Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)

1987-03-19 / 77. szám

1987. március 19., csütörtök Dunántúli napló Senkinek sem volt engedélye! Fáradt-(olaj)-ügy ' Az elmúlt év szeptembere és decembere között a Pécsi Hőerő­mű Vállalatnál és a Cement- és Mészművek beremendi gyárá­ban összesen 380 tonna PCB-t (poliklórozott-binefileket) tartal­mazó olajhulladékot égettek el. Az olajhulladékot egy NSZK-beli hulladékkezeléssel foglalkozó cég ajánlotta fel, vállalván, hogy évi 100 000 tonna mennyiséget szállít Magyarországra öt éven keresztül. Tegnap délelőtt az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal és a megyei tanács szakemberei sajtótájékoztatót tartottak, amely azt volt hivat­va szolgálni, hogy választ adja­nak olyan fontos kérdésekre, mint hogyan, kinek az engedé­lyével került a veszélyes hulla­dék Magyarországra, elégeté­sének milyen következményeivel kell számolni, az ezt is célzó vizsgálatok milyen eredménnyel zárultak, kik a felelősei az elő­relátásunkat újból erősen meg­kérdőjelező ügynek. Az írásban kiadott tájékozta­tó elkészítésére az OKTH vál­lalkozott. Ebből idézzük: „Olaj­hulladék két alkalommal érke­zett az országba, mindkét esetben 10 vagon, összesen kö­zel 550 tonna. Először augusz­tusban, szabályszerű megrende­lés alapján, majd novemberben ekkor már kérés, illetve meg­rendelés nélkül. Ez utóbbi szál­lítmánynak a vámkezelése se történt meg."­Az NSZK-beli céggel a FLEXIKO Fejlesztő Vállalat ál­lapodott meg, a külkereskedel­mi feladatokat a Mineralimpex intézte. A nyugatnémet cég adott tájékoztatást arról, hogy az általa - a szállítási költsé­geket is vállalva — Magyaror­szágra juttatott fáradtolaj mi­lyen veszélyes anyagokat tar­talmaz. Eszerint legfeljebb 2 százalék klórt, 2,5 százalék ként és kilogrammonként 50 milli­gramm PCB-t. Lapunk kérdésé­re kapott válasz szerint ez utób­bi anyag a legveszélyesebb, s az NSZK-ból érkezett, nálunk devizakímélő fűtőanyagként fel­használni kívánt első szállít­mányban a mérések szerint 4000—8000 milligramm PCB volt. Ugyancsak a sajtótájékozta­tón hangzott el, hogy az enge­dély nélküli égetést követő vizs­gálat „sajnálatosan elhúzódott". Úgy tűnik azonban, még mindig nincsen vége. A következőről tájékoztatták ugyanis az orszá­gos és helyi hírközlő szervek munkatársait: a veszélyes hul­ladék behozatalára, használatá­ra senkinek sem volt engedé­lye. Miután azonban a szerző­déskötést követően a FLEXIKO- tól és a Mineralimpextől kezd­ve az OKTH-ig és az elsőfokú levegőtisztaságvédelmi hatósá­gokig sokan „nyúltak hozzá" a fáradtolajhoz, nehéz megjelöl­ni a felelősöket, pontosabban leszorítani ezt egy-két megje­lölhető személyre. Másrészt vá­lasz nélkül maradt, hogyan for­dulhatott elő, hogy az OKTH már nyáron tudomást szerzett a veszélyes szállítmányról és az országba hozásának céljáról, augusztus 28-án jelezte: ha eddig nem kezdték meg a pró­baégetést, nem is kezdhetik el, ha elkezdték, azonnal állítsák le — az égetés megkezdését engedélyező papíron mégis szeptember 3. szerepel dátum­ként. Harmadsorban: nem adott választ a sajtótájékoztató arra, hogy a fáradtolaj elégetésének milyen egészségre és környezet­re káros hatásai lehetnek, s bár ott volt a tájékoztatók kö­zött az Egészségügyi Miniszté­rium képviselője is, az ezt fir­tató kérdésre „Merem remél­ni ..." kezdetű mondattal vá­laszolt. Vagyis: az engedély nélkül behozott, Beremenden és Pé­csett engedély nélkül elégetett, rendkívül veszélyes égésszár­mazékokat tarta'mazó fáradt- olaj-ügyben még nincsen vég­m ítélet a pécsi vízszennyezési ügyben Befejezte a tárgyalást a ka­maraszínházi vízszennyezés ügyében Pécsett a Városi Bíró­ság dr. Wagner Ernő tanácsa és tegnap meghozta ítéletét. Az I, rendű vádlott 34 éves Vim- láti Józseffel és a II. rendű vádlott 40 éves Katona Ferenc­cel szemben a vád foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége volt. A bíróság mindkettőjüket bűnös­nek találta, az I. rendű vádlot­tat kétévi próbaidőre felfüg­gesztett, hathónapi szabad­ságvesztésre, mellékbüntetésként nyolcezer forint pénzbüntetésre, a II. rendű vádlottat ugyancsak kétévi próbaidőre felfüggesz­tett háromhónapi szabadság­vesztés-büntetésre, illetve öt­ezer forint pénzbüntetésre ítél­te. A múlt év kora őszén befeje­zés előtt állt a- pécsi Kamara- színház felújítása. A klímabe­rendezés úgynevezett szekun­der-szakaszának kiépítésével voltak megbízva a Budapesti Csőszerelő Vállalat szakembe­rei, Vimláti József, a pécsi ki- rendeltség vezetője, illetve Ka­tona Ferenc lakatos. Szeptem­ber 29-én Vimláti utasította Katona Ferencet, hogy a hűtő- rendszert töltse fel, annak meg­állapítása érdekében, hogy a rendszerből mennyi víz csöpö­gött el. Másnap ezt a munkát meq kellett ismételni. A leve- gőtlenítést és a feltöltést ismét Katona véqezte: a IV. emele­ten lévő hőcserélő egyik ürítő- csapjára szerelt rá egy tömlőt, amelynek másik végét a háló­zati ivóvízvezeték csapjához csatlakoztatta, majd beindítot­ta a szivattyút. Mivel a rendszerhez tartozó Leringetőszivattvú nyomása többszöröse volt a vezetékben lévő víz nyomásának — utóbb a szakértő megállapította, hogy a nyomás 4 bárral volt alacso­nyabb a szivattyú teljesítményé­nél -, a klímarendszerben lévő fagyálló folyadék (etilénglykol) a hálózatba került, megfertőz­te az ivóvizet. Ennek következ­tében a színház dolgozói és a környéken élő belvárosi lako­sok közül ötvenhármán kaptak enyhe lefolyású mérgezést, ke­rültek rosszullétük miatt orvosi felügyelet alá. Olyan súlyosan azonban senki sem betegedett meg, hogy a gyógyulás ideje nyolc napon túl terjedt volna. A vizsgálatok szerint a veszély- helyzet azért következett be, mert mindkét vádlott több mun­kavédelmi és technológiai elő­írást megszegett. A bíróságnak azt kellett meg­állapítania, hogy felelősek-e a vádlottak, mulasztottak-e? A válasz: mindketten okozói vol­tak a veszélyhelyzetnek, s tud­niuk kellett egyebek között azt is, hogy a glykol méreg. Mint­hogy a tervdokumentáció nem tartalmazott előírásokat e ve­szélyes méreg használatával kapcsolatban, ezt kellett volna pótolnia Vimláti József utasítá­sának. Felelős azonban — hangsúlyozta indoklásában a bíróság - Katona Ferenc is, mert mint szakmunkásnak, is­mernie kellett a csőszerelésre vonatkozó speciális előírásokat. Ismeretei hiányos volta ellené­re is eleget tett Vimláti utasí­tásának. Mindkettőjük mulasz­tása közvetlen összefüqaésben van a veszélyhelyzet előidézé­sével. A vád képviselője, a vádlot­tak és védőik egyaránt három napi gondolkodási időt jelentet­tek be a fellebbezésre. M. A. eredmény, s korainak bizonyult a sajtótájékoztató. Mert nem tudni, kit vonnak majd felelős­ségre és milyen mértékig, mi a következménye egészségügyi és környezetvédelmi szempontból is a felelőtlen mulasztások so­rozatának - hogy csak a leg­alapvetőbb szempontokat érint­sük. Reméljük, hogy mire min­den vizsgálat befejeződik, nem telik el a közvélemény érdemi tájékoztatásáig annyi idő, hogy a fáradtolaj-ügy fáradt üggyé alakul. i. Mészáros Attila Kun Béla-napok Komlón A komlói Kun Béla Gim­náziumban évek óta hagyo­mány, hogy névadójukról és a tavaszi történelmi napokról méltóképpen emlékezzenek meg. Mától szombatig a komlói középiskolákkal kö­zösen városi és megyei ver­senyeket, házi vetélkedőket szerveznek. Ma, csütörtök délelőtt a komlói sportcsarnokban a Kun Béla Gimnáziumban és egyik általános iskolában a komlói középiskolások sport- versenyét rendezik meg: ko­sárlabda-, kézi labda-mérkő­zések és leány-focimeccsek váltják egymást. Ugyancsak délelőtt a Kun Béla Gimná­ziumban kerül sor a 3.-os és 4.-es tanulók vetélkedőjére; Ki tud többet a Szovjetunió­ról? Ezt követően pályavá­lasztási vetélkedő lesz a mű­szaki pályák iránt érdeklő­dők között. Délután mozgó­képeken, diákon, videón a gimnázium megnyitásától napjainkig felelevenítik a leg­fontosabb eseményeket, me­lyek az iskolában játszódtak le. Este három komlói közép­iskola iskolai KlSZ-bizottsá- gainak találkozója nyújt ér­dekes szórakozást - kötetlen beszélgetések, vetélkedők és diszkó váltja egymást. Pénteken délelőtt a megye középiskolásainak földrajzi versenyével folytatódik a rendezvénysorozat. Ezzel egy- időben óz iskola összes tanu­lóit megmozgató stúdióvetél­kedő kezdődik. A zsűri az is­kolarádión keresztül adja meg a sok ötletet, azonnali végrehajtást kívánó feladato­kat. Délután értékelik a me­gye középiskoláiból beérke­zett Kun Béla pályamunkákat — minden kategóriában arany, ezüst és bronz okle­velet adnak ki. Este meg­koszorúzzák Kun Béla szob­rát az üzemek, vállalatok, in­tézmények, állami és társadal­mi szervek képviselői, és ez alkalomból elhangzik az új KISZ-tagok fogadalomtétele. Szombaton este bállal fe­jeződik be a program. A pécsi Kossuth téren, a szobor körül kis kovácsoltvas kerítést építettek a századforduló első éveiben. Az idők során erősen megrongálódott kerítést Hetessy László kovácsmester mintegy háromhónapos munkával felújította. A kerítés oszlopba rögzítése is hamarosan elkészül. A ko­vácsmester társadalmi munkával vállalta a kerítés elkészítését. Uz Országos Filharmónia tervei Népszerűbb művek és szerzők Már az 1987/88-as hangver- senyévad programját készítik az Országos Filharmóniánál: tegnap délelőtt Pécsett a bu­dapesti igazgatóság, a pécsi kirendeltség és a megye váro­sainak képviselői egyeztették az ifjúsági, iskolai és felnőtt koncertek terveit. Nem könnyű a Filharmónia helyzete. A nehézséget nem az okozza, hogy nincs monopó­liuma már a piacon (tavaly például Pécsett 206 komolyze­nei koncertet rendeztek a kü­lönböző művelődési intézmé­nyek), hanem az, hogy a kö­zönség érdeklődésének kétség­telenül tapasztalható csökke­nését nem tudja nagyobb vá­lasztékkal, rangosabb műsorral ellensúlyozni. Mint Rátki And­rás, az Országos Filharmónia igazgatója elmondotta: a cél változatlan, de a lehetőségek szűkülnek, a feltételek romlot­tak a Filharmónia - elsősorban anyagi okokból — országosan tíz százalékkal csökkenteni kényszerül a koncertek számát: a felnőtteké máris kevesebb, az ifjúsági programok száma ez­után lesz kevesebb. Bár a Filharmónia jól tudja, hogy a magyar zenei életnek be kell kapcsolódnia a nem­zetközi zenei életbe, mégis csökkentenie kell a külföldi vendégművészek számát azért, hogy a hazai művészek fellépé­si lehetőségeit biztosítani tud­ja: Sok jeles hazai szólista és együttes máris kevesebbszer ju­tott dobogóra, mint korábban. Természetesen a pécsi, bara­nyai zenei és közművelődési szakemberek is elmondták gondjaikat. így elsősorban azt, hogy a tanóra védelmére hivat­kozva sok általános és közép­iskolában nem járulnak hozzá az órák megrövidítéséhez a koncert érdekében, szabad­idejükben pedig nem mennek el a diákok. Kevesen vannak azok a tanázok, akik szívügyük­nek tekintik a zenei nevelést. Mohácson a korábbi három he­lyett most már egy sorozat megtartását fontolgatják, Kom­lón is csökkent a bérletvásárlá­si kedv. (Ugyancsak kevesen járnak hangversenyre a pécsi egyetemisták közül — még az ének-zene szakosokat is ritkán látni a nézőtéren.) Szigetvárt viszont — az iskolai hangver­senyek tekintetében - a jó pél­dák közt említették. Mégsem panasznap volt a tegnap délelőtti, bár olyanok­nak kellett szomorúan tudomá­sul venni a koncertek - a sok ok miatt — csökkenő számát, akik pedig hivatásszerűen és régóta éppen a zenekultúra színvonalának emelésén dol­goztak. Most is megoldásokat kerestek: anyagi forrásokat, más neves művészeket a kért, de el nem érhető neves művé­szek helyett, és olyan műfajo­kat, olyan szerzőket, olyan vál­tozatos programokat, amelyek­ről már bebizonyosodott, hogy kedveli őket a közönség. És amelyek művészi, művészetpoliti­kai engedmények nélkül telje­síthetők. A tegnap megbeszélés alap­ján a tervek - művek, művé­szek, időpontok — még változ­nak, a jövő hangversenyévad műsora április végére készül el. G. T. Növényvédelem Rovarölő és atkaölő szerek Nagyon sok termelő összeté­veszti a rovarokat az atkákkal. A legalapvetőbb látható kü­lönbség az, hogy a rovaroknak három pár lábuk van, az atkák­nak pedig négy pár. A rovarölő szerek rendszerint nem pusztítják az atkákat, sőt a túlzott használatuk esetén az atkák nagyobb életteret kap­nak és a felszaporodásuk jobban biztosított. Az atkákat csak a jó szemű, gyakorlott termesztők látják, mert olyan kis méretűek, hogy csak nagyí­tóval láthatók jól. Az elmúlt években az atkafertőzés egyre nagyobb mérvű volt a kisüzemi ültetvényekben. A rovarölő szerekből az ellá­tás jelzések szerint 1987-ben zavartalan lesz. Amennyiben engedélyezésre kerül a Fendo- na, a kisüzemek olyan szert kapnak, melyből 10—20 gramm elegendő egy hektár te­rületre. A Sellyéi Agrokémiai Ipari Szövetkezet a Fendona forgalomba hozatalával új sza­kaszt nyit a hazai növényvéde­lemben, mert környezetvédelmi szempontból jelenleg ez a szer a legkevésbé veszélyes. Az atkaölő szerek közül a Neoron 500 EC a kistermelők részére is forgalomba kerül. A jelzések szerint Mitac 20 EC és Pol-Akaritox elegendő lesz. Az atkák elleni védekezéshez minden termelőnek ismételten a tél végi lemosó permetezést javaslom, mert ez a leghatá­sosabb és legolcsóbb. Dr. Frank József Kiállta a tél próbáját a pécsi napház Kiállta a hosszú, kemény tél próbáját az első magyar nap­ház, amely a múlt évben ké­szült el a Mecsek déli lejtőjén. A 120 négyzetméter alapterü­letű, három és fél szobás la­kóház a napenergiát haszno­sítja, ez fűti télen és hűti nyá­ron. A pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola szakembere­inek kollektív alkotása kísér­letnek számít, tapasztalatai alapján dolgozzák majd ki a napházak sorozatgyártásának hazai technológiáját. Az épü­let öt éven át sajátos labora­tóriumként működik, amelyben - egymás után, illetve egymás mellett - kipróbálják a szolár- technika különböző eszközeit, módszereit. Ez volt az első tél, amikor a pécsi napház még lakók nél­kül ugyan, de már rendeltetés­szerűen működött. A szokatla­nul hosszúra nyúlt és gyakran rendkívül hideg téli időjárás le­hetővé tette, hogy a szakembe­rek figyelemmel kisérhessék az objektum viselkedését a szél­sőséges körülmények között is. Az épület - a „bejáratás” minden gondjával, bajával együtt — nagyszerűen állta a zord évszakot. Különösen jól működött a napház egyik fő rendszerét alkotó üvegház, amely a déli oldalon csatlako­zik az épülethez, s felveszi és továbbítja a napenergiát a bel­ső terekbe. A tél leghidegebb szakában is — verőfényes idő­ben persze — 30 fok fölé emel­kedett a belső hőmérséklet minden kiegészítő fűtés nélkül. A napház létrehozásában a Pollack Mihály Műszaki Főisko­la négy intézete — a magasépí­tési, a mélyépítési, az épület- gépészeti és a matematikai in­tézet — vett részt. A matemati­kai és számítástechnikai inté­zet mérnökei számítógépvezér­lésű automata mérő és adat-, rögzítő rendszett fejlesztettek ki. A több mint egymillió forint értékű berendezést a tél kez­detén helyezték el az épület­ben, azóta folyamatosan gyűj­ti és tárolja a külöféle adato­kat. A hőmérséklet, páratarta­lom, szélerősség, napsugárzás mellett azt is regisztrálja, hogy például az ajtók és az ablakok nyitott vagy csukott állapotban vannak-e. A kapott adatok feldolgozására és értékelésére speciális programot alkottak meg a főiskola szakemberei.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom