Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)
1987-03-21 / 79. szám
g mm\ m . F r,rj w/w/ Ual l lZj j A már elkészült házakba beköltöztek a lakók, megteltek a parkolók, de az épületek között tovább folyik a házépítés. Fotó: Läufer László Azelőtt Hónapokkal korábban... Lakások, kontra közművek 1988: féléves lakásátadási „szünet** Pécsett Ősz óta folyamatosan költöznek a lakók Lvov-Kertváros Mólomtól keletre lévő 7-es szerkezeti egységének a „futószalagon” készülő lakásaiba. Óvatos becslés szerint is ezren felül lehetnek már az ott élők, akik szokatlan jelenség tanúi. Olyané, amivel hosszú ideje — vagy talán soha — nem találkozhattak azok a pécsiek, akik új lakásba költöztek bármelyik városrészben. Együtt élnek a közműépítéssel. ■ Még ősszel a már beköltözésre kész házak között közműalagút építését figyelhettük meg. Február közepén ismét körülnéztünk ott, a valóban nem mindennapi látvány kedvéért. Mint friss lakóterületen, az élet számtalan jelével találkozni: várakozó gépkocsik a házak előtt, függönyök az ablakokon, száradó ruhák és kocátok az erkélyeken, jövő-menő emberek ... És ott az élet másmilyen jele a még mindig nyitott közműárkok 'képében. És az építkezésében. Az építkezést egy már lakhatóvá lett lakóterület közepén óvoda, iskola, üzlet formájában eddig is megszoktuk, lakóház formájában még nem. Itt egyedi megjelenésű panelházak épülnek „utólag", ezek fogják eredetivé, érdekessé tenni ezt a lakóterületet. De a nyitott közműárkok! ... Felborult az egyensúly A legutóbbi városi tanácsülésen, melyen Pécs idei terve volt a vita tárgya, már haflhatták a tanácstagok: felborult a sok éve megszokott egyensúly, a közműépítés nem tudja követni a lakásépítést, a város híján van az erre fordítható eszközöknek, s hogy rendezhesse a sorait, a testület felhatalmazását kérte rendkívüli hitel felvételéhez. Utóbb Piti Zoltán tanácselnök úgy fogalmazott, hogy a lakásépítés utolérte a közműépítést — ami lényegében ugyanaz, mint az előbbi, de ‘jobban rávilágít a tényleges helyzetre. A jól bevált gyakorlat immár évek óta az volt, hogy a mélyépítési munkák * közműrészei jócskán megelőzték a magasépítési munkákat, így az újonnan elkészülő házak üzemeltetésének a gondja még csak gondolat formájában sem merülhetett fel. Tavaly pl. beszámoltunk arról, hogy o majdani Nagyárpádi városrész érdekében épül már (s azóta el is készült) a Megyeri úttól a Pécsivíz mentén, majd a temető mögött a szennyvízfőayűjtő. (Az más — és a mostani témánkhoz kapcsolódó — kérdés, hogy továbblépés mind ez ideig nem történt.) Itt Lvov-Kertvárosban aprón, ként közelítette, utolérte, majd le is hagyta a lakásépítés a közművesítést. A dolog' persze nem ilyen egyszerű, mert valójában arról van szó, hogy pénzügyi okokból lelassult a közművek építése, ugyanakkor felgyorsult a lakásépítés — a kettő tehát így találkozhatott egymással. Dr. Somfai Csaba városi építési osztályvezető tömör megfogalmazása szerint: „A csökkentett pénzügyi előirányzatok miatt a terv többször is átdolgozásra szorult, s ezek következtében a szokásos szinkroni- tás sérült meg." Világos: az épülő lakások száma ugyan kevesebb lett a korábban megszokottnál, az újabb költségvetési korrekcióknál — értsd: csökkentésnél — ehhez már nem nyúltak, de mivel valahonnan el kellett venni a pénzt, hát többek között a közművesítési tétel is csökkent. Alapvezetékek késésben De hallgassuk meg egy másik szakember véleményét, a lebonyolítóét. Szauer József, az UNIBER mélyépítési osztályvezetője: — Nagyobb — 1400 körüli — lakásszám és jó pénzügyi feltételek mellett könnyebb volt biztosítani a közműépítés előnyét. És főleg akkor, amikor az épületeknél a pincetömb kiemelésétől a beköltözésig másfél év telt el. Most kevesebb a lakás, a BÉV-nél viszont rendelkezésre áll ugyanaz a kapacitás, az átfutási idő" most már 8—10 hónap. Ez az egyik ok. A másik az, ami eleve a közműépítés késedelmességét hozta magával: a 7-es szerkezeti egységet illető döntés elhúzódott, emiatt késett a kiviteli tervezés, ily módon az alapvezetékek szinte a lakásokkal együtt épültek. Máskor ez hónapokkal előbb szokott megtörténni, most viszont, amikor már építeni lehetett voh na, nem volt elegendő pénz. Aztán szerintem mindezek mögött van még az is, hogy túlságosan lakóscentrikus o gondol- kdásunk, az alépítményekre nem vagyunk eléggé figyelemmel, holott ezek nélkül a lakások semmit sem érnek. Szóba hoztuk a Nagyárpádi városrészt, hiszen Málom mellett — terv szerint - idén befejeződik a lakásépítés, 1988 derekán már az új területen kell átadni az új lakásokat. A lehangoló válaszból megtudjuk, hogy az előközművesítéshez idén 50 millió forint kellene, de csak 20 millió van. Nagyárpád?... A tanács új tervosztályveze- töjének, Szőke Évának nehéz feladattal kell megbirkóznia. Őrá hárult az is, hogy a tanács- ülési beszédébén ecsetelje a közművesítéssel kapcsolatos helyzetet, s vesse fel a hitelfelvétel szükségességét. A helyzetet most sem látja rózsásabb- nak:- A tanács dolga a területelőkészítés, viszont a lakásépítés ütemét ma már diktáló OTP külön van szerződéses viszonyban a kivitelezővel, ami azt jelenti, hogy ha nekünk vissza kell lépnünk, valójában nem tehetjük a másik oldal érvényes szerződésének a veszélyeztetése nélkül. Tudjuk, hogy a lakásszám drasztikus csökkentése lehetne a megoldás, de ezt már semmiképpen nem vállalhatjuk. Marad az, hogy idén a jövő évi pénzünk terhére közművesít- sünk, vagy hitelt vegyünk fel, ami végül is egyre megy: a visszafizetés mindenképpen a következő évek lehetőségeit csökkenti. Itt is szóba hoztuk Nagyárpádot, s Szőke Éva kendőzetlen képet rajzolt: ha a Nagyárpádi városrészben nem lehet idén mihamarabb tisztességes közművesítéssel indulni — miközben idén hasonló céllal lépni kell Patacson és Meszesen is — veszélybe kerülhet a tömeges lakásépítés. Ha teljesen „szabályos” a helyzet — tehetjük hozzá -, akkor is megtörténik az, amire tán soha nem volt példa még Pécsett: félesztendeig nem lesz lakásátadás. Ez a területváltás ára. Hársfai István Pécsett is bemutatkozott a Zsiguli család legújabb tagja, a Lada Szamara. A műszaki és esztétikai tulajdonságok mellett érdeklődésre tarthat számot, vajon honnan a kocsi — magyar fülnek legalábbis furcsa — elnevezése? A szlávok pogány hitvilágában Lada a nőies szépség, a szerelem megtestesítője, afféle ősszlóv Aphrodite volt. Ennek nyoma a népköltészetben is fennmaradt. Az orosz „lada" annyit tesz 'kedvesem, szerelmem, egyetlenem’, az óorosz nyelvben jelentett 'hitvest, házastórsat’ is. Ilyen értelemben tehát a márkanév némileg megmagyarázza egyes autósok kocsijuk iránti ragaszkodását... A „szamara" eredete az etimológia adatai szerint messzire nyúlik vissza. TulajVélhettük volna a hirtelen felröppent hírből: Siklóson váratlanul mozdult meg a föld a Kossuth téri iskola alatt, és süllyedt meg az épület annyira, hogy az intézetet ki kellett üríteni. Holott a folyamat már jóval korábban kezdetét vette. Mondhatnánk: még a törökök idejében. Szakadjunk most e| a majd minden várhoz kötődő legendáktól — titkos kijáratok, a falak alól a messzi távolba vezető sötét alagutak, a mord kinézetű bástyák alatt dohos, mély tömlöcök —, már csak azért is, mert Siklóson — ez valóság. Több föld alatti járat is szolgált a várvédőknek utolsó menekülő útként. Egy közülük — amely a Perényi-kertből dél felé vezetett a török-fürdőhöz — ma is járható, bár lezárva tartják. Tény tehát, hogy a mai városlakók elődei alaposan összevissza fúrkálták a város talaját, íme, egy bizonyíték, amit még most is hitetlenkedve említ Horváth Alajos■ a tanács elnökhelyettese: amikor az aknamélyítők feltárták a bank környékét, csak 11 méter után találtak úgynevezett teherhordó réteget, addig a mélységig a talaj rendkívül laza volt, törmelékekkel, üregekkel gyengítve. Az iskola különös szerepre jutott a megsüllyedés következtében: részint rávilágított arra, hogy a jövőben több helyen is számolni kell beszakadásokkal, üregekkel, másrészt folyamatban van az idegenforgalmi- lag jelentős település, történelmi értékű belvárosának rehabilitációja, s ezt a munkát folytatni csak akkor lehet majd, ha előbb kiderítik: milyen veszélyeket, akadályokat jelent a városmag alatti pincerendszer, laza talaj. És itt kerül előtérbe a megsüllyedt iskola: városképi szempontból fontos épület, sze. cessziós, szép homlokzattal, értékes erkélyrácsokkal — hangulatot ad Siklós vár alatti részének. Csakhogy nem eqyedül az iskoláról van szó: többről is, közöttük a bank épületről, most boltként üzemelő egy másik házról, sőt, a Kossuth téri szobor alatt is felfedtek üregeket. Gyakorlatilag a városmagnak tekinthető Felszabadulás utca vélhető veszélyben van. — Mindez — hangsúlyozza Horváth Alajos — számtalan gondot vet fel. Megakaszthatja a rehabilitációt, az érintett területen számos országosan és helyileg védett értékes épület van, s ugyanakkor a tanácsnak szem előtt kell tartania, hogy a siklósiak szeretik városuknak ezt a részét, joggal igénylik a veszélybe került házak megmentését, s törekvése is a tanácsnak: megtartani, és funkciójukban' a mai igényeknek megfelelővé tenni ezeket a régi, szép épületeket. Hiszen például az iskola maga is 150 éves. Csak ebben az épületben 40 millió forint a kár, nem számítva a szomszédos házakat. A jegyzőkönyvköteg vastag: az iskolát Január 27-én nyilvánították életveszélyessé, de már január 2-án helyszíni bejárás volt, ahol a szakemberek megállapították, hogy számtalan újonnan keletkezett repedés szabdalja a falakat, boltíveket, hogy az ajtókat, ablakokat nem lehet kinyitni. Február végén mondták ki: egyértelműen tisztázottnak látszik, hogy a megsüllyedt iskola helyreállítása gazdaságtalan, átépítése, a hozzá kapcsolódó épületek komplex felújításához szükséges pénzügyi fedezet „megteremtésére a kilátások nem kedvezőek".- A megyei tanácstól, a Pénzügyminisztériumtól és az Országos Tervhivataltól egyahogy órarendjük diktálja. A tanács keresi is ennek az áldatlan szétszórtság csökkentésének a lehetőségét, de most már nyilvánvaló: csak egy új iskola megépítése jelenthet megoldást. Maga a gondolat — új iskola — nem kötődik a régi használhatatlanná válásához. Már korábban szerepel erre az elképzelés az általános rendezési tervben — 12 tantermesnek jelölve az új oktatási létesítményt —, s megvan a helye is, a városi diákotthon mellett erre a célra fenntartott területen. Egy 12 tantermes iskolát megépíteni azonban nem egyszerű, s a váratlan helyzet szülA megsüllyedt iskolaépületet már megerősítették, de a Szabadság utca házsorát továbbra is veszély fenyegeti. aránt igényeltünk segítséget ahhoz, hogy a talaj kutatását megkezdhessük. Már kértünk ajánlatot, mennyibe kerülne ez a munka. Baranya Megye Tanácsa ígérte, a lehetősége szerinti támogatást, s várjuk a megértést, segítséget a pincegondokkal küszködő városok védelmi munkáit koordináló országos bizottságtól is. A Kossuth téri iskolából közel 300 .gyereket kellett hirtelen kiköltöztetni. Most szükségtantermekben, szétszórtan tanulnak, a könyvtártól a diákotthonig, az MHSZ oktatótermeitől a művelődési központig. A tanítás ilyen körülmények között természetesen nem a megkívánt szinten folyik. Hiányoznak a szak- tantermek, a nyelvi labor, a nagyon szükséges szemléltető eszközök is. Sokat enyhít e gondon a pedagógusok áldozatkészsége, türelmes- sége, megértése, akik maguk is összevissza szaladgálnak a különböző helyszínek között. te követelmény figyelembe vétele mellett is csak egy 8 tantermesre futja az erőkből. Mégpedig részben helyi forrásokból, részben a Baranya Megyei Tanács támogatásából. Már előkészület alatt van a tervezése — hallottuk Horváth Alajostól —, az a tanács célja, hogy a tereprendezés, az alapozás még ebben az évben elkezdődhessen, hogy 1989 szeptemberében már itt indulhasson a tanítás. Magyarország egyik legszebb kisvárosa került veszélyhelyzetbe, pontosabban, az e rang megszerzését biztosító belvárosi rehabilitáció zavartalan folytatása. Idegenforgalmi nevezetességeit, külföldiek általi látogatottságát ismerve, elfogadható a siklósiak véleménye: bár ők igyekeznek mindent, megtenni a múlt megmentése, a jövőnek szebbé tett átadása érdekében, de úgy vélik: erejüket ez meghaladja. Mészáros Attila Lada Szamara donnévként a mai oroszban két vonatkozása van. Kujbi- sev városának neve 1935-ig Szamara volt, itt ömlik ugyanis a Volgába a Szamara nevű folyó. Földrajzi neveket egyébként szívesen adnak az egyes járműtípusoknak a tervezők. Gondoljunk csak a Wartburgra, mely nevét az eisenachi autógyártól nem messze fekvő Wartburg váráról kapta, vagy vegyük magát a Zsigulit, melyet a Volgái Autógyár közelében húzódó Zsiguli hegységről neveztek el; hogy a Volga személygépkocsi példáját ne is említsük. Más elnevezési szokások is vannak. A Moszkvics eredeti jelentése 'moszkvai ember’, a Zaporozsec azt jelenti ’Za- porozsje város lakója', azaz ’zaporozsjei ember'. Az említett fantázianevek tehát egytől egyig utalnak a gyártás helyére is. Kedves szokása a magyar autósoknak, hogy kocsijukhoz fűződő bensőséges kapcsolatukat becézőneveikkel is kifejezésre juttatják: Trabi, Tra- bicsek, Zsiga, Záporjóska. Az utóbibban a humoros nép- etimológiás szerkezet egyfajta ironikus viszonyulást is kifejez. Reméljük, a Lada Szamara nem túl szerencsés magyar asszociációja nem fog hasonló becenév alapjául szolgálni. Lehet, .hogy a sajtó ilyen meggondolásból él gyakran a Samara változattal? A nyugati exportra szánt gépkocsik természetesen a Lada Samara feliratot viselik. Ebből azonban nem következik, hogy eltérjünk átírási szabályainktól, miszerint az orosz szavakat a lehetőség szerint a kiejtésük alapján kell magyar betűkkel megjeleníteni. Látni néha szervizállomások felirataként a Moszkvics helyett a Moskwitch-ot is, e divatot azonban nem érdemes folytatni, hiszen értelemzavaró, félreérthető. Olyannyira, hogy a felirat szerzőjét könnyen hihetjük sznobnak, de legalábbis tájékozatlannak. Nem is alaptalanul! Dr. Lendvai Endre HÉTVÉGE •1987. március 21., szombat fi bajok melyen vannak Süllyedő Siklós
