Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)
1987-03-14 / 72. szám
GEMENCI TÁJVÉDELMI KÖRZET lfedett területeink Gemenci Tájvédelmi Körzet Az Alsó-Duna-ártér hazánk legszebb tájai közé tartozik. Legjellegzetesebb része a Sió torkolatától délre húzódó Ge- menci Tájvédelmi Körzet. Az 1977-ben országos jelentőségű természeti értékké nyilvánított 5-10 km széles erdőtömb 30 km hosszan kíséri a Duna jobb partját Tolna községétől Bétáig. Területe 17 779 ha. A tájvédelmi körzet létrehozását elsősorban az indokolja, hogy ma már egyre kevesebb az olyan síkvidéki táj, ahol a folyó a természetes partszegély és a folyó menti galériaerdők tájképi harmóniája még megvan. Fennmaradása annak köszönhető, hogy a területen számtalan mellék- és holtág, tó, mocsár és morotva szegélyezi a Duna mentét. Ilyen körülmények között nem volt célszerű az árvízvédelmi töltéseket a folyamhoz közelebb építeni. így maradt meg az ország legnagyobb ártéri erdősége, a Gemenci-erdő. A változatos vízgazdálkodási viszonyokkal magyarázható a legkülönbözőbb növénytársulások megjelenése. Holtágakban gyakoriak a lebegő és a gyökerező hínártársulások. A nyílt víztükörtől távolodva először a nádasok, majd a só sós mocsárrétek jelennek meg. Utóbbit követi az első fás növény- társulás, a bokorfüzes. A magasabb áradások elöntik az ártér jelentős részét. Ezen helyeken főleg fűz-nyár ligeterdők állományai húzódnak. Az ártér magasabb szintjei már csak kivételesen magas vízállás esetén vannak elárasztva. Itt tölgykőris-szil ligeterdők képezik a természetes növény- takarót. Azon termőhelyeken, ahol az elöntés veszélye már nem áll fenn, gyertyános-tölgyesek és gyöngyvirágos-töl- gyesek kisebb állományai is megtalálhatók. A növényritkaságok közül a kígyónyelv páfrány, a fekete galagonya, a bókoló gyűrűvirág, az erdei tulipán, a nyári tőzike, valamint a borostás sás érdemel említést. Különleges esztétikai látványt nyújtanak a különleges alakú és méretes fák: főleg kocsányos tölgy, magyar kőris, fehér nyár és fekete nyár. A tájképi szempontból is jelentős természetes növénytársulások megőrzése egyben a gazdag állatvilág védelmét is szolgálja. A mocsaras részeken tömegesen élnek védett kétéltűek és hüllők. Itt található az ország egyik legjelentősebb gímszarvas populációja. Egyedeire jellemző a világ- viszonylatban is elismert erőteljes testalkat, valamint a méretes, súlyos agancs. A ge- menci gímszarvasállomány ezért kiváló génkészletet is jelent. Magyarországon ma már meglehetősen ritka a vidra és a vadmacska. A Gemenci Tájvédelmi Körzet területén azonban ezen két védett emlős meglepő módon szapora. A különleges természeti adottságok eredményezik a madárvilág rendkívüli fajgazdagságát. Itt fészkel a fekete gólya, a fekete harkály, a kerecsen sólyom, a törpe sas, a békászó sas, valamint a legveszélyeztetettebb madarak közé tartozó réti sas. Az ártéri mocsárerdőkben gyakoriak a gémtelepek. Jellemző madarai a bakcsó, a kis kócsag, a nagy kócsag, a szürke gém, a kanalas gém, a pompás színezetű jégmadár, továbbá a vadrécék és a vad- ludak. •A Gemenci Tájvédelmi Körzet rendeltetése, hogy környezetvédelmi mintaterületként szolgálja természeti környezetünk védelmét. Kezelő szerve a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság. A tájvédelmi körzet csak szervezetten, az erdei kisvasúttal vagy hajóval látogatható. Dr. Kevey Balázs Rajz: dr. Békefi Irén Ludtollat f ogo kéz A Pannónia Könyvekről Az elmúlt két esztendőben tizenkét olyan kiadvány hagyta el a Pécsi Szikra Nyomdát, illetve a kaposvári Megyei Könyvtár sokszorosító ’üzemét, melyeken az érdeklődő lolvasó felfedezhette a Pannónia Könyvek lúdtollat tartó kezet ábrázoló emblémáját. Ez a tucatnyi könyv a Boranya Megyei Könyvtár kiadói tevékenységének gyümölcse, felelős kiadójuk dr. Román Lászlóné, a könyvtár igazgatója, szerkesztőjük pedig Tüskés Tibor tudományos főmunkatárs. Mivel jelenleg Pé. esett önálló könyvkiadó nem működik, a könyvtár ezen munkájának értékelésekor óhatatlanul az a szempont nyomul előtérbe, hogy menynyibe tekinthető egy városunkban létrehozandó kiadó előkészítőjének. Ennek a funkciónak a hangsúlyozása azért is jogosult, mert magában foglalja a minőségi nézőpontot is, önálló könyvkiadást megalapozni ugyanis csak értékes és sajátos arculattal rendelkező kiadványokkal lehet. Azért is fel kell ezt vetnünk, mert a múlt tapasztalatai szerint egy tájegység irodalmi -életéhez hozzátartozik a könyvkiadás, gondoljunk csak arra a fontos és gazdag sorozatra, mely a Janus Pannonius Társaság Könyvtára címmel 1931-től jelent meg Pécsett. E város utóbbi évtizedekben fokozatosan bővülő szellemi életének mai szerkezetéből viszont ez a fontos elem még hiányzik, bár létrejöttének politikoi gazdasági és szellemi feltételei jórészt megérlelődtekA Baranya Megyei Könyvtár vállalkozásának tehát nem kicsi a tétje, s úgy tűnik, hogy ezt a Pannónia Könyvek gazdái is tudják. Ezért törekednek arra, hogy a jelenlegi kisipari körülmények között is olyan egyetemes értékeket segítsenek létrehozni, amelyek ugyanakkor Pécs és Baranya kulturális hagyományaihoz is kötődnek. Jól szolgálják e célt a reprint kiadványok. Hat könyv, az eddig megjelentek fele tartozik ebbe a csoportba. Weöres Sándor első három verseskötetének újbóli megjelentetése több szempontból is indokolt. Túl azon az ismert tényen, hogy jelenkori költészetünk egyik legnagyobb alakját szoros szálak fűzték városunkhoz, e három könyv megszületése is Péccsel kapcsolatos. Igaz ugyan, hogy a bennük lévő versek hozzáférhetők az Egybegyűjtött Írások. bon is( ez először 1970-ben látott napvilágot), de az eredeti kötetbeosztás nélkül, s nemcsak a sorrend változott meg, de több vers egészen új szövegkörnyezetbe került. Ezért a reprint kiadványok nemcsak a filológiai tanulmányozás megkönnyítését szolgálják, hanem az olvasók számára is sajátos élményt nyújtanak. Éppen emiatt sajnáljuk, hogy A teremtés dicsérete reprintjének utószavában nem helyesbítették az első kiadás értelemzavaró sajtóhibáit, illetve elmulasztották az eredeti példányokhoz csatolt corrigenda mellékelését. Ezért, a könyvek használatát segítve, jónak látjuk most közölni, hogy a 13. oldal felülről 6. sorában „igen eltávoztál" helyett „igen elváltoztál", a 26. oldal alulról 3. sorában „leveledlem" helyett „levedlem", a 71. oldal alulról 8. sorában aedia „és hogy a kerités lécén" helyett „és hogy a kertkerités lécén" olvasandó. Eqry József és Takáts Gyula VizPtükör című közös kötete 1955-ben jelent meg először a Dunántúli Magvető gondozásában. Legfőbb érdekessége az' újszerű kötetkompozíció, mely a reprint kiadás révén ma is követésre serkent. A természetélmény rokonságán túl a művészi szemlélet- mód közelsége is eqvségbe fűz. Ahogy Takáts költeményeiben a bensőségesség kozmikus sejtelmekben oldódik fel, úgy c pontos rajz Eg- rynél sem annyira megrögzít, mint inkább jelez s távlatot nyit. Haas Mihály 1845- ben publikált munkája, Baranya löldirati, statistical' és történeti tekintetben, tárgyán kívül is több szállal kötődik Pécshez: „a lyceum könyvnyomó intézetében" nyomtatták, az előállításához szükséges papír Hüttner János Ke- resztély pécsi gyárában készült, később szatmári püspökké kinevezett szerzője pedig a negyvenes években a lyceum tanára, s belvárosi plébános volt. Az újból kézbe vehető könyv így nemcsak sokrétű ismeretanyagával, hanem gyakorlatias világlátásával is szolgálja a mai olvasó hiteles tájékozódását a múltban. Használatát elősegíti Szita László utószava és a könyvtár helytörténeti műhelyében készült pontos névmutató. E csoport legértékesebb darabjának mégis Thienemann Tivadar Irodalomtörténeti alapfogalmak című könyvének reprint kiadását tekintjük, mint mai gondolkodásunkat inspiráló tisztelet- adást a Pécshez kötődő egykori szellemi műhely, a Minerva Társulat előtt, mely 1930- ban először jelentette meg a pécsi ' egyetem professzorának művét. Rendszerező igényessége, mely a pozitivista irodalomvizsgálat által kiváltott elégedetlenségből táplálkozott, a szellemtörténet határain is túlnőtt. Az az alapfelismerése azonban, hogy a szerző, a mű és a közönség viszonyát elsősorban a szöveg rögzítésének módja határozza meg, különösen napjainkban válhat igen gyümölcsözővé. Mára ugyanis a különböző típusú szövegek rögzítésének új lehetősége jött létre az úgynevezett fotófonikus médium révén, a hangos mozgóképi közlemény, mely az irodalmi alapviszony módosulását is eredményezheti. E jelenség elméleti tisztázása és a művelődéstörténeti folyamat egészéhez való kapcsolása során tájékozódási pontként szolgálhatnak Thienemann gondolatai. A Pannónia Könyvek reprint kiadványai tehát a helyi hagyományokban gyökere- . ző egyetemes értékek, melyek ismét hozzáférhetővé válva a mai olvasóhoz is megtalálják az utat. A sorozatban betöltött szerepüknek azonban gazdasági vonatkozásai is vannak. A kibdói szerepet vállaló könyvtárnak ugyanis a Baranya Megyei Tanács évről évre külön e célra szánt anyagi támogatásának megfontolt felhasználása mellett is szüksége van arra a bevételre, melyet az olvasói igényekkel találkozó reprint könyvek biztosítanak. Mört ezek, amennyiben legalább háromezer példányban megjelennek, s el is fogynak, már eltartják önmagukat. Hiszen ezeknél nem merül fel a nyomdai szedés költsége, s többnyire szerzői tiszteletdíjat sem kell fizetni. Itt jegyezzük meg, hogy Weöres Sándor és Thienemann Tivadar özvegye nagylelkűen lemondott ez utóbbiról. Ilymódon a tanácsi támogatást zömmel az élő irodalom, s más fontos mai írásművek kiadására lehet fordítani. Az eddig megjelent másik féltucat mű ezúttal is következetes szerkesztői koncepciót jelez. Ennek egyik fontos eredménye a helyi kulturális örökséghez való kötődésnek a reprinteknél is megfigyelt igényéből következik: a baranyai művelődés értékes dokumentumai láttak napvilágot. A Babits és Pécs, melyet a nagy költő születésének centenáriuma alkalmával Tüskés Tibor állított össze, a Babits pécsi éveire vonatkozó dokumentumokat gyűjti egybe. Szintén centenáriumi megemlékezésként készült a Fülep Lajos Baranyában című összeállítás. Ennek előszavában Tüskés Tibor, szembefordulva a Fülep baranyai „remeteségével”, szellemi visszavonulásával kapcsolatos nézetekkel, kiemelte, hogy „Fülep Vár- konyban az emberi tevékenység számára termékeny talajra talált", s kapcsolatban maradt az ország szellemi életével. Ezt a megállapítást igazolja a Huber Kálmánné és- Mendöl Zsuzsa által készített Adattár, mely Ip művészetfilozófus két baranyai évtizedének - a helyi lapok vonatkozásában teljes - sajtótükrét tartalmazza. A két világháború közt kibontakozó magyar szellem- történet legfontosabb műhelye a pécsi Minerva körül alakult ki, a későbbi viták is erre összpontosultak, anélkül, hogy a társaság, illetve a folyóirat történeti feldolgozása megtörtént volna. Huber Kálmánné ezt a hiányt pó.tolja A Minerva folyóirat története és repertóriuma című könyvében. A fentebb említett három kiadvány bizonyára a későbbi kutatás fontos eszközévé válik csakúgy, mint a Martyn Ferenc Journal 1950 című sorozatának rajzaival ékesített • művészi értékű szép könyv, a Tisztelet- adás Csorba Győzőnek. Megrendítő élmény azoknak a szellemi erőfeszítéseknek a tanújává válni, melyekkel érzékeny és értő irodalmárok kutatják e költészet titkát. Rónay felelősségről, Makay sorstudatról, Alföldy metafizikai aktivitásról, Lengyel Balázs „életigenlő, halált látó" elszántságról, Gyurkovics „erkölcsi lélekje- lenlét"-ről beszél annak a világképpé növelt életérzésnek .kapcsán, amit a költő egyszer így öntött formába: „A veszendőség állapotában ... a dolgok fölragyognak." A katartikus élmény által kiváltott gondolati igényesség adja meg e könyv súlyát: ma tisztelet- adás, a jövőben pedig a Csorbajfifológia fontos dokumentuma. Éppen ezért sajnáljuk, hogy az egyes írások, tanulmányokból vett, és sokszor a szerkesztő által új címmel ellátott részletek utón nem szerepel a lelőhely megnevezése. A szerkesztői koncepció másik fontos összetevője a városunkban élő alkotók munkáinak megjelentetése. Martyn Ferencről szóló 1975-ös monográfiájában Hárs Éva a festő Joyce-il- lusztrációit elemezve megjegyezte, hogy a nyomdai kiadás gondolata még nem érett meg. Tíz évvel később a könyvesboltokba került a Pannónia Könyvek Ulysses- rajzok című gyűjteménye, mely azóta el is fogyott. Martyn öntörvényű művet hozott létre, rajzaiban nem illusztráló hűségre törekszik, mindiq a mű eqészéből indul ki, s olvasói élményét képzettársításokkal kiegészítve ragadja meg annak lényegét. Látomásában Leopold Bloom így jelenik meg megalázott, felszarvazott férjként és csetlő-botló kispolgári létében is felmagasztosuló koronás hősként. A szerkesztői ‘.kockázatvállalást Hallama Erzsébet „Fele játék, fele gyötrelem" című, tudósportrékat tartalmazó könyve is igazolta, melynek második kiadása nemrégiben került a pultokra. A más kiadók által nem vállalt (!) könyv megérdemelt sikere nem csupán abból fakad, hoqy köztiszteletben álló professzorok gazdag pályáját és színes, erkölcsi autonómiát és elköte-. lezettséget összekapcsoló egyéniséget idézi fel, s arra tanít, hogy a legelszántabb tudományos kutatás sem zárja ki az élet „romantikus" teljességét. Az elismerés Hallama Erzsébetnek is szól, aki felkészülten és izgalmasan kérdez. Az önmagukban talán elvont tudományos kérdéseket életösszefüggésbe helyezi: azt hiszem, ez módszerének 1é- nveqe. Ha a kisaavi idea- hálózat rejtelmeiről esik szó, röatön felvetődik a kérdés, hogy megfelel-e az agy fejlettségi szintié a oosztindusztriális társadalom iqényeinek, ha oedin a növénytársulásokra fordul a beszélaetés, felmerül a környezethez való viszonyunk nroblémóin. Üqy véliük, hoav Thienemann műve mellett Hallama Erzsébet munkáin a Pannónia Könyvek eddigi legértékesebb, a szerkesztői elgondolásokat igazoló s a további munkát is kijelölő darabja. S ez a meqállapitásunk a könyveket kiadó Baranva Meavei Könyvtár eddigi kiadói tevékenységének elismerése. Erre aondoltunk, amikor a bevezetésben kisipari körülményekre utaltunk. Amelyek között ezek a baranyai hagyományokból tóolálkozó, illetve pécsi szerzőktől származó, de az egész máayar szellemi életet érdeklő értékek megszületnek. Reméliük, ,hoqy a Pannónia Könyvekről később úgy kell maid beszélnünk, mint eqy már megvalósult, önálló oécsi könyvkiadó méltó előzményéről. Ez a folytatás bizonyára vállalni foaia az eddig megjelent könyveken látható emblémát: a lúdtollat fogó kezet. Dr. Nagy Imre 1987. március 14., szombat HÉTVÉGE
