Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)
1987-02-11 / 41. szám
2 Dunántúli napló 1987. február 11., szerda ÓRA A NAGYVILÁGBAN KB-titkárok, találkozója Moszkvában kedden találkozót kezdtek a KGST-tagólla- mok testvérpártjai központi bizottságainak mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó titkárai. Tapasztalatcserét folytatnak a pártkongresszusaikon hozott határozatok megvalósításáról, a KGST-tagá llamok 2000-ig szóló komplex programjának végrehajtásáról, valamint a ■mezőgazdasági termelésben való együttműködés szélesítéséről. A találkozón a Magyar Szocialista Munkáspártot Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára képviseli. Az izraeli Haifa város kikötőjénél várakozik be vetésre készen az amerikai Kennedy nevű repülőgép anyahajó, hogy esetleges résztvevője le gyen egy Libanon elleni katonai akciónak. A képen: folyik a harci repülők karbantartása. (Télefoto AP-MTI-KS-DN) ♦ FRANKFURT: Kedden Frankfurtba érkezett az a kanadai mérnök, akit kéthónapi fogság után vasárnap bocsátottak szabadon az iráni hatóságok. A 29 éves mérnököt azzal vádolták, hogy katonai létesítményeket . fényképezett Iránban. Gerald F. Seib amerikai újságíró, akit január végén ugyancsak kémkedés vádjával vettek őrizetbe Teheránban, kiszabadulása után a Wall Street Journal című lapban írt cikkében az iráni vezetésen belüli frakcióharcokkal magyarázza fogva tartását. Seib arra a következtetésre jut, hogy letartóztatását a biztonsági- szolgálat egyik frakciója rendelte el-a célból, hogy zavarba hozza azokat az iráni köröket, amelyek a külföldi újságírókat meghívták Iránba.---------------------------------------- . * + BAGDAD: Az iraki hadsereg az elmúlt napokban intenzív tüzérségi és aknavetőtámadásokat intézett az iráni állások ellen, Bászráiól keletre — közölte kedden az iraki vezérkar. Az iráni egységek a támadás következtében kénytelenek voltak elhagyni az Al- Aszmak tó körül kiépített állásaikat. Eközben az iráni tüzérség folytatta a Bászra elleni tüzérségi támadást, és az iráni hírügynökség jelentései szerint az iráni tüzérség a Perzsa (Arab)-öböl partján iraki olaj- létesítményeket támadott. öngyilkosságot kísérelt meg Robert McFarlane, Reagan elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadója, aki az egyik főszereplője volt az Iránnak teljesített titkos fegyverszállítások politikai botrányának. McFarlane hétfőre virradóan mintegy 20- 30 Valium tablettát, erőteljes hatású nyugtatószert vett be. • A pápa Lengyelországba látogat Június 8. és 14. között tesz látogatást II. János Pál pápa Lengyelországban. Varsó mellett felkeresi Czestochowát, Gdanskot, Krakkót, Lublint, Lódz-t, Szczecint és Tarnówot. Ezt a lengyel püspöki kar és a kormány közös bizottságának hétfői ülése után jelentették be. II. János Pál pápának - akit most Wojeiech Jaruzelski, a Lengyel Államtanács elnöke hívott meg, és aki egyben részt vesz a II. országos eucharisztikus kongresszuson - ez lesz a harmadik látogatása szülőhazájában. Először 1979- ben, majd 1983-ban járt a pápa Lengyelországban. Az újabb pápai vizittől Varsóban azt várják, hogy az kedvező hatással lesz az államközi kapcsolatok fejlődésére és pozitívan járul hozzá az egyház és az állam párbeszédéhez, ami jól szolgálná a társadalmi közmegegyezés erősítését Lengyelországban. Hétfőn reggel a Washington mellett levő Bethesda haditengerészeti kórházba szállították, állapotáról egyelőre nem adtak ki jelentést. Az első közlés szerint McFarlane ,,egy előírt gyógyszer túladagolása" miatt került kórházba, ügyvédje azonban azonnal közölte, hogy a volt nemzetbiztonsági tanácsadó Valium tablettákat vett be, mivel „rendkívül nagy nyomás nehezedett rá". A rendőrségnél csak délután jelentették, hogy öngyilkossági kísérlet történt. A kórháznak azt a szárnyát, ahol McFarlane-t ápolják, elzárták a nyilvánosság elől. Családjának birtokában állítólag van egy búcsúlevél is, ezt azonban nem erősítették meg. McFarlane egyik kezdeményezője és gyakorlati végrehajtója volt a titkos kapcsolatfelvételnek, a fegyverszállításoknak, maga is járt titokban Teheránban, de otlani tárgyalásai nem vezettek el a Libanonban fogva tartott amerikai túszok kiszabadulásához. Az ügy főszereplői közül egyedül a voltnemzetbiztonsági tanácsadó volt hajlandó a nyilvános tanú- vallomásra a különböző kongresszusi bizottságok előtt, s egyik vallomásában elismerte azt, amit a Fehér Ház apparátusa körömszakadtig tagad: az első - még Izrael által lebonyolított — fegyverszállításokat személyesen Reogan elnök előre engedélyezte. Egyes - meg nem erősített — értesülések szerint McFarlane nincs életveszélyben. A volt tanácsadónak kedden egy újabb kihallgatáson kellett volna tanúskodnia. Marseille eayik takarékpénztárába ismeretlen fegyveresek hatoltak be és 22 Személyt túszul ejtve 30 millió frankot követeltek. A rendőrség sértetlenül kiszabadította a túszokat. A fegyvereseknek egy alagúton át sikerült elmenekülniök. (Telefoto AP-MTI-KS-DN) A Szovjetunióban február 2-án és 9-én összesen 140, szovjetellenes tevékenységért elítélt személyt bocsátottak szabadon - jelentette be keddi sajtóértekezletén Moszkvában Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő. Mint elmondta, a Szovjetunióban egész sor bírósági ügy felülvizsgálata folyik, mindenekelőtt a szovjet büntetőtörvénykönyv 50. számú cikkelye alapján elítéltek ügyeié. Ez a cikkely vonatkozik a szovjetellenes propagandát folytató személyek bűneire. Kérdésre válaszolva Geraszimov hozzátette, hogy a kegyelemben részesítettek száma növekedhet. A Szovjetunió nemzetközi tevékenységéről szólva Geraszimov elmondta, hogy hétfőn megkezdődtek a határkérdésekkel foglalkozó szovjet-kínai külügyminiszter-helyettesi szintű tárgyalások. A szokjet külügyi szóvivő beszámolt a pakisztáni külügyminiszter moszkvai megbeszéléseiről is. Mint mondotta, szovjet részről kifejtették, hogy a Szovjetuniónak nincs szándékában katonai kontingenst Afganisztánban hagyni és kész meggyorsítani hazatérésüket, amint létrejön a rendezés. Moszkvai megítélés szerint a szovjet-pakisztáni megbeszélések kedvező feltételeket teremtenek a genfi tárgyalások sikeres befejezéséhez. Ennek kapcsán Geraszimov elmondta, hogy hétfőn este Moszkvába érkezett Diego Cordovez ENSZ-főtitkár- helyettes, aki a genfi afgánpakisztáni párbeszédben közvetít. Geraszimov elmondta: amerikai részről konkrét javaslatokat terjesztettek elő arra vonatkozólag, hogy a két ország orvosainak kormányközi megállapodáson alapuló együttműködésébe vegyék be az AIDS-betegséggel kapcsolatos kutatásokat. A szovjet egészségügyi minisztérium kedvezően válaszolt a javaslatra, és a kérdést a két ország közötti egészségügyi együttműködési bizottság soron következő, áprilisi ülésén vitatják meg. Rendkívüli . cipővásár! 1987. február 12-től a Pécsi Cipőipari Szövetkezet * női cipő és szandáljai egységesen 300,- Ft-os reklámáron vásárolhatók. < Lvovi emberek Korábbi írásomban utaltam rá, hogy már a határon, első személyes ismerkedéseink révén meglegyintett bennünket valami abból, amit a hírközlés útján a magyar közvélemény is szinte naponta nyomon követhet. „Az átalakítás folyamata", a gazdasági reformtörekvések, a társadalmi átalakulás, a nyíltság, őszinteség; az általános demokratizálódás igénye terén. Vagy a tájékoztatás - hosszabb időn át cafatokra szabott hitele ellenében — a becsületes, valósághű és azonnali tényközlés - ismerjük el! — soha eddig nem tapasztalt újdonságaiban mindarról, ami a szovjet társadalom mai valóságában végbemegy. Folyamat ez, sajátos ellentmondásokkal. Reméljük, hogy a tisztulás folyamata. De nem rövid távú, annyi szent. S mint erről kint is meggyőződhettünk, olyan külső (és belső) jelekkel, jelzésekkel, reveláció- szerű fölismerésekkel jár, amelyektől - a legtárgyilagosab- ban megítélve is - olykor sűrűbben kapkodja a levegőt itt a magyar turista. Például: eltűntek a feliratok, a lózungok. Csaptól odafelé is keresztülutaztunk városokon, falvakon; jártunk gyógyfürdőhelyeken, bejártuk a területi központot is keresztül-kasul. De sem itt, sem másutt hasonló föliratokkal, kinagyított fényképekkel nem találkoztam. Ugyanakkor sokszor, sokfelé éreztem: nem titkoltan valami belső közlési vágy - kénysze'r? — él itt az emberekben. Valami fölszabadultságféle érzés. Valami „jólesik beszélni múltról, jelenről, gondjainkról, örömeinkről ..." S teszik ezt spontán módon, természetesen. Lehalkított szó vagy „köcülte- kintgetés” nélkül. * Nagyobb cukrászdákat, kávéházat, presszót, ahol egyszerre sokan beülhetnek, nem láttam sehol. Kis cukrászdákat, kávézókat 2-3 asztalkával", álló pulttal, sokat. Szeszes ital sehol. Kancsókban 5-6 féle gyümölcslé, paradicsomlé — mindenütt. És „a" kávé . . . A lvovi ember igényes, jól ismeri a helyeket, ahol a legjobb kávét mérik. Az örmény kávézó pedig — fogalom. Az óvárosi főtér közelében a diákság kedvelt helye. S jóllehet aprócska, leülni nemigen lehetséges, bármikor legalább félszázan szoronganak benne, türelmesen várva. S mikor ránk kerül a sor, a világ legérdekesebb kávéfőzési szertartásának lehetünk a részesei. Kap az ember a kezébe egy kis nyeles fémedénykét. Olyat, amilyenben a török kávét főzik tőlünk délre. Ebbe beletesz a „gyévocska" egy adag őrölt kávét, kanáíka cukrot, s kb. egy deciliternyi vizet. A fém- edénykével a vendég odalép a pulton álló jókora tepsiféléhez, amelyet elektromosan fűtenek. A tepsi fenekén szürkésre sötétült folyami homok van. Ebbe állítjuk bele a kis nyeles főzőket, s időnként meg-meg- mozgatva várunk 2-3 percet. Akkor a kávé szép lassan „fölfut". Azaz fölforr, s a kéznél levő szép hosszúkás csészébe kitöltve lassan már lehet is óvatosan kortyolgatni ezt a csodakávét, ki milyen hőfokon bírja . . . Ez az igazi örmény kávé. Különlegesen finom. Sokkal mélyebb és „testesebb" zamaté, mint a törökös kávé. Minden városnak van szíve. Lokális és költői értelemben egyaránt. Utóbbi közel áll a „genius loci” fogalmához, a hely szubjektív kisugárzásához, de nem ugyanaz. Egy város szíve — poetikus értelmében - a környezet: szerkezete, műemlékei, zöldterületei stb. és a benne élő emberek együtthatásában kezd dobogni számunkra. (Vagy nem kezd . . .) Az emberek .. . Sokszor megálltam ennek a hétszázezres metropolisznak a szívében, a „helyrajziban”, a Hotel Inturiszt bejárata előtt és néztem őket. Főleg délután 4-5 tájt, a csúcsforgalomban. Az első -izgalmas fölfedezés bennük az, hogy arcuk, alkatuk, úgy tűnik, kevéssé, csupán enyhén szlávos. A látvány nem sokban különbözik a pécsi Széchenyi tér vagy a Kossuth Lajos utca áradatától egy nyári vagy őszi délután. Ez persze adódhat abból is, hogy Lvov a Szovjetunió legnyugatibb nagyvárosa ... Állok az Inturiszt előtt és nézem az embereket. Nem mondhatnám, hogy különösebben vidámak. Azt se, hogy letört- nek látszanának. Az arcuk általában komoly, az egymással beszélgető járókelőké is. Elég tempósan közlekednek, de nincs tülekedés, lökdösődés. A ritmust mindenki észrevétlenül fölveszi a tömegben, s „hullámzik" a dolgai felé. A bevásárlás ideje általában a délutáni, koraesti órákra esik. Feltűnt, hogy a boltokban is, bármekkora a tömeg és bármennyire is siet valaki, ugyanolyan kulturáltan viselkednek, mint az utcákon. Aki tülekedik, az vagy lengyel vagy magyar turista ... A lvovi ember, ha belép, s nem derül ki egyből, akkor türelmesen végigkérdezgeti: „Kérem, itt a sor vége? . . . Tessék mondani, hol a sor vége? . . .” A nők szépek, arányosak, érdekes arcúak, formásak. Főleg 25-28 fokos hőségben, amikor a szeptember közepi vénosszonyok nyára a. Kárpátokon túl is átment kánikulába. Meglepett: a hölgyek ilyenkor ott is igencsak lenge holmikba öltöznek. Jobbára egy szál blúzba, merészen kivágott nyári ruhába. Többségük délután csinosabb. Ennek az lehet a titka, hogy többnyire mindenkinek van egy-egy mutatósabb „cuc- ca”, amit reggel, munkába menet soha nem látni rajtuk. (Alighanem szatyorban viszik magukkal.) Munka után már ebben indulnak randira, szabadidős programokra. Jól megjegyeztem: slendrián öltözetű, elhanyagolt, ápolatlan embert sehol nem láttam ebbén a városban! Az utca embere túlnyomó részben viseltes konfekcióruhát hord. Ám az elnyűtt zakók, nyakkendők tiszták, gondozottak. Az ötvenesek-hatvanasok és idősebbek mellén pedig hétköznap is ott cseng-bong, vagy szalagjelzéseikkel látható az illető valamennyi kitüntetése. (Érdekes módon csak a férfiaknál.) Az érmek többsége a nagy honvédő háborút idézi, amely, mint ismert, három és fél éves náci megszállásával különösképp sok szenvedést zúdított Ukrajna, s itt, nyugati részén, Lvov népére. A harcokban kitűnt egykori frontkatonák nemzeti szokásként viselik kitüntetéseiket, hétköznapokon is. Hétköznapos zakójukon is. Kétségtelen: az emberek Lvovban is kopottak. De méltósággal viselik. (Folytatjuk) ~ 1 Wallinger Endre A kihallgatás elől menekült? McFarlane öngyilkosságot kísérelt meg ■ * ■ ' ' ' ■ Szovjet-amerikai AIDS-kutatások? Szabadon bocsátott elítéltek r Geraszimov sajtóértekezlete