Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)

1987-02-11 / 41. szám

1987. február 11., szerda . Dunántúli napló Sikernövény a cukorrépa Eredményes év Kétújfalun A kedvezőtlen termőhelyi adottságú kétújfalui Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet idén is­mét eredményes évet zárt. A tegnop délelőtt megtartott zár­számadó közgyűlés résztvevői­nek Maretics József elnök arról számolhatott be, hogy — az 1935-ös 28 milliós nyereséggel szemben 1986-os nyereségük 32 a4Q 000 forint volt. A húzó főógazat a kedvezőt­len adottságok ellenére is a növénytermesztés, amelynek si­kernövénye a cukorrépa. A szép haszonnal termesztett zöldbor­só, repce, napraforgó és kuko­rica mellett Kétújfalun a leg­kevésbé a búza jövedelmezett. A szárazság és az egyéb idő­járási tényezők nem éreztették különösen hátrányos hatásukat ebben a főágazatban. Az ide­jekorán — nagy gonddal el­végzett melioráció azonban máris kezdi meghálálni a bele­fektetett munkát és költséget. Mindebből következően idén a betervezett 36 000 000 forin­tos nyereség elérése érdeké­ben cukorrépát az elmúlt évinél 100 hektárral nagyobb terüle­ten termelnek. A másik nyereséges terület az állattenyésztési főágazat, ahol a nvereséanövekedés el­sősorban a tehenészeti teiho- zar» növekedésének köszönhető. A jel°nleai vöröstar^a Holstein- fríz állománv bevált, a felho­zom tehenenként a korábbi 4791 literről 5342-re nőtt. Mindebben a jobb takarmányo­zás és a gondosabb munka ha­tása is érződik. Az eredmény­ben szerepe volt a vitézipusz­tai hízómarha-telep bővítésé­nek is, amelyet most a bürüsi — 400 férőhelyes — növendék- marha-telep kialakítása követ. Ennek munkálatait a közeljö­vőben kezdik el. 1985-ben a termelőszövetke­zetnek föl kellett számolnia sertésállományát, a tavalyi év végére azonban ismét 100 szá­zalékos volt a sertéstelep ki­használtsága. Idén már 8500 mázsa sertéshúst termelnek. A baromfiágazat a tavalyi 154 000-rel szemben idén 170C00 tenyészjércét bocsát ki. Az ipari melléküzemági te­vékenységek széles köréből a műanyagfeidolgozó üzem a leg­jelentősebb. Új melléküzemági tevékenység a pécsi Hunornak végzett kesztyűvarrás, valamint a repülőgépes növényvédelmi szolgálat, amelynek a helyi munkákon túl megmaradó két­harmadnyi kapacitását a kör­nyező mezőgazdasági üzemek vehetik igénybe. A háztáji ágazat fő jellem­zője a tejtermelés, a sertés- és a hizómarha-hizlalás. Itt az az újdonság a korábbi évekhez képest, hogy a termelőszövet­kezet saját előállítású, házhoz szállított táppal látja el a ta­gokat és a táp árát a sertés­leadáskor vonják le az árból. A Vörös Csillag az elmúlt évben 10 millióért vásárolt új gépeket, gazdálkodását nagy­ban megkönnyíti az, hogy je­lenleg is 18 milliós nyereség­tartalékkal rendelkezik. A közgyűlésen részt vett és felszólalt Horváth László, a Szi­getvári Városi Pártbizottság tit­kára, aki ismertette a térség mezőgazdasági üzemeinek eredményeit, és gratulált a termelőszövetkezetnek a jó munkával, megfelelő gazdálko­dással elért eredményeihez. B. K. Bemutatják Pécsett a Samara személygépkocsit Magyar-szovjet barátsági napok Baranyában A Hazafias Népfront Baranya Megyei Elnöksége mellett mű­ködő Béke, Barátsági és Szoli­daritási Bizottság tegnap délután a megyei népfrontbizottság székházában tartotta meg ez évi első ülését, amelyen érté­kelték az 1986. évi tevékenysé­get és elfogadták az idei fel­adatokat. Az idei évben Baranyában szovjet, bolgár, csehszlovák, lengyel, NDK, vietnami, kubai, mongol, koreai, nicaraguai, af­ganisztáni és chilei barátsági napok, szolidaritási programok lesznek. Megrendezik a hagyo­mányos májusi békehónapot és az őszi szolidaritási akciót. A nemzetközi nőnap alkalmából rendezendő gyűléseken kiemelt témaként szerepel a béke. Ugyancsak hagyományosnak számító program már a mohá­csi, siklósi, szigetvári béketúra. Komlón pedig a Kun Béla na­pok rendezvénysorozata. A bizottság ülésén Halas Ilo­na, a megyei népfronbizottság titkárhelyettese külön szólt az időben két legközelebbi barát­sági rendezvénysorozatról: a február 23. és 26. között zajló magyar-szovjet, és a március 10-11-i magyar—bolgár barát­sági napok már részleteiben is kialakult programjáról. A ma­gyar-szovjet barátsági hét meg­nyitójára február 23-án 17 órai kezdettel kerül sor Pécsett, a Helyőrségi Művelődési Otthon­ban, de már ezt megelőzően is lesznek programok. Délután a szajki és a szederkényi terme­lőszövetkezetben rétegtalálko­zót tartanak, amelyen a Szov­jetunió békekezdeményezéseiről lesz előadás. Pécsett a Kon- zum Áruházban február 23-tól 26-ig szovjet rádiók, magnók, erősitők, háztartási gépek kiállí­tását tekinthetik meg az érdek­lődők. Ugyancsak Pécsett 23- és 24-én a megyei munkásőr- parancsnokság előtti parkoló­ban mutatják be szovjet_ szak­emberek a Samara személy- gépkocsit és válaszolnak a kí­váncsiskodók kérdéseire is. Február 24-én délelőtt rendha­gyó oroszórát tartanak a Leő- wey Klára Gimnáziumban, ugyanakkor a budapesti Szov­jet Kulturális és Tájékoztató Központ képviselői a Bólyi Me­zőgazdasági Kombinátba is el­látogatnak. A kombinátban 14 órakor kezdődő barátsági gyű­lésen előadás hangzik el az SZKP XXVII. kongresszus utáni gazdasági eredményekről és az új vállalkozási formákról. Ugyanezen a napon 16 órai kezdettel a Harkányi Művelő­dési Házban, 18 órai kezdettel a siklósi városi népfrontbizottság székhazában tartanak barátsági gyűlést, amelyeken a Szovjet­unió békekezdeményezéseiről hangzik el előadás. Február 25-én 14.30 órai kezdettel a mohácsi öntödei Vállalatnál rendezendő rétegtalálkozón a Szovjetunió belpolitikájának időszerű kérdéseiről tartanak előadást, 15 órától pedig a mohácsi Béke klub foglalkozá­sán a szovjet és a magyar fia­talok békeharca lesz a téma. Dunaszekcsőn 17.30-as kezdet­tel barátsági qyűlést tartanak a község művelődési házában. Itt az SZKP belpolitikájának ak­tuális kérdéseiről szól az elő­adás. A barátsáqi program utolsó napján, 26-án 14.30­kor barátsági gyűlést tartanak Komlón, a városi pártbizottság tanácstermében, majd 17 órá­tól Mpzaszászváron a művelő­dési házban rendezendő barát­sági gyűlésen az SZKP belpo­litikájának időszerű kérdéseiről lesz előadás. A márciusi magyar—bolgár barátsági napok programja ha­gyományosan javarészt az I. Bolgár Hadsereg 1945-ös har­cainak egykori színhelyeinek közelében, Dél-Baranyában zajlik. A Béke-Barátsági és Szolida­ritási Bizottság ülésén harma­dik napirendi pontként Benkö László, a megyei népfrontbi- zottsóg alelnöke számolt be a XI. Országos Békekonferencia munkájáról. D. f. Sellyén lesz a X. művelődéstörténeti nyári egyetem Egyetemközi együttműködési fórum Budapesten (Munkatársunk telefon/elentésej A pécsi egyetemeket és főis­kolákat, valamint Baranya la­kosságának egy részét is közel­ről érintő, háromnapos rendez­vény kezdődött tegnap Buda­pesten. Az egyetemközi együtt­működési fórumon a művelő­dési-közéleti terepgyakorlatban (téli népművelési gyakorlat) részt vevő pécsi, szegedi, deb­receni, budapesti és veszprémi hallgatók voltak jelen, az elő­adók és beszélgető partnerek között is találhattunk pécsieket. Visszafogottabb színek, sportosabb formák A Szigetvári Cipőgyár termékei között válogat a zsűri Fotó: Läufer László Cipők, már őszre Budapesten lesz az idei cipőipari szakvásár (Munkatársunk telefonjelentése) Vajon milyen lesz a követ­kező őszi-téli szezon divatos és egészséges lábbelije? E kér­désre tegnap kapott választ a ,,D-f-E” társadalmi