Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)

1987-03-22 / 80. szám

Ai Elefánt étterem zenekara Proksza László felvételei Pécsiek az ismert személyiségek között Ki kicsoda Európában? „Kedves Uram! ön az Európában jegyzett sze­mélyiségek közé tartozik. Ezért az 1987-ben megje­lenő Who's Who in Euro­pe című kiadványunkban életrajzát közölni kíván­juk." Az utóbbi hetekben több ilyen levelet hozott Pécsre a posta. Idén ugyanis az európai mű­szaki és természettudomá­nyos Ki kicsodában az eddiginél nagyobb szám­ban szerepelnek magya­rok, közöttük pécsi mér­nökök és orvosok. Sikerült telefonon elér­nünk a belgiumi Waterloo­ban szerkesztett kiadvány általános menedzserét, C. A Muylle-t. Elmondta, el­sősorban azokat kérték közreműködésre, adataik közlésére, akik nemzetközi tudományos társaságok tagjai, illetve kutatásuk az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének valamelyik ku­tatási programjához kap­csolódik. A kiadvány idén jelenik meg hetedszer. Mivel a „Database", az európai adatbank begyűj­tött információi egyezte­tésig és megjelenésig nem hozzáférhetők, így a kö­zöttünk élő európai sze­mélyiségek nevének közlé­sére nem kaptunk fölha­talmazást. Aki többet sze­retne tudni róluk, megve­heti a kiadványt. Hogy mibe kerül? - 166 dollár­ba .. . Sz. Koncz I. „Menjünk el este valahová...’' Vendéglátás Pécsett Fiafal zongorisfa Sfrauss-keringőkef jáfszik — Három öreg cigány — az ufolsó hírmondók ebben a műfajban „Hová vihetnem el a bará­taimat, vendégemet este szó­rakozni, beszélgetni, ahol nem kell pirulnom a vendéglátás ón. fonákságain? ..." - töp­rengett a napokban egyik is­merősöm. Tényleg, hova? Erre próbáltunk választ ke­resni Pécsett a héten, rááldoz, va egy fél délutánt, illetve es­tét, Horváth Lászlánéva I, a megyei tanács kereskedelmi felügyelőjével és Bornemissza Gézával, az Országos Szóra. koztatózenei Központ megyei vezetőjével. Sopianae söröző. Kora este, fél 6 tájt. Az egykor patinás hely ma is népes. Asztalt ke. résünk, nem könnyű. Az em­berek József-napot ülnek... Egy-két perc után érezzük: foj­togató a füst, a szellőzetlen. ség, s elég hangosak a társa­ságok is. Szerencsére a zene halk. Egy szál harmonikán ját­szik az egykori magyarnóta. énekes, szép szolidan. Ám ha- marost dalolni kezd - s innen már csak egymás füléhez ha­jolva értünk szót. Kertváros, Panoráma presz- szó. Itt is egy szál harmonika aláfestő zeneként, szép hal­kan. Kellemes örökzöldek. Az eléggé zsúfolt asztaloknál sö­rözők. Amúgy kellemes hely volno - leszámítva a sokpe­csétes, koszos térítőkét az asz­talokon . . . Süteményt kérünk. Nincs. Szendvics? Az sincs . . . Sör és barackfagyi van. Hát . . . Meg­kávézunk, továbblépünk. Belváros, Virágcsokor étte­rem. Csaknem telített. Fiatal zongorista Strauss-keringőket játszik szépen, stílusosan, árnyaltan. Nem akarok hinni a fülemnek. Van ilyen?! Meg­tudom: 10 éve muzsikál itt, saját zongoráján. Egyébként biológus doktor, nap közben tudományos munkájának él. Kedvesen mosolyog, muzsikál, az ismerős vendégeknek oda­bólint. Olympia. Ez is valaha, 15- 20 éve még fogalom volt, s nemcsak Pécsett. Patyolattisztaság. Háromta. gú zenekar énekre alapozott, mai, divatos tánczenét játszik. Egy pár táncol, tőlünk nem messze kisebb társaság. S itt- ott egy-két betérő vendég. Egyébként a terem kong . . . Vigasztalan látvány. Pedig jó a zene, szolidak az ételárak is. Az üzem néhány törzsven­dégéből és a rendezvényei­ből él. Szőlőskert. Kellemes, ele­gáns, zenés vacsorázóhely. Az étlapon 10-15, állandóan kap­ható ételspecialitás. Három öreg cigány zenéi. Ők az utolsó hírmondók eb­ben a műfajban Pécsett. Prí­más, bőgős, cimbalmos. „Ta­vaszi lelhök az égen", „Parlez moi d'amour" az „Ec/es anyám, te jó asszony . .stí­lusában. Majd végre egy-két hazai műdal. ,, Röpül a szán . . ." összevetjük kőrútunk ta­pasztalatait. II. osztályú helyeken jár­tunk. Horváthné mindenütt ár­lapot, s egy-két ételfélére kal­kulációt kért. Az árak szóró­dása a szabad ár okán elég­gé nagy. Föltűnő, hogy a kel­lemesebb helyeken az étel­árak általában jóval olcsób­bak, s meglepően sok a 45- 48 Ft körüli vacsorának való. Körsétánk fő szempontja a vendéglői szórakoztató mu­zsika és a miliő kulturáltságá­A Virágcsokorban . . . nak együtthatása volt. Pécsett kb. 45 vendéglátóhelyen szól esténként zene. (Nyáron még két sörkertben is.) Van tehát hová menni. A hajdani jelle­get azonban ma már nem sza­bad keresni a vendéglátóhe. lyek zeneszolgáltatásában. Van némi fejlődés - tudom meg -, a korábbi uniformi- záltság kezd oldódni. Akad a városban egy-két hely, ahol már délszláv vagy svábos ze­nét is hallhatni, s nagyobb igényűeknek ott van pl. az Elefánt étterme, ahol négyta­gú szalonegyüttes játszik. Van tehát hová menni, van. nak kellemes helyek is. Ami tendenciában viszont minde­nütt, az egész hazai vendég­látásban tükröződik, azt a ke­reskedelmi felügyelő fogalmaz­ta meg a legpontosabban: „Nézze, ez - ami Magyaror­szágon van — már nem ven­déglátás. Szolgáltató iparág, ahol egyedül a gazdasági szempont érvényesül . . .” Wallinger Endre Hegymászók és barlangkutatók több hónapos produkciója a Misinán Átfestik a tiv-tornyot Védőfefő: a furisfák biztonságáért Eljött az ideje, hogy a pécsi tv-tornyot felújítsák: az oldala foltos, a valamikori fehér bor­dák megsötétedtek, s az eró­zió is több helyen kikezdte a betont, néhol már a vasak is előtünedeznek. A tizenöt éve átadott s azóta Pécs egyik jelképévé vált építmény — idén új köntösbe öltözik. Áprilistól októberig nyolc hegymászó és barlangkutató is szinte naponta felmegy majd a Misinatetőre, a lifttel megteszik a szokásos 75 métert a tera­szig, onnan már hegymászófo­gásokat alkalmazva másszák meg a 172 méter magasba nyúló tornyot. A 172 méteres indulási pontról lefelé eresz­kedve leverik a fellazult beton­részeket, műgyantahabarccsal újra simává varázsolják a fe­lületet, majd műanyag homlok­zatfestékkel befestik az egész tornyot. A színe ismét szürke lesz, oldalán fehér bordákkal. Nem ez az első égbe nyúló építmény, amelyet a Vertikum Magas- és Mélyépítményjavi- tó Kisszövetkezet felújít; Sop­ron, Győr, Kabhegy, Szentes adótornyain már túlvannak. Hogy mégis miért tartanak a pécsi munkától, arról a kisszö­vetkezet építési ágazatvezető­je beszél: — Félünk a turistaforgalom­tól mondja Horváth János. — A pécsi az egyetlen a ma­gas adótornyok között, amelyik nemcsak adóként, hanem kilá­tó- és vendéglátóhelyként is üzemel. A vállalt határidő a korábbi munkákhoz viszonyít­va igen rövid, pedig a torony­felület az eddigi legnagyobb, becslések szerint hétezer négy­zetmétert kell megmunkálnunk. A felújítás veszélyes, nem-1 csak a magasban dolgozókra, hanem a turistákra is. Sorom­pók, kerítések, nyilak terelik majd biztonságos helyre a Misinára látogatókat, akik re­mélhetőleg nem szegik meg a -tilalmakat és nem kóborolnak összevissza a torony környékén, hanem az alumíniumlemezzel fedett védőtető alatt közelítik meg a presszóba-kilátóba ve­zető bejárati aitót. Az öt-hat- száz négyzetméteres védőtető építését a 26-os ÁÉV március végén megkezdi, s beletelik két hét, míg a hegymászók és barlangkutatók is nekiláthat­nak a munkának (leakorábban április 13-án). A felújítás vál­lalt befejezési ideje október 31. A Baranya Megyei Idegen- forgalmi Hivatal kilátó-presszó­ja mindvégig nyitva lesz. A buszok hétköznapokon csak a misinatetői alsó parkolóig mennek fel. A Posta vezeték- nélküli Távközlési üzeme a rá­dió URH-adását és a tv, I. és II. műsorát változatlan minő­ségben kívánja a felújítás ide­je alatt is sugározni. Az ese­tenkénti zavarokról a Dunán­túli Napló útján tájékoztatják a rádióhallgatókat, tv-nézőket. Addig is nem árt a tv-l. műsor­vételt vagy a 49-es, vagy a 26- os csatornán a két új át­játszóra is beállítani! L. Cs. K. Megkezdődtek a pannonhalmi orgonahangversenyek Karasszon Dezső orgona­művész koncertjével szomba­ton megkezdődött az idei pan­nonhalmi hangversenyévad. A Ciklámen Tourist helyi ki- rendeltsége gazdag programot állított össze az idei eszten­dőre: a vár bazilikájában 14 nagy koncertre kerül sor. Emel­lett turistacsoportoknak előze. tes bejelentésre rövid, egyárás koncerteket is rendeznek. Pannonhalmát az elmúlt év­ben 160 ezer turista kereste fel; a koncerteknek 11 ezer fő­nyi közönsége volt. Hasonló érdeklődésre számítanak az idén is. szaganyag forrása felé irányít­ja a hímeket A feromonos ro­varcsapdákkal - amelyek az emberre és a melegvérű álla­tokra 'teljesen veszélytelenek, s amelyek a célba vett fajon kívül az esetek túlnyomó több­ségében más fajra nem hatnak - kétféleképpen védekezhet a kártevők ellen a kertész. Cse­kély mennyiségű illatforrás is elegendő ahhoz, hogy a hím lepkéket ragasztóanyaggal be­vont csapdába csalja. Ez a mó.dszer elsősorban annak a felderítését szolgálja, hogy mikor szügséges vegyszerrel védekezni a kártevők ellen. A másik változatban a vegyszer alkalmazását el lehet hagyni. Jól elhelyezett, több csapdával telíteni kell a kert légterét szexferomonnal. A hímek ilyen­kor nem esnek csapdába, de mivel ilyenkor minden irányból észlelik a csábító illatot, kép­telenek tájékozódni: sem a csapdát, sem a rájuk váró nős­tényeket nem találják meg, s a nőstények csak megtermé- kenyítetlen petéket raknak le. Ha a rovarcsapdák kínála­tát tekintjük, kiderül, hogy ez a módszer nem is drága és számos rovarfaj ellen alkal­mazható. Az idei tavaszra a Gyümölcs- és Dísznövényter­mesztési Kutató Fejlesztő Vál­lalat érdi állomása szilvamoly, barackmoly, keleti gyümölcs­moly, almamoly, almalevél ak­názómoly, almailonca, kereg- moly és tarka szölömoly ellen kínál 65 forintos darabáron rovarcsapdákat, amelyekből kertenként, illetve 50 méteren­ként egy-kettő elég. A légtér telítéséhez ennek a mennyiség­nek a két-háromszorosa szük­séges. D. I. vasárnapi 3 lepkék nőstényeinek szűz példá­nyai olyan szaganyagot bocsá­tanak ki, amely hozzájuk ve­zeti a hímeket. Későbbi kuta­tások bebizonyították, hogy a növényekben kárt tevő lepkék zömére érvényes ez a felfede­zés: a hímek párjukat a szűz nőstény példányok által kibo­csátott szaganyag alapján ta­lálják meg. A szaporodást szol­gáló randevúk meghiúsítása fegyver a növényi kártevők el­len. A selyemhernyó nőstény szűz lepkéjéből ezt az anyagot először a japánoknak sikerült kiválasztaniuk, majd más kárte­vő lepkefaj esetében szinteti­kusan is előállítaniuk. Azóta számos kártevő lepke ellen sikerült már készíteni szintetikus feromont. vagyis olyan szert, amelynek illata a A kertészkedők számára a tovasz azt jelenti, hogy vége a nyugalomnak, kezdődik a szinte mindennapos harc a nö­vényi kártevők ellen. Permete­zés permetezést követ, s az eredmény nem mindig meg­győző: rosszul megválasztott időpont hatástalanná teheti a kényes, fáradságos és költsé­ges munkát. S nemegyszer a vegyszerekkel éppen ellenkező eredményt érhet el az ember, mint amit kívánt: a károkozó virul, de természetes ellensé­gét élősködőjét sikerült tökéle­tesen kipusztítani. A biokertészek - akiknek tá­bora hazánkban is mindinkább növekszik - más módszerekkel élnek. Néhány évtizede egy francia tudós felfedezte, hogy bizonyos Tájékozatlan hímek az illatfelhőben

Next

/
Oldalképek
Tartalom