Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)

1987-02-10 / 40. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli nanlő XLIV. évfolyam, 40. szám 1987. február 10., kedd Ára: 1,80 FI Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartatomból: Új alapokon a szakképzés (3. oldal) Hogyan kell készíteni a müzlit? (3. oldal) Bőséges és jó minőségű vetőmagellátást igér a forgalmazó vállalat. (5. oldal) Innovációs éhség A magyar ipar innová­ciós éhsége még ki­csiny — mondta a minap egy hosszúra nyúlt beszélgetés során dr. Pungor Ernő akadémikus, a Műegye­tem tanszékvezető tanára. A fenti mondatot — más meg­közelítésben — később is megismételte, ezzel is jelez­ve: nem holmi elszólásról, nem is mellékes, hanem lé- nyegbevágóan fontos jelen­ségről van szó. A megállapítás igazáról azon az országos innovációs tanácskozáson is meggyőződ­hettünk, amelyet február 2—5. között rendeztek Gödöllőn. Alig száz ipari vezető vett részt a megnyitón, illetve hallgatta végig az első két előadást, ezért a város mű­velődési központjának amfi­teátrumszerű nagyterme kon­gott az ürességtől. A legegy­szerűbb lett volna ezt arra fogni, hogy ezúttal nem az állam „bácsi" valamelyik in­tézménye (a minisztérium vagy más), hanem a megle­hetősen ismeretlen nevű Gön­cöl Társaság Katalizátor In­novációs Csoportja szervezte a rendezvényt, s 4500 forint részvételi díjat kértek min­den benevezőtől. Csakhogy a Göncöl Társaság möqött ott állt a Magyar Kereskedelmi Kamara is (a Kamarát pe­dig ismerik,) a 4500 Ft-ot pe­dig „mellényzsebből" kifizet­heti minden vállalat. Ezért sokkal közelebb já­runk az igazsághoz, ha a gyenge reklám-propaganda tevékenységben, illetve az ér­dektelenségben jelöljük meg a távolmaradás okát. A gyen­ge (legalábbis gyengébb) reklámtevékenységre utal például az a tény, hogy dr. Czeglédi Béla, a Magyar Tudományos Akadémia pécsi bizottságának titkára január utolsó napjaiban alig tudott még a készülőfélben lévő esemény híréről, az érdek­telenségre pedig már rávilá­gított dr. Pungor akadémikus is: a magyar ipar innovációs éhsége még kicsiny. Stílszerűen fogalmazva: re­méljük, hogy később majd mégiscsak étvágygerjesztőnek minősítik ezt a tanácskozást. Ugyanis mind az előadások . változatos tartalma, mind pe- vdig az előadók személye azt sugallta, bizonyította, hogy az utóbbi időkben egyre erőtel­jesebb — maradjunk meg a korábbi elnevezésnél! — ét­vágykeltő hatás éri iparun­kat. Ifjabb Marosán György, az MSZMP KB munkatársa meggyőzően szólt például^dr- ról, hogy — az USA-t köve­tően — a többi fejlett kapi­talista országban is gomba módra szaporodnak az inno­vációs parkok, újabban már Ausztriában, a. magyar ha­tár közelében is virágzik egy. Ádám Antal, az Ipari Minisz­térium főosztályvezető-helyet­tese elmondotta, hogy ha mi, magyarok nem is tartunk itt még, azért Szegeden, Buda­pesten, Debrecenben, Vesz­prémben, Miskolcon, illetve Pakson, vagyis az ország 6 városában már szerveződnek e vállalkozások, s különösen a Szegedi Biológiai Központ szomszédságában, illetve a Budapesti Műszaki Egyetemen jutottak közel a megállapí­táshoz, olyannyira, hogy a szegedi Biotechnika Rt. (ez lesz az ottani innovációs park neve) már hozzáfogott biotechnikai nagylaboratóri­umának kiépítéséhez. Legfőképpen a közgazda- sági klíma étvágygerjesztő hatásában bíztak az elő­adók, s bízunk mi magunk is. A vállalatok szemmel látha­tóan növekvő önállóságában, a vállalkozási formák válto­zatosságában, gazdagságá­ban, a kisvállalkozások felvi­rágzásában. (Ez az utóbbi azért fontos, mert — a nagy- vállalatokhoz csak lazább ' vagy szorosabb szállal kötő­dő — kisvállalatok, kisvállal­kozások körében a legerőtel­jesebb az innovációs fogé­konyság.) még több fejleményre is alapozzuk bizalmunkat. Köz­tük például arra, hogy 1987. január elsejével egy seregnyi kereskedelmi bank alakult az országban, amelyek nem „di­rigálni” akarnak az iparvál­lalatoknak. hanem arra tették fel a jövőiüket, hogy velük társulva, vállalkozva, „együtt sírunk és nevetünk" alapon közösen boldogulionak. Bi­zalmat kelt bennünk az a tény is, hoqy a reólértelmi- séq 32 szakmai eqvesülete. il­letve az őket eqvesítő MTESZ eavre erőteliesebben — és eredményesebben — ösztön­zi ezt a tevékenységet. T alán ennek is köszön­hető, hogy az utóbbi években kezd kiala­kulni egy olyan menedzseri réteg, amelyet Oláh Zsuzsa a szegedi Biotechnika Rt. vezetőjének neve is fémjelez. Vagyis olyan kutatók jelennek meg a szerveződő innovációs parkok, s azok magva, a már jól működő innovációs mű­helyek élén, akik „nemcsak" kutatók, „nem csupán" aka­démikusok, hanem közgaz­dasági érzékkel, piacszervező, piacépítő készséggel egyaránt rendelkező vezetők is. Ha van á személyiségnek szere­pe és varázsa — márpedig van —, akkor róluk elmond­hatjuk: ezek az emberek szemmel látható tehetségqel fogtak hozzá, iparunk éb- resztgetéséhez. Pontosabban ahhoz, hogy iparunk innová­ciós étváqya olyan legyen, mint ami minden egészséges „lénytől" elvárható. Magyar László Felbomlott a hesseni SPD-Zöld koalíció Holger Börner hesseni szoci- óldemokrata miniszterelnök hét­főn elbocsátotta hivatalából Joschka Fischert, a tartomá­nyi kormány környezetvédelmi miniszterét, s ezzel az NSZK- ban felbomlott az első és ed- dio egyetlen SPD-Zöld tartomá­nyi kormánykoalíció. A két párt helyi szinten 1985 decemberé­ben lépett szövetségre. Az ügy előzménye, hogy a környezet- védők tanácskozásukon felszó­lították a wiesbadeni SPD-t: változtassa meg azt a korábbi szándékát, hogy engedélyezi a hanaui Alkem nevű nukleáris üzem működését. Ellenkező esetben megszüntetik kormány­zati együttműködésüket Hessen- ben. Az Alkem plutóniumot dol­goz fel atomreaktor tüzelő­anyaggá. Joschka Fischer elbo­csátása után a Zöldek javasol­ták a helyi parlament feloszla­tását. / Havasi Ferenc a Szovjetunióba, Sarlós István Bulgáriába utazott Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára hétfőn a Szovjetunióba utazott, hogy részt vegyen a KGST-tag- országok testvérpártjai köz­ponti bizottságai mezőgazda- sági kérdésekkel foglalkozó titkárainak tanácskozásán. Kí­séretében van Kovács Imre, a KB osztályvezető-helyettese és Dobóczky István mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­terhelyettes. * A Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlésének meghívásá­ra hétfőn magyar parlamenti küldöttség utazott Szófiába. A delegációt Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja vezeti. Tagjai: Fodor László, Jakab Róbertné, László Béla és Szá­lai Géza képviselők. Üzempróba a Mir brállomásen A két szovjet űrhajós, Jurij Romanyenko és Alekszandr La- vejkin hétfőn második munka­napját töltötte a Mír tudomá­nyos űrállomáson, ahova va­sárnapra virradóra érkezett a Szojuz TM-2 űrhajón. A kijelölt program szerint folytatták a Mír állomásból, a Progressz—27 teher-űrhajóból és a Szojuz TM-2-ből álló űr­jármű-együttesnek az emberi irányítású repülésre való át­állítását. Működésbe hozták az életbiztonsági és hőszabá­lyozó rendszereket, megvizs­gálták a rádió- és tévé-össze­köttetések működését, vala­mint a különféle egyéb beren­dezések és készülékek állapo­tát. Az űrhajósok jelentései és a távmérési adatok szerint a három összekapcsolt űreszköz a terveknek megfelelően kering Föld körüli pályáján, amelynek legnagyobb távolsága a Föld­től 369, a legkisebb pedig 328 kilométer. Romanyenko és La- vejkin továbbra is jól érzi ma­gát — mondja a földi irányító központ Moszkvában kiadott közleménye. Számítógépes lemez­megmunkáló A Mechanikai Laboratórium pécsi gyáregységében működik- az országban még egyetlen- svájci gyártmányú BRÄCKER típusú számítógép vezérlésű lemezmegmunkáló központ. Az egyedi és sorozatgyártásra al­kalmas gép 0,5-2 milliméter vastagságig bármilyen anya­got képes századmilliméter pontossággal megmunkálni. A gép jelentősen lerövidíti a munkafolyamatokat. Képünkön: Az STM-700-as tipusú új stú­diómagnók alkatrészeit gyárt­ják. Proksza László felvétele Téli vásár a Konzum Áruház divatáruosztályán Az áriaszállított cikkek nagyobb része elfogyott A meghatórozás — hogy tudniillik félidőben van a téli vá­sár — csak az időtartamára vonatkozik. A néhány nagyobb pécsi áruháztól kért adatok szerint az árukészletet illetően már inkább a vége felé járunk az akciónak. Olyannyira — hogy mint ezt Ágéi Ödöntől, a Konzum Áruház igazgató- helyettesétől hallottuk — „még a kirakatokat is ki kellett szed­nünk ...!” Maradjunk a Konzumnál: az akcióba bevont áru értéke 14 millió forint volt, ennek ed­dig több mint 60 . százaléka elfogyott. Különösen nagy volt a tolongás a cipőosztályon, nyilván annak is köszönhetően, hogy a tél az utcákon még javában tartja magát. A téli vásár sikerét különösebben az sem zavarta a Konzumban, hogy eközben átalakították a II. emeleti eladóteret: a már tíz­éves berendezést lecserélték, a korábbi hat helyett 14 pénz­tárnál lehet fizetni, s kényel­mesebbé tették a közlekedő- utakat a vásárlóknak — teg­naptól már így várták a vásár­lókat. Hasonlóan nagy érdeklődést tapasztaltak a leszállítás iránt a Szlivenben: az akcióba vont áruknak 70 százaléka ve­vőre talált. A cipő itt is - mindössze két nap alatt - el­fogyott, alig van már. Az áru­ház által forgalmazott cikke­ken a lakosság megtakarítását közel 350 000 forintra becsül­te Papp Tamás igazgató. A Belvárosi Áruházban már pontos statisztikát tudott kö­zölni Fogt János igazgató: összesen 3 millió forint értékű leszállított áruval várták az akció kezdetén a vásárlókat, ebből eddig több mint 1 millió 820 000 forintnyi fogyott el. A cipők-csizmák utáni érdeklő­dést ők is tapasztalták, de mint megtudtuk: a Belvárosiban még nincsenek „kifosztva" a pultok. Ha egyébként minden akcióba vont áru elfogy az áruházban, mintegy 1,2 millió forint értékű lakossági megta­karítást jelent. M. A. iskolatörténeti kutatás Baranyában Száz esztendős iskoláztatá­sának története elevenedik meg abban a gazdag pedagógiai gyűjteményben, amelyet a pé­csi Janus Pannonius Múzeum hozott létre. A közoktatás tör­ténetének tárgyi emlékeit és írásos dokumentumait feltáró kutatómunka most jutott abba a szakaszába, hogy megkezd­hették a tervezett iskolamú­zeumok felállítását: az egyi­ket Pécsett, a másikat egy dél-baranyai községben, Nagy- tótfaluban. A kutatás és a gyűjtés ki­terjedt a megye egész terü­letére. A munka során különös figyelmet fordítottak az álta­lános iskolákra, illetve elődeik­re: az elemi iskolákra. Erről az iskolatípusról vah ugyanis a legkevesebb ismeretünk, s ke­vés az erről fennmaradt emlék. Félidőben a teli ti a sár

Next

/
Oldalképek
Tartalom