Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)

1987-02-10 / 40. szám

1987. február 10., kedd Dunántűti napso 3 Előtérben a gazdaságosság II—UH — Jelenleg az újhegyi telepen állnak a speciális tartálykocsik Közelebb a népgazdaság konkrét igényeihez Új alapokon a szakképzés A szakmai irányítást a szaktárcák végzik Az 1985. évi I. törvény, köz­ismert nevén az oktatási tör­vény ismét megfogalmazta, hogy egységes keretbe kell (oglalni az általános és szak­képzést. Dr. Bárdi László megyei fő­tanácsos, a Baranya Megyei Tanács középfokú iskolai cso­portvezetőjétől kérdeztük:- A szakképzésben, annak megreformálásában mit jelent az új oktatási törvény? — A törvény szeptember el­sejével lépett életbe, de a szakképzés terén csak most, ja­nuár elsejével gyorsul fel. A művelődési tárca a központi Szénszállítás több közreműködővel Többnyire a föld alatti körül­mények idéződnek föl bennünk, mikor a Mecseki Szénbányákról szólunk. Pedig az üzemek ki­szolgálása is komoly fölkészült, séget követel. Hogy mennyire, erről Szabados Györggyel, a Pécsi Szénelőkészítő üzem fő­mérnökével beszélgetünk. — Pécs-Bányaüzemből, vagy­is István-aknáról a város keleti határában húzódó kötélpályán kapjuk a szenet - tájékoztat. - A pálya - már csak a látvány, miatt is - a hatos utat átszelő vasúttal egyetemben elég sok vitára ad okot, közismert tény, hogy megszüntetése többször is szóba került már. Épp a mos­tani téli időszak alatt bizonyí­totta megint életképességét. Lefagyások, kisebb üzemzava­rok persze előfordultak, de tartós termeléskiesés vagy tel­jesítménycsökkenés sosincs miattuk. Kötélpálya teljesít szolgála­tot Vasas és Hosszúhetény kö­zött, Heténvből viszont már a MÁV szállítja a mosóhoz a sze­net. Szászvárról a brikettgyár­hoz az aoró szén teherautón iut el, és így kerül a pécsi elő­készítőműbe is. Közúton jön a vasasi külfejtés, vasúton a pé­csi által kitermelt kőzet. A kom­lói előkészítőművet Kossuth- és Zobák-akna felől csille, Bé­táról kötélpálya szolgálja ki. A fönntartás, üzemeltetés persze évről évre elvisz bizonyos ösz- szegeket, de a korábbi évek­ben meoólmodott, egységes és koncentrált gyűitőrendszer ki­alakítása egyelőre várat ma­gára. A pénzhiány a végleges megoldást várhatóan még ké­sőbbre halasztja majd, igaz viszont, hogy a jelenlegi rend­szer még hosszú évekig élet­képesnek tűnik, és nem sürgeti az új megvalósítását. Hogy a régi egységek föl­váltósa mennyire nem problé­mamentes, ennek lassanként klasszikussá váló példája a néav hitumenszállító tartály- kocsi. A nagymányoki brikett­gyár rekonstrukciója ugyanis - melynek keretében 1000 köbméteres tartály is épült - lehetővé tette a bitumennek a hagyományostól eltérő szállítá­sát. A két éve még darabos formában érkezett anyagot tartálykocsik szállítják Nagy- mányokra. Az eljárásnak szá­mos előnye van. Mindenek­előtt energiatakarékos: a forró bitument nem kell hűteni, majd nehézkesen újra fölmelegíteni. Eqyszerűbb a szállítás, a rako­dás, technológiailag jobb, ke­vésbé porlad a végtermék. Jobb az anyagok kezelhetősége is. A forró bitument pillanatnyi­lag a Volán vállalatok szállít­ják. Telente — így idén is — többször előfordul, hogy a massza megdermed a tartályok csapjánál, és hosszadalmas azt újra kiolvasztani. Nem is be­szélve egy esetleges üzemza­varról. Ha a jármű menet köz­ben megállni kényszerül, és a hiba elhárítása elhúzódik, kár­ba vész a tartály teljes tartal­ma. Ez a bitumen 75 fok alatti hőmérsékleten ugyanis már szilárdul, és hosszabb idő után bedermed. A jelenlegi fuvaro­zók járművei olyan kivitelűek, hogy nincs lehetőség az anyag visszaolvasztására. Épp emiatt határozta el a Mecseki Szénbányák, hogy olyan járműparkot hoz létre, mellyel házon belül tudná megoldani a szállítást. Négy nyugatnémet gyártmányú ko­csit vásároltak. Ezek tartályai gőzhálózatra csatlakoztathatók, tehát újra kifűthetők és meg­hibásodás esetén is kiolvaszt­ható a bedermedt bitumen. A leeresztő szelepek kivitele olyan, hogy a legnagyobb hi­degben is üzembiztosok.­Az autók megfelelnek a nemzetközi előírásoknak, üzem­be állításuk azonban most már évek óta késik. A forga­lomba helyezéshez szükséges típusvizsga kiadatása húzódik ugyanis. Pedig a Szénbányák igazán mindent megpróbált. Tanácsadójuk, Meiszterits Ist­ván vezetésével pótlólagos do­kumentációt kértek a gyártó­műtől, átalakításokat végeztek. Elképzelhető, hogy megvásárlá­suk nem volt egészen átgon­dolt (bár döntő érv a mai na­pig nem merült föl ellenük, vagy csak nem került fölszín­re). De ha a nemzetközi elő­írásoknak megfelelnek, fejlet­tebb gazdaságú és közlekedési kultúrájú országokban használ­hatók, akkor talán nálunk is meg lehetne próbálni őket. Külfejtés. A saját kocsik mel­lett tavaly külső szervek is be­léptek, rakodógépeikkel és te­herautóikkal a szenet borító meddő eltávolítása a fölada­tuk. 17 .cég közül versenytár­gyaláson a Pannon Volán és az ÉPFU nyerte el a megbíza­tást, ketten együtt egymillió köbmétert meghaladó mennyi­séget hordanak el. A szén szál­lítását a Rába nagy teljesítmé­nyű teherautóval gondolták megoldani, de a győri gyár piacbővülése a többi kisebb vásárlóhoz hasonlóan a Szén­bányákat is háttérbe szorította. Értékesítésre kerülő szeneik többségét vasúton továbbítják. Dr. Szebényi Ignác külön ki­emeli, hogy a MÁV mindenkor korrekt partnerüknek bizonyul, és kiállítja a kért kocsikat. A rakodást az MSZ végzi, a MÁV ellenőrzése mellett. Legfőbb fogyasztójuk a Dunai Vasmű, a belkereskedelem, illetve a Hőerőmű. A lakosság ellátásá­ra induló szerelvényekből gya­korta az Alföldre is meneszte- nek, ilyenkor irányvonatokat állítanak össze. A befizetett* Tüzép-telepeken megrendelt tüzelőt pedig csakúgy, mint a vasúti összeköttetéssel nem ren­delkező községek ellátását szolgáló mennyiségeket, a Vo­lán közúti fuvarjai juttatják célba. Sz. Koncz István A reformkonyha háttéripara Lencse csomagolás a TSZKER görcsönyj üzemében Fotó: Proksza László Üj termékek a görcsönyí hántolöböl Az őrölt és áztatott gabonát turmixba helyezzük, hozzáön­tünk tejet vagy tejszínt, jog­hurtot vagy kefirt, almadarab­kákat, frissen darált mogyorót, mézet. Fűszerezzük fahéjjal, szegfűszeggel, esetleg ánizs- zsal, máris tálalhatjuk a nyers müzlit. Egyre több híve van nálunk is a reformtáplálkozásnak, amelynek lényege, hogy telje­sen nyers, legfeljebb előázta­tott vagy enyhén párolt álla­potban fogyasszuk el az ételt, megőrizve a nyersanyagban lévő tápelemeket, vitaminokat. A nálunk még csak kurió­zumnak számító müzli-készítés és -fogyasztás külföldön széles körben terjed. Kifejezetten jó üzletnek számít humán célra gabonamagvakat forgalmazni. A nyers müzli-készítéshez 12- 24 órára kell beáztatni az ár­pát vagy a búzát azonos tér- fggatú vízben, hogy ' kellően megduzzadjon. Koptatott vagy őrölt magot, lisztet vagy darát is áztathatunk. Müzlinek min­den gabonamag alkalmas; a búza, az árpa, a zab, a rozs, a hajdina, sőt a köles is. Különösen e két utóbbit im­portálják előszeretettel Ma­gyarországról a külföldi, fő­ként osztrák és nyugatnémet vevők. Nagyobb beltartalmi értéke, elsősorban magas foszfor- és vastartalma miatt, a hántolt köles és hajdina, a reformkonyhákon kiszorította a húsok mellől a rizsköretet. A TSZKER görcsönyi telepén múlt év novembere óta üzemel kísérleti jelleggel az a hán­toló, amelyet a TSZKER pécsi területi központja és a kapos­vári Agrárkutató Fejlesztő Kö­zös Vállalat létesített 4 millió forintos beruházással. A be­üzemelés a közelmúltban vé­get ért, s mostantól üzemszerű­en termel a görcsönyi hántoló. Február végén indítják útnak az első exportszállítmányt Ausztriába, majd ezt követően az NSZK-ba. A Görcsönyben előállított új termékek, a hántolt hajdina és hántolt köles humán célú piaci bevezetésére és hazai forgalmazására a NATURA GT vállalkozott. Az élelmiszer­nagykereskedelmi vállalatok már eddig több vagon rende­lést vettek fel, a belföldi szál­lítások megkezdődtek. Pécsett egyelőre a TSZKER TK Sallai utcai zöldségboltjá­ban árusítják a hántolt kölest és a hajdinát. A bolt egy el­különített részében egyelőre szerény választékban találha­tók á NATURA-termékek: csí- ráztatásra alkalmas búza, bú- zckorpa, lencse, szegedi tojás nélküli tészták, szója-granulá- tumok Beszerezhető itt perfo­rált tálcás csíráztató edény műanyagból, és úgynevezett gyümölcsnyelő'edény is a sűrí­tett gyümölcslevek párolására. Jó hír, hogy még az idén önálló NATURA-bolt nyílik Pé­csett, a Flórián téren. A 60 négyzetméter alapterületű bolt­ban a gabonamagvak széles skáláját árusítják majd, de kaphatók különféle pelyhek, extrudólt termékek és szárított gyümölcsök is, és minden egyéb edény, kellék, ami az otthoni müzli-készítéshez szük­séges.- Rné — ágazati irányítást látja el, mindazt, ami a neveléssel, ok­tatással összefügg — hogy ér­vényesüljön az oktatáspolitika egysége. Ugyanakkor a szak­képzésben a képzés szakiránya szerint a szakmai minisztériu­mok, vagy az országos szervek hatásköre és illetékessége megnőtt. Az oktatási intézmé­nyek tehát maradnak a jelen­legi státusukban, úgy is mond­hatnám, a cégtábla egyébként marad, és e téren mégis gyö­keres változás várható. A cél világos: a szakképzéssel köze­lebb kerülni a népgazdaság konkrét igényeihez, céljaihoz, az egyes szakmák igényei gyorsan, lényegesen gyorsab­ban épüljenek be a közokta­tásba, és ezen belül a szakok­tatásba.- Tehát az oktatási törvény már jobban számol az élet kö­vetelményeivel . . . — Feltétlen előnyként köny­velhető el, hogy az új irányí­tási rendszerű szakképzéssel gyorsabban megvalósíthatók a népgazdasági igények, ugyan­akkor életszerűbben tervezhe­tők az iskolák, iskolatípusok és a szakok. Felfrissül a képzési anyag is, hisz a szaktárcák közvetlenül érdekeltek abban, hogy jó szakembert kapjanak. Ez a fajta kétirányú kapcsolat várhatóan gyorsabb és tartal­mában színvonalasabb lesz, jobban képzett szakembereket ad a közoktatás. De az egyen­súly a művelődési és szaktár­cák között továbbra is alapve­tően fontos, az összhang kiala­kítása a művelődési tárca fel­adata. Baranyában 100 végzős nyol­cadikosból 94—96 tanul tovább, közülük mintegy 80 a szakkép­zés valamelyik típusát választ­ja. A szakképzésben idén ösz- szesen 12 500 gyerek vesz részt. Érdemes áttekinteni a nap­pali tagozatos szakképzés is­kolatípusait. A szakiskolák (gyors- és gépíró) képzési ide­je 2, illetve 3 év. A 10 bara­nyai szakmunkásképző intézet­ben (6 ipari, 3 mezőgazdasági és 1 kereskedelmi-vendéglátó) a képzési idő 3 év. Megyénk­ben van 9 tiszta profilú és 4 gimnáziummal közös szakkö­zépiskola, ahol a képzési idő 4 év. A negyedik iskolatípus a műszaki szakközépiskola, azaz — végre! — közismertebb ne­vén: technikum. Jelenleg Ba­ranyában 4 ipari és 1 mező­gazdasági iskola képez szak- középiskolán belül 5 éves ta­nulmányi idővel technikusokat, de szeptembertől indul újabb mezőgazdasági, valamint vár­hatóan bányaművelő techni­kum is. — Mit vár a minőségileg is javuló szakképzéstől? — Az illúzió a szakképzés­ben, hogy az iskola élethosz- szig teljes értékűen képzett ta­nulót bocsát ki. De olyat kell nevelnie, aki továbbképezhető, és erre meg is van az igénye. Az igazán tartalmas és ió szak­képzés csak szilárd alapokon nyugvó szakmai tudásra és ál­talános műveltségre épülhet fel. A szakmai felkészítésen belül is több legyen az álta­lános alap, hogy könnyebben lehessen vele váltani szakmán belül, vagy akár más szakmát kitanulni. Az áfképezhetőség- nek egyre naqvobb lesz a szerepe. A technikai civilizáció fejlődésével lépést tartani ké­pes szakemberekre van mind­inkább szükség, olyanokra, akiket hivatpstudattal, jó szak­mai képzettséagel, eredménye­sen nevelve és megalapozott általános műveltséggel vértez fel az iskola. Mert aki iqényes önmaqához, az a munkájához is igényes. Murányi László Lapszemle; ComputerwQrld először, Computerworld másodszor... A Computerworld-Számítás- technika ez évi második száma korszakos ugrást jelent a ha­zai informatikai kiadványok történelmében: először fordul elő, hogy ebben a témában egy újság mindössze két hét lemaradással kövesse az elő­zőt. (A közeljövőben a Compu­terworld Informatika Kft. másik havilapja, a Mikrovilág is át­tér a kéthetenkénti megjele­nésre, s mivel minden szerdán megérkezik majd az újságosok hoz az egyik kiadvány, a kiadó gyakorlatilag hetente kínál friss híreket az olvasóknak.) Ez a sűrített menetrend az informá­ciós „csúcsforgalom" egyenes következménye: egyre frissebb, és egyre nagyobb tömegű in­formációra van szükség a lé­péstartáshoz. Az információ legfőbb piaca persze nem egy újság, hanem a szakkiállítás, a vásár, és a nemzetközi konferencia. Hogy azok se maradjanak ki semmi­ből, akik az év végi vásársze­zonban nem tudtak eljutni Moszkvába, Hágába, Párizsba, Düsseldorfba, vagy éppen Sze­gedre és Budapestre, a Com­puterworld ez évi második szá­ma elkalauzolja az olvasót az ELEKTRONMAS '86-ra, az EUSIPCO '86-ra, a STRUCAD '86-ra, az INTERKAMA-ra, s beszámol szegedi orvostudomá­nyi konferenciáról és az ezzel kapcsolatos számítástechnikai kiállításról, valamint a Buda­pesten megrendezett nagy si­kerű nemzetközi távoktatási konferenciáról. Megtudhatjuk, hogy miről nyilatkozott J. C. Desbois úr, a francia—ameri­kai Bull S- A. cég eladási igaz­gatója a Béke Szállóban tar­tott háromnapos szimpóziumon, és hírt kaphatunk - immár kon­ferencia nélkül — a japán és az NSZK számítógép-piacról is. Ehhez a nemzetközire sikere­dett lapszámhoz a szerkesztők keresve sem találhattak volna jobb indítóanyagot, mint aj Eureka program számítógépes vetületéről szóló beszámolót. A hazai alkalmazások közül a Magyar Nemzeti Bank pénz­számoló automatáit vehetjük egy kicsit közelebbről szem­ügyre, amelyek - ellentétben a csóri vajdával, aki a Nagy- idai cigányokban még a szí­néről és súlyáról ismerte föl a pénzt - hatékonyabb technoló­giával és bonyolult képletekkel dolgoznak. A nemzetközi informatikai hírlap sok kisebb-nagyobb ér­dekes híre közül valószínűleg az tarthat .számot a legna­gyobb érdeklődésre, amely fel­sorolja, hogy az országos kö­zéptávú kutatási-fejlesztési tervben megjelölt feladatokra jelentkezők közül kik nyerték el az OMFB pályázatát, kikkel kötött szerződést a G1 prog­ramiroda. Erre a cikkre, s lap- ismertetőnk bevezetőjére rímel az a felcím, amelyet maga az újság Gömbös Ervin tanulmá­nyából idéz: „Ha egy ország­nak kevés információja van ön­magáról, akkor döntési képes­sége is korlátozott.”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom