Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)

1987-03-15 / 73. szám

„Küzdeni erőnk szerint" M indig, minden helyzet­ben különös és fölemelő kötelesség 1848. már­cius 15-re emlékezni. Hiszen -a nemzet életében az olyan történelmi sorsfordulók egyike ez a nap, amelyek által több­nek és igazabbnak tudjuk ma­gunkat, érezzük egy közösség törvényszerű összetartozását, s magunk mögött tudjuk azt a szellemi erőt, amit Széchenyi, Kossuth, Petőfi, Arany, Vasvári, Táncsics, Jókai életműve jelent a magyarságnak. Akkor is ha­za és haladás legfontosabb kérdései dőltek el, s bár nem szerencsés a történelmet példa­tárnak, s lehetséges párhuza­mok gyűjteményének tekinteni, 1848 maradandó sugárzása ab­ból is adódik, hogy Petőfiék forradalmában és szabadság- harcában a legjobbak fogtak össze, s adtak választ a lét vagy nemlét nagy kihívására. Cselekedetük történelmi érvé­nyét még a szabadságharc le­győzésének tragédiája se von­hatja árnyékba. 1848-ban a nemzeti függet­lenség és a polgári haladás volt a tét. Az ország sorsa, je­lene és jövője a cselekvés és nem cselekvés kettősségében fogalmazódott meg. S aki a tétlenséget, a maradást válasz­totta, eleve kirekesztette ezt a népet az európai fejlődés lehetőségéből. Ha a legjob- bakban, s magában a népben nincs bátorság a cselekvésre, Magyarország politikai, társa­dalmi, gazdasági értelemben hosszú időre a perifériára szo­rul. Ez az, ami ma is tanulságos: a helyzet józan felismerése és a cselekvés bátorsága. Most más kérdéseket vet fel a törté­nelem, elsősorban azt, hogy képesek vagyunk-e a kor kö­vetelményéhez igazítani a szo­cializmus hazai gyakorlatát. De a cselekvés és nem cselekvés kettőssége épp olyan sorsmeg­határozó dilemma, mint volt 1848 históriai napjaiban. Mert mit jelent a tétlenség? A perc, a pillanat esetleges és látszó­lagos nyugalmát, s ugyanakkor a teljes távlatvesztést, a jövő bizonytalanságát. A cselekvés vállalása, persze, egyéni és közösségi fájdalmakkal, átme­neti veszteségekkel is járhat, de a jelen kényelmes nyugal­mával nem lehet megváltani a jövőt. Csak a cselekvés bá­torságával. Előttünk — a címben is idé­zett Vörösmarty szavaival • — ma is „egy nemzetnek sorsa áll". S ez a sors a fölzárkózás vagy lemaradás ellentétében villantja fel önmaga távlatait. A világ nélkülünk is halad, de nekünk egyáltalában nem mind­egy, hogy a történelemben hátrébb csúszott nemzetek so­rában vagyunk-e vagy sem. Különösen nem mindegy a fia­taloknak, hiszen a mai döhté­seink — a jók, s a rosszak is — az ő életüket fogják meg­határozni. Ezért van felelős­sége és helye az induló nem­zedékeknek is a cselekvésben, hogy az idők szavának megfe­lelő változások minél gyorsab­bak, s a társadalom egészére kiterjedők legyenek. Ezért tette közzé tettekre sarkalló felhí­vását január végén a KISZ Köz­ponti Bizottsága: „Jövőnk a tét!" Ma már nincs értelme annak a kérdésnek, hogy adott körül­mények között lehet-e tenni va­lamit. A kor más megfogalma­zást követel. Fordított kérdés- feltevést. Szabad-e semmit sem tenni? Lehet-e fiatal tömegek­nek sikeres egyéni életben re­ménykedni, miközben az or­szág, a közösség súlyos gon­dokkal néz szembe? Egyénnek és közösségnek ilyen kettévá­lása csak ideig-óráig képzel­hető. A reformok korában élünk, s ezeket a korszakokat nemcsak a magánérdekű, a személyes érvényű gondolatok kormányozzák, hanem azok, amelyek a köz jjgyét és bol­dogulását viszik előbbre. Akár bátor egyéni vállalással is. Meglehet, hogy a közelmúlt történelmi tapasztalatai nem mindenben kedveznek az új szemlélet, az új társadalmi ma­gatartás elfogadásának. Hiszen nem mindig fogadta egyöntetű elismerés azoknak a törekvé­seit, akik vállalkozni, s változ­tatni akartak. Ez igaz. De tud­ni kell, hogy aki meg akarja haladni a jelent, annak tör­vényszerűen vitája van a meg­lévő állapotokkal, a tétova- sággal, s konfliktusa a vissza­húzó erőkkel. E nélkül ez nem megy, s mindig is Így volt a történelemben. 1848 nagy pél­dája ebben is megnyilatkozik. Ma persze az idő nem vég­letes önfeláldozást kér tőlünk. Cselekedeteink távlata nem a segesvári csatamező. Mégis kérdés, hogy a mostani ifjú nemzedék fölkészült-e arra, amire a mai kor szólítja, egyre erőteljesebben. Végzetes volna azt válaszolni: nem. A mai ifjú nemzedék ta­nultabb, mint eddig bármelyik volt a magyar történelemben. Közéletisége azonban sokszor messze alatta marad annak, amit egy művelt emberfők számában igencsak megnövekedett nemzedéktől joggal várhat az ország. Olyan helyzetben vagyunk, amikor egy generációnak a gyakorlat me­zején kell megmérnie önmagát: képes-e vállalni a történelem által rámért küldetést. Előttünk valóban egy nemzetnek sorsa áll. A márciusi ifjak példája — 1987-ben — leginkább erről beszél. Domonkos László, a KISZ KB titkára TIT küldött­gyűlés Pécsett (Folytatás az 1. oldalról) Megyei Bizottságának első tit­kára is. Dr. Tüdős Ferenc aka­démikus, a TIT országos elnök­ségének alelnöke a baranyai szervezetnek az előállt új hely­zethez történt alkalmazkodását értékelte. Dr. Grastyán Endre elnöki vitazárója után dr. Rottler Fe­renc, a TIT főtitkára, az orszá­gos elnökség „Aranyikoszorús jelvényét” adta át Bernics Fe­renc, Boros János, dr. Komlósi Sándor, dr. Nemes István, dr. Temesi Ferenc és Páll Lajos számára. Az „Aranykoszorús errtlék plakettet” a Dunántúli Napló, a Magyar Rádió Pécsi Stúdiója és a Pannonvin Kuta­tóintézete érdemelte ki tevé­kenységével. A TIT dicsérő ok­levelét kilencen, a TIT kiváló dolgozója kitüntetést ketten, a megyei elnökség oklevelét és plakettjét huszonkeften vehet­ték át. Végül a tisztújítással zárult a TIT küldöttgyűlése: o TIT Ba­nyára megyéi ügyvezető el­nökségének elnöke ismét dr. Grastyán Endre, titkára Bóna Ernőné lett. Az alelnökök Ger­gely János, Márk Bertalan és Piti Zoltán. A megyei elnökség tagjai: dr. Antal Gyula, dr. Bernáth József, Fischer János, Kolics Pál, Koncz István, dr. Nagykálózi Zoltán, dr. Román Lászlóné, Szőke Attiláné, dr. Tóth József, valamint dr. Zeller Gyula. A küldöttgyűlést élményt adó, szép műsorral köszöntötték a JPTE TK Művészettudományi Intézetének hallgatói és okta­tói. Gállos Orsolya Bányászszolidaritás (Folytatás az 1. oldalról) hozzá a nyugdíjasok támoga­tásához. * Két és fél ezren vettek részt összesen a Mecseki Ércbányá­szati Vállalatnál a műszakbe­osztás miatt két részre bontott kommunista szombati termelé­sen. Az egyik műszakot március 7-re, a másikat tegnapra szer­vezték. A III., IV., V. bánya­üzemek vájvégi dolgozói, ter­melésirányítók, kiszolgálók mel­lett az ércdúsító, a mélyfúró és a szolgáltató üzemiek, va­lamint az anyag- és árufor­galmi főosztályiak az erre a műszakra járó munkabérükkel járulnak hozzá a nyugdíjasok és a fiatalok támogatásához. A vállalati kollektíva kezde­ményezése már az elmúlt év­ben is sikeres volt. Tavaly 612 ezer forintot, egy kommunista műszak munkadíját osztották fel 166 nyugdíjas között, s a hulladékgyűjtési akcióból szár­mazó 1,34 millió forintot pedig 69 fiatal kapta meg. A teg­napi és az egy héttel ezelőtti kommunista műszak munka­díjának, valamint a nem ter­melő területeken dolgozók ön­kéntes felajánlásából befolyt összegnek a felét az alacsony nyugdíjjal rendelkezők támo­gatására, negyven százalékát az első lakáshoz jutó fiatalok letelepedésének segítésére for­dítják, a maradék tíz százalé­kot pedig a BDSZ központi se­gélyezési alapjára fizetik be. L. Cs. K. Ingyen lehetett a jégre menni... Express-jéghecc és show-hajtás Reklámfogásnak se rossz: az Express Utazási Iroda „megvá­sárolta” egy napra a pécsi jégpályát, s tegnap már dél­után 1 órától nyitott kapukkal fogadtak mindenkit: fiatalt és öreget. Igaz, ehhez a jégpá­lyát üzemelők „jóindulata" is kellett; méltányos árat szabtak. Ez volt az Express-jéghecc néven meghirdetett március idusi program, melyhez a KISZ Baranya megyei és Pécs városi bizottságai kapcsolód­tak: amolyan vetélkedővel, jég­diszkóval fűszerezett szabad- programot hirdettek. Ez alka­lommal rendezték meg a kö­zépiskolások számára kiírt ,,Show-hajtás" a jégen ver­senysorozat megyei döntőjét is. Ez utóbbit immáron második alkalommal. Tavaly több ezren voltak - s az idén is megtelt a jég. Bár korántsem volt akko­ra az előzetes reklám. S egy információ: azt is megtudtuk, hogv bár a naptár szerint e hét végén zárórát szerettek volna tartani, még nem zár be a jégpálya. Az időjárástól függően meghosz- szabbítjók a jágpálya üzemét egy héttel, tíz nappal. Ezt kö­veteli a búcsúzni nem akaró tél . . . K. F. A BARANYA MEGYEI OO Z7 r !a, VÁLLALAT FELVÉTELRE RUGALMAS MUNKAIDŐBEN TÖRTÉNŐ FOGLALKOZTATÁSSAL: 9 ügyviteli^ osztályára középiskolai végzettségűeket, illetve mérlegképes könyvelői képesitéssel rendelkezőt, 9 pénzügyi osztályára középiskolai végzettséggel és lehetőleg pénzügyi gyakorlattal rendelkező előadókat. FIZIKAI MUNKAKÖRBEN: 9 kőműves, asztalos, lakatos szakmunkást, 9 vizsgázott kazánfűtőt (széntüzelésű), lehet nyugdíjas is, 9 targoncavezetőt, 9 női csomagolókat (egy műszakban); illetve tárházi segédmunkásokat (több műszakban)^ JELENTKEZÉS: Pécs, Megyeri út 66., munkaügy osztály. Á Baranya Hegyei Mag ás­ás Mélyépítő Vállalat szigetvári munkahelyeire FELVESZ kőműves, ács szakmunkásokat, kiszolgáló segéd­munkásokat KIEMELT KERESETI LEHETŐSÉG F7, BELSŐ BRIGÁDVALLALKOZÁS: ^ERZŐDÉS KERETÉN BELÜL BIZTOSÍTUNK. Jelentkezni lehet: Szigetvár, Lenin Itp., vagy ' Szecsődi M. u., építésvezetőség 2vasämapi VDN-viiághiradó A perui Rimac folyó kilépett medréből és sártengerrel, valamint a hegyekből lesodort hatalmas szikladarabokkal árasztotta el a főváros, Lima környékét. A képen: az egyik faluban egy há­zaspár próbál bemenni összezúzott lakásának romjai közé, (Te- lefoto — KS - DN)-------------------------------- * --------------------------------­S zovjet pártmunkás­küldöttség látogatása Vitalij Szoboljevvel, a Lett KP Központi Bizottságának tit­kárával az élen az MSZMP Központi Bizottságának meg­hívására március 9-14. között szovjet pártmunkás-küldöttség tett látogatást hazánkban. A delegációval — amelyet foga­dott Sarlós István, az MSZMP 'Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke és Horváth István, a Központi Bi­zottság titkára - Varga Péter, a KB osztályvezetője és Lakos Sándor, a Pártélet főszerkesz­tője, a KB tagjai folytattak megbeszélést. A szovjet vendégek találkoz­tak az MSZMP KB, a Hazafias Népfront, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala több vezető­jével. A küldöttség tanulmá­nyozta az MSZMP tapasztala­tait a szocialista demokrácia további erősítése, a népképvi­seleti testületek, a tömegszer­vezetek tevékenységének fej­lesztése terén. A vendégek el­látogattak Nógrád megyébe is, ahol ismerkedtek a megye életével, a párt- és állami szer. vezetek munkájával. ♦ MÜNCHEN: Körülbelül negyven kurd tüntetett szomba­ton, a müncheni repülőtéren a török légitársaság pultja előtt. A rendőrség kettőt letartózta­tott közülük. A kurdok azért tüntettek, mert úgy tudták, hogy egy kurd férfi holtteste, aki egy hete, a kurd újévkor vesztette életét egy kurd-török verekedésben, még mindig a repülőtéren van. A holttestet már néhány napja hazaszállí­tották Törökországba. ♦ PEKING: Li Hszien-nien kínai államfő szombaton fogad­ta Jaszin Szaid Numánt, a Je­meni NDK miniszterelnökét és beszélgetésükben megerősítet­te, hogy Kínában a szocialista elvekhez ragaszkodva folytatják • a külvilág felé való nyitás, a reform és a gazdaság megélén- kítésének politikáját — jelenti az Új Kína hírügynökség. A szocializmus építése Kína kor­szerűsítésének feltétele — mond­ta Li Hszien-nien. A Jemeni NDK kormányfője elégedetten szólt a két ország kapcsolatai­nak fejlődéséről és úgy véle­kedett, hogy Kína elősegíti az egységet a harmadik világ ál­lamai között. 9 Szovjet újságíró- kongresszus A szovjet fővárosban szom­bat délelőtt megkezdte mun­káját a Szovjet Újságírók Szö­vetségének VI. kongresszusa. A 85 ezer tagot számláló és ezzel a Szovjetunió legna­gyobb taglétszámú alkotói szövetségének számító szerve­zet tanácskozásán a 760 kül­dött megvitatja a szovjet tö­megtájékoztatásra háruló fel­adatokat, a szövetség új szer­vezeti szabályzatának terveze­tét, s megválasztja az új ve­zetőséget. A szovjet központi sajtó munkája az utóbbi két évben jelentős átalakuláson ment ót: majdnem a teljes vezetés ki­cserélődött, megújult a tartal­mi munka. A vezető lapok el­sődleges szószólói lettek a nyíltság politikájának. Ennek eredményeként jelentősen nö­vekedett a központi újságok olvasótábora. Az átalakítás ki­terjed az elektronikus sajtóra is. A televízió adásaiban sok új műsor jelent meg. A DÉL-DUNANTÚLI ARAMSZOLGALTATÓ VALLALAT KÖZPONTI IGAZGATÓSAGA felvételre keres: ■0 programozó matematikus, ♦ erősáramú villamosmérnök, O erősáramú üzemmérnök végzettségű, valamint O közgazdasági szakközépiskolát végzett, gyakorlattal rendelkező pénzügyi előadót és könyvelő munkatársakat. BÉREZÉS: a végzettségtől és gyakorlattól függően, megegyezés serint JELENTKEZÉS: személyzeti és oktatási főosztály, Pécs, Rákóczi út 73/B. Telefon: 10-711/51-48.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom