Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)
1987-02-07 / 37. szám
Komlón, a Vízmű diszpécserközpontjában számítógép figyeli az üzemi gépkocsik üzemanyag-felhasználását. Többet, mint lliTar;ei«WMBMMwaneMMMMMw—————— tavaly! imawdwvHHWMnMHBeeBnBeeHnemnMMnn Beszélgetés Somssich Lászlóméval, az MSZMP Komló Városi Bizottságának első titkárával Az emberek tudatában Kom- ° és vidéke egybekapcsolódott a szénbányászattal. A tér- séghez tartozó 56 község mindegyikében élnek olyan dolgozok, akiknek a Mecseki Szénbányák ad munkát. A 78 000-es lélekszámú térségben meghatározó iparág a szénbányászat. Komló és vidéke tavalyi eredményeiről, gondjairól, idei terveiről úgy beszélni, hogy a szénbányászatot ne érintsük talon nem is lehet — de o Mecseki Szénbányák nem tartozik az MSZMP Komló Városi Bizottsága hatáskörébe így ezzel a szükséges elhatárolással értendő az az értékelés, amelyet a beszélgetés tV::J°mSSlch Lászlóné, az MSZMP Komló Városi Bizottsá- ganak első titkára mondott:- Város és vonzáskörzete lisztes evet zárt. A tervcélokat az ipar is, o mezőgazdaság is, olapjában teljesítette. Gazdasági egységeink többsége 1986. évi tervében az előző év eredményeit meghaladó célokat tűzött ki, a terület gazdaságának termelese összegében a tervezett szinten alakult. Az iparban túlteljesítés várható. Elmaradással az építőanyagiparban számolhatunk ertekesitesi gondok és az alsó- mocsoadi téglagyár esetében rosszul sikerült rekonstrukció miatt. Az iparban megtermelt jövedelem meghaladja a bá- zisszintet, a tervezettnek meg- ,,e0' A Popiparban terven teluli teljesítés várható, javult a jövedelmezőség. Legnagyobb előrelépést a Szellőző Művek mazaszószvári gyáregysége produkálta. A könnyűiparban is terven felül várhatóak a teljesítések. A Carbonnál nem volt olyan ütemű fejlődés, mint az előző evekben, de termékszer. kezetet váltottak, és ha a termelés összvolumene azonos is, a nyereségtervét hozza a válla- . .A Május 1. Ruhagyára bázisnál magasabb tervét teljesítette. A többi üzemnél is tisztessé- gesnek minősíthető munka folyt A termékszerkezet alakulásában mar felismerhető a piaci igényekhez való gyorsabb alkalmazkodás, bár ez az építőanyagipari üzemek többségében nem sikerült. A műszaki fejlesztésben mérsékeltebb a haladás: néhány vállalatnál, “2®"ben Carbon, Pannolit. MOM gyáregysége, Baranya Megyei Víz- és Csatornamű Val'alat - uj gepek beállítására került sor. A vízmű követendő példáját külön is érdemes megemlíteni. Évek óta folyamatos náluk a műszaki, technológiai fejlesztés, a gépesítettség mind magasabb fokú. Racionális létszámgazdálkodást és differenciált bérezést folytatnak. A nem megfelelő munkaerőtől megszabadultak. S az alkotó értelmiségi a többszörösét kapja jövedelemben, mint az. aki ilyenre nem vállalkozik. Most például eredményesnek ígérkező tárgyalásokat folytatnak egy magyar-NSZK vegyesvállalat létesítésére.- Nem okoz-e gondot, hogy a térség ipari üzemeinek jelentős hányada egy nagyobb vállalat gyáregysé- , ge? — Kétféle gondot is okoz. Egyrészt a tanácsi gazdálkodásban, mert hiába eredményes a gyáregység tevékenysége, ha a vállalati befizetések a tanács részére a vállalat egészének eredményei alapján történnek. A másik, hogy a gyáregység munkája sokban függ a törzsvállalattól, például az anyagszállításban. S ha mi felfedezzük az egyes gyáregységekben a bajokat és segítséget kérünk a törzsvállalattól, gyakran kapunk olyan választ: nem lényeges, belefér a vállalati nagykalapba. Pártbizottságunk, a térség lakossága számára azonban nem lehet közömbös, milyen eredményesen dolgozik egy-egy gyáregység és semmiképpen nem várhatjuk meg annak bekövetkezkülönbözö mértékben tudták kompenzálni. A termelési érték az előző évihez képest 4,4, százalékkal növekedett a termelőszövetkezetekben, a várható nyereség azonban nem mindenütt éri el a tervezettet. így is egyetlen termelőszövetkezetünk a mintszentgodisai végzi az évet csekély eredménnyel a nyereség tartalékai felszabadításával. A Bikali Állami Gazdaság is túlteljesíti tervét.- A lakosság életkörülményeinek javítására milyen fejlesztések voltak az elmúlt évben, s miket terveznek 1987-re} dóul Sásdon elkészült a szol- ; gáltatóház, kialakították annak feltételeit, hogy a komlói kihelyezett tagozataként szakmunkásképző intézet működjön a községben. Most éppen egy új ABC-áruházért járnak a sásdi vezetők. Pécsváradi példa: mindent elkövetnek, s már sikerrel, bíztató eredménynyel, hogy a tervezettnél előbb készülhessen a nagyközség új általános iskolája.- A tisztesnek minősített 1986 után milyen lő feladó- j tokát tűzött ki a városi párt- bizottság 1987-es munkatervében? Változnak-e a követelmények a pártmunkában? Komlón, a Május 1. Ruhagyárban tőkés exportra készítenek kabátokat. Fotó: Kóródi Gábor tét, amikor a rosszul működő egységekre már nem lesz szükség, a vállalati nagykalapban. Nem vállalhatjuk át a gazdálkodó szervek irányítását, de jobb a problémákat megelőzni. Szerintem ez a felfogás szinkronban van a párt gazdaságot segítő és ellenőrző tevékenységével.- Milyen évet zárt a térség mezőgazdasága, amely köztudottan nem büszkélkedhet kedvező természeti adottságokkal? — Kedvezőtlen természeti adottságaink miatt mezőgazdaságunk nem vetélkedhet a mohácsi térséggel. üzemeink felhasználtak minden olyan földterületet, amely a mezőgazdasági termelésbe bevonható. Újabb földterületet csak a sásdi tsz területén folyó melioráció teremt. Ugyanakkor azt tapasztaltam, hogy ezek a nehéz körülmények megtanították az embereket keményen dolgozni, hiszen soha nem hagyatkozhattak a jó termőföld segítségére. Tavaly az állattenyésztés fajlagos hozamai a tervezettnek megfelelően alakultak. A növénytermesztésnél az aszályos időjárás következtében az átlaghozamok elmaradtak a tervezett mennyiségtől: búzából 4,7, kukoricából 6,7 tonnát takarítottak be hektáronként. A kiesést az üzemek — Komlón szolid cselekedeteink voltak ezen a területen. A lakásépítések üteme és száma a tervezettnek megfelelő volt. A Duna-vízvezeték, a me- csekjánosi szennyvíztisztító építése, a hőerőmű rekonstrukciója nem látványos munkák, de sok pénzt vittek és visznek el, hiszen mindhárom program folytatódik az idén. Az év végéig 1987-ben Komlón 233 új lakás készül el és megkezdődik 218 bányász és 62 tanácsi kijelölésű OTP-lakás építésének előkészítése. A területfejlesztési hozzájárulás célja Komlón egy fedett uszoda létesítése. Ennek azonban az a feltétele, hogy a város bekapcsolódjon a regionális vízvezetékrendszerbe. Pénz sincs rá annyi, hogy a fedett uszoda most teljes egészében elkészüljön. Olyan tervet készítettünk, hogy az első ütemben a gyerekek úszás- oktatását szolgáló fedett uszoda valósuljon meg, úgy hogy a későbbiekben tovább bővíthető legyen. Az uszoda alapjait falán már az idén elkezdhetjük épiteni. A községekben a tanácsi fejlesztések a korábbinál célirányosabban szolgálják a lakosság él'etfeltételei/nek javítását. Fontos szerepet kapott a községek egészséges ivóvízzel való ellátása. Nagyközségeinkben reális ötéves tervjavaslatot alakított ki a párt és a tanácsi vezetés. Eredmények igazolják, hogy nagy erőket tudtak megmozgatni a terv megvalósítása érdekében. Pél— A súlyponti feladatokat to- j vábbra is a gazdaságpolitikai ; célok megvalósítása jelenti. A , tisztesnek minősíthető tavalyi j eredmények ellenére is vagy éppen azért, hogy az idei ne I csak tisztes legyen, a városi j pártbizottság általános követel- j ményként állította minden gaz- j dálkodó egységgel szemben a termelés bővítését, a munka- fegyelem és a piacérzékenység j erősítését, a műszaki, techni- j kai fejlesztést, a munkaerő ha- I tékonyabb foglalkoztatását, az • érdekeltség fokozását a válla- ■ lati, személyi teljesítmények és , a jövedelmek között, örvende- ; tes, hogy a gazdasági vezetők, I kivétel nélkül úgy nyilatkoztak, , hogy tudnak és akarnak is a tavalyinál jobban dolgozni. í Minden pártmunkással szem- ; ben az a követelmény, hogy a j tervek valóra váltásában part- ■ nerei legyenek a gazdasági vezetésnek. A párttagoktól, különösen a pártmunkásoktól és gazdasági vezetőktől példamu- , tatást várunk a munkában és , az állampolgári fegyelemben egyaránt. A követelmények fokozottak, a választott tisztség- viselőkkel szemben. Akinek gondjai vannak feladatának teljesítésében, annak segíteni próbálunk. Azt azonban mindenkinek tudomásul kell venni: aki nem akar többet, jobbat produkálni 1987-ben, mint 1986-ban tette, arra nem támaszkodhatunk a jövőben. Dunai Imre Közgyűlés a Magyar Közgazdasági T ársaságban Ma Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémiai dísztermében összeül a Magyar Közgazdasági Társaság, hogy számot vessen öt év munka- jával, s hogy tisztújítást végezzen. A társaság csaknem 7000 tagot tömörít, a Baranya Megyei Szervezet taglétszáma 422 fő. A közgyűlésen ott lesznek és hallatják hangjukat a baranyai szervezet képviselői is, akik ma hajnalban indultak útnak a fővárosba különautóbusszal. A választmány írásos beszámolóját a küldöttek előzetesen meqkapták, ehhez fűz szóbeli kiegészítést dr. Ca- ramvölgyi Károly, a társaság főtitkára. A beszámolóban összefoglaló képet adnak az 1982-1986 között végzett tudományos egyesületi tevékenységről, a szervezeti élet fontosabb eredményeiről és kérdéseiről. Mozgalmas évekre tekinthetnek vissza, hogy mást ne említsünk, ebben az időszakban történt az új gazdaságpolitikai irányvétel. A társaság tudományos tevékenysége szervezésekor három alapvető feladatnak igyekezett megfelelni: a közgazda- sági műveltség elmélyítése, a tudomány eredményeinek hasznosítása, az időszerű gazdaságpolitikai célkitűzések befogadásónok segítése. A közgyűlésen hangsúlyozottan foglalkoznak a közgazdaságtudomány és a közgazdászok szerepével a gazdasági feladatok megoldásában. Az egyik dokumentumot Nyers Rezső terjeszti a közgyűlés elé, ezen összefoglaló jelentést az elnökség megbízásából készítették. Az anyagban többek között foglalkoznak a közgazdászok közéleti szerepvállalásával, a társaság ezzel kapcsolatos tennivalóival. Abból kiindulva, hogy a gazdaság fejlesztésének ügye általános fontosságú közügy, hazánk történelmi . sorskérdéseinek egyike, azon kell lennünk, hogy a közgazdászok széles tábora tovább bővülő látókörrel, fokozódó informáltsággal, teljes szívvel és erővel vegyen részt abban a nemzeti méretű erőfeszítésben, amely a mai nehéz helyzetből való kimozdulásra, a további haladás biztosítására irányul. Abból kiindulva, hogy a gazdaság és a gazdálkodás fejlődése általános közügy, tudatában vagyunk annak, hogy a célok sikeres közelítése politikai, közművelődési, társadalomszervezési és népjóléti szemléletet és cselekvést igényel a közgazdászok által elsődlegesen képviselt gazdasági racionalitás elve mellett. Ezért olyan közgazdász-szemlélet mellett törjünk lándzsát, amely a maga elveit és céljait a valóságos magyar közéletbe helyezi, a haladást pedig az élet sokoldalúságában látja megvalósíthatónak. Ezen szemlélet vállalásának alapján a mi feladatunkat abban kell látnunk, hogy a közgazdasági ésszerűség optimális részt kapjon a társadalmi cselekvés egészében, ezért változatlan erővel, de még nagyobb céltudatossággal szükséges ezután síkra szállnunk. A másik dokumentumot Simái Mihály terjeszti a közgyűlés elé. A tanulmány címe: A közgazdászok a magyar társadalombán és a Magyar Közgazdasági Társaság. Mi a szerepük és funkciójuk \ a közgazdászoknak a társadalomban. A tanulmány három funkciót emel ki: a társadalom közgazdasági kultúrájának kifejlesztésével és terjesztésével kapcsolatos feladatokat; a közgazdaságtudomány művelésének feladatát; a gazdasági élet irányításában, szervezésében játszott szerepüket, a gazdaság mechanizmusát formáló tevékenységüket. Néhány megállapítás a tanulmányból: A magyar közvélemény, különösen az 1968-as reform bevezetése óta tájékozottabb lett, jobban ismeri a gazdasági változások hátterét. A közgazdászok, mint a köz- j gazdasági kultúra terjesztői és alapvető hordozói is na- j gyobb szerepet játszanak a I társadalom gondolkodásmódjának formálásában ... A közgazdászok funkciói között a legdöntőbb az a szerep, amelyet a gazdasági életben játszanak, mint szakemberek, szervezők, elemzők, vállalkozók, vezetők vagy beosztottak. Többségük hazánkban is ilyen gyakorlati feladatokat lát el. Munkájuk minősége ma már meghatározó szerepet játszik társadalmunk sok területén ... A közgazdász értelmiség más rétegekkel összehasonlítva is j viszonylag jelentős szerepet ^ játszik a hazai közéletben és a politikai folyamatokban. A dokumentumban javaslatok is megfogalmazódtak, amelyek a közgyűlést megelőző tanácskozások vitáiból > kristályosodtak ki. 1. A Ma- | gyár Közgazdasági Társaság- ■ nak, mint értelmiségi réteg- szervezetnek jobban és követ- I kezetesebben kell foglalkoznia a közgazdászok helyzetével, pcoblémáival, képzésével, továbbképzésével. 2. Intenzívebbé kell tennie a tudomány és a közgazdasági gyakorlat kapcsolatainak erősítését. Elő kell segítenie a két közeg egymásra hatását. Gyakrabban keil rendeznie tudományos tanácskozásokat, vitákat. Erősítenie a nemzet- | közi tudományos eredmények I progresszív elemeinek gyorsabb beáramlását hazánkba. 3. A társaságnak nagyobb mértékben, érdemibben kell hozzájárulnia a hazai köz- gazdasági kultúra terjedéséhez, a közgondolkodás formálásához, a sajtó és a köz- gazdasági propaganda befolyásolásához. 4. A hazai gyakorlati közgazdasági munka konstruktív kritikus fórumaként javítania kell a közgazdász közvélemény és a politikai, illetve a gazdasági vezetők közötti párbeszédet, információáramlást, egymásrahatást. A társaságnak közös rendezvényekkel is segítenie kell a különböző területeken dolgozó közgazdászok közötti dialógust és tapasztalatcserét, lazítani kell a társaság ágazati és területi tagoltságát. A közgazdászok helyzetével és szerepével kapcsolatos vitában lesz mondanivalójuk a baranyai küldötteknek is. Annál inkább, mivel a szervezet múlt évi tisztújitó közgyűlésén már ők is napirendre tűzték ezt a kérdést. M. Z. HÉTVÉGE 3.
