Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)

1987-02-02 / 32. szám

Negyven éve repült először a Pécs-Budapest légijárat (3. oldal) Jókai és az időjós ■4, «• °IJ°‘ medve Bédekker-biznisz? (4. oldal) A bányászod egészségügye az országgyűlési bizottságé lőtt (3. olda1| Új, nagy hatású mosószerek (5. oldal) Betyárvilág a Bástyában (5. oldal) Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLIV. évfolyam, 32. szám 1987. február 2., hétfő Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Legszemélyesebb közügyünk Tanácskozott a XI. országos békekonferencia Ülésezik a XI. országos békekonferencia (Telefoto—MTI-KS DN) Vásár a jég hátán Magyar-svéd gazdasági meg­beszélések Dunai Imre külkereskedelmi miniszterhelyettesnek, a magyar —svéd gazdasági, ipari és mű­szaki-tudományos együttműkö­dési vegyesbizottság magyar társelnökének meghívására ja­nuár 27. és február 1. között Budapesten tartózkodott An­ders Sahlen, a Svéd Központi Bank elnökhelyettese. A ven­déget fogadta Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese, Demján Sán­dor, a Magyar Hitelbank Rt. elnök-vezérigazgatója és Gá­bor András, a Tungsram Rt. vezérigazgatója. Anders Sohlen látogatást tett az Országos Tervhivatalban, a Pénzügymi­nisztériumban és a Pénzügy­kutatási Intézetben. A megbe­széléseken részt vett Anders Ragnar Dromberg, Svédország hazánkba akkreditált nagykö­vete. Indiai­pakisztáni tárgyalások Egy nappal meghosszabbítot­ták a határmenti csapatössze­vonósok nyomán kialakult fe­szültség enyhítéséről kezdett indiai—pakisztáni tárgyaláso­kat. A külügyminiszter-helyette­si szintű megbeszéléseknek va­sárnap kellett volna befejeződ­niük. A két fél előzetes megálla­podása miatt teljes titoktartás övezi a szomboton megnyílt tárgyalásokat. Az indiai külügy­minisztérium szóvivője csupán annyit közölt, hogy a helyzet további elmérgesedésének megakadályozásán és a feszült­ség feloldásán van a hangsúly. Gyakorlati javaslatok merültek fel mindkét részről, azokról a küldöttségek kormányukkal tör­ténő konzultációk után hétfőn folytatják a tárgyalásokat. (Az indiai sajtó szernt a központi Ma a határvonalakra vezé­nyelt egységek visszavonásá­nak módozata.) A külügyi szóvivő „őszinték­nek, szakszerűeknek és szívé­lyeseknek" minősítette a meg­beszéléseket. A számvetés és az előrete­kintés jegyében kezdte meg munkáját szombat reggel az Építők Rózsa Ferenc művelő­dési házában a XI. országos békekonferencia. A magyar bé­kemozgalom vezető fórumán csaknem 1200 küldött és meg­hívott vendég vett részt. A ta­nácskozás elnökségében fog­lalt helyet Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkárhelyettese, Csehák Judit, a Minisztertanács elnök- helyettese, továbbá jelen vol­tak a Hazafias Népfront, a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség, a szakszervezeti mozga­lom, más társadalmi és tömeg­szervezetek, a kulturális és a tudományos élet, valamint az egyházak jeles képviselői. A konferencia résztvevőit Sttanyik B. László, az Orszá­gos Béketanács elnöke üdvö­zölte. Majd Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtit­kára mondott vitaindító be­szédet. Beszédét követően a plenáris ülésen megkezdődött a vita. A tanácskozáson felszólalt Csehák Judit is, aki az MSZMP Központi Bizottsága és a Mi­nisztertanács nevében üdvözöl­je a résztvevőket. A délelőtti plenáris ülést kö­vetően a békekonferencia kül­döttei nyolc munkabizottság­ban tanácskoztak. A szekciók­ban élénk vita, tartalmas esz­mecsere folyt; összesen 154-en kaptak szót. Valamennyi szekcióban részt vettek - a konferencia nyitott­sága jegyében — az érdeklő\ dák is, legtöbben az ifjúsági munkacsoport ülésén. A XI. országos békekonfe­rencia este plenáris üléssel fe­jezte be munkáját. A tanács­kozás tapasztalatait Barabás Miklós foglalta össze. A kül­döttek állásfoglalást fogadtak el a békemozgalom szerepéről és további feladatairól. Farkasbunda után ordító hi­deg volt tegnap a pécsi vásá­ron. S akadt is farkasbunda a szűcsöknél szép számmal, csak a reménybeli vevők pénztárcája nem igen került elő a zsebek­ből, táskákból. Egyébként az időjáráshoz ké­pest meglehetősen sok látoga­tó kíváncsiskodott a vásári so- kadalomban. Az árusok áren­gedményről, végkiárusításról szavaltak rigmusokat, de aki a népdalt követve félpénzzel jött, hamar ráébredt, hogy inkább korcsolyát kellett volna hoznia: félpénzért ugyanis semmit sem adtak, korcsolyával pedig sok­kal könnyebb lett volna végig­járni a tükörsimának éppen nem nevezhető jégen a vásári kínálatot. Arra pedig igazán nem le­hetett panasz. Volt minden: használt autók is, ha a har­madát foglalták is el a piac­nak, áruk elérte vagy legalább­is megközelítette az újakét. Kí­náltak malacot, törzskönyvezett kiskutyát, szerszámnyelet, ren­geteg bóvli játékot, sokféle kö­tött és egyéb ruhaneműt, s természetesen irhakabótokat, s tolón leglátványosabb portéka­ként, szőrméket. A szűcsök, szőrmével keres­kedők számolását 12-nél abba­hagytam: voltak Budapestről, Szegedről, Tökölről, Dunakeszi­ből, Kiskunfélegyházáról, Tót­komlósról. Láthattunk fél négy­zetméternyi bárónybőrt 400 fo­rintért, s nagyobbat 1200-ért. Rókafarkas női szőrmesapkát 2800-ért, görényszőrmesapkát 2400-ért, nutriaszőrméből 1800- ért, sarki róka prémjéből 3000- ért, pézsmából 2200-ért, vörös róka szőrméből 1800-ért, 2000- ért. Nyúlszőrbundát 7500-ért, nutriabundát 18 000-ért, pézs­mabundát 15000-ért, farkas­bundát 15 600- és 16 500-ért. Legszebb talán a görényprém- sapka, s a tótkomlósi szűcsnél kínált, 40 000 forintért veszte­getett, de különösen szép ki­dolgozású, szőrméjű farkasbun­da volt. Mindegyik bunda árá hoz hozzá kell kalkulálni, hogy ezek mind felesek. A szűcsök, szőrmekereskedők mintha összebeszéltek volna, egyöntetűen szidták az úgyne­vezett KGST-piacot, amely tönkreteszi a szakmájuk lehető­ségeit. Ugyancsak egybehang­zóan nyilatkoztak arról, hogy feberuár elején tulajdonképpen már le is hanyatlik a szőrmék iránti kereslet; az irha az még- még kelendő. Hát nem tu­dom: érdeklődőt sokat láttam, de megkötött üzletnek csak ritkán lehettem tanúja. Egy biztos, a tegnapi vásáron a legkelendőbb a forralt bor volt. Igaz, azon a részen, ahol árusították, nem kellett csúsz­kálni; ott gondosan feltörték és eltakarították a jeget. s D.l. Gyarapodnak Szederkény és társközségei Kétmillió kilencszázezer fo­rinttal gazdálkodik idén a Szedeskényi Községi Közös Tanács. Ebből 782 ezer forint a megyei tanács támogatása. Ezt az összeget elsősorban a Szederkényben és társközsé­geiben — Máriakéménd, Monyoród — lakók egész­ségügyi és kulturális igényei­nek kielégítésére szeretnék használni. Tavasszal kezdik építeni a BARANYATERV tervei alap­ján a Bólyi Költségvetési üzem dolgozói a szederkényi gyermekorvosi rendelőt, amelyet később egészségház­zá bővítenék. Átadás 1988 végére ígérik. Máriakéménden, ez évben befejezik a már elkezdett tűzoltószertár építését, s ez­zel egyidőben a vele egy ud­varban lévő »égi mozi épü­letét - kultúrházzá alakítják. Monyoródon, a helyi tsz tejcsarnokát szeretnék felújí­tani, ahol szintén ifjúsági klub létesülne. Ezt a község lakói társadalmi összefogás­ban vállalták, a tanácsnak így az anyagköltségen kívül nem jelent többletbefekte­tést. Máriakéménden tervezik még ezévben az iskolai tor­naterem fűtésének felújítá­sát, Szederkényben pedig az óvoda-konyha DŐvítését és az újtelepi játszótér végleges arculatának kialakítását. Ter­mészetesen mindhárom köz­ségben visszatérő költséget jelent: új lámpatestek kihe­lyezése, vízelvezetés és az utak közművesítése. A községi tanács a fiatal házasok lakásvásárlási és építési szándékát kölcsönnel támogatja. Családonként 60 ezer forinttal. Lakásépítési támogatásra a községnek a megyei tanács ez évre 200 ezer forintot adott. Ezt az összeget elsősorban a ma­gánerős építések segítésere szánják. H. A. Óriási méretű hóemberek Pécsett, a Székely Bertalan úton Fotó: Läufer László A szőrme szezonja már lefutott

Next

/
Oldalképek
Tartalom