Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)
1987-03-21 / 79. szám
2 Dunántúli napló 1987. március 21., szombat Befejeződött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka A bűnözés gyors ütemű növekedése Hazánkban a törvényesség megfelelően érvényesül a kórok megtéríttetését az ügyészség az elmúlt években is fontos feladatának tekintette. A kár megtérítését az ügyészek többnyire már a büntető eljárás során indítványozták. A tapasztalatok szerint a gazdálkodó szervek nem törődnek megfelelően a kár megtérítte- tésével, még a jelentős kárt okozó magatartások esetén sem. A társadalmi tulajdonban kárt okozó bűncselekmények intenzivebb megelőzésére kell törekedni. Ebben a bűnüldöző szerveknek a korábbinál is nagyobb szerepet kell vállalniuk. Elsősorban azonban az ágazati és felügyeleti ellenőrzés erősítése szükséges. Ismertette a legfőbb ügyész azt a tapasztalatot is, hogy az új gazdálkodási formák (gazdasági munkaközösségek, kisvállalatok, kisszövetkezetek) kedvező gazdasági eredményei mellett — működésük szabályozottságának hiányosságai miatt — olykor bűnelkövetésre is nyílik lehetőség, főleg ott, ahol a felügyeleti és belső ellenőrzés is elmarad, vagy az nem megfelelő. Korrupciós összefonódások is előfordulnak az érintett szervek vagyonkezeléssel megbízott dolgozói között. Ez súlyos bűncselekmények elkövetésére cd lehetőséget. gyermekkorú elkövetők száma is növekszik, ma már 4 ezer. A bűnözés összetételében a vagyon elleni bűncselekmények aránya évek óta 60 százalék körül van. Ezen belül a többség a személyek javait károsítja, de magas a társadalmi tulajdon elleni szándékos és gondatlan bűncselekmények száma is. Növekedett a bűncselekményekkel okozott kórok összege is. A bűnözés második legnagyobb csoportját a közlekedési bűncselekmények teszik ki. Számuk meghaladja a 20 ezret. Többséqük (73 százalék) ittas járművezetés. Az ittasan vezetőkön kívül viszonylag sokan követnek el alkohol hatása alatt vagy éppen iszákos életmódjuk következtében más bűncselekményeket is. Az állam elleni bűncselekmények száma hosszú ideje változatlanul alacsony. Többségük izgatás, de a bűnüldöző hatóságok tavaly 4 kémkedést is felderítettek, ebből hármat előkészületi szakban lepleztek le. A bűnözés adatait értékelve a növekedésre ható tényezők között említhetjük az ország gazdasági helyzetének nehézségeit; az állampolgári fegyelem, ezen belül a munkafegyelem romlását; az alkoholizmus növekedését; a korrupciós jelenségek terjedését, a munka nélküli, vagy a teljesítményekkel nem arányos jövedelmek miatt kialakult feszültségeket. (Folytatás az 1. oldalról) A Legfelsőbb Biróság és az alsó fokú bíróságok figyelemmel vannak arra a törvényi parancsra, hogy halálbüntetést csak kivételesen és akkor lehet kiszabni, ha a bűncselekmény és az elkövető kiemelkedő társadalomra veszélyességére, a bűnösség magas fokára figyelemmel a társadalom védelme csak ennek a kivételes büntetésnek az alkalmazásával biztosítható. Ezt jelzi, hogy a halálbüntetésre emberölés bűn- cselekménye miatt került sor, 1985-ben kettő, 1986-ban pedig egy esetben. Ide tartozik, Dr. Szilbereky Jenő kijelentette, hogy a bíróságok büntetéskiszabási gyakorlata a beszámolás időszakában törvényes, általában egységes és egyúttal egyéniesített is volt. Fokozottan szigorú volt az ítélkezés azokban az ügyekben, amelyeknek elszaporodottsága ezt szükségessé tette, így a munkakerülő, az erőszakos, valamint a korrupciós bűncselekmények elkövetőivel, továbbá a visszaesőkkel és azokkal szemben, akik a bűncselekményt csoportosan, vagy szervezetten követték el. Ezután így folytatta: A gazdálkodó szervezetek közötti jogvitákat eldöntő gazdasági bíráskodásról szólva a Legfelsőbb Biróság elnöke elmondta, hogy az Ítélkezési gyakorlat - a jogszabályok törvényes alkalmazása során - következetesen érvényesít bizo. nyos alapvető gazdaságpolitikai és jogpolitikai célokat. így megkönnyíti a szerződéskötést a gazdálkodó szervezetek szá- márar*ezzel erősíti a szerződések gazdaságszervező szerepét; a szerződésszegés - külön is a minőségi követelmények megsértése - esetén szigorúan alkalmazza a jogkövetkezményeket; különös figyelmet fordít a fogyasztók, felhasználók, a megrendelők védelmére. A gazdasági perek száma az elmúlt években bizonyos emelkedést mutat - a korábbihoz képest 20 százalékkal - és évi 16 ezer körül mozog. Külön kitért az elnök arra, hogy legnagyobb arányban az úgynevezett lakásszavatossági perek száma emelkedett. Ez- mint mondotta - nem pozitív jelenség. Arra is utal, hogy a lakások árának emelkedésével nem tartott lépést azok minősége. Jelzi azonban azt is; a lakásépítéseket végző vállalatok - különösen; Budapesten- nem tesznek eleget annak a kötelezettségüknek, hogy időben kijavítsák a hibákat, ha hibásan teljesítettek. Elmondta, hogy tisztességtelen gazdasági tevékenység miatt, a törvényi rendelkezések szerint, az erre feljogosított szervek indítványára gazdasági bírság is kiszabható. Az ilyen ügyek száma 1986-ban a Legfelsőbb Bíróság előtt 28 volt. Egyes ügyekben több millió forint bírságot szabtak ki. — A munkaügyi ítélkezés elvi irányítása körében — folytatta dr. Szilbereky Jenő — következetes törekvésünk volt a hatékony munka biztosítása. Ezt a célt segíti elő a Legfelsőbb Bíróság által a munka- fegyelemmel összefüggő Ítélkezési feladatokról az elmúlt év őszén hozott irányelv is. Ezután a bírói munkához kapcsolódó néhány személyi és szervezeti jellegű kérdésről Ezután dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész tartotta meg beszámolóját. — Az ügyészi szervezet tevékenységéről, az ügyészség tapasztalatairól, a törvényesség hogy a Legfelsőbb Bíróság már az idén is hozott egy halálos ítéletet. Miként korábban is, e beszámolási időszakban is' igen csekély volt és az összbűnözés- hez képest százalékosan alig fejezhető ki az állam elleni bűncselekmények száma. A szóban forgó években öt kémkedési ügyet tárgyaltak bíróságaink, másodfokon a Legfelsőbb Bíróság. Ezek közül egy ügy országunk hátrányára felhasználható gazdasági, négy pedig katonai adatok kiszolgáltatásával volt kapcsolatos. tájékoztatta az Országgyűlést a Legfelsőbb Bíróság elnöke:- 1983-ban tartott beszámolómban már említettem, hogy a bírósági eljárások egy része lelassult, elhúzódnak a perek; azóta a helyzet tovább romlott. A büntető ügyekben az eljárások időszerűségét mutató statisztikák képe kedvezőtlen. Megnövekedett a fél évnél, egy évnél hosszabb idő alatt befejezett ügyek száma. A polgári pereknél mind gyakrabban fordul elő a tárgyalások több hónap késéssel történő kitűzése és gyakori elhalasztása. Az okok sokfélék: a bíróságok munkaterhe mellett, az ügyintézési hiányosságokon kívül nemegyszer szerepel a felek rosszhiszemű magatartása, a tanúk mulasztása, a szakértői késedelmek, sőt szakértő felesleges kirendelése is, többször a jogi képviselők eljárása sem szolgálja az ügy mielőbbi befejezését. Márpedig az állampolgárok jogvitáinak, pereinek, büntető ügyeinek gyors, de egyben alapos intézése még a közhangulatot is befolyásolhatja. Ez az igazgatásinak tűnő kérdés hovatovább törvényességi problémává lesz.- A beszámolási időszakban a társadalmi, a gazdasági, az államélet területét érintő jelentős jogszabályok léptek hatályba, a szabályozott életviszonyok egy része azonban nem teljesen kialakult, illetőleg gyors változást mutat. A jogi szabályozás többsége - erre is figyelemmel«- keret- szabályozás. Egyes esetekben maga a jogszabály utal arra, hogy a részletmegoldásokat a jogalkalmazónak, illetőleg a bírósági gyakorlatnak kell kialakítania. Ilyen körülmények között szükségképpen előtérbe került a Legfelsőbb Bíróság jogértelmező, az Ítélkezési gyakorlatot irányító feladata. Végezetül a szónok hangsúlyozta :- A Legfelsőbb Bíróság működésének és az igazságszolgáltatásnak a társadalmi hatása, a jogi eszközök alkalmazása társadalmi viszonyainkra igen jelentős, a szocializmustól idegen jelenségek kiküszöbölésében, a pozitív folyamatok erősítésében. Ehhez és az egészséges közgondolkozás és közmorál alakításához az igazságszolgáltatáson kívül azonban továbbra is szükséges más állami és társadalmi, gazdasági szervek együttes fellépése. Minderre biztosíték jogpolitikánk, az a szilárd követelmény, hogy törvényességünk a társadalomés egyén érdekét egyaránt szolgálja. Dr. Szilbereky Jenő kérte, hogy beszámolóját az Ország- gyűlés fogadja el. érvényesüléséről, arról, hogy az ügyészek miként működtek közre az alkotmányos elvek megvalósításában, a közrend és közbiztonság fenntartásában, a tisztelt Országgyűlésnek legutóbb 1983-ban számoltam be - kezdte beszédét dr. Szíjártó Károly, majd elmondta :- Azóta az ügyészi munkát is meghatározó gazdasági, társadalmi viszonyainkban jelentős változások következtek be. Előrehaladást értünk el a gazdaságirányítás továbbfejlesztése, gazdaságunk szerkezetének átalakítása terén, bár még sok a tennivalónk. Növekedett a vállalatok önállósága. Üj tartalmat kapott a gazdálkodó szervek felügyelete. Az elmúlt években a tanácsrendszer is módosult. Közelebb jutottunk a kétfokú igazgatás teljes körű bevezetéséhez. A pozitív Irányú gazdasági, társadalmi változások, a demokratizmus kiteljesedése mellett azonban — az utóbbi egykét évben - szaporodtak a társadalomtól idegen vonások is. A negatív tendenciák és a nem kívánatos jelenségek felszámolásának alapvető- feltétele az azokat létrehozó okok megszüntetése. Erre tudatosan törekedni - társadalmi előrehaladásunk érdekében — minden szervnek és minden becsületes állampolgárnak kötelessége. ügyészi munkánk során különös jelentősége volt annak, hogy a társadalmi viszonyok gyors változása következtében az élet szinte minden területén gyakran változtak a jogszabályok. A jogszabályváltozások leginkább a gazdaságpolitikai célok megvalósítását szolgálták. Mindezekkel összhangban — jelentette dr. Szíjártó Károly - szabályoztam a gazdálkodás törvényességét segítő ügyészi feladatok teljesítését. Nagyobb szerepet kapott az ellenőrző szervek felelősségének fokozása, az ügyészi vizsgálat és vizsgálatkezdeményezés. Előtérbe helyeztük, hogy az irányítást, a felügyeletet ellátó szervek tegyenek eleget ellenőrzési kötelezettségüknek, tárják fel a hiányosságokat és hozzanak megfelelő intézkedéseket a hibák, illetve okaik megszüntetésére. A továbbiakban a legfőbb ügyész a tapasztalatok között megemlítette, hogy a gazdálkodó szervezetek kapcsolatainak még mindig gyenge pontja a szerződéses fegyelem hosszú idő óta észlelt alacsony szintje és alig javuló állapota. Sokszor felelőtlenül vállalt és pieg nem tartott határidők, a nem megfelelő minőségben vagy választékban szállított termékek is kárt okoznak a népgazdaságnak. Ezért a gazdasági perek kapcsán fokozták az ügyészi fellépéseket, s megfelelő indítványokkal segítették