Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)
1987-03-14 / 72. szám
Tízéves a patológiás újszülött utógondozás Pécsett Esély az eletre Jóval kilenc hónap előtt, alacsony súllyal világra jönni — kevés esély az életre. Pécsett a perinatalis intenzív centrumban védett, kezelt gyerekek közül 1978-ban minden százból 26,6-ot, 1981-ben 20,4-et, 1986ban 17-et elvesztettek. Az esély az életre ma jelentősen nagyobb, mint tíz évvel ezelőtt. Ekkor hozták létre ugyanis az országban a koraszülötteket gondozó speciális centrumokat, ekkor kezdték szervezni az egymásra épülő gondozóhálózatot, foglalkoztató intézmény- rendszert, amelyek közös célja: gyógyitani, segíteni ezeket a gyerekeket. Pécsett mindezt az elsők között alakították ki. Ennél az ajtónál egy másik világ kezdődik. Itt minden csupa üveg és fém. Monitorok jelzőszámai világítanak, a kórlapokon többszínű grafikonok hullámzónak. Meleg van. A nővérek inkubátortól-inkubá- torig járkálnak. Lehetnek a kórterem legtávolabbi védőkészülékénél, ha a legelső alatt megrebben egy gyermek, máris hozzá indulnak. Ennyi, inkubátort nem lehet egyszerre figyelni. Nem is látják, de ebben a nesztelenségben, mozdulatlanságban szinte megérzik a rezdüléseket, az élet jelzéseit. * Pécsett, a POTE Gyermek- klinikája perinatális intenziv -centrumában vagyunk. Mondhatjuk úgy is, hogy az életre késztetés osztályán. Azokat a kisgyermekeket védik, gyógyítják itt, akik a szülés körül, vagy még az anyaméhben, vagy a szülés utáni első héten olyan állapotba ke. rültek, hogy intenzív ellátás nélkül soha nem lehetnének képesek az önálló életre. Koraszülöttek, kis súlyú újszülöttek fekszenek itt, de ide érkez- • nek azok az egyébként normál időre normál súllyal született csecsemők is, akiket különböző okok miatt sürgősen műteni kell. A koraszülöttek végtelenül esendők. Ök azok, akik az egyéves kor alatti csecsemő- halálozáson belül a legnagyobb részarányt jelentik. Tíz évvel ezelőtt országosan és Baranyában is elkeserítően nagy volt a veszteség. Ekkor döntött az egészségügyi tárca: kialakítják a regionális jelleggel működő perinatális intenzív centrumokat. A feladatuk mindent megtenni annak érdekében, hogy a koraszülötteket, kis súlyú újszülötteket megmentsék az életnek. Kilenc centrum működik az országban. — Dél-Dunántúlról elsősorban a légzési zavarokban szenvedő csecsemők érkeznek hozzánk — mondja c/r. Schuld Károly adjunktus, az intenzív centrum vezetője. — Szállításukat az országban elsőként a baranyai mentők szervezték speciálisan felszerelt kocsival. Tizenhat inkubátorunk, öt lélegeztető készülékünk és olyan monitorjaink vannak, amelyek ■részben a légzésszámot, a pul. zusszámot, részben a vér oxigéntartalmát mérik és jelzik. Kizárólag egyszer használatos eszközökkel dolgozunk. Az inkubátorokat, respirátorokat 'képzett higiénikus nővér fertőtleníti. Az intenzív centrumnak rendkívül jelentős szerepe van abban, hogy az 1977-es, 38 ezrelékes baranyai csecsemőhalálozási mutató 1985-re 16,2 ezrelékre csökkent. A tavalyiról még nincs hivatalos statisztika, de az biztos, hogy nem romlott.- Annak különösen örülünk, hogy lényegesen csökkent az 1500 gramm alatti súllyal születettek halálozása — mondja őz adjunktus. — Ugyanakkor az is tény, hogy amíg az 1000-1500 gramm közöttieknél 75%:OS az életben maradási esély, addig az 1000 gramm alattiaknál már nagyon jó, ha minden 100 közül 30-at meg tudunk menteni. Ezért nagyon fontos minden olyan törekvés, amely a koraszülés megelőzését szolgálja! Az újszülöttek kórtermeibe csak kézmosás után, fehér köpenyben és szájkendőben szabad belépni. De szabad. Elsősorban a szülőknek, akik rendszeresen látogathatják őket. A középső egységben vannak a legsúlyosabb esetek, az öt lélegeztető készülék közül négy most is dolgozik. A legelső inkubátorban fekszik a legkisebb, egy 800 grammos újszülött. A rendkívül alacsony súly összetett betegséget jelent: valamennyi életfunkció fejletlen. Ezért szükséges, hogy az anyaméhet jól utánzó inkubátorokban, gépek, műszerek, szondás táplálás segítségével átvészeltessék velük azt az időt, amig alkalmasak lesznek külső életre. Ha a légzésük és a súlyuk rendben van és nem találtak náluk semmilyen fizikális rendellenességet, akkor 2200-2500 grammoson már hazamehetnek. Láttunk haza készülő csecsemőket. Óriásoknak tűntek a középső kórteremben fekvőkhöz képest. Pedig hónapokkal ezelőtt ők is ott kezdték . .. * A perinatális intenziv centrum társintézményeként az országban elsőként Pécsett szervezték meg a patológiás újszülött utógondozót. Előny, hogy a gyermekklinika épületében van a rendelője, mert gyorsan elérhető valamennyi társszakma, és ha kell, segit a felnőtt szemészet, a fül-orr-gége klinika is.- Nem volt útmutató. A gyakorlatban alakult ki, hogyan foglalkozzunk az újszülöttekkel. Katona főorvostól tanultam a hcrbilitációs tréninget a budapesti. Szabadság-hegyi Gyermekgyógyintézet fejlődésneurológiai osztályán. Azóta az asszisztenseim — lábadi Árpádné és Svegál Tiborné — is megtanulták. Két éve a védőnők rendszeresen szűrik a csecsemőket — mondja dr. Storez ludit főorvos, az utógondozó vezetője. — A születés körüli események többsége károsíthatja az idegrendszert. A habilitációs tréning lényege éppen az, hogy rendszeres mozgásgyakorlóssal helyes in. formációkat küldünk az ideg- rendszernek. Azoknak a gyerekeknek, akik időben kerülnek az utógondozóba, hatvan-hatvanöt százaléka meggyógyul. Egy—másfél éves korig folytatják a habilitációs tréninget. Ez időre dől el az is, hogy a már születéskor súlyosan károsodott gyerekek milyen maradandó fogyatékossággal indulnak az életben. Ám nem egyedül. Pécsett szerveződött meg elsőként az az intézményhálózat, amely segíti a családok életét a gyerekek napi gondozásával, foglalkoztatósával, s úgy, hogy azok nem szakadnak e| az otthonuktól. Az utógondozóhoz kapcsolódó intézményekben dolgozó szakemberek sem határolják el soha, hol ér véget a szakmai munka. A pécsi logopédiai óvodában Kárpáthy Magdolna nemcsak a hallássérült, beszédhibás gyerekekkel törődik, legalább annyit a szüleikkel is. Közös sikereik nagyon szépek. Az ötéves End rész György utcai speciális bölcsődében, ahol az értelmi fogyatékos gye. rekek képességeit fejlesztik, hetente kétszer rendel az utógondozó vezetője. Legutóbb az egyik édesanyával beszélt meg külön találkozót, hogy az anyuka beszámolhasson: egy budapesti intézetben azokról a tervekről tájékoztatták a szülőket, amelyeket az utógondozó évek óta szorgalmaz. Storcz doktornőt rendszeres látogatóként ismerik a gyerekek a Bercsényi utcai mozgás- javító napköziben. Többségüket csecsemő kora óta figyeli. Szintén egyedülálló intézmény ez, amely a mozgáskorlátozott gyerekeket segíti az önálló életre nevelésben, ugyanakkor vállalja az iskola-előkészítés feladatait is. Egymást segítő a gyermekközösség ebben a napköziben. Mindannyian figyelték a nyolcéves Timit. Három-négy hónap után az édesanya otthon hagyhatta a pelenkát. Kezdetben a gondozónők figyelmeztették, ma ő ké- retőzik. A kislánynak sem kell már Budapestre utazni az elektromos kezelésre, amit két éve az utógondozó keretében Pécsett végeznek. Ezzel a rendszeres terápiával a nyitott gerinccel született, pelenkázásra szoruló gyerekeket segítik. A cél az, hogy meghitt családi háttérrel és jó közösségben legalább három órán át tartani tudják a vizeletüket. Ma már jóval ■korábban, nyolchónapos korban megkezdik az elektromos kezelést. Mindez azt jelenti, hogy ezek a gyerekek is járhatnak iskolába. * A Baranya Megyei Tanács V. B. művelődési osztályának állandó áthelyező bizottsága sem bizottság csupán. Bár tiszte szerint az értelmi fogyatékos gyerekek iskolába irányításával foglalkozik, Szva- csekné lahn Margit gyógypedagógus 1985 őszétől rendszeres fejlesztő gyakorlatokkal segíti már az óvodáskorúak felkészítését és rajtuk keresztül a családokat. Siklósról érkezett kisfiút fogad. A pedagógus hiába próbálkozik, nem érdeklik a kockák, az összerakható poharak, a" színes képeskönyv. Le-föl- szaladgól a szobában, belekap mindenbe. Otthon ezt bizonyára rosszaságnak ítélik, a szakember szerint elképesztően magára maradt. Az édesanyának négyszer-ötször elis- métli, hogy vegye ölébe gyakrabban a gyereket, simogassa meg az orcát, rakják ki együtt a kockát, nézzék meg a mesekönyvet. — Nekem vannak sikereim — mondja Jahn Margit -, többnyire akkor, ha a szülők is partnereim. Bár hivatalosan a súlyosan fogyatékos gyerekek felzárkóztatásával foglalkozik, jó hogy segítséget kap itt mindenki, akit Storcz doktornő küld. A másfél év alatt hat kisgyerek képességeit fejlesztette oly szépen, hogy iskolába mehettek. Többet tervez. — Storcz doktornő a születésük pillanatától végigkíséri a gyerekek sorsát. Az első napoktól szeretnék ott lenni a családoknál én is. Elsősorban a szülőkkel kell elfogadtatni a súlyos állapotot, de velük együtt igenis meg lehet tanítani ezeket a gyerekeket jól alkalmazkodni az épek társadalmához. * Előfordul, hogy valaki kimarad a szervezett gondoskodásból. A nagymama egy hónapra magához vette a kisfiút, mert a szülők lakott településtől távol, egy tanyán élnek. Az édesanya tizenhét évesen szülte a gyermekét, aki a vártnál korábban érkezett. Aggódik a nagymama. A kisfiú éjjel-nappal, szinte megállás nélkül himbálja a fejét. Alig eszik, és ami nyugtalanságot kelt, még mindig nem beszél. A szomszédban egy védőnő tanácsolta, hova vigye. Alacsony, soványka ez a kisfiú. Három éve született, de termetre, súlyra, képességei szerint másfél éves. Míg a doktornő alaposan kikérdezi a nagymamát a betegségeiről, a születése körüli eseményekről, a család helyzetéről, felforgatja a rendelőt. Storcz doktornő nem szépít, és kér: — Jó lenne, ha gyakrabban találkozhatnánk. A nagymama ért a szóból. Gondja lesz az unokájára. Egymásnak adják a kilincset az utógondozó rendelőjében. Fiatal pór egyhónapos, szépen fejlett csecsemőt hoz. Baj van a székletével, nehezen múlik a bőrkiütése is, de amiért igazán megijedtek a szülők, nem reagál a hangokra. Az asszisztensnő tapssal, kézi eszközzel próbálkozik, de a kisfiú szendereg tovább. Az édesanya könnye elered, mig a doktornő átszól a sebészetre és a bőrgyógyászatra. Mire befejezik a vizsgálatokat, időpontot kér a POTE Fül-Orr-Gé- ge Klinikájától az objektív audiométeres szűrésre is. A szakrendelőből visszaérve az édesanya jóval nyuqodtabb. Segítséget kap. Remélhet. Török Éva— Gáldonyi Magdolna Légzési zavarban szenvedő koraszülöttek intenziv megfigyelése a pécsi gyermekklinika perinatális intenziv centrumában. Fotó: Proksza László A pécsi telefonvonalak fejlesztésének keretében, a Pécsi Postaigazgatóság szakemberei végzik a felújítási munkálatokat a Kórház téren. Fotó: Vadász Tibor Gyorsítja fejlesztéseit a posta Háromezer új telefon Baranyában Interjú Tölösi Péterrel, a Pécsi Postaigazgatóság távközlési igazgatóhelyettesével December 1-jétői új távközlési igazgatóhelyettese van a Pécsi Postaigazgatóságnak. A 44 éves, okleveles villamosmérnök - a híradástechnika és a színes televíziózás szakembere - korábban a Vezetéknélküli Távközlési Felügyelőség vezetőjeként dolgozott. Működése alatt a műsorszórás és -továbbítás európai színvonalat ért el. Ahova most került, ott is lesz mód a fejlődésre, fejlesztésre, hiszen a posta jelenleg nagy összeget fordít a telefonokra, meggyorsította a hálózat korszerűsítését. Az ezzel összefüggő tervekről, elképzelésekről beszélgettünk Tölösi Péterrel. — Ez a beruházás abban különbözik a másiktól, hogy sokkal bonyolultabb és összetettebb. A telefonhálózat ugyanis olyan összefüggő rendszer, ahol az átviteltechnikának, a központoknak és a kábeleknek egyaránt fontos szerep jut. Bár vannak újdonságok — mint például a mikrohullámú összeköttetés, vagy a korszerűbb elektronikus központ —, a fejlesztés külön-külön mégsem képzelhető el. — Mennyit költenek fejlesztésre és bővítésre? — A VII. ötéves terv során 324,3 millió áll a Postaigazgatóság rendelkezésére. A pécsi programhoz 35 millió tanácsi támogatást és 27 millió fejlesztési kölcsönt kapunk, a telefonkötvényekből 132,3 millió forinttal növeltük pénzügyi forrásainkat. A szigetvári góckörzet fejlesztéséhez 30 millió, a siklósi konténerközpont megvalósításához pedig 14 millió forintot ajánlottak fel a helyi tanácsok. — Idén mi valósul meg ezekből a pénzekből? — A pécsi helyi központ 7000 új telefonvonallal, a távhívó központ 1800 ívpont kapacitással bővül. A BHG szakembereinek köszönhetően az eredetileg tervezett határidő előtt — tehát még idén — 2000-2200 készülék bekötése válik lehetővé. A városi távközlési üzem dolgozói már márciusban elkezdik az előszerelést, így a kötvényesek a tervezettnél hamarabb jutnak telefonhoz és előbb kezdjük a visszafizetést is. — Hogyan szervezik a munkát? 1987. március 14., szombat HÉTVÉGE- A szerelők főként szombaton és vasárnap keresik fel a lakásokat, amiről az érintettek természetesen jó előre értesítést kapnak. Senkit sem akarunk kivonni a munkából és feleslegesen otthon marasztalni. Jelenlegi terveink szerint első lépésként — többek között — a belváros, a meszesi és uránvárosi területek kerülnek sorra. Az új készülékek üzembehelyezését augusztus végén kezdjük.- Mi várható a többi baranyai településen?- Komlón kisebb hálózatbővítést tervezünk, idén 300-350 új telefont kapcsolunk be, Sás- don százat, Harkányban kétszázat. Ebben az évben összesen közel háromezer új állomást szerelünk fel. A megyében 30 millió forintot, Pécsett 50 milliót fordítunk postai pénzből hálózatépítésre. A munkálatokba alvállalkozókat is bevonunk, hiszen a megnövekedett feladatokat önmagunk már nem vagyunk képesek megoldani.- Lesz-e telelonszám-válto- zás?- A központok optimális működése szükségessé teszi, hogy egyes esetekben módosítsuk a számkiosztást. Ha ugyanis egy- egy ezres tételbe sok nagyforgalmú közület kerül egymás mellé, az rontja a hívási esélyeket. Ezért néhány számot az érintettekkel történő egyeztetés után kénytelenek vagyunk megváltoztatni. Szeretném azonban hangsúlyozni: minden esetben körültekintően járunk el, ahol a közelmúltban volt változás, ott nem nyúlunk a számokhoz! Az viszont mindenkinek egyaránt érdeke, hogy Nymodon Is javítsuk a telefonálási lehetőséget.- A jelek szerint tehát javul a helyzet, de vajon elegendő-e ez a következő évekre is?- A lakosság már idén érzékelheti a változást. Bízom abban, hogy egyre kevesebbet kell várni arra a bizonvos búgó hangra. Igazi átalakulás azonban csak a tervidőszak második felében lesz tapasztalható. 1990 végéiq Pécsett 4250, a meaye más településein pedig 4750 lakásban szólalhat meg úi készülék, de többszóz közületi és nvilvános telefont is felszerelünk. Ferenci Demeter
