Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)
1987-03-29 / 87. szám
Tisztaság — Elöuigyäzatossäg Vasárnapi szakácstanács kellemes hangot adunk. Mivel a kevesebb technikai fogással olcsóbb a gyártás, gyorsasága, időszerűsége mellett harmadik előnye, hogy gazdaságos. — A vásárlók azért szeretik, várják a műsort, mert igyekeznek minél olcsóbban vásárolni, az áruházaknak az egyik leghatásosabb propaganda. Volt, ahol megduplázta a forgalmat - mondja Gárdos Péter, a Centrum Áruházak Központja propagondaosztályának veze. tője. — A mi feladatunk, hogy az összegyűjtött információk alapján tartalommal töltsük meg az öt percet. Úgy vélem, áruházaink figyelemmel kísérve a sorozatot, mások tükrében ismerhetik fel igazán előnyeiket, hátrányaikat. Ezzel az ajánlóműsor ösztönzi azt az egészséges versenyt, melynek célja: minél gazdagabb áruválasztékkal, színvonalasabb kiszolgálással a vevőket megnyerni. Németh A. Fotó: Laposa Tibor Tekintettel arra, hogy Fülöp Gábor nyomdász — a Pécsi Szikra Nyomda termelési osztályvezetője — tehát ismeretségünk régi keletű, azt viszont csak most tudtam meg róla, hogy szenvedélyesen hódol a konyhaművészetnek. Manapság persze nagyon sok férfi lábat- laokodik a konyhákban — több-kevesebb sikerrel — de ő valóban magas szinten űzi ezt a szép mesterséget. Másokhoz hasonlóan ő is a nagymama, illetve a mama konyháján ismerkedett meg a nagyszerű hazai ízekkel-illatokkal, és ... .......egyszer csak megtanultam a z ételek készítését..." — Ma már ott tartok, hogy ha összejön a szélesebb értelemben vett „családi kör", én főzöm az ünnepi ebédeket. Ilyenkor népes társaság üli körül az asztalt, hiszen hatan vagyunk testvérek, aztán szüleim, illetve a tizennégy unoka . . . szóval vagyunk elegen. öt évvel ezelőtt Pécsett, a Vadásztanyán kérték fel, vállalna-e egy ételbemutatót. Száz fő részére 10 féle ételt készített és ezt a produkciót meg kellett ismételnie, olyan sikeres „Vendégségben...” eszű ember ót nem lépte már a küszöbüket. Mondom —, az épeszűekről van szó. Ilyen kocsma sok van még az országban, de ezek színvonala sem romlott volna le, ha menetközben rendbehozták volna, nívósabb körülményeket teremtettek a söntések- ben, hogy némely vendég végre megtudja: hogyan lehet kulturáltan szórakozni, étkezni, italozni. Persze, ez pénzkérdés, ami viszont a vendéglátóiparnak — már ami a fejlesztésre fordíthatót illeti —, kevés van. Hát elő a „ragyogó" ötlettel: be kell zárni. Nincs rá gond. Most már az olyan helyiségeket is be lehet zárni, ahol italt eddig is csak az esti órákban mértek az ott összejövő munkakollektívák tagjai részére. A hatvanas évek legelején — de még azt megelőzően is — óriási, több száz személyes éttermeket építettünk szerte az országban. Főleg új lakótelepeken, mert „. . . azt hittük, hogy a lakosság majd odajár ebédelni ..." — mondja most a műsorban egy meghívott szakember. Bizony emlékezünk rá. Azt mondta néhány „nagyokos", hogy a dolgozó nők válláról le kell venni, a hétvégi főzés gondját: ebédeljen a család a vendéglőben és több idejük jut kirándulásra, kulturálódásra, egyebekre. A lakosság mégis otthon ebédelt. És ebédel ma is. A mammut-éttermek pedig üresek. Am Debrecenben egy ilyen étterem vezetősége — hogy megszabaduljon az évi két és fél milliós ráfizetésből — „földarabolta" a nagy ho- dályt, csináltak belőle egy kisvendéglőt, egy presszót, meg egy borkóstolót — önálló joggal, mérsékelt személyzettel és .. . a deficit eltűnt. Pedig nem zártak be semmit. A rádió említett műsorában elhangzott egy érdekes javaslat: az óriási éttermek — lakótelepiek — átalakíthatok élelmiszeráruházzá — mert erre tényleg szükség lenne — a kis ABC-bol- tokból pedig legyen szolid, hangulatos kisvendéglő. Itt sem kell semmit bezárni, csak cégtáblát cserélni. Elhangzott más is. A főváros egyik vendéglátósa azt mondta a riporternek, hogy „szerinte" egy négytagú család kettő- száz forintért megebédelhet náluk. Vagyis fejenként ötven forintért. A stúdió vendégei a riport hallatán felszisszentek. El is hiszem. JUlx. volt a bemutatkozás. Aztán a nyomdában baráti összejövetelekre, nyugdíjas-találkozókra, vállalati szüreti mulatságokra is meghívták, a családi esküvőikről, eljegyzésekről nem is beszélve. Legutóbb a Flórián téri halásztanyán „telt” ház részére állított össze egy ízekben gazdag menüt, amit aztán ismét ismételnie kellett. A menü ebből állt: „Töltött alma — húsleves másképpen — fészek Fülöp-módra — gyümölcskoktél." Fülöp Gábornak körülbelül százkötetes szakácskönyvtára van — a könyvespolc stílusosan, ott áll otthonában a konyhában — de számtalan saját receptje is van, ilyen például a "„Fészek Fülöp-módra”. öt főre számítva kell hozzá 60 deka sertéskaraj, 50 deka ■ burgonya, 2 tojássárgája, öt darab salátalevél, 40 deka marhalábszár, 5 deka gomba, fél fej vöröshagyma, 1 csomag zöldségzöldje, 1 gerezd fokhagyma," evőkanálnyi sűrített paradicsom, 3 deci vörösbor, só, olaj, vaj, szerecsendió, kakukkfű, babérlevél, bors, őrölt paprika, e fűszerekből tetszés szerint szinte egy csipetnyi. A sertéskarajszeleteket sózzuk, borsozzuk, majd kevés olajban mindkét oldalát pirosra sütjük, félretesszük. A sós vízben főtt burgonyát áttörjük, tojássárgájával, borssal, szerecsendióval és sóval kikeverjük. A marhalábszárt apró kockákra vágjuk, hozzátesszük az apróra vágott hagymát, fokhagymát és a fűszerekkel megszórva, vörösborban puhára pároljuk. Ha besűrüsödik, kevés vízzel mindig fellazítjuk. Amikor megpuhult, hozzáadjuk a pirospaprikát, illetve az apróra vágott gombát, és az egészet még egyszer átforraljuk, hogy az ízek összeérjenek. A tepsit vajjal kikenjük és a sült hússzeleteket egymás mellé fektetjük, de úgy, hogy köztük egy ujjnyi szabad hely legyen. A húsok köré nyomózsákkal a burgonyapürét körbe nyomjuk két rétegben, így egy kis fészket kapunk. A gombás, húsos marharagut — amit már egészen sűrűre főztünk —ezekbe a fészkekbe töltjük, tetejére hintjük az apróra vágott zöldpetrezselymet és a sütőben’ rövid ideig addig sütjük, míg a burgonyapüré rózsaszínűre pirul. Tálalásnál salátaleveleket helyezünk a tányérokra és ezekre rakjuk lapáttal a húsos-pü- rés „fészket”. Zöldségkörettel körberakjuk. R. F. Fészek Fülöp-módra Védekezés az AIDS ellen Ma este a tv-ben: „Áruházak ajánlata” Győrből Időszerű, gyors, gazdaságos * Fülöp Gábor „Kinek — kinek lesz majd mondanivalója a délelőtti témához ..." — ajánlja — kissé vésztjóslóan — a délelőtti műsort a reggeli műsorvezető. Mondani sem kell, hogy a hazai vendéglátásról volt szó, és mint tapasztalhattuk, manapság könnyedén bele lehet kötni a vendéglátóiparba, miután „ő” most az ügyeletes célpont, mint ahogy volt annak idején a patyolat, aztán a „gazdag" tsz-elnök, aztán a „gombafejű" huligán, vagy éppen az ingatlankezelő vállalatok bármelyike. A múltkor például — „harc az alkoholizmus ellen” — jegyében — a riporter ámuldozott, amikor egy történelmi borvidék neves szaktekintélye megemlítette, hogy az utóbbi hideg telek okozta fagy nagy károkat okozott a szőlőkben és — pótolandó — új telepítésekre kell gondolnunk. „Szőlőt telepíteni most, amikor éppen az alkoholizmus ellen folyik a ...?!” — méltatlankodott a rádiós kolléga. Talán azt hitte, — túlbuzgó módon — hogy akár ki is lehet vágni az egész hazai szőlőkultúrát, meg a gyümölcs- ültetvényeket, legalább nem iszik senki és nem rúg be senki. Amikor tavaly — vagy talán ez év elején? — a rádió is, tévé is hírül adta, hogy Miskolcon vagy száz kocsmát becsuknak az illetékes szervek, gyanakodva néztem magam elé: ez nem lehet igaz. A héten kiderült, — éppen egy reggeli riportban — hogy a terv nem is volt igaz. Eddig csak ötöt csuktak be, még vagy tíz-tizenöt kocsmára vár hasonló sors, mert ezek olyan lerobbant állapotban voltak, hogy épVérvétel a POTE 400 ágyas klinikájának laborjában A Pécsi Orvostudományi Egyetemen feladatul tűzték ki, hogy összeállítsák az AIDS fertőző betegséggel foglalkozó egyetemi intézkedési tervet. A terv elkészítésének egyik megbízottja dr. Málovics Ilona egyetemi higiénikus főorvos: — Két évvel ezelőtt kaptunk először hivatalos tájékoztatót az AIDS-ről. Azóta tartottunk a betegségről szóló továbbképzést, tudományos előadásokat. Az egyetemen szervezett szakdolgozói továbbképzéseken is elhangzottak a betegséggel, felismerésével, megelőzésével kapcsolatos tájékoztatók. Az Egészségügyi Minisztérium államtitkári utasítást tett közzé, amelyet januárban megkaptunk és minden egyetemi intézetbe, klinikára eljuttattunk. Az utasítás szabályozza az AIDS ellenanyag szűrésének rendjét, kijelölte a vizsgálatra jogosult laboratóriumokat. Baranyában a Megyei Vértranszfúziós Állomás folytatja a transzfúzióra vagy vérkészítmény gyártására használt véregységek, szervdonorok és a véradók ellenőrző vizsgálatát. A Baranya Megyei Köjál vizsgálja az önként jelentkezőket, az AIDS gyanús megbetegedésben szenvedőket, az ellenanyag pozitív személyeket. Egyébként az AIDS vírusával való fertőzöttség kimutatására szolgáló laboratóriumi vizsgálatokra kötelezhető személyek körét miniszteri rendelet szabályozza majd.- A klinikákon milyen biztonsági előirásokat kell foganatosítani?- A legfontosabb, hogy az általános higiéniai szabályokat, amelyeket két könyv is tartalmaz, betartsák. A tisztaság, a fertőtlenítés alapvető. Az egyszer használatos tűket, fecskendőket, egyéb vérrel szennyezett anyagokat a használat után fertőtleníteni kell, biztonságosan gyűjteni és megsemmisíteni. A tűk és fecskendők fertőtlenítése, gyűjtése az egyetemi klinikák zömében mór ma is gyakorlat.- Hogyan szállítják a vizsgálati anyagokat a szürölabo- rotóriumokba?- Zárt rendszerben, külön erre a célra használt hűtőtáskákban szállíthatók. A vérvételnél az egészségügyi dolgozók lehetnek veszélyeztetettek. De nemcsak az AIDS vírusára gondolok, hanem más kórokozókra is. Általában azt tapasztalom, hogy dolgozóink nem eléggé elővigyázatosak, nem törődnek saját egészségükkel. Például sérült vagy frissen manikűrözött kézzel egyáltalán nem szabad fertőző beteg vér- vizsgálatát elvégezni, esetenként mégis megteszik. Legbiztonságosabb lenne, ha kesztyűben vennék a vért, de ehhez jelenleg még hiányoznak az anyagi feltételek. — Az egyetemi hallgatókat hogyan tájékoztatják az új, fontos ismeretekről? — Még az" AIDS magyarországi megjelenése előtt a külföldi szakirodalmak alapján elkezdték a hallgatók oktatását a különböző intézetek tanárai, és azóta is elmondják a betegség újabban megismert tüneteit, intézkedési lehetőségeit. B. A. Rádió mellett... Az ország 35 Centrum Áruházát bemutató, két éve indult „Áruházak ajánlata" reklámsorozatban ezen a héten Győr került sorra. A csütörtöki forgatáson lapunk munkatársa is jelen volt. Nemcsak az asszisztensek, operatőrök, hangmérnökök se. gítették a rendező, Szentirmay Éva munkáját, volt olyan jelenet, amit a két műsorvezető színész, Geszti Glória és Koroknál Géza közösen talált ki. Hangulatos dekorációval, gazdag árukínálattal, kedvezmé. nyes akciókkal az áruház is jól felkészült, s bár a tv-híradó stábját állandó, kíváncsi közönség kísérte, a forgalom zavartalan volt. „Gyors, pergő képek a bútorkínálatból. A kiállításon kényelmes fotelokban ülve a műsorvezető színészek katalógust lapoznak" - így a forgatókönyv utasítása, s hogy az elképzelés a hozzá tervezett szöveggel hogyan vált valóra, azt önök is megtekinthetik ma este, 18.20 órakor a tv 1-es csatornáján.- Az „Áruházak ajánlata" alapvetően tájékoztató jellegű, de az ötperces adásidő és a helyszíni, élő forgatás miatt a reklám egy külön kategóriájába tartozik — magyarázza Engelbrecht László, az RTV Ke- 'reskedelmi Igazgatóságának műsorszerkesztője. — Az első részben árukínálattal egybekötve mindig egy áruházat mutatunk be, a második felében pedig az egész Centrum-hálózat aktuális híreit közöljük. Az egyperces, rövid reklámoknál, ahol egyetlen konkrét árut vagy szolgáltatást hirdetünk, a hosszabb felkészülési idő és a stúdiótechnika lehetővé teszik, hogy bármit megcsináljunk. Itt a híradás ízt a játékos produkciókkal egyensúlyozzuk ki, a szövegrészek alá pedig tiszta, vasamapi