zsűri, a Duna Cipőgyárban tartott be­mutatón. Az 1987. évi őszi—téli divatszínek visszafogottabbak: a szürkék, barnák, feketék ár­nyalatai dominálnak, kevés pi­rossal a nőknél. A férfi model­lek szintén hagyományos téli­es cipőszínekkel készültek. A tini- és gyermekkorosztálynál a lila, a zöld, a rózsaszín, a kék és a fehér színek is megjelen­nek. A fazonok az egészsége­sebb viselethez alkalmazkod­nak: sportos, lapos sarkok, szélesebb orral és puha való­di bőrből készültek. Egyre ke­vesebb a műanyagtalp. Eltűn­tek viszont az elegáns női ci­pők és csizmák. Ügy tűnik, a Hét közben, hét végén * Nyújtott munkaidő a kisiparban is 1986 májusától él az a mi­nisztertanácsi rendelet, amely kimondja, hogy a hét egy nap­ján (Pécsett csütörtökön), este nyolc óráig, szombaton egy óráig legyenek nyitva a szol­gáltató egységek. Az állami szektorra a rendelet akadály nélkül alkalmazható. A kisipa­ros réteg esetében viszont nem ilyen egyértelmű a helyzet. Baranya megye 6000 iparosa a helyi tanácsi hivatalok első fokú iparhatóságánál köteles bejelenteni, hogy mikor, s ho­gyan oldia meq a nyúitott nyit- vatartást. Pécsett, a közel 3000 iparos közül eddig 46-an tet­ték meg ezt. A csekély létszám egyrészt azzal magyarázható, hogy eddig kevesen szereztek tudomást a rendeletről. Hogy mit tehet ez ügyben a KIOSZ? A választ Borsós Istvántól, a KIOSZ pécsi alapszervezetének titkárától kaptuk, aki elmon­dotta, hogy legsürgetőbb fel­adatuk az iparosok tájékozta­tása és az ügyeletek megszer­vezése. Az iparosok egy része főfog­lalkozású, a többiek munkavi­szony mellettiek vagy nyugdí­jasok. A „maradék" tehát ele­ve munkaidő után véqzi tevé­kenységét. Ide sorolhatók még a taxisok és árufuvarozók, akik már eddig is 24 órában vol­tak talpon, illetve keréken. A rendelet így az ő munkaidejük­ben változást nem hoz. A fő­foglalkozású kisiparosok egy része műhelyhez kötött munkát véqez. Az ő esetükben a KIOSZ végzi a koordinálást úgy, hogy az adott területek ellátása biz­tosítva legyen csütörtökönként este 8 óráig és szombatonként eqv óráig is. Nem minden ipa­rost köteleznek a munkaidőn túli nyitvatartásra, csupán annyit, hogy a szolgáltatás za­vartalan legyen. A cél az. hogy egy-egy városrészben mindegyik szakma képviselje magát a nyújtott műszakban. Akik nem a telephelyükön dolgoznak, azoknak is gondos­kodniuk kell a nyújtott munka­idő meqszervezéséről. Ez több­féleképpen oldható meg: vagy egy családtag tartózkodik a telephelyen, aki öt óra után is felveszi a rendeléseket, vagy még jobb megoldás az üze­netrögzítő, amelyet sokan használnak is már. Szólnunk kell még azokról a szakmákról, amelyek az év egy szakára koncentrálódnak. Ilye­nek például az autós szakmák, amelyekre turistaszezonban van leginkább szükség, vagy a hűtőgépjavítók, akiket szintén nyáron hívnak a legtöbben. A KIOSZ — mint minden évben - idén is megszervezi az ilyen jellegű nyári, hétvégi ügyele­teket. Ó. Zs. tervezők a kényelmi szempon­tokat tartották szem előtt. Az országos cipő- és bőripa­ri szakvásár évek óta Pécsett a Nevelési Központban kapott helyet. A hazai cipőgyártók és bőrgyárak azokat a kollekció­kat, amelyeket a hazai vásár­lóknak kínálnak februárban — őszi—téli szezonra — és nyár végén — tavaszi—nyári szezon­ra — vonultatták fel. Ezeket a modelleket nemcsak a keres­kedők, a pécsi és Pécs környéki érdeklődők is megtekinthették és szavazhattak a nekik tetsző darabokra. Ezt most nem tehe­tik meg, mert az idei szakvá­sárt Budapesten rendezik meg február 16. és 27-e között. Az idei őszi-téli cipő, csizmaaján­latát 35 vállalat és szövetkezet mutatja be - még soha eny- nyien nem jelentkeztek kiállí­tónak. Az értékesítő tárgyalá­sokon 4,5—5 millió pár lábbe­li eladásáról esik majd szó. Ez a hazai ellátás mintegy 60 százalékát jelenti. Tegnap a szakvásárra bekül­dött modellek közül a társa­dalmi zsűri 183-at tartott ér­demesnek, a Divatos-j-Egészsé- ges embléma viselésére. A terepgyakorlatokon külön­böző települések jelenlegi kul­turális, gazdasági, politikai vi­szonyait vizsgálják az erre am­bíciót érző hallgatók. Baranyá­ban Kemsére látogattak közü­lük néhányon. Az ormánsági kistelepülésről 1936-ban jelent meg nagy visszhangot keltő szo­ciográfia Elsüllyedt falu a Du­nántúlon címmel. A vizsgálat­ban részt vevő diákoknak mód­juk lesz tapasztalataik részle­tes kifejtésére, hiszen a X. mű­velődéstörténeti nyári egyete­met július 6-16. között Sellyén rendezik. Először válik meg a szervező, az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem felsőoktatási művelődés-közéleti tanácsadó szolgálata az eddig 9 nyári egyetemnek otthont adó Zsám- béktól. A baranyai helyszín vá­lasztása nem véletlen, hiszen a nyári egyetem idei témája a társadalmi tervezés, ezen belül az egészségmegőrzés és a szo­ciálpolitika, amelyhez az MTA regionális kutatások központ­ja is sokat tett, a dél-dunán­túli térség pedig igen sok egyéb gyakorlati adalékkal is szolgálhat. A Sellyén tartandó nyári egyetemre pályázat út­ján jelentkezhetnek hallgatók és pályakezdő szakemberek, a pécsi felsőoktatási intézmények állami és ifjúsági vezetői adnak ehhez kapcsolódó bővebb in­formációkat. Tegnap a Parlament könyv­tárában kezdődött a program. A Sellyén tartandó nyári egye­tem előkészítéseként hallhat­tunk vitát, amelyet dr. Molnár Péter, a POTE docense veze­tett. Délután az Eötvös Klubban az értelmiség közéleti szerep- vállalásával kapcsolatos beszél­getésen részt vett Huszár Tibor akadémikus, az ELTE tanszék- vezető egyetemi tanára, Posz­ter György, az ELTE rektorhe­lyettese, a nyitott egyetem tit­kára, Török Imre, a Művelődést Minisztérium főosztályvezetője, Rottler Ferenc, a TIT főtitkára. A nagyhatású programon első­sorban a közoktatási elvárá­sokban jelentkező abszurditá­soknak felsőoktatásban lemér­hető hatásáról és ezzel össze­függésben a fiatal értelmiség tovább csökkenő presztízsének viszonyáról váltottak szót élénk vitában a jelenlévő meghívot­tak és a hallgatók. Még egy, valamennyi egyetemistát és fő­iskolást érdeklő újdonságot jelentettek be este. 1987 jú­liusától az ELTE Klub helyén (Budapest, Károlvi M. u. 9 ' az egykori elnevezésnek megfele­lően Centrál Egyetemközi Infor­mációs Központ és Kávéhoz nyí­lik. Itt valamennyi magyarorszá­gi egyetemista és főiskolás tud­nivalókat szerezhet be. fővárosi és más országos programokról, szálláslehetőségekről, szervez­hetnek itt városok között egye­temi, főiskolai áthallgatásokat is. Ma két beszélgetés lesz: az egyik Helyi társadalom, helyi művelődési törekvések címmel, a másikat az Egyetemközi re­gionális együttműködés ered­ményei, lehetőségei címmel tartják, utóbbin vitapartnerként részt vesz Gergely János, a JPTE főtitkára is. Csütörtökön a Helyünk Európában című be­szélgetéssel zárul a háromna­pos program. Bozsik László Árvízkapu épül a Rábcán Árvízkaput építenek Abdánál a Rábca folyón. A mintegy 50 millió forintért felépülő beren­dezéssel a dunai árhullámok levonulása idején teljesen el­zárhatják a Rábca medrét, s megakadályozhatják azok visz- szaduzzasztó hatásának érvé­nyesülését. A Dunán levonuló árhullámok ugyanis Gönyűnél beáramlónak a Mosoni-Duná­ba, s azon keresztül a betor­kolló folyókba. A Rábca több mint 60 kilométeres szakaszán tökéletes árvédelmi biztonsá­got teremtő árvízkapu terveit már elkészítették az Északdu­nántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei, és 1990-ig felépí­tik a létesítményt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom