Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)
1987-03-23 / 81. szám
1987. március 23., hétfő Dunántúlt napló 5 Lukács Miklós, Wimberger László és Lakatos József TAVASZ Régen láttam ilyen szép kéknek a reggeli eget. Néhány kósza varjú zavarta a teljes idillt, ahogy a tél meg-meg- rebbenő árnyaként eszembe juttatták az eltelt kemény há- napokat. Átkozottul éles macskahangokra ébredtem tegnap, a cicáknál szakaszonként feltornyosuló másért való vácjy kiáltásaira . .. „Bizony - nyers még s érdes ez a tavasz" — olvastam aztán az erdélyi költő sorait, de az ablakon kitekintve sandán bár, de egyre bátrabban villant be a Nap és kisfiam hiába kért, hogy sötétítsek ei a lakásban, mert most ő azt játszaná, hogy este van, és aludni kell. A természet is ébredezik. A mandulafácska is bimbózna. Virágozna már, ékes bizonyítékaként a Mecsek tavaszi hangulatának, de pillanatnyilag még Janus Pannonius szavai érvényesek: „Mandulafám, kicsi Phyllis, nincs még fecske e tájon, Vagy hát oly nehezen vártad az ifjú Tavaszt?” És a lányok. Tekintetük mint a nyíló ibolya, szoknyájuk hossza, mint a tavasz, kedves kelletésük kelleme már május, sáluk és piruló arcuk még január. A fagylaltozó merészek, a kiskertükben sárban tocsogók, a pici, illetlen zacskókban fészkelődé magocskák, az éves gabonatervüket készítő vállalati főemberek, a tavaszi fáradtságról panaszkodó felvételi előtti kamasz, a kocsmákban erőt kereső jólértesült, a zöldellő bokrokon megbicsakló melodikus lágy szél, a messzeségben tolláit tisztító fecske és gólya már a tavasz. Annyi mindent ráfoghatunk, annyiszor hivatkozunk is rá. A megújulás jelképeként értékeljük és magán- és közéleti gondjaink sűrűsödésével a tavasz okozta, vitaminhiányos fáradtságra hivatkozunk, ösz- szeráncoljuk homlokunkat, régi tavaszokat idézünk egyszer, kétszer, harmincszor. Amikor még . . . Ugye ... És közben kinézünk az ablakon: gyönyörű kék az ég. Ne riadjunk vissza a tavasztól! Most főként nem szabad! Bozsik László Megifjodnak a balatoni hajók A MAHART Balatoni Hajózási Leányvállalatának 26 személyhajóján és 4 kompján a tavaszi szezonnyitóig befejezik a karbantartó és felújító munkákat. A legnagyobb, mintegy 8 millió forintos költségű munkát a Kossuth komphajón végzik az MHD balatonfüredi gyáregységében: a komphajót keresztben kettévágták és egy betéttel toldják meg. Verőfényes nap volt, de amolyan csípősen tavaszeleji. Külön kis csoportot alkottak ők huszonnégyen a Tanács- köztársaság kikiáltásának évfordulója tiszteletére rendezett pécsi koszorúzási ünnepségen. Olyan ez, mint egy szép mese .. . És ki tud róla? Egy-két helybeli s néhány szakember. Dehát valóban • Sellyénél kezdődne a hazai gőzhajózás története? . . . Megvallom, kissé hitetlen- kedve kopogtattam az „Ormánság fővárosában", Pápa y lenő nyugalmazott postamester, helytörténeti kutató portáján. — Mi tagadás — mosolygott rám —, magam is Így voltam vele, amikor a 60-as évek derekán, véletlenül egy kis hírből megtudtam a Közlekedési Múzeum kiadványában. Fölhívta m őket: nem elírás ez? Megnyugtattak, s fölutazva sokféle forrásanyagot kaptam tőlük a Sellyén vízre bocsátott első . magyar gőzhajó születéséről - mondja, kirakva az asztalra 8-10 dokumentumot, fotót, miegyebet. S innen olyan az egész, mint a mesében.- Bernhardt Antalnak hívják az első magyar gőzhajó megépítőjét. „Főállásban" az eszéki kincstári hídvám bérlője volt. Igen módos hidács famíliából származik. Linzből származtak ide, s Keszthelyen települtek le. Bernhardt itt, Sellye közelében egész erdőségeket bérelt a családi vállalkozásokhoz. Ö maga 1816- ban kezdte építeni a gőzhajóját. Mind a gépezetét, mind a hajótestet teljesen a maga elgondolásai, tervei szerint, hiszen Fulton gőzgépét (1807) aligha ismerhette. Nagyjából ennyit tudunk róla. Sajnos, sem születési, sem halálozási adatait nem ismerjük. Ámbár A Szocialista Hazáért Érdemrenddel kitüntetett baranyai munkásmozgalmi veteránok, a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének egykori katonái, ügyének továbbfolytatói. lehet, erre rájövök - mutat egy hatalmas, kézzel írott XIX. századi fóliánst —, legalábbis újabb forrásokra. Ugyanis itt, a sellyei úriszék ítéletei között egy adat szerint ellene több éven át eljárás folyt, fizetésképtelenség okán. Mint feltaláló - eladósodott. Munkájában senki nem támogatta. A hajó mégis fölépült, és 1817. március 21-én, pontosan most 170 éve, a jelenlegi sellyei falunévtáblától (Dráva- sztára felé) kb. 500 méterre szerencsésen vízre bocsátották. (Akkor még Sellye alatt folyt a Dráva egyik holt ága.) A hajó 24 lóerős, gépezete valószínűleg valamelyik osztrák, vagy német gyárban készült el. Hossza 42 láb (13,37 m), szélessége 10 (3,16 m), merülése 3,3 láb (1,02 m). Elég magas volt a Dráva vízállása, így „lehajókázott" Eszékre, majd a Dunára, onnan pedig, fölfelé,' Bécsbe. A császárváros közeli Nuss- dorfnál horgonyzott le, ahol Az ünnepség után régi hagyomány szerint fehér asztal melletti találkozót rendezeti számukra az MSZMP Baranya Megyei és Pécs Városi Bizottsága és a Szakszervezetek Baranya Megyei Tanácsa. A Tüzér utcai Mozgalmi Házban megtartott találkozón részt vett Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Baranya Megyei Pártbizottság első titkára és Neubauer József, az SZMT vezető titkára .is. A Pécsi Nemzeti Színház művészei - Péter Gizi, Unger Pálma és N. Szabó Sándor - vidám műsorral oldották az ünnepség meghatott hangulatát. Aztán persze a közös emlékek felidézése következett. Wimberger László Mohácsról jött az ünnepségre. Nyolcvannyolc évesen tavaly Kiváló Pártmunkás kitüntetést kapott. — Én még Károlyi Mihály katonájának mondhatom mahosszas huzavona után a Helytartótanács műszaki közegei július 21-én kegyeskedtek „megejteni” a magyar hajó műszaki szemléjét, elismervén, hogy ez a hajó valóban tud 3—4 km/óra sebességgel fölfelé is haladni. Bernhardt személyes kérését, mely szerint hajóját ő császári felsége hitveséről CAROLINA-nak nevezhesse el, I. Ferenc — hivatalnokait leköröző gyorsasággal - teljesíteni kegyeskedett. A Carolina ezután hajózha- tási kiváltságlevelet kapott le az Al-Dunáig, s engedélyt, hogy Pest és Buda között személyfuvarozással foglalkozhasson. Ez az utolsó adat róla. Bernhardt Antal tette, amely- lyel a magyar gőzhajózást Sellyén vízre bocsátotta, tiszteletet, főhajtást érdemel. Szép lenne, ha Sellye nagyközség emléktáblát állítana számára az idei ormánsági napok keretében. gam - meséli. - Amikor visz- szakerültünk a frontról, majd öt hónapot szolgáltam tovább fegyverben, így kerültem kapcsolatba a munkásmozgalommal is. 1926-ban léptem be a Szociáldemokrata Pártba, sazóta is a politikai mozgalomban tevékenykedek. A szép, dús fehér hajú Lukács Miklós Somogyhárságyról érkezett. Nyolcvannyolc éves. A Szigetvári Állami Gazdaság dolgozója volt nyugdíjazásáig. Eredetileg Zemplén megyei, s csak 1922-ben került Baranyába. Földműves volt 1919 elején, amikor belépett a Vörös Hadseregbe. — A felvidéki fronton harcoltam: Sátoraljaújhelyen és Kassánál. A Tanácsköztársaság leverése után 1922-ben jöttem Baranyába, ahova még akkor nem jutottak el Horthyék* - meséli Lukács Miklós bácsi, — Kávét kér, vagy sárkányfő teát? — fordul hozzám dr. Szabó László, a megyei gyógyszertári központ épületében. Zavartan a tea mellett döntök. Megkapom a gőzölgő folyadékot, közben kiderül, akár kísérleti alanynak is tekinthetem magam, mert a helyi laboratóriumban most próbálkoznak ezzel az új teával. Aztán megnyugszom: egyrészt, mert megtudom, nyugtató hatású, emésztést segítő ez a készítmény, no és dr. Botz Lajos, a laboratórium másik gyógyszerésze is ugyanezt itta velem. — örömhírről számolhatok be kezdi dr. Szabó László kandidátus. - Kilencféle saját összeállítású teánkat a napokban fogadták el, ez azt jelenti, hogy hónapokon belül az üzletekben és zz gyógyszertárakban lesznek ezek a készítményeink. Felügyeleti szervünk megítélése szerint további vizsgálatokat igényel (háromféle, az érelmeszesedést gátló, a diétás és a fekélyek megelőzésére is használatos, úgynevezett gyomortea), a másik hatot: a két köhögés ellenit, az epehajtót, a vizelethajtót, különösen vesekő- képződésre hajlamosaknak ajánlott, a reumakezelésre jó és a nyugtató teát hamarosan forgalmazzák. A sárkányfő tea pedig az engedélyezés előtti stádiumban van. Újra kortyolgatok teámból, amely nélkülözi a qyógyteákra jellemző, sokszor irritáló szagot. Megtudom, általában különböző —, a hatás szempontjából semleges adalékanyagokkal (például mentával) próbálják csillapítani a kellemetlen aromát. Gond nélküli kortyolgatás közben elhangzik a két doktor aki a felszabadulás után részt vett a termelőszövetkezetek szervezésében, s 1946-ban megszervezője volt a kommunista párt somogyhárságyi alapszervezetének.- Igaz, — mondja Lakatos József - gyerek voltam 1919- ben, de azok az évek itt Pécsett jó politikai iskolát jelentettek a szerb megszállás idején. 1929-ben léptem be a Vasas Szakszervezetbe, a világgazdasági válság miatt Franciaországba mentem, s egy bányavidéken dolgozva léptem be a. kommunista pártba. Emiatt 1930 végén kitoloncoltak Franciaországból. Itthon kőműves lettem, majd a háború idején. 1940-ben léptem be a Szociáldemokrata Pártba, amelynek megyei végrehajtó bizottságának is tagja voltam. fő érve: azért is jó a gyógynövényekből készült teák egyre növekvő népszerűsége, mert hivatalos adatok szerint a túlzott fogyasztás okozta gyógyszerkárosodottaknak tartják fenn hazánkban a kórházi ágyak tíz százalékát. Kiderül, hogy a Herbária évi 3500 tonna gyógynövényt dolgoz fel, míg Európa évi gyógynövényforgalma meghaladja az évi százezer vagonnyit, ebből hazánk részesedése — beleértve a belföldi hasznosítást is — ezer vagon. A hazai gyógynövényszükséglet zömét mesterséges körülmények között termelik, de jelentősnek mondható a „természetből" begyűjtött mennyiség is. — önök különböző kísérletezésekkel előállítják a teákat. Szeretnék hallani arról a folyamatról, amely után a vásárló megveheti a boltban a teát! — Továbbítjuk javaslatainkat az Országos Gyógyszerészeti Intézet gyógytermék osztályára. Körülbelül fél év, múlva jön a válasz. Ezt igen rövid időnek tartom, főként ahhoz képest, hogy a gyógyszerek engedélyezésének átfutása sokszor több évig is eltart — mondta dr. Szabó László. Aztán az Egészségügyi Minisztériumba kerül. Újabb fél év után, az ármegállapításokat és a forgalmazás módját követő tárgyalások végeztével jut végül a vásárlókhoz . . . Megemlítem még, hogy termékeink egy részét a budapesti orvosegyetemmel és a Kertészeti Egyetemmel közösen együttműködve kísérletezzük ki. Még egy korty a teából, aztán vége. Várjuk az új termékeket, néhány hónap múlva a boltokban is. Bozsik L. Wallinger Endre A Carolina modellje a Közlekedési Múzeumban „Életem mélypontja” Amikor aláírta a szerződést, még nem gyanakodott. Sőt megkönnyebbült, hogy végre nem kell munka után szaladgálnia, leveszik a válláról ezt a terhet. A szerződés aláírásával ugyanis — és háromezer forint tagsági díj befizetésével — alapító tagja lett a „Dominó" Építőipari Polgárjogi Társulásnak. A „Dominó" PJT komplex szolgáltatásra alakult, arra, hogy kisiparosok tömörítésével, az alapkőlerakástól a ház felépítéséig, a takarításig mindent vállal. A társulásba belépő kisiparosokat folyamatosan ellátják munkával, s mindezért csak tíz százalék jutalékot kell fizetniük a „Dominó" pénztárába, minden megszerzett munka után. Takarító kisiparosunk várt a megrendelésre. Egy hónap elteltével már türelmetlenkedett, hogy a várva várt megbízatás- késik. Ekkor felkereste a „Dominó” PJT megbízottját. Megnyugtatták, nincs semmi probléma, éppen egy jó munkalehetőség is akadt, de a további költségekre még tízezer forintot kérnek. Szek- szárdon, az állomás mellett, egy több emeletes ház takarításáról van szó. Adott is rögtön hétezer forintot. Gyanakodni csak akkor kezdett, amikor a helyszínen kiderült, hogy az állomás mellett nemhogy több emeletes, de semmiféle épület nincs. S időközben más is kiderült, hogy valójában a „Dominó" PJT sem létezik. De létezik a társulás elméleti szülőatyja, Szalai Gyula. A rendőrség felhívására kiderült az is, hogy sokan vannak, akik felismerték az újságban leközölt fényképét, s nem a „Dominó" volt az első esete. A társulási tagdíjként felvett háromezer forintok mellett, ha megszorult, kölcsönöket is kért ismerőseitől. Adtak, mert ha tízezret kért, akkor tizenötezerről állított ki nyugtát, s ez egy-két hónapra szép kamatot jelent. — Életem mélypontja, a körülmények szerencsétlen összejátszása — mondja a 27 éves fiatalember a rendőrségen. A körülmények szerencsétlen összejátszása Szigetváron kezdődött. A szigetvári rendőrkapitányságon már befejezték a nyomozást, s az ügyészség többrendbeli sikkasztás —, közel száznyolcvanezer forint értékre — és ittas vezetés miatt emelt vádat ellene. — Árufuvarozó kisiparos voltam — mondja Szalai Gyula. Ha nem iszo'm, nem veszik el a jogosítványomat, s tudtam volna teljesíteni a megrendeléseket, amelyekre már előre felvettem a pénzt. Nem jött össze, a pénz pedig kellett. Olvastam az újságban, hogy létezik egy „Dominó" társulás, megtetszett a név, gondoltam én is alakítok egyet, ugyanezzel a névvel, s ha jól jövedelmez, kifizetem az adósságaimat. Én valóban meg akartam alakítani a „Domino* PJT-t de közben kiderült, hogy csak szellemi tevékenységre alapítható polgárjogi társulás. Késő volt, elment a pénz, amit felvettem. Higgye el, a körülmények szerencsétlen összejátszása, mint Thomas Lieven- nél - mondja Szalai Gyula. De ilyen életet én nem kívánok senkinek. Akkor nyugodtam meg, amikor behoztak. Szalai Gyulát Kecskeméten vették őrizetbe, egy penzióban. Nem tudott fizetni a szállásért. Két forint volt a zsebében. Marton Gy. Dunai Imre 170 éves a magyar gőzhajózás Vízre bocsáttatott Sellyén... Az első magyar gőzhajó rövid története Új gyógyteák Pécsről Sárkányfő és a gyógyítás Veteránok Gyógyteák a pécsi Herbaria szaküzletben Fotó: Proksza László
