Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)
1987-02-25 / 55. szám
1987. február 25., szerda Dunántúli napló 5 Cél az exportképesség javítása A szajki termelőszövetkezet fiaztatója Munkaidő után is közel a lakóhelyhez Biztosítások a takarékszövetkezetben Nyitás március közepén A Hungária Biztosító Pécsi Fiókja és a Siklós és Vidéke Takarékszövetkezet között a közelmúltban egyedülálló megállapodás született. Eszerint a Siklósi Takarékszövetkezet március közepén Pécsett, a Kodo- lányi úton megnyíló új kirendeltségében - melynek indulásával egyidejűleg a Viktória utcai fiók megszűnik - a betétek és a kölcsönök mellett biztosításokkal is foglalkoznak majd. így elsősorban casco- kötvényekkel, egyéb gépjármű-, élet- és balesetbiztosítósokkal. Azok a kertvárosi HB ügyfelek, akik eddig csekken vagy díjbeszedőnél fizettek, ezentúl a Kodolányi úton köthetik meg a biztosításokat, intézhetik a díjfizetést, a változások bejelentését vagy díjkedvezményüket. Kivételt kepeznek viszont azok, akik OTP-átutalási betétszámlával rendelkeznek vagy a NYUFIG-on keresztül fizetik biztosításaikat. Ök a többi nem kertvárosi HB ügyfélhez hasonlóan továbbra is a Kossuth Lajos utca 15-be tartoznak. A gépjárműkárokat pedig ezentúl is valamennyien az Acsády utca 3. szám alatti kórrendezési fióknál jelenthetik be. Amint azt dr. Dobay Gábor, a Siklós és Vidéke Takarék- szövetkezet elnöke és dr. Jankó Tamás, a Hungária Biztosító pécsi fiókvezetője elmondta, az együttműködés célja kettős. A közös érdekeltségen alapuló üzleti jelleggel a lakosság felé irányuló színvonalas szolgáltatás párosul. A kedvező lakótelepi környezetet kihasználva nemcsak a közelségével, hanem időben is igyekeznek kényelmessé tenni az ügyintézést. Hétfőn és szerdán ugyanis nyújtott munkaidőben dolgoznak és tervezik a szombati nyitva tartást is. Az új kirendeltség meglepetése, hogy az indulástól számítva ez év december 31-ig elhelyezett, legalább 10 ezer forintos és egy évre lekötött betétesek között egy Dacia személygépkocsit, hozzá egy évre díjmentes Hungária cascót, valamint sok más értékes nyereményt sorsolnak ki. Németh A. Tízéves mentesítési program a sertéstelepeken Előadások a változásokról Jurij Akimov előadását tartja Magyar-szovjet barátsági hét Baranya megyében Külpiaci értékesítési lehetőségeinket javító, a sertéstartás veszteségeit csökkentő intézkedésről határozott a kormány, amikor elfogadta az ország sertésállományának egyes fertőző betegségektől való mentesítési programját. Elöljáróban hangsúlyozni kell, hogy nem járványos megbetegedésekről van szó, sertésállományunk hosszú évek óta járványmentes. Bizonyos betegségek azonban, mint az Aujeszky- betegség, a leptospirózis, komoly veszteségeket okoznak, csökkentik az állomány teljesítő-képességét, a malacok elhullását, növelik a felnevelési költségeket. Sürgette a program elfogadását, hogy több ország — Ausztria, skandináv országok, Svájc — előttünk jár a mentesítésben és folyik a munka Angliában, Dániában, az NSZK-ban és az Egyesült Államokban is. Több ország már ma is csak olyan állományból vásárol, amelynek mentességéről igazolást tud felmutatni az eladó. A most induló mentesítési program célja, előre elhárítani azokat az akadályokat, amelyek exportunk gátjai lehetnek már a közeljövőben. A program megyei beindításáról tanácskoztak egyebek közt tegnap Szigetváron, a térségben működő mezőgazdasági nagyüzemek képviselői és az állatorvosok. A nagyüzemi sertéstelepek hármas mentességének kialakításáról, megőrzéséről, az 1987. január 1-jével életbe lépett újabb rendelkezésekről dr. Tölgyesi Lajos megyei szakállatorvos adott átfogó tájékoztatást. Kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy Baranya az országoshoz képest is jó helyzetből indul. Itt a nagyüzemi sertéstelepek lényegében brucellózis mentesek, a brucella mentesítési program 1970-ben kezdődött és mára gyakorlatilag be is fejeződött. Ennek a mentességnek csak a fenntartására kell törekedni. A mentesség megőrzése a cél annál a 15 nagyüzemi sertéstelepnél is, ahol a hármas mentesség — brucella, Aujeszky, leptospira — már jelenleg is fennáll. Mivel a megyében 42 nagyüzemi sertéstelep van, a most induló 10 éves program során további 28 telep mentesítését kell elvégezni. A végrehajtást nehezíti, hogy a mentesítéssel járó állomány- cserék átmeneti termeléskiesést okoznak a gazdaságokban. Aki erre mégis vállalkozik, az kocánként 2500 forint állami támogatást kap. A mentes állománnyal rendelkező üzemek az értékesítésre leadott vágósertések minden kilogrammja utón 1 forint felárat kapnak ez év január 1-jétől kezdődően. A cseréhez szükséges fertőzésmentes tenyészanyag megyén belül rendelkezésre áll. A Szentlőrinci Állami Gazdaság, a szentlőrinci tsz, a reménypusztai, a dunaszekcsői, a drávafoki, a szajki és a hí- mesházai tsz-ek mentes telepeikről folyamatosan tudnak szállítani tenyészanyagot a fertőzött állományok lecserélésére. Minden lehetőség megvan rá, hogy két éven belül a baranyai nagyüzemi sertéstelepek 50 százaléka hármas mentes legyen. A mentesítési programot 1989-től a háztáji gazdaságokra is kiterjesztik. — Rné — A magyar—szovjet barátsági hét keddi programja már délelőtt megkezdődött. Rendhagyó oroszórát tartottak a pécsi Leöwey Klára Gimnáziumban, amelyen részt vett, majd utána orosz szakos tanárokkal találkozott Tamara Volkova, a Puskin Nyelviskola docense. A budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Háza politikai főmunkatársa, Jurij Akimov a déli órákban a Bólyi Mezőgazda- sági Kombináttal ismerkedett, majd délután a kombinát központjában rendezett baráti találkozón az SZKP XXVII. kongresszusa utáni gazdasági eredményekről és a bevezetett, tervezett új vállalkozási formákról. Ismertette azokat az okokat, amelyek a szovjet népgazdaság fejlődése gyorsításának programját szükségessé tették, a mostani népgazdasági terv teljesítésének jelentős eredményeit, amelyek ellenére is az SZKP Központi Bizottságának ez év januári plénuma már nem is annyira a gyorsítást, hanem a népgazdaság és fejlesztésének teljes átalakítását tűzte ki célul. Jurij Akimov szólt arról, hogy a hosszú távra szóló nagy átalakítási program teljesítése attól függ, hogy annak alapjait a mostani ötéves tervben hogyan sikerül lerakni. Nagyon sok múlik azon, hogy a szovjet társadalom mennyire azonosul a program célkitűzéseivel, mennyire győződhet meg annak feltétlen szükségszerűségéről. Az átalakítás folyamata óriási léptekkel halad, de legalább ilyen mértékű az a változás, amely az emberek tudatában megy végbe. Radikálisan nagyobbak lettek a követelmények a dolgozókkal, a gazdasági egységekkel szemben a munka fegyelme, minőség tekintetében. S ezek már most is jelentős eredményeket, megtakarításokat hoztak, amelyekből a gazdasági források háromnegyedét a lakosság életszínvonalának növelésére fordíthatták. Az előadást követően Jurij Akimov a hallgatóság számos kérdésére válaszolt, érzékletes példákkal mutatva be a Szovjetunióban zajló változások nagyságát, horderejét. A magyar—szovjet barátsági hét programja késő délután és este Dél-Baranyában folytatódott. Előbb a Harkányi Művelődési Házban, majd a siklósi népfrontszékházban tartott előadást Vlagyimir Sztefanov, a Szovjet Rádió tudósítója a barátsági gyűlések résztvevőinek a Szovjetunió békekezdeményezéseiről. D. I. .lisztújítás a dél-dunántúli írócsoportfaan A Magyar írók Szövetsége vidéki írócsoportjai közül tegnap elsőként tartotta tisztújító taggyűlését Pécsett, saját klubhelyiségében a dél-dunántúli irócsoport. Huszonegy tagja közül 14 jelent meg, ott voltak Baranya megye és Pécs város párt- és állami szerveinek, a Magyar írók Szövetsége vezetőségének képviselői. Az elnök tisztét Tüskés Tibor töltötte be. A jelenlévők egyperces néma felállással tisztelegtek a közelmúltban elhunyt Szederkényi Ervinnek, a Jelenkor főszerkesztőjének, az írócsoport tagjának emléke előtt, kinek hamvasztás előtti búcsúztatására március 4-én, szerdán 12.30-kor kerül sor a pécsi központi temetőben. Az elmúlt ötéves ciklusban végzett tevékenységről Berták László, a dél-dunántúli írócsoport titkára számolt be: a csoport tagjai közül 14 él «Baranyában, 4 Somogybán és 3 Tolnában. Hatan tagjai a fiatal írók József Attila Körének. Élet- színvonaluk a mai értelmiségi szintnek felel meg, alkotómunkájukat nagyban befolyásolják a vidéki helyzetből fakadó szerényebb publikálási lehetőségek. Ezeken csak a vidéki könyvkiadó segíthetne, amihez a Baranya Megyei Könyvtár Pannónia Könyvek sorozata dicséretes kezdeményezést képez. Az írócsoport tagjai évente átlag T<)-12 könyvet publikálnak. Munkájukhoz fontos műhelyt jelent a Jelenkor folyóirat. Kaposváron a Somogy, Szekszárdon a Dunától című folyóiratot szerkesztik az írócsoport tagjai. Berták László elsorolta azt a szép számú országos és helyi díjat, kitüntetést, amiben az itt működő írók részesültek az elmúlt öt évben. Beszélt sokszínű ‘kapcsolataikról a párt- és állami szervekkel, a társművészetek, kel, különböző műhelyekkel. Baranya Megye Tanácsa év. ről évre 10 000 forinttal támogatja működésüket. Az írószövetség 1986. november 29-30-án lezajlott közgyűlésén régiónkból Berták Lászlót, Csorba Győzőf, Szederkényi Ervint és Takáts Gyulát választották a választmányba. Tavaly 16 kötetet jelentetett meg az írócsoport 22 tagja, öten részesültek díjban vagy kitüntetésben, nyolcán külföldi tanulmányutakon vettek részt és fogadtak íróvendégéket Kínából, Lengyelországból és Hollandiából. Az írószövetség újonnan választott tagjai közül Jókai Anna alelnök és Annus József titkár szólt hozzá, ismertetve azokat az eseményeket, vitákat, melyek az újjáválasztott testületet ma kísérik. Adatokban, eredményekben gazdagnak találták az itteni írócsoport beszámolóját és példaszerűnek azt a szellemiséget, amit az itt élő írók többsége képvisel, örömmel szóltak a helyi pórt- és állami szervek támogatásáról. Kiss György, az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága osztályvezetője is sokszínűnek, gazdagnak nevezte a Dél-Dunántúlon folyó írói munkát. Méltatta azt a nyílt eszmecserét, amit itt mindig folytatni tudtak írók és vezetők és annak a reményének adott hangot, hogy ez az eszmecsere így folyik tovább. Végül eredményes alkotómunkát, előrevivő műveket kívánt az alkotóknak. Az írócsoport jelen lévő tagjai végül újjáválasztották a csoport elnökét, Pákolitz Istvánt és titkárát, Berták László személyében. Gállos Orsolya Emlékezés a csertetői bányászemlékmönél Otven éve dördült el a csendőrsortűz Az ötven évvel ezelőtt eldördült csendőrsortűz áldozataira emlékeztek tegnap délután Pécsett, a csertetői bányászemlékműnél. A Himnusz hangjai után Jambricsek József, a Mecseki Szénbányák szakszervezeti bizottságának titkára tekintett vissza az eseményekre. 1937. február 23-án a Pécs vidéki vasasi bányatelep Thomen-aknájában a délutáni műszakban leszállt 265 bányász föld alatti éhségsztrájkot kezdett, hogy így kényszerítse ki bérköveteléseinek teljesítését. Ezzel kezdődött meg a 65 órás föld alatti harc. A bányásztának, hozzátartozók, .február 24- én a vasasi Fischer-féle vendéglő udvarán gyülekeztek és elhatározták, hogy Pécsre vonulnak. Az egykori adatok szerint 400 -500-an voltak. A Mecsek- szobolcsról kivezényelt csendőrjárőr parancsnoka a Csertetőnél vonuló tömegbe lövetett. Ekkor vesztették életüket Keller János, Hegedűs Mihály és Faitig Imre bányászok. Február 26-ón temették el a csendőrsortűz áldozatait, a vasasi bányászok vörös szalagos koszorút helyeztek el a sírokra. — Nekünk, az utókornak kötelességünk, hogy hős elődeink emlékeit, példa- mutatásaikat megőrizzük, s azt méltóan ápoljuk — mondotta beszéde végén az emlékezést tartó szónok. A megemlékezés koszorúit helyezték el a mártírhalált halt bányászok emlékművénél: a Mecseki Szénbányák dolgozói nevében Klepach Ottmár, a vállalat pártbizottságának osztályvezetője és dr. Schwarcz József gazdasági vezérigazgató-helyettes, majd a Mecseki Szénbányák munkásőrségének, szakszervezeti bizottságának, KlSZ-bizottságána'k képviselői. Lerótták kegyeletüket a mártírok hozzátartozói is. Az Internacionáléval véget ért emlékünnepség színfoltjaként a pécssza- bolcsi és a meszesi általános iskola kisdiákjai tették le virágaikat az emlékmű talapzatára. H. A.
