Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)

1987-03-03 / 61. szám

Vilég proletárja;, egyesüljetek! Dunántúli napló XLIV. évfolyam, 61. szám 1987. március 3., kedd Ara: 1,80 Fi Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból Világtéma a szovjet leszerelési javaslat (2. oldal) A hulladékgyűjtés közérdek, űzetnek érte (5. oldal) Megkezdték Pécsett o Bajcsy-Zsilinszky utca fel­újítását (5. oldat) Mikor pótoljuk a téli kiesést? Sevardnadze körutazása Mezőgazdasági munkák Délnyugat-Baranyában A fejtrágyázás nagyrészt befejeződött Költséges gépfel újító sok, akadozó anyagbeszerzés alán majd csak július tá- ján, a nagy kánikulá- - ™ ban fejeződik be az a vita, amely január közepe óta dúl országosan: felkészül­tünk-e az idei nagy télre? Anélkül, hogy ebben a véget érni nem akaró vitában állást akarnánk foglalni, annyit ki lehet jelenteni: az ipari válla­latok nagy általánosságban valóban felkészülten várták a telet, "jó részük számolt azzal, hogy ha nagyon sok hó esik, vagy ha olyan hidegek lesz­nek, amilyenek mifelénk egy évszázadban alig háromszor- négyszer fordulnak elő —ter­melni akkor is kell. Természetes, hogy ez nem volt olyan egyszerű, mint aho­gyan — utólag — szólni lehet .róla. A külfejtéses bányák­ban például január 13-tól 18- ig 33 ezer tonna szén kiter­melése maradt el. Ennek ép­pen egyharmada — 11 ezer tonna - volt a kiesés a ha­gyományos művelésű szénbá­nyáknál, elsősorban a perem­külfejtéseken. Ugyancsak lényeges volt a tél rr iatti kiesés a villamos- energia-szolgáltatásban, ahol január 12-én és 13-án életbe kellett léptetni az országos *terheléskorlátozás A-fokozatát. Ez 300 megawatt kiesését je­lentette és 166 fogyasztótérin­tett. Elsősorban ipari- üzeme­ket, de előfordult áramkiesés háztartásoknál is. Az viszont kevéssé mutat előrelátásra, hogy az energia- termelés azoknál az erőművek­nél csökkent, amelyek a kül- fejtésű bányák szenével tüzel­nek. Vajmi kevés lehetett ott a tartalék - vagy ha igen, nem eléggé fagybiztos helyen tá­rolták a szenet. Az ok ugyanis mindenütt a szénkészletek le­fagyása volt. Ahol viszont az úgynevezett alternatív tüzelés­re rendezkedtek be — vagyis gázzal éppúgy tudnak fűteni, mint olajjal - ott a leghide­gebb, hófúvásos napokon egy­szerűen átálltak az olajtüze­lésre, Így történhetett meg - ami nemzetközi elismerést vál­tott ki azcrkban a napokban, amikor egész Európa küszkö­dött a téllel -, hogy Magyar- országon nem volt zavar a gázellátásban. Százhúsz vállalat — a nép­gazdaság szempontjából leg­fontosabbak — adott napi helyzetjelentést január 12-tő| az Ipari Minisztérium vezetői­ből alakult operativ bizottság­nak. A jelentések olykor job­ban hasonlítottak ostromlott városok hadijelentéseihez, mint békés üzemek termelési szám­soraihoz — ám a helyzet sem volt békésnek, de legalábbis -mindennapinak mondható: a fűtőanyag- és nyersanyag- készletek egyre fogytak, a ha­vazást pedig előbb szélviha­rok, majd rendkívüli hidegek váltották fel.- Éppen ezért - mint An­dies Alpár, az Ipari Miniszté­rium főosztályvezető-helyettese mondja az ipar operatív bizottsága állondó, szoros kap­csolatban állt a MÁV Vezér­igazgatóságával. A szállítások, pontosabban: a szállítás ne­hézségei okozták a legtöbb gondot. Sem a vonatok, sem a tá­volsági autóbuszok nem tud­tak menetrend szerint közle­kedni. Ez pedig - többek kö­zött - azt jelentette, hogy ja­nuár 12-én, 13-án a dolgozók­nak átlagosan csak 30-50 százaléka jutott el munkahe­lyére, s ők is többnyire nagy, több órás késéssel. Voltak olyan üzemek, vállalatok is, amelyeknél a dolgozók 90 százaléka hiányzott - az idő­járás által igazoltan. S ott, ahol a dolgozók - több-kevesebb hiányzással - bent voltak munkahelyükön, a termelés megindításának (vagy akárcsak folytatásának) első feltétele volt, hogy eltakarít­sák a havat legalább az aj­tók, kapuk elől, védett helyre vigyék az érzékenyebb anya­gokat, műszereket, s általában a lehető legjobban - védekez­zenek a tél várható, további kártételei ellen. (Ha zárójel­ben is, de meg kell jegyezni: ezeknek a munkáknak jó ré­szét korábban is elvégezhették volna, számítva arra, hogy 1987-ben - mint minden év­ben — várható a tél beállta.) Bizony, előfordult olyasmi, s nem is egy helyen, hogy a vállalat igazgatója és más vezetői a munkásokkal és az adminisztráció megérkezett dolgozóival együtt lapátolták a havat az üzemrészek közötti utakról, a raktárajtók elől, meg ahonnan a legfontosabb, leg­sürgősebb volt. Az sem ment ritkaságszámba, hogy csak egy-két üzemrészben dolgoz­tak, oda vonták össze a gyár más részlegeiből is a munká­sokat, műszakiakat. Abból ki­indulva. hogy a részleges ter­melés is több a semminél . . . Mindez csak néhány napig tartott. Hozzá kellene tenni, hogy „szerencsére" — de eh­hez nem sok köze volt a sze­rencsének, sokkal több az em­beri találékonyságnak, a mun­kahely iránt érzett felelősség­nek, mind a vezetők, mind a többi dolgozó részéről. Egyet­len olyan esetet sem jegyeztek föl, hogy valaki a nagy hideg­re, hófúvásra hivatkozással igyekezett volna magának „fagyszabadságot" szervezni. Mindenki számára természe­tes volt, hogy ezt be kell pó­tolni, hiszen a mainál jobb gazdasági helyzetben sem le­het ekkora hátrányt hurcolni egész éven ót. Mindjárt hozzá­fogtak a hétvégi műszakok megszervezéséhez: januárban 73 vállalatnál dolgoztak szom­baton vagy (néhol és) vasár­nap, összesen 204 műszakot teljesítve. Februárra maradt a kiesés nagyobbik felének pótlása: 103 vállalatnál tervez­tek 414 műszakot. ■ "“'gy a feldolgozóiparban az első negyedév végéig felszámolnak minden le­maradást. A bányákban nin­csenek gondok, hiszen csak ott volt több-kevesebb kiesés, ahol a közlekedési nehézségek mi­att nem tudtak munkahelyükre jutni a bányászok. S a közle­kedési vállalatok dicséretére szóljon, hogy az élelmiszer- és üzemanyagszállítós utón - mert ez volt a legfontosabb, kétségtelenül - a bányászjó- ratok időben-rendben indítását tartották legfőbb feladatuknak. Legtovább tart a kiesés ledol­gozása a folyamatosan terme­lő üzemeknél, ahol a cél „csu­pán" az, hogy ne vigyék át az 1987-es tél miatti hiányt 1988-ra. Ezt azonban — ésszerű-, gazdasági-szervezési intézkedésekkel — el fogják ke­rülni. Vállalták, amint elmúltak a nehéz, téli napok. V. E. Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió külügyminisztere vasár­nap este ázsiai—csendes-óce­áni körútra indult. Ausztráliá­ban, Indonéziában,, Laoszban, Kambodzsában és Vietnamban tesz hivatalos látogatást. Hazánkba érkezett az NDK miniszterelnök­helyettese Marjai Józsefnek, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének, a Magyar-NDK Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együtt­működési Bizottság magyar tagozata elnökének a meghí­vására hétfőn Budapestre ér­kezett Wolfgang Rauchfuss mi­niszterelnök-helyettes, a bizott­ság NDK-beli társelnöke. Hétfő délelőtt Marjai József és Wolfgang Rauchfuss a Par­lamentben szakértők bevoná­sával megkezdték a tárgyalá­sokat a két ország közötti együttműködés fejlesztésével összefüggő kérdésekről. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke a nap folyamán hivatalában fogadta Wolfgang Rauchfusst. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Marjai József. Jelen volt Karl-Heinz Lugenherm, az NDK budapesti nagykövete. Pekingben tárgyal az amerikai külügyminiszter Hétfőn megkezdődtek a hi- vatolps tárgyalások a vasár­nap Pekingbe érkezett George Shultz amerikai külügyminisz­ter és a kínai vezető politiku­sok között. Kínai közlés sze­rint hétfőn délelőtt Vu Hszüe- csien államtanácsos és kül­ügyminiszter tárgyalt az ame­rikai diplomácia vezetőjével közös érdeklődésre számot tar. tó nemzetközi, valamint két­oldalú kérdésekről. A múlt heti fagyokat kihasz­nálva az őszi vetések kéthar­madán, 300 hektáron elvégez­ték a bogádmindszenti tsz-ben a fejtrágyázást. A tavaszi ve­tés előtti talajmunkákhoz szük­séges gépek felkészítése még tart. A megfelelő javítást, kar­bantartást alkatrészhiány aka­dályozza. A két Rába-Steiger traktor közül az egyiknek a sebváltóját kellene kicserélni, az ásóboronán pedig az FE 40- es csapágyakat. Az 1100 hek­tárnyi terület talajelőkészítését a bogádmindszentiek kénytele. nek a rossz állapotú gépekkel megkezdeni. Hasonló gondokkal küszköd­nek a vájsz lói téeszben is: elő kell venni a régi traktorokat, mivel az év elejére ígért két John Deer csak augusztusban érkezik meg. A 8—10 éves gé­pek felújítása jelentős költség- növekedést okoz: a T 150-es traktornál 400 ezer forintba kerül csak a motorcsere. A ta­vaszi megművelésre váró szán­tóterület 1500 hektár. A fejtrá­gyát a 450 hektáros őszi ve­tésre mór elszórták. A vajszlói­aknak a tavalyi évben meghiú­sult export okoz igazán fej­törést: közel félszáz tonna mus­tármag és 140 tonna csíkos napraforgó maradt a raktár- rakban. Takarmányba kever­ni az utóbbit túl drága lenne, de az egyéb hasznosításról semmi biztatót nem tudott mondani dr. Baranyi László el­nök. Az elmúlt évet így is 9,5 millió forint nyereséggel zár­ták, 155 milliós árbevétel mel­lett (pedig elestek a növény- termesztési árkiegészítéstől is). Sellyén közel ezer hektáron befejezték az első fejtrágyá- zást, másfél-két hónap múlva megismétlik. Pántya László nö­vénytermesztési főágazatvezetö szerint így növelik a hatástar­tamot. A terület háromnegye­dén szántóföldi gépekkel, egy­negyedén — amikor már fel­engedett a föld '— helikopter­rel végezték a fejtrágyózást. Ta­valy csak április elsején láthat­tak a talajelőkészítéshez, idén nincs akkora belvíz, remélik, hogy időben kezdhetnek a több mint kétezer hektár mű­veléséhez. A vejti tsz ez év februárjá­ban lépett be a kétújfalui re­pülőgépes növényvédelmi tár­sulásba. Az őszi búza táp­anyagutánpótlását már a leve­gőből végzik (bár a művelő­utas technológia is lehetőséget nyújt a kármentes fejtrágyázás­ra). A vejtiek is kétszeresen fejtrágyázzák a 650 hektáros őszi vetést: valószínűleg a jö­vő héten először és március közepén másodszor. A tavaszi munkák kezdetére körülbelül két hét múlva befejezik a John Deerek és Rába-Steigerek kar­bantartását. A javításokhoz a KITE szakemberei adnők segít­séget. L. Cs. K. Négy tavasz ifjúsága A Kommunista Ifjúsági Szövetség zászlóbontásá­nak 30. évfordulóját kö­szöntő kiállítás nyílt hét­főn a Magyar Munkás- mozgalmi Múzeumban. A Négy tavasz ifjúsága című tárlatot - amely felidézi a KISZ elődeinek tekintett ifjúsági szervezetek törté­netét, valamint az 1957- ben létrejött ifjúsági szö­vetség fejlődésének állo­másait - Huszár István, az MSZMP KB Párttörté­neti Intézetének igazgató­ja nyitotta meg. Visszajött a tél, amely Pécsett ismét nehézségeket okozott a közlekedésben. (Tájékoztató az 5. oldalon) A bogódmindszenti termelőszövetkezet géptelepén tavaszi munkákhoz készítik elő a munkagé­peket. Fotó: Proksza László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom