Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)

1987-03-27 / 85. szám

6 Dunántúli napló 1987. március 27., péntek Derű VÍZSZINTES: 1. Laurence Sterne angol író érdekes mondása; folyta­tása a függőleges 1. és a függőle­ges 40. számú sor (zárt betűk: Ni, S, Y, Y). 13. Az éremnek kettő van belőle. 14. Feles üzlet. 15. Laoszi gépkocsik jelzése. 16. Zéta egynemű betűi. 17. Szobra a fővárosi budai rakparton áll. 19. Női név. 20. ütő­hangszer. 21. Takarmány. 23. Érc­zúzó vízimalom. 25. Római 1105. 26. Hiteget. 28. Város az NSZK-ban. 31. Elsőrendű (jelzés). 32. A Tevere római neve. 34. Határozatlan. 36. A folyóvíz vagy szél felszíntaroló munkája. 37. Szívvizsgáló műszer. 38. Tág. 39. Súlyarány rövidítése. 40. Görög betű. 42. A cink vegyjele. 43. Korjelző rövidítés. 45. Angol sör. 46. ,,Lélek az ajtón . . . ki" (Arany: Tetemrehívás). 49. Tátrai hágó név­adó községének magyar neve. 52. Mínusz előjelű. 53. Annyi mint, rö­viden. 54. Szovjet város az Amúr partján. 56. Virág része. 57. Lengyel sci-fi író (Stanislaw). 59. Koros. 61 Egészséges a szeme. 62. Istálló szalma. 63. Részben ráhat! 64. Szá mos. 66. Fényit. 68. Kanalazgat. 69 Magyar származású angol Ázsia kutató, régész, nyelvész (Aurél 1862—1943). 71. . . . al Rasid. a l=o ismertebb bagdadi kalifa. 73 ,,. . . kétszer fárad" (mondás). FÜGGŐLEGES: 1. A mondás első folytatása; (zárt betűk: Z, I, R. I). 2. Kőkorszakbeli falfes'ményeiről hí­res barlcnq a Pireneusokban. 3. Juttat. 4. Mint a 21. számú sor. 5. Férfinév. 6. Helyraq. 7. ... hannon beszél. 8 Szónoklottan. 9. Legfőbb tudományos szervünk névjele. 10. Boka egynemű betűi. 11. A leglá- gyabb nehézfém. 12. Régebbi olasz gépkocsimárka. 18. . . és a va­rázsló" (Thomas Mann-novella). 22. író, újságíró, ,,A föld" szerzője (Lajos). 24. A felsőfok képzője. 27. A német ábécé utolsó betűjének neve (ford.). 29. Fehérnemű. 30. Fo­goly. 33. Verskellék. 35. Virág része. 37. Czuczor Gergely írói álneve. 40. A mondás befejezése. 41. és helyett is használatos. 42. ószeres. 43. Je­gyez. 44. Hónap nevének rövidítése. 45. Vonatkozó névmás. 46. Az egyik Kőrös. 47. Hüvelyes vetemény. 48. . . . alkohol. 50. Épületszint. 51. üres rúd. 55. ... Delon, neves film­színész. 58. Szeged író-régésze. 60. Semmikor. 63. A vörösingesek vezére Molnár Ferenc ,,A Pál utcai fiúk" című regényében (Feri). 65. Kórus. 67. Zúdít. 69. Csat közepe! 70. Ég­táj rövidítése. 72. Szolmizációs hang. E. B. Beküldendő a mondás legkésőbb április 6-án (hétfő) déli 12 óráig be- érkezőleg. LEVELEZŐLAPON. 7601 Pf.: 134, Dunántúli Napló Szerkesz­tősége, Pécs, Hunyadi út 11. címre. A március 13-i lapban közölt rejt­vény megfejtése: Azok a gondolatok, amelyeket magunkban őrzünk, kár- bavesznek. Könyvutalványt nyertek: Cserős József, Pécsvárad, Kossuth L. u. 44., Derényi András. Pécs. Bartók B. u. 49., Gungl Ferenc, Komló, Bajcsy- Zsilinszky u. 9., Mesterházy Emil, Pécs, Hegyalja u. 27., Werner László, Lothárd, Rákóczi u. 26. A könyvutalványt postán küldjük el. üzenet ___] POTE Színpad K ét érdekes programmal is várja az érdeklődőket a DO- ZSO. Március 27-én 19 órakor kezdődik az a koncert, amely­ben a Millenneumi Földalatti Vasútvonal és a Kézi Chopin nevű együttesek avantgarde és alternatív rockot játszanak. Ez a rock másfajta zene, a ha­gyományos, „lemezgyári" rock­tól eltér, egyes elemeivel in­kább az underground irányza­tokhoz tartozik. A két együt­test már ismerheti a közönség, a Kézi Chopin a tavalyi amatőr rockegyüttesek találkozóján szerepelt, s a díjazottak kö­zött volt, a Millenneumi Föld­alatti Vasútvonal pedig két év­vel ezelőtt adott „Húskoncer­tet", itt, Pécsett. A POTE Szín­pad a színházbarátoknak ígér csemegét április 1-jén, este 7 órakor a DOZSO nagytermé­ben. Az amatőr társulat Balikó Tamás, a Pécsi Nemzeti Szín­ház színművésze rendezésében mutatja be Verebes István „üzenet" című groteszk játé­kát. A Pécsi Orvostudományi Egyetem színjátszó társulatá­nak előadásában mór láthat­ták a nézők Lengyel Menyhért „Árnyak" című darabját is, a produkciónak tavaly szintén a DOZSO adott helyet. Kulturális ajanlo Film... Film... Film.. Hétvége a múzeumban játékkészítés három napon át A Hétvége a múzeumban so­rozatban háromnapos játék- készítő hétvégét szervez a Ja­nus Pannonius Múzeum. Már­cius 27-én, 28-án és 29-én Ma- gyarlukatán várja Kékes István, a néprajzi műhely vezetője és Lovas Katalin népművész azo­kat a felnőtteket, pedagógu­sokat, érdeklődő családokot, akik szívesen készítenének ter­ménybábokat, csuhébábokat, papirjátékokat. Nádból, fából, vesszőből, rongyból és más anyagok felhasználásával ké­szülnek majd a népi gyermek­játékok. Utazni egyénileg kell, a programról bővebb felvilágo­sítás a 15-276-os telefonszá­mon kérhető. Szombaton, 28-án a Janus Pannonius Múzeum és az Üt- törőház közös szervezésében Villányba és Siklósra indul au­tóbusz. A környék nevezetessé­geihez, a siklósi várba, a vil­lányi szoborparkba Tillai Gá­bor népművelő kalauzolja a kirándulókat. Érdeklődni és je­lentkezni a 15-276-os számon lehet. Minden évben sok középis­kolásnak megdobogtatja a szí­vét az országos diáknapok ve­télkedő. A minden művészeti ágban indított kulturális ver­seny végén országos bemutat­kozási lehetőség is várja a győzteseket. A „Házimuzsika a Martyn Múzeumban" rendez­vénysorozat keretében az idei pécsi, baranyai nyertesek köz­reműködésével ötvenperces műsor-összeállítást hallhatnak az érdeklődők. Népdalok, mű­dalok mellett hangszeres mu­zsika is lesz a programban. A műsorra 28-án, szombaton 17 órakor kerül sor. A Dómján Dómján Edit neve lassan már fogalom. Az ő emlékére készült az a zenés játék, ame­lyet március 31-én, 19 órakor láthat a közönség a Helyőrsé­gi Művelődési Otthonban. Ká­ló Flórián és Aldobolvi Naqy György „Egyedül" című játéka karácsonyi történet. Fiatal nő a főszereplője, aki egyedül kénytelen szembenézni sorsá­val, életével és különböző ér­zelmi stádiumok, vívódások után eljut az öngyilkosság gon­dolatáig. És ami valóságban megtörtént, a darabban bol­dog véget ér. . . A Dómján Edit emlékére készült műsor­ban Zsuzsa szerepében: Pécsi Ildikó. Szörnyek évadja Színes magyar film Rendezte: Jancsó Miklós. Szereplők: Madaras József, Cserhalmi György, Kállai Ferenc, Nyakó Júlia. Néhány negyvenes férfi összegyü­lekezik egy dunántúli faluban, hogy egykori gimnáziumi tanárukat kö­szöntsék 60. születésnapján. Hama­rosan csatlakozik hozzájuk egy fia­tal lány és egy artistacsoport. Ki­találják, hogy a vízben egy szörny lakozik, és egy idő után már nem lehet tudni, hogy ez fikció vagy egy valóságos katasztrófa küszöbén va­gyunk. Asterix, a gall Színes, szinkronizált francia rajzfilm Rendezte: Albert Uderzo és René Goscinny. Időszámításunk előtt 30 körül a rómaiak már uralmuk alá hajtották Galliát. Egyedül egy kis bretagne-i falu állt ellen a hódítóknak. Sok mindennel próbálkoznak ellenük — erővel, furfanggal is —, ám hasz­talan. A dicső világhódítóknak meg kell tanulniuk tisztelni egyszerű el­lenfeleiket. Julius Caesar előtt leleplezik a helyére törekvőket . . . Rádió Múlt, jelen és nagycsaládok Kovács Imre a szombati Jó pihenést című kétórás magazin szerkesztője következőképpen ajnálja összeállítását: a mű­sor első órájában a szokásos reggeli hírek, információk, út- jelentések elhangzása után a nyári időszámítás küszöbén (va­sárnap például a szombati reggel 8 mór 9-et jelent) ven­dégül látunk egy pécsi órás szakembert, Szentiványi Lász­lót, akinek hangulatos műhe­lye a Jókai utcában található, Pécsett. A mester beszél az óragyártás múltjáról, jelené­ről, az óradivatokról és arról, hogy egy régi szakma milyen megújulást kíván művelőitől. Az órásmester adja fel a stí­lusos rejtvényt, amelynek nyer­tese ajándékhoz jut. Az idő­számítás-változás alkalmából egyféle tér—időjáték keretezi riportjainkat: kérdezzük, hogy mit kért szervezetünktől a kö­zelmúltban még duhajkodó rit­ka-kegyetlen szél, és hogyan kell gyorsan regenerálódni. A múlt: Duba Ilona népszerű Vadászat Agancsgyűjtés és a vadorzás Egyre aggasztóbb vadgaz­dáink számára, hogy a vador­zás, a vadállomány téli, télvégi zaklatása mind nagyobb mé­reteket ölt. Feltétlen lépéseket 'keli tennünk annak érdekében, hogy a lakosság tisztán lássa, ez milyen kárt okoz valameny- nyiönk számára. Vadállomá­nyunk téli védelme, áttelelteté. se elsőrendű feladata hivatá­sos és sportvadászainknak. Immár a harmadik olyan ke­mény telet tudjuk magunk mö­gött, amely könyörtelen szelek­ciót végzett. Számításaink sze­rint még azokon a területeken is 5 százalék feletti őzelhullást oikozott, ahol a legszakszerűbb védelemben részesült a vadál­lomány. Egy év elmúltával, február 15-én felmértük apró- és nagyvadállományunkat és a becslési adatokból kiderült, hogy tovább csökkent a fo­goly, a fácán, a mezeinyúl, az őz és az elmúlt évi szinten áll a vaddisznó törzsállomány. Erő­teljes állományapasztósa kö. vetkeztében megyénk szarvas- törzsállománya közel 600 db- bal csökkent. Nagy feladatok állnak a vadászok előtt 1987. évre, ami további takarékos gazdálkodást, az intenzív ap- róvad-tenyésztés fokozását, új vadfaj betelepítését igényli. Gondjainkat csak növeli, hogy ebben az időszakban invázió- szérűén lepik el az erdőket vi­rágszedők és az agancsgyűj­tők. A téli időszakban legyen­gült vadak lakott helyek köze­lében keresnek védelmet és élelmet. Ezt kihasználva, aztán sok esik áldozatul a vadorzók­nak. Az eszközökben nem vá­logatósak a vadállomány dézsmálói. Bűnügyi és szabály, sértési statisztika hirtelen nö­vekedést mutat. Mindenképpen hothatós Intézkedésre készteti a hatóságokat és egyre súlyo­sabb büntetések kiszabására kerül sor. Az elkövetők nem is tudják, hogy milyen tenyész- értéket képvisel egy-egy vadfaj, melyet a vadászatra jogosult követelhet. ^Például: 1 db 6 év feletti őzbak 21 ezer forint, 1 középkorú szarvasbika tenyész- értéke közel 50 ezer forint. Visszatérve az agancsgyűj­tésre, sokan nem is anyagi megfontolásból, csupán kedv­telésből járják az erdőt. Néhá­nyon azonban komoly bevétel­hez jutnak a szabálytalanul gyűjtött és értékesített agancs, bál. Az illegális erdei gyűjtést, melléktermék-hasznosítást, a vadállomány zaklatását egyér­telműen tiltja az erdőtörvény. Csak a vadászatra jogosult külön engedélyével és feltételei mellett történhet agancsgyűj. tés. A vadászok a jövőben még szigorúbbon ellenőrzik a sza­bálytalankodókat és tesznek feljelentéseket. Fontos lenne, hogy az erdei melléktermék felvásárló helyein is csak iga­zolás felmutatása mellett le­hetne értékesíteni az agancsot. Ez sajnos még nem így törté­nik, de kezdeményezzük beve­zetését. Tudni kell, hogy a leg- jelentéktefenebb károkozás esetén is a MÉM 17/1968. (IV. 14.) korm. számú rendelet 59. § értelmében, ezer forintig terje­dő pénzbírsággal sújtható az agancsgyűjtés, ami a vadgaz­dálkodási érdek veszélyezteté­sének minősülő szabálysértés. Remélem, hogy az általam megemlített gondolatokkal si­került szándékáról lebeszélni a szabólytalorVkodókat. Vadállo. monyunk védelmét közös ügyünknek tekintjük. Gondos Gyula, megyei fővadász népdalénckcs volt. Mit csinál a jelenben, és mit vár a jövő­től? Emlék a múltból, tények a jelenből, vágyak a jövőből. Lukács Sándor, a Vígszínház művésze is nyilatkozott maga­zinunknak. És egy jubileum a múltból, 50 éves a pécsi Gáz­mű Sportegyesülete, ahol biz­tos a jövője az alapítósport­ágnak, a tekének. A szombati magazin második periódusá­ban, 9 óra után a közelmúlt olasz óráját követően ezúttal bolgár órára kerül sor: Török Jánosné, Adonyi (Atanaszov) Iván és felesége, valamint An­ton Bonev mesél az életről, családról, gyerekekről, a bol­gár kertészet titkairól és a gyönyörű Bulgáriáról, szüleik, nagyszüleik hazájáról. Két különböző helyzetű, sor­sú családot mutat be vasárna­pi magazinjában László La­jos. Mészórosék a több nem- zcdékes együttélést valósították meg a nagyközségben, Szent- lőrincen. Látogatásom kezde­tén még alig néhányon voltunk — mondja a szerkesztő. I Időközben jöttek haza a csa­ládtagok a munkából, végül 11-en lettünk. Dédnagyapa, nagyszülők, szülők, gyerekek, unokák. Dr. Horváth Imre nyu­galmazott középiskolai tanár és felesége, Hollós Mária fes­tőművész Pécsett lakik. Házas­párról van szó, méqis családot említünk, ugyanis ők 19-en vannak, ám egymástól távol él­nek, noha szemléletükben egyeznek Mészárosékkal. Van persze különbözés is, amint ezt vasárnap délelőtt a műsorból megtudhatják. John Mayall's ismét Pécsett A pécsi sportcsarnokban ven­dégszerepei ismét John Mayall's és együttese: a koncert már­cius 30-án, hétfőn este 7 óra­kor kezdődik. Rovatszerkesztő: HODNIK ILDIKÓ Pécsi utcák - híres emberek Klapka György Három ízben írta meg élet­rajzi emlékeit a szabadságharc­ról Klapka György, a legendás hírű honvéd tábornok. Ezek­nek összefogó kötete a nem­rég megjelent Emlékeimből cí­mű munka (Szépirodalmi, 1986.). Ezeknek figyelembe vé­telével kísérjük figyelemmel a 95 évvel ezelőtt elhunyt, hős tábornok életútját. Forrásaink szerint Klapka György 1820. április 7-én szü­letett. önéletrajza szerint vi­szont „április 6-án pillantottam meg először a napvilágot, Te­mesvár városában". Kereszt­apja báró Wrede osztrák ve­zérőrnagy, buzgó szabadkőmű­ves volt. Nehogy átok sújtsa a családot, bérmaapául papot választották. Ennek eredménye — írja: „Életem folyamán majd a balsors üldözött, majd pedig a szerencse kényeztetett." A fiú alig négyéves, midőn 20 éves édesanyja meghal. „Árván maradtam, s életem­ben soha semmi se volt képes kipótolni a szerető anyai szí­vet.” 1835-ben a szegedi líceum tanulója. Tanárai nagy hatás­sal voltak ébredő szellemvilá­gára. Miután atyja megszerzi családja számára a nemessé­get, a „nemes ifjút" a bécsi gárdához ajánlja be. ötévi szolgálat után főhadnagyi rangban a 12. határőrezredhez helyezik ót. A márciusi forra­dalmi napok után a magyar kormány szolgálatába lép. Előbb Erdélybe küldik a székely felkelés szervezésére, majd az erődítési munkálatok végzésére Komáromba s Pozsonyba. Rö­videsen törzstiszti állományba kerül. Miután háromszor meg­verte Schlik altábornagy had- testDarancsnoki csapatát, és az április 6-i isaszegi csatában is kitüntette magát, tábornoknak nevezték ki. Görgeyvel a váci, a nagysarlói és a komáromi ütközetet vezette. Gelich Ri- chárd tábornok így jellemezte katonai zsenialitását: „Klapka egyike volt a leglángeszűbb magyar vezéreknek, magasabb katonai műveltséqqel bírt, mellyel világi műveltséget is kötött össze." Kossuth pedig az 1849. január 22-i tarcali csata után ekként üdvözli: „ön felülmúlta minden várako­zásomat . . ." A dicsőséges tavaszi hadjá­rat után 18 ezer emberrel rá­bízták Komárom védelmét. In­nen foglalta vissza Győrt, és seregével fenntartotta Komá­rom várát, még a világosi fegy­verletétel után is, bár 40 ezer ember ellen kellett védekeznie. Többszöri sikertelen felszólítás és fenyegetés után a komáro­mi őrség 9 pontban állapítot­ta meg a kivonulás feltételeit. A vár átadásáról szóló egyez­mény értelmében 1849. szep­tember 29-én Haynau hadi­szállásán a Komáromhoz kö­zeli Harkálypusztán Klapka tá­vollétében megkötötték a bé­kés elvonulás feltételeit. A honvédcsapatok lefegyverzése október 2-cn kezdődött meg. Jókai Mór unokahúga, Vóly Mari a szemtanú hitelességé­vel írja le a vár átadását:-„A fekete posztóval bevont dobok pörgésének gyászos hangja . . . a sírva masírozó katonák . . . a katonákat kísérő, zokogó kö­zönség . . . örökké tartó emlé­kekkel bevésődtek a lelkekbe." Amikor másap az ó- és új­vár átadására került sor, meg­jelent azon Komárom legen­dás védője is. A fegyverleté­telre kényszerült magyar sereg éljenzése közepette a zenekar rázendített az Egressy Béni ál­tal szerzett Klapka-indulóra: „Fel, fel vitézek a csatára, a szent szabadság oltalmára! Édes hazánkért, hősi vérünk Ontjuk, hullatjuk nagy bátran, míg élünk." Dr. Tóth István

Next

/
Oldalképek
Tartalom