Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)

1987-02-07 / 37. szám

1987. február 7., szombat Dunántúli napló 13 Bővülő idegenforgalmi kapcsolatok a Szeged Touristtal közösen je­lennek meg az osztrák piacon, tartják a kapcsolatot a grazi információs és helyfoglaló köz­ponttal. A kibővített együttmű­ködéstől azt várják, hogy ily módon tovább növelhetik a ki- és beutazó turisták számát. A pécsi bemutatkozást rö­videsen egy hasonló szegedi, kecskeméti és szekszárdi prog­ram követi. Őszre pedig a négy magyarországi utazási iroda jelentkezik közös prog­rammal Grazban, mutatja be Baranya, Tolna, Csongrád és Bács-Kiskun megye látnivalóit, népművészetét és tájjellegű ételeit. A február 6-tól 17-ig tartó stájer-napok keretében a pé­csi Ifjúsági Házban a kiállítá­son kívül videofilmeket láthat­nak az érdeklődők ausztriai üdülőhelyekről. A szőlőskerti vacsoraesteken pedig az öt­csillagos Hotel Steirerhof mes- terszakócsának ételspecialitá­sait ízlelhetik meg. F. D. Stájer-napok Pécsett Ausztria zöld szive, Stájeror­szág bemutatkozik címmel teg­nap több mint egy hétig tar­tó program kezdődött Pécsett. A Mecsek Tourist meghívására Baranyába érkezett grazi ven­dégek délelőtt sajtótájékoztatón ismertették a stájer-napok ese­ményeit. Az Ifjúsági Házban a szomszédos osztrák tarto­mány idegenforgalmi kínálatát, a stájer népszokásokat bemu­tató kiállítás nyílt. A Szőlős­kert étteremben a következő napokban stájer zene szól és grazi mesterszakács készíti az ételeket. A Mecsek Tourist három éve vette fel a kapcsolatot a Steier- mark-Graz Informationnal. Az együttműködés eredményeként a pécsi-baranyai turistacsopor­tok tavaly mintegy 1500 ven­dégéjszakát töltöttek Stájeror­szágban. Amint azt dr. Helmut St. Radegund város fúvószenekara játszik Heidinger, a tartományi ta- A Mecsek Tourist három dél- nács elnöke elmondotta, a jö- magyarországi utazási irodával vőben még inkább a kapcsola- kötött szerződést Ennek értél- tok elmélyítésére számítanak.y mében a Tolna, a Puszta és Feszítve vagy artikulálva Népdaléneklési verseny Két fiú mentette meg a férfinem becsületét A vízmérgezés ügyét tárgyalja a Pécsi Városi Bíróság Mint arról beszámoltunk, a múlt év szeptemberének végén sokan szenvedtek mérgezést at­tól a víztől, ami a Pécsi Ka­maraszínház klímaberendezésé­nek szereléke közben etilén- glykollal fertőződött. Az ügy tárgyalását tegnap kezdte meg a Pécsi Városi Bíróság dr. Wag­ner Ernő tanácsa. Vimláti Jó­zsef, a Budapesti Csőszerelő Vállalat pécsi kirendeltségének vezetője és Katona József, a vállalat lakatosával szemben a vád: foglalkozás körében el­követett gondatlan veszélyezte­tés vétsége. Tegnap a tanúkat és a szak­értői véleményeket hallgatta meg a bíróság. A tárgyalást az ügyész és a védők indítvá­nyára — újabb tanúk meghall­gatása szükséges — március elejéig elnapolták. Munkaverseny­felhívás A Baranya Megyei Élelmi­szerkereskedelmi Vállalat 10. számú ABC áruházának kollek­tívája, a Magyar Népköztársa­ság Kiváló Brigádja munka­versenyre hívja a megye keres­kedelmi vállalatainak szocia­lista brigádjait a nagy októ­beri szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából. A kezdeményezők az alábbi célok jegyében teszik közzé felhívásukat. Legyen kulturáltabb a ki­szolgálás, segítőkészebbek a bolti eladók. Nagyobb legyen az árukínálat, az áru bemuta­tása legyen esztétikus és hi­giénikus, legyen magasabb színvonalú a kereskedelmi munka. A megyei népdaléneklési ver­seny középiskolai döntőjét teg­nap rendezték meg a pécsi Ko­dály Zoltán Gimnáziumban. Már a helyszín megválasztása rangot adott a rendezvénynek, hiszen ebben a kiváló zenei képzést nyújtó iskolában a hallgató­ság is kritikusabb az átlagos­nál. Az idei verseny immár a ti­zenhatodik volt. Harminc­egy résztvevő tizenhárom iskolából. örvendetes, hogy három olyan intézmény­ből is érkeztek énekesek, ahol nincs zenei oktatás: a szentlő­rinci Mezőgazdasági Szakkö­zépiskolából, az 500-as Szak­munkásképzőből és a Dolgozók önálló Gimnáziumából. Kevés­bé örvendetes, hogy a mezőny­ben csupán ké't fiút láttunk, pedig a népdal nem csupán a lányok privilégiuma. Hallottunk erőteljes, tiszta éneket, halk cinegeszavú da­lolást, modoros nótaszó-stílust, és sajnos egy-két hamiskás elő­adót is. összességében azon­ban a magas színvonal volt jellemző a vetélkedésre. A jók versenyében két előadói stí­lus találkozott: az eredetihez közel álló, kissé feszített ének­mód, s a klasszikusnak mon­dott, hangképzett iskolázott előadás. A Várnai Ferenc ve­zető ének-szaktanácsadó által elnökölt zsűri — bár mindkét előadásmódot értékesnek és jo­gosultnak fogadta el — érzé­sük szerint inkább az utóbbit pártolta, ami az eredménye­ken is meglátszik. A versenyzők huszonöt dal közül választhattak, s melléje a zsűri jelölt ki egy másikat. Általában egy lassú és egy gyors dallam szerepelt. A fő értékelési szempont — ez így helyes — az átélt, kifejező elő­adás volt. Úgy vélem, a ver­senyzők ezzel maradtak legin­kább adósak. A legiskolázot- tabb hangúak minden hajlítást a helyére tettek, de ez minden energiájukat lekötötte. A ritmus vagy túlhangsúlyozott, vagy kis­sé pontatlan volt. Igazán fel­szabadult éneklést csak Jankó Gabriellától hallottam (Kodály Gimn.), aki 6. lett... Nagyon szép volt Nemes Gizella (Kom­ló, Kun Béla Gimn.) telt, mél­tóságteljes éneke, ő sem került az első öt közé. Végül is a zsűrié a döntés joga, s meg­nyugodhatunk, hogy érdemtele­nül nem soroltatott előre sen­ki. Elkeseredésre egyébként sincs ok, mert tizenketten kép­viselik a megyét február vé­gén a területi döntőben. Az első három helyezett: Pe­tőhöz/ László (Kodály Gimn.), Bojcsev Krisztina (Leöwey Gimn.), Élő Ibolya (Kodály Gimn.). Havasi J. Szemle FILMJEGYZET Régi pécsi szemlék szép emlékeképpen a jövő pénte­ken Budapesten kezdődő XIX. magyar játékfilmszemlé­hez kapcsolódóan „magyar filmek hete" lesz Baranya megyében február 13. és 18. között. Kell is egy kis figyelem a magyar filmnek. Szinte már közismert, hogy mily költsé­ges műfaj ez, s mennyire be­szűkültek az anyagi lehetősé­gek — melyekben sokan egyik okát vélik felfedezni annak, hogy a magyar film vesztett befolyásából, művészi erejé­ből. Mert míg az írónak ce­ruzára, papírra van csak szüksége — addig a legsze­rényebb kiállítású film költ­ségvetése is milliós nagyság- rendű. S bizonyos összefüg­gés mégis csak van a hatékonyságot ille­tően: statisztikai egyenlete­ket lehet felállítani arról, hogy hány gyenge, hány kö­zepes filmnek kell megszület­nie ahhoz, hogy egy remek­mű is napvilágot láthasson. Az tény, hogy remekművet nem lehet minden alkalom­mal alkotni — akkor sem le­hetett, amikor ezt parancsba kapták a rendezők — márpe­dig, ha csökken az évente elkészíthető filmek száma, ak­kor statisztikailag csökkennie kell a jó filmek számának is. Persze ellenpéldák vannak. Léteznek országok, hol éven­te 2—300 film is készül, s alig több köztük az értékes, mint az évi 15-20-at produ­káló magyar filmek esetében. Sőt még annyi sem. S éppen azért, mert a magyar film még mindig az ellenpéldák közé sorolható: nemzetközi megítélés szerint is a magyar film átlagos színvonala mesz- sze jobb mint a filmkészítés­ben (darabszámban) élenjáró országoké. Csakhogy azon ér­tékek iránt, melyek a magyar filmekre is jellemzőek, egyre kisebb az érdeklődés vi­lágszerte: a sekélyes tartal­mú, de látványos kiállítású mesék, fantasztikumok, kalan­dok uralják ma a világ film­piacát. Ezért is, s no meg azért, mert a film mégiscsak lát­vány-osság, a magyar filmnek — értékei megőrzése végett is — szüksége van jobb anya­gi lehetőségekre. Jó, nem mindig ismételhető meg a Mephisto nemzetközi sikere (még ugyanazon rendezőnek sem), példa azért erre is akad. S a pénteken kezdődő filmszemle arra is példát ad, hogy az 1987-ben bemutatan­dó 22 új magyar film gon­dolatiságban és látványban lépett-e vissza vagy előre. Ezért — bár érdeklődést ma­guk a filmek válthatnak ki maguk iránt - egy kis figyel­met előlegezhetünk ezekben a hetekben a magyar filmmű­vészetnek: talán nagyobb szüksége van erre, mint a mil­liókra. B. L. Holnap a YDN-ben Jégveszély Újvidéknél Lesz-e árvíz a hótömegből T Árnyékgazdaság - láthafaflan jövedelmek Valóban eléri a 100 milliárdotf Magyarország legdélibb pontja Még megkímélték a vandálok A könnyűzene legszebb talvajláscr Kicsoda Richard Clayderman? „A találkozási hely" Egyikük azt állítja, hogy a 10 450 márkát a Déli pályaudvaron találta egy szatyorban Betyárból lett pandúr Az ősz játékvezetője: Molnár László A világon először Száz-száz magyar és jugoszláv labdarúgócsapat harca Tetőtér-beépítési kataszter készül Együtt a lakóház felújításával Csökken a magánjellegű beépítés - Meszesen csak a gáz­program után Pécsett 1982-ben kezdődött a tetőtérbeépítési akció: a la­kásra váró fiatalok vállalkoz­tak arra, hogy saját kivitele­zésben a városban található és hasznosítható tetőtereket beépítik, illetve ahol lehet a lapos tetejű épületekre újabb szintet emelnek. Úgy tűnt, hogy mindenki jól jár: a tanács hasznosíthat­ja az addig üresen, kihaszná­latlanul levő tetőtereket, más­részt lakáshoz juttatja a vára­kozók, vállalkozók egy részét. A fiatal házasok pedig örültek a lehetőségetek, hiszen rajtuk állt, hogy mennyi idő alatt si­kerül az otthonteremtés. A Pécsi Ingatlankezelő Vál­lalat a lakások elkészülte után a tulajdonosoknak a befekte­tett pénz nagyobbik részét egy összegben fizette vissza, a ki­sebb hányadát pedig lelakják az évek során lakbér fejében. A visszatérítést a PIK a felújí­tási alapból tudta fedezni, ami viszont csökkenti a tatarozá­sokra fordítható összeget. 1982-től 1986-ig 75 tetőtéri la­kás készült el, egy-egynek a bekerülési költsége 400— 500 000 forint. Tavaly 11 158 000 forint visszatérítést utalt át a PIK az építkezőknek. Ez évben újabb 38 lakás befejezése vár­ható. Észrevételezte az Ingat­lankezelő Vállalat azt is, hogy a régi házak felújítása és a te­tők beépítése nem egy időben történt. Több példa adódott városszerte, hogy alig készült el egy épület felújítása, ami­kor nekifogtak a tetőtér beépí­tésének. Kifogásolták azt is, hogy az egyénileg építkezők — bár a PIK VGMK műszaki el­lenőrzése figyelemmel kísérte az építkezések menetét — több esetben eltértek a tervektől, és rengeteg az olyan eltakart szerkezet, amely gondot okoz­hat a későbbiekben a válla­latnak. Hiszen a tetőszerkezet kényes csatlakozópontjai, a nyílások kialakítása, a bádo­gozás, a hőszigetelés tökélete­sítése mind behatárolják a te­tőtéri lakások és az alattuk le­vő épület használhatóságát. Ezért a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat az elmúlt év során felmérte az uránvárosi, a me- szesi és a belvárosi tetőtér­beépítési lehetőségeket. Javas­lataikat és kéréseiket a városi tanács végrehajtó bizottsága is tárgyalta. Ennek eredménye­ként a jövőben a lakóházjavi- tás pénzügyi megalapozottsá­gának fokozása érdekében a tetőtérbeépítéseket és emelet- ráépítéseket a lakóház felújí­tásával egyidőben tanácsi fej­lesztésként végzik. Az így ke­letkező új bérlakásokat a cím­jegyzékben szereplő igényjo­gosultak között osztják el. Ma­gánkezdeményezésű tetőtér­beépítésre csak különösen in­dokolt esetben — pl. már évek­kel korábban felújították azt az épületet — kerülhet sor. A PIK a lakóházak felújítási ter­veivel egyidejűleg elkészítteti eztán az arra alkalmas épüle­tek tetőtérbeépítésének, vagy emeletráépítésének műszaki terveit is. A legújabb fejlemény sze­rint a jövőben alaposan le­csökken a magánjellegű tető­térbeépítések száma. Mesze­sen a gázprogram befejezése után jöhet csak szóba, míg a belvárosban, az Uránvárosban csak a felújításokkal együtt. Az egyéb területekre pedig a DTV-nél készül egy tetőtér­beépítési kataszter, mely sza­bályozott lehetőségeket bizto­sít az építkezésre vállalkozók­nak. Adóm Erika

Next

/
Oldalképek
Tartalom