a bíróság ítélkezését. Törekedtek a gazdasági bírság minél szélesebb körű alkalmazására. Ezután arról beszélt dr. Szíjártó Károly, hogy népgazdaságunk fejlődésében ma egyik alapkérdés a munkavégzés hatékonyságának javítása. Fontos érdek fűződik tehát ahhoz, hogy a gazdálkodó szervezetek vezetői az erkölcsi és anyagi ösztönzés mellett, szükség esetén a jogszabályokban meghatározott adminisztratív eszközök differenciált alkalmazásával — a fegyelmi és kártérítési felelősség érvényesítésével — is mozdítsák elő a magasabb követelményeknek megfelelő munkaerkölcs biztosítását. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy a fegyelmi és kártérítési jogkör gyakorlói határozottan lépjenek fel még az esetileg előforduló vétkes kötelességszegésekkel szemben is. Vizsgálati tapasztalatok szerint a munkáltatók fegyelmi gyakorlata sokszor eltér az említett követelményektől. A fegyelmezetlenségek megtörésének oka alapvetően nem a jogi szabályozás esetleges hiányosságaiban keresendő. A. gondot az okozza, hogy a rendelkezésre álló jogi eszközökkel a munkahelyi vezetők nagy része egyáltalán nem él vagy azokat helytelenül alkalmazza. Sok az olyan munkahely, ahol az igazolatlan távollétet, a késéseket vagy a munkahelyi alkoholfogyasztást semmiféle joghátrány nem követi, vagy pedig az olyan jelentéktelen, hogy a dolgozót nem készteti helytelen magatartásának megváltoztatására. Következő témaként a közélet tisztességének követelményéről beszélt a legfőbb ügyész, hangsúlyozva, hogy ha az erkölcsi követelményekben, a munkavégzés és az emberi magatartás fegyelmezettségében lazulás következik be, akkor szaporodnak a törvénysértő esetek.. Államunk és állampolgáraink rendkívüli módon érzékenyek a negativ jelenségekre. Mindenki előtt világos, hogy az állam csak akkor töltheti be szerepét, ha alkalmazottai a törvények betartását saját magukra nézve is kötelezőnek tartják. — Hazánkban - folytatta - a közélet tisztasága egészében megfelelő, noha a korrupciós bűncselekmények száma lassan növekszik. 1986-ban már több mint ezer vált ismertté. Közöttük előfordult hivatali visszaélés, csalás, okirathamisítás is. Ellenük szigorúan léptünk fel. Állampolgáraink nagy többsége megtartja törvényeinket, erkölcsi normáink szerint él és dolgozik. Ugyanakkor sajnos szaporodnak a jogsértések, a társadalomtól idegen jelenségek, a szocialista erkölccsel össze nem egyeztethető olyan 'felfogások és magatartásformák is, amelyek olykor már életvitelként értékelhetők. Közülük a legnagyobb ellenérzést a munkanélküli vagy a teljesítménnyel nem arányos jövedelem megszerzése, a munkakerülő életmód, a mértéktelen alkoholfogyasztás váltja ki. Az elmúlt években többször vizsgáltuk a munkakerülő életmód megelőzését szolgáló jogszabályok érvényesülését, a közveszélyes munkakerülőkkel szemben alkalmazott intézkedések hatékonyságát. Az elemzés tapasztalatai alapján többek között a büntetőjogszabályok módosítását, kiegészítését javasoltuk. A Büntető Törvény- könyv módosult, a korábban szabálysértésnek minősülő cselekmények súlyosabb esetei bűncselekménnyé váltak és a törvény egy súlyosabb szankciót is bevezetett: a szigorított javító-nevelő munkát. A közveszélyes munkakerüléssel is összefügg az alkoholizmus, melynek visszaszorítása csak széles társadalmi összefogással oldható meg. Az alkoholistával szemben - végső soron - kimondható kötelező intézeti gyógykezelés is. Évente mintegy 300 alkoholista munkaterápiás* intézeti kezelését kezdeményezzük. Ezen felül a büntető eljárásokban évente több mint ezer személy kényszergyógyítását rendelik el. A társadalmunkban észlelt negativ jelenségeket elemezve dr. Szíjártó Károly szóvá tette, hogy az utóbbi időben - főleg a fiatalok között - terjed a kábítószer és az azt pótló anyagok élvezete. A társadalomra és az egyénre egyaránt káros, súlyos következményeit már több tudományos kutatás feltárta. Ügy tűnik azonban, hogy az eddig tett intézkedések visszatartó ereje nem elégséges. Részben ennek tudható be, hogy a fiatalkorúak, sőt a gyermekkorúak körében is szaporodnak a deviáns magatartások. Már közel 10 éve fokozatos emelkedését mutatják a bűnözési adatok. Ezután arról beszélt, hogy a társadalmi tulajdon védelmét, A beszámoló következő része a bűnözés alakulásával foglalkozott: — A bűnözést az jellemzi — mondotta dr. Szíjártó Károly —, hogy az 1980-as évek elejétől nagyságrendje, szerkezete kedvezőtlenül változott. Egyre gyorsabb ütemű növekedésének tendenciája vált uralkodóvá. Az évről évre tapasztalt emelkedés hátrányosan érinti a közbiztonságot. Egyes bűn- cselekmények, mint például a betöréses lopások szaporodása és egy részének felderítet- lensége ma már gondokat okoz. Bűnözési helyzetünk ennek ellenére nemzetközi összehasonlításban és az európai országok nagy többségéhez viszonyítva is kedvező. Az ismertté vált bűncselekmények száma és a népességhez mért gyakorisága a korábbiaknál magasabb, 1986-ban több mint 182 ezer közvádas bűncselekményre derült fény, így 10 000 lakosra közel 172 bűncselekmény jutott. 1985. évhez viszonyítva 10,3 százalékkal növekedett a bűncselekmények száma. Az ismertté vált bűnelkövetők száma 1986-ban meghaladta a 93 ezret, így 10 000 lakosra 87 elkövető jut. Egyre több a büntetett előéletűek és a visszaesők száma is. A bűncselekményt elkövetők között gyakran találkozunk fiatalkorúakkal. Arányuk 11 százalék. A büntetőjogilag felelősségre nem vonható 14 éven aluli A továbbiakban Így folytatta a szónok: — ügyészi munkánk minden területén arra törekedtünk, hogy az alkotmányban foglalt elvek és a jogszabályok törvényes végrehajtását segítsük, sajátos eszközeinkkel támogassuk a központi állami akarat és a társadalompolitikai célkitűzések megvalósítását. Feladatunknak tartottuk az állampolgárok törvényes jogainak és jogos érdekeinek a védelmét is. Tapasztalataink alapján azt is megállapíthatjuk, hogy hazánkban a törvényesség megfelelően érvényesül. Erre utal többek között, hogy törvény- sértő, vagy megalapozatlan birói ítélet viszonylag kis számban fordul elő. Ez okból 1986-ban összesen 463 törvényességi óvást nyújtottam be a Legfelsőbb Bírósághoz. Harminchat százaléka büntetőjogi tárgyú, míg 64 százaléka a polgári, munkajogi és szövetkezeti jogviszonyokhoz kapcsolódott. A törvényességi óvásaim 96—97 százalékával a Legfelsőbb Bíróság egyetértett. A hatósági ügyintézés törvényessége javulásának tendenciáját támasztja alá az a tény is, hogy az ügyészséghez érkező törvényességi kérelmek, közérdekű bejelentések és panaszok 1986-ban 9,1 százalékkal csökkentek, számuk összesen 4726 volt. A büntető eljárások során a differenciált felelősségre vonás biztosítására kiemelt figyelmet fordítunk, arra törekszünk, hogy a kiszabott büntetések és intézkedések igazodjanak a cselekmény tárgyi súlyához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához. Indítványainkkal segítjük, hogy az egyéniesített felelősségre vonás alkalmával a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőivel és a társadalomra különösen veszé(Folytatás a 3. oldalon) Törvényes, egységes, egyéniesített büntetéskiszabási gyakorlat Dr. Szíjártó Károly beszámolója a Legtöbb Ügyészség munkájáról Szavaz az Országgyűlés