Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)

1987-02-28 / 58. szám

1987. február 28., szombat Dunántúli napló 13 Társadalmi munkában készül a terv A beérkezett, feldolgozandó anyagot rakodják le a gyerekek a teherautóról. Holnap a VDN-ben Sportruhák és fürdőruhák a Váci Kötöttárugyárból Marhavágás, Magányos bajnok muzulmán rífus inkognitóban szerinf Cél: a tökéletes kivérzés A Diakor-dosszié lapjairól Ami Szentesen jó, Pécsett nem Egy nyugodt- tóftós Alvics és Növényi Befejeződött a rendőrségi vizsgálat a pécsi emberölés ügyében egymás ellen? A magyar karate sikerei Lovasiskola Bábolnán Tantárgy a fogathajtás és a szénatárolás Bővítik a fiatalok foglalkoztatóját Pécsett A családnak is jó lesz Iskolatörténeti kiállítással emlékeznek a tanárok és diákok 75 éves a Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola Nincs mór olyan hely ebben pz épületben, ahol ne állítot­tak volna fel munkaasztalokat: a folyosókon, az étteremben, Irodában, mindenütt dolgoznak a fiatalok. Raktár a harmoni­kaajtóval leválasztott folyosó­rész és az udvarra nyíló napo­zó terasz is. Nagy örömmel dolgoznak itt a gyerekek, sze­rencsére rendszeresen van mun­ka. Papírt tekercselnek, dobo­zokat kötegelnek. Socz András, az értelmi fo­gyatékos fiatalok napközi fog- lalkoztatójának igazgatója em­líti, hogy a januári jeges na­pokban hiába kérte, maradja­nak nyugodtan otthon, minden nap időben ott volt mindegyik. Egyébként is rendkívül ritkán mulasztanak, s ami a szüleik­nek megnyugtató: egész nap közösségben vannak, és a sze­rényebb kereset is segíti a csa­ládot. Hiszen hat évvel ezelőtt nagy terhet vállalt át a csa­ládoktól a foglalkoztató. Ke­reshet mindkét szülő, és a ma­gányos szobafogságra ítélt fia­talok többsége ma önállóan közlekedik, és képesséqei sze­rint dolgozik, A napközi hat­éves fennállása óta kétszáz fia­talt foglalkoztatott, közülük harmincon más munkahelyen önálló kenyérkeresők. Siker az is, hogy a napközi mellett dol­gozó speciális bölcsődéből szeptemberben tizennyolc kicsi mehet kisegítő iskolába. Ez az egymáshoz kapcsoló­dó két intézmény minden lépé­sével igazolta, hogy munkája ima már nélkülözhetetlen. Fi­gyelemre méltó az is, hogy a hasonló intézmények működé­sének országos szabályait a pé­csi tapasztalatok alapján dol­gozták ki. Megérettek az el­képzelések a további bővítésre, amelyre ma már a pénzügyi források is adottak. A városi tanács végrehajtó bizottsága .'tavaly három és félmillió fo­rintot határozott meg a fejlesz­tésre, ebből félmillió forint ér­téket társadalmi munkában va­lósítanak meg. S ez annak a tervdokumentumnak az értéke, amelyet most készítenek a Dél­dunántúli Tervező Vállalat fia­tal szakemberei. Júniusban szállítják a meglévő épületek­hez kapcsolódó pavilon terveit. Januárban megkezdhetik az építkezést, és várhatóan egy év alatt elkészül a ház, amelyhez sok minden adott, a közművek, a meglévő szociális létesítmé­nyek, a foglalkoztatószobák. Az új épület pedig több csa­ládnak nyújthat jelentős segít­séget, mert hetes napközi lesz, ahova nemcsak a megyeszék­helyről, hanem a körzetéből is behozhatják a fiatalokat. A ter­vek szerint a hétvégeken is üze­melhet majd. Kiváló szakem­bergárda kész a megnövekedett feladatokat vállalni az intéz­ményben. Ma is nyolcán képe­zik magukat, többségük fiatal gyógypedagógus, gyógytornász, konduktor, logopédus. Az értel­mi fogyatékos fiatalok mellett a mozgáskorlátozott gyerekek­nek is szeretnének segíteni, az új épületet is így tervezik a foglalkoztató melletti telken: széles ajtókkal, kapaszkodók­kal, hogy a kerekes székek könnyen mozoghassanak. G. M. 75 éve, 1912-ben indult meg a nyilvános oktatás a pécsi Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola elődjében, az okkor még három évfolyamú Városi Felsőkereskedelmi Isko­lában. Az első években az in­tézmény közös igazgatású volt a hasonló, fiúkat képző iskolá­val, egészen 1923-ig. Még az iskola önállóvá válása előtt, 1921-ben itt is bevezették a négy évfolyamú oktatást. 1943- ban változott a név - az új Kereskedelmi Középiskola lett — ez azonban a tanításban lé­nyeges tartalmi eltérést a ’ko­rábbitól nem hozott. Az ötve­nes években az iskola techni­kumként működött, 1962-ben pedig megkapta a mai nevét, azóta Radnóti Miklós Közgaz­dasági Szakközépiskola. Az évforduló alkalmából az intézmény mai diákjai és taná­rai iskolatörténeti kiállítást rendeztek. A kiállítást, amelyen figyelemmel lehet kísérni az is­kola változását, életét, eredmé­nyeit, tegnap délelőtt nyitották meg. Előzőleg felkutatva a régi diákokat, szorgalmasan bújva a levéltári anyagokat, kalen­dáriumokat, az ünnepre na­gyon tartalmas kiállítást sike­rült rendezniük a „radnótisok- nak". Látható az iskola alapí­tási engedélyéért folyamodó polgármesteri kérvény, az évek során változó iskolai egyenru­hák, jelvények, régi és mai érettségi bizonyítványok, balla­gási emlékek, de a kiállított tárgyak között össze lehet ha­sonlítani a régi és mai iskolai nehézfegyverzet egy-egy példá­nyát, az 1929-beli és az 1986- os puskát is. A kiállításról ter­mészetesen nem hiányoznak a 75 év diákjainak tanulmányi és sporteredményei sem. Tegnap nem csak a kiállítás megnyitásával ünnepeltek a Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskolában. A jubi­leumra a jelen tanárai és diákjai meghívták azokat, akik 1945 előtt érettségiztek az is­kolában. A mai diákok virággal és ünnepi műsorral köszöntöt­ték az idősebbeket. K. E. Nagydíjas villányi borok Lezajlott a villányi kisterme­lők borversenye, amelyre ösz- szesen 314 mintát vittek be, közülük 52 fehér és 262 vörös bort. A fehér borok között egy nagydíjas lett, Takács Zsolt gazda traminije. A vörös bo­roknál természetesen már ka­tegóriánként adták a nagydí­jat; az óborok kategóriájában Móder Tibor, a sillerbor kate­góriában Keményeczky József, a Cabernet kategóriában Ma­tyi József, az oportónál özv. Lindemann Jánosné, Wallinger József és özv. Csorba Józsefné kaptak nagydíjat. A VOSZK dí­ját a kiváló minőségű borok folyamatos szállításáért Bock József és Prasch József kapták, oportó borukért. A versenyre benevezett boroknak mindösz- sze 10 százaléka nem díjazott, s a nagydíjak mellett 92 aranyérmes bor született. Filmjegyzel „Mikor az ember önmagá­val áll szemben, akkor a má­sik ember áll vele szemben Egy vak világban vak erők vagdalkoznak — Cyarmathy Livia új filmje, a Vakvilágban kegyetlenül pontos látlelete az örökölt és újratermelődött társadalmi elidegenedettség- nek. Két társadalmi réteg áll a film fókuszában, de a lá­tótér életlenebb egésszéből egy-egy pillanatra a társa­dalom egésszére is élesítődik a kép. A két réteg, a mun­kásság és az értelmiség. Előbb a munkás tűnik fel: a műhelycsarnok poros-kormos miliőjében szemek villannak össze, hogy négyen abba­hagyják a munkát, s komor, súlyos léptekkel elinduljanak valahová. Még azt is hihet­nénk, benyújtani követelésü­ket az egészségesebb munka­Vakvilágban helyért, a jobb bérért. Ha a munkásosztály megindul . . . Am jelentős újításuk díjáért mennek az igazgatóságra, melynek kifizetését eddig ha­logatták, s bizonyára keve­sebb krajcár is huncutkodik a borítékban, mint omeny- nyi a haszon után járna. A film másik történetében fiatalember a Tátrában, any­ja előtt letagadott szerelmé­vel. A fiatalember Az Ér­telmiségi, talán az, aki dön­tés- és cselekvésképtelen a túlzott anyai gondoskodás, ellenőrzés következtében. Munkásököl vasököl, oda sújt, ahova nem köll! — fog­lalhatnánk össze az eszmei mondanivalót, hiszen a két szálon futó cselekmény a film végén találkozik: a mun­kás kétségbeesett reakciójá­nak áldozatává a vétlen és szerencsétlen, anyai gondos­kodásából éppen lábra álló fiatalember lesz. ......ezért a munkás csak a munkán kívül érzi magát magánál lévőnek." Filozófiai tételek ellenére a munkás élvezni kívánja mun­kájának gyümölcsét - fogcsi­korgatva, kényszeredetten, de tort kíván ülni az elidegene­dett munka felett. Megaláz­tatásának kálváriája azonban csak folytatódik, még kereszt­fa sem jut neki, mint más magáramaradottnak. „A nem-munkás mindent megtesz a munkás ellen, amit a munkás önmaga ellen tesz, de nem teszi meg önmaga ellen, amit a munkás ellen tesz." Gyarmathy Lívia filmjét nagyon jó filmnek tartom: művészi alkotáshoz méltón sűríti társadalmi gondjaink legsúlyosabbikát: a társadal­mi rétegek közti kapcsolat­hiányt, kommunikációképte­lenséget. A szikár, feszes mű csak a legeslegutolsó jelenet­sorban válik érzelgősen túl- beszélővé, s ezáltal szervet­lenné a film egésszéhez vi­szonyítva. „Az lesz tehát az ered­mény, hogy az ember (a munkás) már csak állati funk­cióiban — evés, ivás és nem­zés, legfeljebb még lakás, ékesség stb. - érzi magát szabadon tevékenynek, em­beri funkcióiban már csak ál­latnak. Az állati lesz em­berivé és az emberi állativá." (A dőltbetűs idézetek Marx Gazdasági-filozófiai kéziratok című munkájából valók.) B. L. Március 8-tól indulnak a vasárnapi postajáratok VDN q községekbe Jövő vasárnaptól jó néhány vendéglátóhelyen kiteszik ci Vasárnapi Dunántúli Napló árusítását jelző táblát, ugyan­is március 8-tól megtöbbszörö­ződik azoknak a községeknek a száma, ahol munkaszüneti napon is aznapi újsághoz le­het jutni. A Pécsi Postaigazga­tóság és a Baranya Megyei Lapkiadó Vállalat tárgyalás- sorozata eredményre vezetett, így Baranyában a városokon kívül egyre több községben lesz kapható a VDN. A posta 12 járatot szervezett a megye öt városából sugarasan kiin­dulva, s vállalta, hogy a reg­geli órákban, de legkésőbb 9 óráig eljuttatja az újságcso­magokat a községekbe. A VDN-árusítást a vendég­látóegységekben dolgozók vál­lalták azért, hogy a vidéken élők is — egyenrangúként a városiakkal - friss informá­ciókhoz juthassanak. A regionális jellegű lap nemcsak Baranyában, hanem Baján, Bonyhádon, Dombóvá­ron, Szekszárdon, Kaposváron, Barcson és Nagyatádon is megvásárolható, valamint nyá­ron a Balaton-parton. A Ba­ranya Megyei Lapkiadó Válla­lat a külmegyei terjesztés köré­nek bővítését is tervezi. A Vasárnapi Dunántúli Nap­lóban közölt hírek, érdekessé­gek, a szombatonként játszott bajnoki labdarúgómérkőzések eredményei, egyéb sportese­mények március 8-tól minden- vasárnap hozzáférhetők lesz­nek a lap hasábjain az eddigi terjesztési körön túl több mint félszóz községben, szerte Ba­ranyában. Holnap, március első vasárnapján még nem o posta útján, hanem a korábbi terjesztési módon jut el a VDN az olvasókhoz. Hangverseny a Nagy Lajos Gimnáziumban Egy héttel az Ifjúsági Ház­ban bemutatott irodalmi szín­padi és néptánc műsor után tegnap este a Nagy Lajos Gimnázium kórusai is újra nagy sikerrel szerepeltek az iskola dísztermében. 1982 óto ez volt a hatodik alkalom, hogy az intézmény ilyen mó­don adta meg a nyilvánossá­got diákjainak, ösztönözve őket arra, hogy tevékeny ré­szesei legyenek a művészetek különböző ágazatainak. A tegnap esti hangversenyt a Leöwey Klára Gimnázium kó­rusainak fellépése is színesí­tette, mintegy viszonzandó a Nagy Lajos Gimnázium kóru­sainak korábbi vendégszerep­léseit. s Az évforduló alkalmából az iskola eddigi életét bemutató kiállítás is nyitott. Läufer László felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom