Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)

1987-02-06 / 36. szám

1987. február 6., péntek Dimontüii napiö Bóly és Bábolna kapcsolata A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát korszerűen újjáépitett keltetője Fotó: Läufer László A közelmúltban Pécsett tar­tott felolvasó ülést a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, s ekkor adott tájékoztatást Péter László a készülő Új Magyar Irodalmi Lexikon munkálatairól. Megtudtuk, hogy 1985-ben Klaniczay Tibor kezdemé­nyezte a lexikon megírását, mivel korszerű szemléletű, a legutóbbi évtizedekről is is­mereteket nyújtó irodalmi le­xikon nem áll rendelkezésünk­re. A szerkesztő bizottság vezetőjévé Péter László iroda­lomtörténészt választották, aki az Akadémia kutatási alapjából 4 esztendőre 4,5 millió forintot kért a munká­latok céljaira. Végül 2,1 mil­liót kapott meg a szerző-szer­kesztőgárda, a hiányzó összeg fedezetét az Akadémiai Kiadó vállalta. A szerkesztés érdekessége, hogy a szerkesztők kiválasz­tása nem tárgykör, hanem évszázadok szerint történt, vagyis sokkal összetettebb, átfogóbb képet kaphatunk egy-egy korszakról. A mint­egy négyezer oldalra terve­zett kiadványban körülbelül tízezer címszó szerepei majd. S hogy kik kerülhetnek a le­xikonba? A szerkesztők 11 ka­Készül az új irodalmi lexikon tegóriát állítottak fel: írók és költők, beleértve az idegen nyelven írókat is, ha munkás­ságuknak hungarológiai vo­natkozása van; irodalomtör­ténészek, kritikusok, műfordí­tók; kiemelkedő jelentőségű publicisták; a rokontudomá­nyok képviselői, ha munká­jukat szépírói míve.sséggel íf- ták meg, vagy munkásságuk­nak irodalmi vonatkozása van; benne lesznek a folyó­iratok, az irodalmi rovattal rendelkező napilapok, könyv­kiadók; az irodalmi társasá­gok, mozgalmak; az irodalmi díjak, alapítványok és intéz­mények.. A főszerkesztő elmondta, hogy az írók-költők kategóriá­ját a 19. századig meglehe-; tősen tágan értelmezik, tehát füvészkönyvek, pedagógiai munkák szerzőiről is megem­lékeznek. A korábbi irodalmif lexikonok gyakorlatától elté­rően a megemlítendő 20. századi szerzők körét sem szűkítik le a szépírókra. Sze­repelni fognak például a pa­rasztírók (Vankóné Dudás Juli például), a néprajzi írók (Lükő, Györffy stb.), a napló­írók, sőt a könyvvel jelentke­ző színészek is. A feltétel ál­talában: legalább egy meg­jelent mű. A szerzőket márciusban vá­lasztják ki, a felkérést az év közepén kapják meg. A lexi­kont 2-3 kötetesre tervezik. H. J. Tetra-csibék Baranyában jovo ev végéig 120 ezer szülőpárt telepítenek be Állandó készenlét, sok munka Frojó Sándor salátái Nagyárpádon Fotó: Cseri László H fóliasátrak alatt A jól csengő BB rövidítés most nem a szépséget, hanem a hasznosságot idézi: a Bólyi és a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát együttműködésre lé­pett a baromfikeltetés terüle­tén. Mindkét mezőgazdasági nagyüzem eredményességét alapvetően meghatározza a ba­romfiágazat - az aláírt együtt­működési program ennek javí­tását célozta meg. A megállapodás értelmében a bólyi kombinát a broyler- programban Tetra-szülőpárokat fog alkalmazni, s így partnereit a közös baromfiintegráció kö­retében e fajtájú naposcsibék­kel látja el. - A „tetrásítás” az­zal a különleges előnnyel is jár, hogy megvalósítható a ma­gas szintű állategészségügy: a Bábolnától kapott Tetra-szülő- párok ugyanis mikroplazma- mentesek — a bábolnai szín­vonalnak megfelelő tartási rend­szer így Bolyban, illetve a part­nergazdaságokban is megvaló­sítható. A megállapodás a kölcsönös előnyökön alapszik — a bólyi többfettermék ugyanis a bábol­naiak marketingkörébe kerül, azaz a bólyi árufelesleget Bá­bolna értékesíti. Ugyanakkor, ha netán Bóly nem tudná ele­gendő naposcsibével ellátni partnergazdaságait, úgy Bábol­na ad megfelelő mennyiséget. E kettős értékesítéssel áthidal­hatók a baromfiágazatban ta­pasztalható, viszonylag gyors lefolyású piaci változások okoz­ta nehézségek: javul a terme­lési biztonság. Az együttműködés kiterjed arra is, hogy Bóly átveszi a baromfiprogram számítógépes vezérlési eljárását - a bólyi szakemberek jelenleg ezt ta­nulmányozzák Bábolnán, s hoz­zák majd magukkal a vezérlés­hez szükséges szoftvert, isme­reteket. A megállapodás teljesülésé­ről jövő időben szóltunk, ugyan­is a Tetra-szülőpárokra való át­állás a jelenlegi állomány le- cserélődési ütemével tart lé­pést: 1988 végére fog befeje­ződni a százhúszezer szülőpár betelepítése. Az áttérés azon­ban már megkezdődött: a bári keltető jelenleg szabad kapa­citásán már a Tetra-csirkék előállítása történik. A Bóly-Bábolna megállapo­dás kitér a takarmánygazdál­kodási együttműködésre is, va­lamint arra, hogy a bátyiak a bábolnai tapasztalatok felhasz­nálásával bekapcsolódnak a „nagyüzemi" kártevőirtásba. A két kombinát további együtt­működésre is törekszik: most folynak a tárgyalások arról, hogy Bábolna miként kapcso­lódjék a bólyi szójaprogram- hoz. B. L. A szokásosnál nehezebb te­lük volt idén a növénytermesz­tőknek. Igaz az állandó ké­szenlét, sok munka, a „se nyu­galom, se pihenés" már meg­szokott azoknak, akik a fóliá­zással foglalkoznak. Ök az el­múlt hónapokban a primőr- és virágpalántákat szinte dédel­gették: éjjel-nappal őrizték a meleget. Küszködtek a fagy- gyal, a fóliára zúduló hótö­meggel. • Pécs nagyárpádi területén dolgozik Drakszler Ottó 'és Kiár Károly. Ök a napokban trágyáznak. A jövő hét elején pedig — a tavalyihoz képest egy-két héttel előbb — elkez­dik az uborka palántázását. A magokért Budapestre utaztak és a jó minőségű holland faj­tát már január első hetében elvetettékNA palántának szánt földet maguk keverték: tőzeg, gyepszínföld és istállótrágya keverékéből. Március végén az első ubor­kát, április végén, május ele­jén pedig a paradicsomot és a paprikát viszik a piacra. Az unokatestvérek öt éve foglal­koznak primőrtermeléssel, öt­ven négyzetméteren kezdték, s most összesen 1300 négyzet- méteren 4—5000 paprika, 1 — 2000 uborka és 200-300 para­dicsompalántát nevelnek. Mondják, sokat tanultak a 20 éve termelő Frojó Sándortól. Frojó Sándor, a MÉV vil­lanyszerelője most is az élen jár. Négy hete tápkockákba tette salátamagvait, és több mint egy hete a trágyázott M földbe. Már most tömöttek, szép nagy levelűek a salátái. Ügy számolja, március elején árusíthatják a pécsi vásárcsar­nokban. A hajtásos zöldségtermesz­tést munka mellett végzi. A mindennapi gond a feleségéé. Hat fóliasátor alatt a saláták mellett uborkát, paradicsomot és kis . mennyiségben paprikát termelnek. A házigazda titokként őrzi a módszereit: kiváló minőségű gyomirtót, japán—francia gom­baölő permetkeveréket hasz­nál, sót még korszerű öntöző- és fűtőberendezéseket is be­szerzett. Szeretne a legjobb minőségű áruval elsőként megjelenni a primőrpiacon. , Hámori A. A fűtőeszközök hibái Könyv a harkányi fürdő történetéről A múlt század elején a má- riagyűdi Pogány János, a Batthyany-uradalom jobbágya sokadmagával a harkányi mo­csár lecsapolásán dolgozott. Egyszercsak észrevette, hogy dagadt és fájó lába, ami miatt csak bottal tudott járni, a fel­buzgó meleg víz hatására ro­hamosan gyógyulni kezd. Ezt követően rendszeresen áztatta a lábát és egy hónap múlva teljesen megszabadult a be­tegségétől. Gyógyulásának időpontját feljegyezték: 1823 októberében történt. Ezzel az eseménnyel kezdő­dik a harkányi gyógyvíz törté­nete, amit dr. Szita László kan­didátus, a Pécsi Levéltár igaz­gatója dolgozott fel; 120 olda­las könyvét a Baranya Megyei Fürdő Vállalat adta ki. fi hónap füzei Nem sokat kellett „boga­rásznia" a Baranya Megyei Tűzoltóparancsnokság vizsgó- lótisztjének annak érdekében, hogy átfogó képet adhasson a januári tüzekről. Bár az ilyen kimutatást tartalmazó nagy­méretű táblázatban — lepedő­nek mondják a házban — 44 tűz szerepel és összesen 1 mil­lió 648 000 forint a becsült kár, de részint a keletkezési okok szűk listája, részint az egyma­gában 1,2 milliós kárt okozó Pintér-kerti tűz könnyebbé tet­te az áttekintést, mint az ezt megelőző hónapokban. Ebből már következik: a leg­első kérdés, hogy mi okozta a Pintér-kerti tüzet? Mint azt már jeleztük, a Környezetvé­delmi Intézet épülete gyulladt fel, s semmisültek meg értékes műszerek, berendezések a hó­nap elején. Bár a vizsgálat még tart - s ha szükséges, ennek határidejét meg is hosz- szabbítják annak érdekében, hogy a legpontosabb választ hámozhassák ki az üszkös ro­mokból —, már sejthető, hogy az elektromos meghibásodás nem zárható ki. Az 1 millió 200 000 forintos kárral járó tűz „harmadik oldala": nem so­káig dolgozott volna már a Környezetvédelmi Intézet a tettyei Pintér-kertben: készül az új székházuk Pécsett. A keletkezési ok szűk listá­ja: az élen — természetesen a téli hónapok adják erre a magyarázatot — az építési hi­bák, illetve a tüzelő-főző­berendezések meghibásodá­sa szerepel. Az építési hibák alatt elsősorban a kémények­ben található fagerendákra kell gondolnunk, sajátos mó­don, mint kikerülhetetlen tűz- keletkezési okra, holott már számtalan tűz jelezte — adott esetben nagy kárral, vagy ép­pen emberre is végzetes kö­vetkezménnyel -, hogy foko­zott felülvizsgálatra, gyakori ellenőrzésre szorulnak a téli, fűtési hónapokban a kémé­nyek. A januári hónap másik ta­pasztalata: a tüzelő-, fűtőbe­rendezések közül elsősorban az olajkályhák okoznak tüze­ket. A leggyakoribb hibák: el­romlik az adagoló, túl sok olaj ömlik az égéstérbe, vagy a der­medt fűtőanyagot nem kezelik rendesen, s ebből támad a baj. Mindkét körülményre fel­hívjuk a figyelmet, pár perces odafigyelést mindenképpen megérdemelnek az olajkály­hák. A januári baranyai tüzek- nek öt sérültje és egy halálos áldozata van. Utóbbi egy sze- bényi férfi, aki ágyban dohány­zott, az égő cigarettától gyul­ladt meg az ágynemű, majd a szoba berendezése. Itt említjük meg azt, amit a hét elején hallottunk Török Béla tűzoltó-alezredestől, me­gyei parancsnoktól: a sérültek száma a tűzoltóság szempont­jából „pillanatnyi helyzetet" takar. Ök ugyanis így szere­peltetik statisztikájukban azo­kat, akiket bármily súlyos sé­rüléssel is szállítottak el a tűz színhelyéről. Miután azonban semmilyen szervnek nincsen olyan kötelessége, hogy a tűz­oltóságnak jelezze: a sérülten elszállított ember többé nem épült fel, meghalt, így köny- nyen lehet: ami számokat mi is közlünk rendszeres jelzé­seinkben, nem igazak: talán több a halálos áldozat, mint amennyiről hallunk-olvasunk. M. A. PMMF—DTY Együtt­működés a műszaki haladásért Együttműködési megállapo­dást írt alá tegnap a DTV szék­házában a két intézmény több vezetőjének a jelenlétében dr. Nagy Zoltán, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola főigazgatója és Erdélyi Zoltán, a Dél-dunán­túli Tervező Vállalat igazgató­ja, Ybl-díjas építész. Az aláírást követően megállapították, hogy sokéves együttműködés további lehetőségeit foglalták össze az okmányban a MSZMP KB de­cemberi határozatának a szel­lemében. Ez — mint ismeretes - a műszaki haladás érdeké­ben tartós együttműködés ki­építésére hívja fel a felsőok­tatási intézményeket és a vál­lalatokat. Az 1990-ig szóló megállapo­dásban az első helyen szere­pel, hogy egyes — közösen meghatározott — műszaki fejlesz­tési feladatokat szellemi és eszközbeli lehetőségeik egyez­tetésével oldanak meg. Ilyenek pl. az épületfelújítások terve­zését megelőző, feltárás nélkü­li diagnosztizáló módszerek ki- fejlesztése, a felújítási célprog­ramok eredményeinek a hasz­nosítása, az épületek alakvál­tozásainak a komplex műsze­res mérése a következtetések levonásával. Különleges szak­értelmet kívánó esetekben kon­zultációs, szakértői együttműkö­dést alakítanak ki, meghatá­rozott területeken megszervezik a széleskörű információcserét. Az oktatás terén való együttműkö­dés keretében a DTV lehető­séget teremt a főiskolások szak­irányú gyakorlati foglalkoztatá­sára, a 'PMMF pedig segíti a tervező vállalati dolgozók be­kapcsolódását a főiskolai okta­tásba. Nagy hangsúlyt kap a jövőben a két intézmény számí­tástechnika együttműködése, s szerepel az okmányban egy olyan szakasz is, amely szerint a felek kimunkálják dolgozóik­nak a másik munkahelyén való kölcsönös — tapasztalatszerző foglalkoztatásának a lehetősé­geit és a megoldás gyakor­latát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom