szerepe van a volumen- növekedésben és az eredmé­nyességben.- Adott munkára meghatá­rozott bért kap egy-egy brigád, a felosztás már brigádon belül történik — így foglalta össze a teljesítményorientált rendszer lényegét László Imre, a szövet­kezet elnöke. - A teljesítés ha­táridő nélküli, mindenkinek az az érdeke, hogy minél előbb befejezze a munkát. A Pécsi Építőipari Szövetke­zet 1986-ban korszerűsítette, felújította a pécsi Hajnóczy utca 25., 31., 33. számú, 24 la­kásos épületeket, s idén feje­zik be a 23-ast és a 29-est. Az utóbbit október—novemberben, mivel itt padlástérbeépítést is végeznek. A belvárosi rekonst­rukciós munkákban szintén részt vesznek: tavaly a Kos­suth Lajos utca 33., 35. készült el, idén a 40-es számú épület felúiítósát kezdték meg. Új építkezéseik is vannak, példá­ul az Anna utca 41. szám alat­ti négylakásos házon dolgoz­nak jelenleg — mindezekről Balogh Andor főmérnök tájé­koztatott. A szövetkezet tegnap tartot­ta mérlegzáró küldöttgyűlését. A gazdálkodást értékelő és az 5987. évi tervet meghatározó tanácskozáson részt vevők dön­töttek a szervezeti rendszer fej­lesztéséről, termelésszervezési, gazdálkodási feladatokról. Csökkentik az irányítási szinte­ket (az építőipari és ipari fő­üzem összevonásával), ugyan­akkor a kereskedelmi tevé­kenység jelentős felfutása mi­att önálló áruforgalmi csoportot hoznak létre (forgalmazási kö­rük: építészeti síküveg, vala­mint konyha- és kiegészítő bú­torok). A gazdálkodásban a költségcsökkentés áll kiemelt helyen, de ehhez új módszere­ket alkalmaznak, például a költségnemek személyes felelő­sét minden munkaterületen meghatározzák, a termelésprog- ramozás-árbevétel-pénzügy te­vékenységeit szinkronba hoz­zák. — Céljaink továbbra is válto­zatlanok — mondta László Im­re, a szövetkezeti küldöttgyűlé­sen. — A megnövekedett terhe­ket az adóviselőképesség foko­zásával lehet csak ellensúlyoz­ni, ez pedig költségcsökkentést, nyereségnövelést követel. L. Cs. K. 19.2 milliárd forint a Balaton fejlesztésére Kedden Balatonfüreden, a tó és üdülőkörzete kö­zéptávú fejlesztési prog­ramjának végrehajtásáról tájékoztatta a sajtó munka­társait Rosta Sándor, a Balatoni Intéző Bizottság főtitkára. Mint többek kö­zött elmondta, a fejleszté­si programot ismét egyez­tették a végrehajtásában il­letékes minisztériumokkal, valamint a három Balaton- parti megye tanácsával, s ezzel megtörtént minden­képpen kívánatos hozzáiga­zítása az időközben bekö­vetkezett változásokhoz, az újabb lehetőségekhez és igényekhez. Eszerint ebben a tervidőszakban összesen 19.2 miliórd forintot költe­nek az üdülőkörzetre, első­sorban a tó értékének megőrzésére. ____________________ S zigetvári Konzervgyár: mennyiség és minőség Nyugatnémet exportra töltik a sárgarépasalátát a Szigetvári Konzervgyárban Fotó: Proksza László A kilencvenéveseket köszö n tötté k • e Ünnepség a görcsönyi szociális otthonban 3,2 millió dolláros exportterv az Idén Kilencvenéves idős embere­ket köszöntöttek tegnap délután a görcsönyi szociális otthon­ban. Azokat, akik ezekben a napokban töltötték be ezt a tiszteletreméltó kort, illetve azokat, akik már egy-két évvel túl is haladták. Nyolcán ültek az igényesen és ízlésesen fel­díszített ünnepi asztal másik oldalán. Bodonyi Józsefre, Beck János, Fehér József, Cyőrtfi József, Kovács Jenőre, Sienek Sebestyénné, Miszlai Lászlóné és Vácz Ferencné. A bensőséges ünnepségen ott voltak az intézmény lakói, dolgozói és eljöttek a község vezetői. Cellért Lívia első osz­tályos tanuló mondta a köszön­tő szép szavakat, ő adta át a virágokat, majd Biró Ferenc­né főnővér gratulált nekik. Kü­lön műsorral készült erre az al­kalomra a Görcsönyi Művelő­dési Központ kamarakórusa és a szociális otthon dolgozóinak énekkara. Rengeteg virág és gyertya­fény mellett szeletelték fel azt a hatalmas csokoládétortát, amelyet az otthonban sütöttek nyolc ünnepeltnek. A nagy tor­ta mellé mindannyian ajándé­kot és egy kisebb tortát kap­tak. Régi hagyomány már ez a hangulatos születésnap a gör­csönyi otthonban, azzal együtt, hogy még mielőtt szomorkásra fordulna az elmúlt évtizedekre visszaemlékezők hangulata, már mulatsággal folytatják a leg­idősebb lakótársaik ünneplését. Tegnap délután is jelmezes farsangi bállal zárták a közös születésnapot. Szép hónap a március a Szi­getvári Konzervgyár életében; pontosan 50 vagon savanyúsá- got-salátát szállítanak ki az NSZK-ba a Manz cég meg­rendelésére. Éppen emiatt ko­pogtattunk be Szeredy Attilád­hoz, a gyár műszaki-termelési igazgatóhelyetteséhez, hogy megkérdezzük: mit tartogat az idei év a szigetváriak számá­ra? Az 1986-os év minden idők eddigi legnagyobb termelését hozta a gyáriak számáta — nem is ideális körülmények között. Ugyanis a tervezett termék- mennyiséget nem sikerült fel­vásárolniuk, s így a „még na­gyobb álom" nem jött be. Mindenesetre tény: közel 75 000 tonna feldolgozott áru­val rukkoltak ki, teljesítették a szocialista relációs exportter­vüket; közel 2,5 millió dollárt hozott nyugati exportjuk; s csak a hazai piacon maradtak adósak. Igaz, nem sokkal, s nem döntő mennyiségben, hi­szen termelésük alig 10 száza­léka marad itthon. Idei tervük, ha lehet még szebb: 82 680 tonna áru fel­dolgozására vállalkoznak. Ezt biztosítani látszik a termelte­tésben leszerződött árumennyi­ség és a belső kapacitás. (Zá­rójelben jegyezzük meg: a vál­lalati tanács még nem mon­dott áment a tervre, de ha így alakul, akkor több mint 10 szá­zalékos termelésnövekedést ér­nek el!) Szocialista relációban a Szovjetunió, NDK, Csehszlo­vákia és Lengyelország adja a legnagyobb piacaikat, a tőkés frontot Svájc, NSZK és Ausztria biztosítja. Svájcba tekintélyes mennyiségű almasűrítményt szállítónak. Szemre szebb por­tékákat visz az NSZK-beli Manz-cég: 20-féle terméket rendelt a szigetváriaktól. Ezek között ott van a magozott meggybefőtt, a csemege ubor­ka - többféle a babsaláta, a karfiolsaláta, a sárgarépa- saláta, a zellersaláta, s az idén újdonságként az „Ajvar”. Ez utóbbit az osztrák fél is meg­rendelte. Úgy számítják, hogy 3,2 millió dollárt bekaszíroz- hatnak 1987-ben. örömmel tapasztalhattuk: a gyár minőségi termékei meg­jelentek a hazai üzletekben is. Érdemes felfigyelni az ízléses és különleges befőttes-sava- nyúságos üvegekre, melyek formatervezési díjat érdemel­nének. (Újszerű csomagolá­sukért különben minisztériumi különdíjat kaptak.) Apró ku­lisszatitok: a nyugati termé­keiken nem használhatják a gyár felségjelét. Az ok egysze­rű: az NSZK piacára például nehéz volna betörni, kisebb árat is kapnának, de a Manz- embléma alatt ott a helyük a müncheni áruházak polcain. Csupán egy szám jelzi a szár­mazást a címkén: ha 21-gyei kezdődik, akkor biztosan szi­getvári a savanyúság. Piaci kilátásaik is kedvezőek. Az idén belföldre az 1986-os- nál jóval többet szeretnének termelni, a szocialista piac kö­tött kontingensekkel számol, a tőkés piac pedig igényelné a többet. Persze: kapacitásaik végesek, s bizonyos átmenő készletre is szert kell tenniük, hogy a téli átmenetet a gyár­tószalag mellett biztosítani tudják. Mindenesetre ha ter­veik valóra válnak, bizonnyal több nyereséget érhetnek el, mint a tavalyi 160 millió forint, s a milliárd fölé kúszott terme­lési érték tovább nőhet. K. F. Földértékelés, talajtérképezés Konferencia a hazai németség történetéből (Munkatársunk telefontu­dósítása) A hazai németség törté­netében páratlan jelentősé, gű, de minden bizonnyal a magyar történettudományt is gazdagító konferencia kez­dődik március 5-én, csü­törtökön délelőtt Budapes­ten, a Néprajzi Múzeumban. Rendezője a Magyarországi Németek Demokratikus Szö­vetsége, a Hazafias Nép­front és a Magyar Történel­mi Társulat, témája pedig a 300 éve velünk élő magyar- országi németek történelmi szerepe az ország gazdasá­gi, kulturális és politikai éle­tében. A kétnaposra terve­zett konferencia programját tegnap délután sajtótájékoz­tatón ismertette Hambuch Géza, az MNDSZ főtitkára és Szakqly Ferenc történész. A tájékoztatón megjelent a téma több neves kutatója is, köztük Balogh Sándor, a Magyar Történelmi Társulat elnöke és Tilkovszky Loránd. A konferenciát Pozsgai Im­re, a HNF főtitkára nyitja meg, majd 12 előadás követi egymást. Az előadók között találjuk y Szende Bélát, a JPTE német nemzetiségi tan­székének tanszékvezetőjét, a 'korreferálók sorában pedig Fehér István és Szita László pécsi történészeket. Két körülmény teszi külö­nösen érdekessé a konferen. ciát. Egyrészt: az előadások nem csupán a XVIII. század­ban betelepült németek tör­ténetével foglalkoznak, ha­nem tényszerűen tárgyalják a magyarországi németség kö­zel ezeréves szerepét hazánk sorsának alakulásában.. Más­részt: külföldi tudósoknak al­kalma lesz véleményt nyilvá­nítani a vitában. Mint azt Tilkovszky Loránd kérdésünk­re elmondta, a honi német nemzetiségi kutatás mindig nagy jelentőséget tulajdoní­tott a külföldi források tanul­mányozására. Hambuch Gé­za arról tájékoztatott ben­nünket, hogy a konferencia anyagát a rendezők könyv­ben is megjelentetik. A témák közt szerepel pél­dául a németség szerepe az államalapítás korában, a 48—49-es szabadságharc ide­jén, s a két világháború köz­ti Magyarországon. Magától értetődik, hogy tárgyalásra került a Volksbund és a háború utáni kollektív bün­tetések kérdése is, csakúgy, mint a magyarországi né­metség politikája, avagy a német kisebbség kulturális élete. Havasi J. Az aranykorona még ma is értékmérő rendszer, bár most dolgozzák ki a szakemberek az egész országra kiterjedő mintateres földértékelést, amely 1 —100 pont közötti értékben állapítja meg a földek minősé­gét. De ez sem a végleges ér­tékmérő, hisz a kormány állást foglalt a talajtérképre alapo­zott magasabb szintű földérté­kelés továbbvitelére. A talaj­térképek többféle hasznosítás­sal készülnek, üzemi szintű ter­vek mellett ezekre alapozzák az ország eddigi 34 térségi körzetének meliorációs terveit — köztük az Ormánságét —, mely közel 2 millió hektár mé- zőgazdsági területet érint. A ma eszközeivel a holnap számára kell olyan értékmérést alkotni, amely nemzeti kin­csünk, a termőföld értékét pon­tosan meghatározza. E téma­körben kezdték tegnap Har­kányban kétnapos szakmai ta­nácskozásukat Baranya, So­mogy, Tolna és Zdla megye földértékeléssel és talajtérképe­zéssel foglalkozó szakemberei. A talajtérképezés 6,5 milliárd hektár mezőgazdasági haszno­sítású területet érint, melynek földértékelését az ezredfordu­lóig kell elvégezni. Ebben a munkában a földhivatalokon kívül a növényvédelmi és ag­rokémiai állomások szakrészle­gei, valamint a Pécsi Geodé­ziai és Térképészeti Vállalat is részt vesz talajtérképek, illetve térképi alapok és céltérképek készítésével. A tanácskozást dr. Berkes György, a Baranya Megyei Földhivatal vezetője nyitotta meg, majd Timár Mihály terü­leti felügyelő tartotta a vita­indítót, beszámoltak a megyei földhivatalok és talajtani szak­részlegek az eddig végzett munkáról, délután Jenei István, a MÉM Növényvédelmi és Ag­rokémiai Központ osztályveze­tője tartott előadást. A mai zárónapon Bacsa Im­re, a MÉM—FTH főtanácsosa, p földek közgazdasági értéke­lését elemzi. Pécsett, az Anna utca 41. számú házat a Pécsi Épszöv újítja fel. Fotó: Keresztes Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom