Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)

1987-02-21 / 51. szám

Az árdrágítástól a korrupcióig Jelzések a gazdasági életből Interjú a gazdasági rendészet vezetőjével Több mint másfél éve, hogy a Baranya Megyei Rendőr- főkapitányság gazdasági ren­dészete pécsi székhellyel, Ba­ranya, Tolna és Fejér megyei illetékességgel megkezdte mun­káját Olyan időszakban alakult meg e szervezet, amikor a gaz­dasági életben beállt változá­sok során előtérbe kerültek a munkavégzéssel arányban nem álló, illetve a munkanélküli jövedelemszerzésre irányuló tö­rekvések. Tevékenységükben el­ső helyen áll a népgazdasági érdekeket, valamint a fogyasz­tói érdekeket sértő, spekulatív, korrupt magatartások elleni fellépés, a qazdasági bűncse­lekmények feltárása, a további elkövetések meaakadályozáso, illetve a megelőzés. Kertész lános rendőrőrna­gyot. a aazdasáai rendészet ve­zetőjét kérdeztük.- Mi a tapasztalat a mástél év tükrében, milyen jellegű bűncselekmények szaporodtak el a gazdasági életben?- A három megye területén a közélet tisztaságát sértő vesz­tegetések felderítésében mű­ködtünk a legeredményeseb­ben. Itt az elkövetők szinte ki­vétel nélkül önálló intézkedés­re jogosult, különböző szintű gazdasáai vezetők voltak. Jog­talan előnyök elfogadásával, kérésével hatalmukkal visszaél­tek, kötelességüket sorozatosan megszegték, s ezzel a többsé­gében tisztesséqes gazdasági vezetők hitelét is rontották. Sokszor ér bennünket az a vád: ugye, a „nagy halak" azok megússzák? Kik azok a „nagy halak"? Hiszen a szö­vetkezeti elnökök, vállalati igaz­gatók, főkönyvelők ellen indí­tott büntető ügyekben több jogerős ítélet született! A bí­róságok pedig nagy súlyt fek­tetnek arra, hogy a kiszabott szabadságvesztés-büntetés mel­lett az okozott kárt megtérít­tessék. A társadalmi vagyont káro­sító bűncselekmények körében V7 rendbeli, különböző jog­ellenes magatartás vált ismert­té, melyek közül külön emlí­tést, értékelést a sikkasztások, csalások érdemelnek. Felderí­tettünk 16 sikkasztást, 9 csa­lást, melyeknél az elkövetők, a társadalmi tulajdonban közel tízmillió forintos kárt okoztak. A bűnüqvi tapasztalatok szerint ezen bűlcselekmény kategóriá­kat illetően a legfertőzöttebb a kereskedelem, ezen belül is a szerződéses üzemeltetés.- Hány esetben kezdemé­nyeztek szabálysértési, illetve büntető eljárást? — Közel száz esetben kezde­ményeztünk szabálysértési el­járás lefolytatását, 63 esetben pedig büntető eljárást. A 63 büntetőügyből negyvenhétben befejeztük a nyomozást, s ebből negyven ügyben vádemelésre is sor került. Ha az ügyészség vádat emel, ez igazolja a nyomozás alaposságát. Amit én nagyon fontosnak tartok, az a megelőzés. Nem attól lesz eredményes a munkánk, ha ki­várjuk milliós nagvsáqrendű bűncselekmények elkövetését, hanem attól, ha a ioqsértő ma­gatartást, oéldául eav tízezer forintos szabálysértési bírsággal mea tudink állítani. — Hatáskörükbe tartozó ügyekben a megyei rendőr- főkapitányságok mely osztályai­val működnek együtt, vannak-e közös akcióik? — Szoros együttműködés ala­kult ki mindhárom megyében, a megyei főkapitánvságok . HÉTVÉGE népgazdasági, társadalmi tulaj­donvédelmi osztályaival. Közös akciókat megalakulásunk óta harminc esetben szerveztünk a megyei tanácsok szakigazgatá­si szerveivel, kereskedelmi fel­ügyelőségekkel, vám- és pénz­ügyőrségekkel, társadalmi és vállalati ellenőrző szervekkel. Folyamatosarl ellenőrzésünk alatt tartjuk Pécsett a havi vásárokat, de ezt ki fogjuk ter­jeszteni a megye más városai­ra és a naayközségekre is. Be­vonjuk munkánkba a városi népi ellenőrzési bizottságokat és a nagyközségek szakigazga­tási szerveit is. Bevezettük az úgynevezett ellenőrző akciókat, íqy tudtuk lemérni oéldául az Utasellátónál, a zöldség, qvü- mölcs, virág, szén értékesítésé­től, hogv a kiszabott szabálv- sértésbírságoknak megvan-e a foqanatia. — Egy-egy büntetőügy kap­csán tájékoztatják-e az elkö­vetők munkáltatóját a bűncse­lekmények okairól? — Ritka, hogy figyelmeztető átiratot küldünk, és visszajelzést kérünk. Szignalizációval a vizs­gálati szervek élnek. Több eset­ben előfordult viszont, hogy a leltárt szabálytalanságokról a vállalati tanács elnökét írásban tájékoztattuk azzal, hogy azt a vállalati tanács következő ülé­sén ismertesse. Gyakoribb vi­szont a szóbeli megbeszélés a gazdasági vezetőkkel. Közösen megtárgyaljuk a teendőket a vagyonvédelem területén, azt, hoqy a megelőzés érdekében milyen intézkedések szüksége­sek. — Mennyiben számíthatnak g lakosság segítségére? — Eddig gazdasági rendé­szetünk kétszáz lakossági be­jelentést kapott. Rendkívüli po­zitívumként értékeljük, hogy a bejelentők jelentős része, közel 70 százaléka a nevét és címét is adja a bejelentéshez, vál­lalja az abban megfogalmazot­takat. A bejelentések mintegy 80 százaléka, talán a szék­helyből is adódóan Baranyából érkezett. Az írások hangvétele segítőkészségröl, támogatásról tanúskodik. Egyúttal hírt is ka­punk a közvéleményt irritáló körülményekről, gyors meggaz­dagodásokról, vezetői hanyag­ságokról, mulasztásokról. Az eddigi tapasztalat, hogy a be­jelentések csupán 15 százaléka alaptalan. — Milyen az apparátus lei­készültsége, szakmai színvona­la? — Tiz-tizenöt éves szakmai gyakorlattal rendelkező munka­társakból áll, akik már bizo­nyítottak a népgazdasági, tár­sadalmi tulajdonvédelem terü­letén. Van köztük közgazdász, számviteli, pénzügyi szakember és kereskedelmi gyakorlattal rendelkező. S ami itt nincs, azt a 17 fős tanácsadó testületünk tagjai pótolják. Megtalálhatók köztük a gazdasáv vezetők, a társadalmi és hivatásos ellen­őrző apparátusok vezetői. — ön személy szerint elége­dett-e a gazdasági rendészet eddigi tevékenységével? — Sajnos, a fogyasztói érdek- védelem területén felderített visszaélések közel sem fejezik ki a valós helyzetet. Ezen tör­vénysértő magatartások társa­dalmi veszélyessége a rendkí­vüli gyakoriságukban van. Van még itt tennivaló mind a vál­lalatok, mind a kereskedelmi felügyelőségek és a rendőrsé­gi oldalról egyaránt. Helyben vizsgálják és kezelik a gyerekeket Új épület a bólyi gyermekotthonban Játékos foglalkozás Megállunk az előtéri kiállí­tás előtt. Azoknak a gyerme­keknek a munkáiból rendez­ték, akik rendkívül türelmes és hosszú munka eredményeként képesek voltak megtanulni a szövést, kötést és kis futókat, sálakat, mellényeket készítet­tek. Ez az állandó kiállítás az új épület egyik szembetűnő helyén van, nem lehet nem észrevenni. Pedig itt bőven akad egyéb látnivaló, hiszen a bólyi gyermekotthon tavaly augusztusban el kész-ült, új ré­sze inkább emlékeztet egy gyermekszanatóriumra, mint súlyosan fogyatékos gyermekek intézetére. Az épület közepén lévő, tá­gas előcsarnokbői az emeletre futó lépcső, a jobbra balra el­ágazó folyosók, az ajtók, ab­lakok fehér, sötétbarna, na­rancssárga, illetve zöld színei eleve derűt sugároznak. A renqeteq virág pediq —, ame­lyeket jórészt az otthon nővé­rei hoztak — otthonosságot árasztanak. A tágas foglalkoztatók elő­terében ebédhez készülődnek a gyerekek. A nyakukban élőké, a tányérjuk meljett szalvéta . . . sV * Aki itt mostanában megfor­dul, többnyire ki is mondja, amit a körülmények láttán gondol: ezt a létesítményt meg­irigyelhetné bármelyik iskola, óvoda. Aztán egy kis idő múlva az, itt lévő gyermekek láttán hozzáteszi: semmivel, még egy ilyen szép környezet­tel sem lehet pótolni azt, amit ezeknek a gyerekeknek a több­sége már a születése pillana­tában elveszített. Visszaadni, pótolni, valóban nem lehet, de azt akarni, arra törekedni, hogy ami elérhető velük, értük — azt érdemes. * A bólyi gyermekotthont 1956- iban létesítették. Akkor a je­lenlegi konyha és ebédlő épü­letében 60 gyermeket helyez­tek el. Az egykori Montenano- vó—Batthyány kastély átalakí­tásával és bővítésével, 1962- ben 140-re nőtt a helyek szá­ma. Tizenegy év múlva, egy új épületrész, 80 személyes pa­vilon éoült. S aztán tavaly —, 30 évvel a létrehozás után — ismét eqy. Kellett a hely és eqvre többre volt szükséq. Mert azoknak a gyerekeknek eay részét, akik évtizedekkel ezelőtt belehaltak volna a veleszüle­tett fejlődési rendellenességbe, a balesetek során elszenvedett sérülésekbe, azokat ma már meg tudja menteni az orvos- tudomány. A 18 éven aluliak Bolyba kerülnek, s itt vannak azok is, akiket jó pár évvel ezelőtt még bezárva, a világ szeme elől eldugva, mint a család, „szé­gyenét" tartottak otthon, pusz­ta ápolásuk akkora terhet rótt rájuk, amelybe előbb-utóbb belerokkantak. A bólyi intézet is hosszú időn át ezt a feladatot, már­mint az ápolást, az ellátást te­kintette elsődleges feladatá­nak. A kezdettől itt dolgozó nő­vérek jól emlékeznek rá, mek­kora fizikai és lelki terhet je­lentett ezeknek, a sorstól ke­ményen arcul csapott gyerme­keknek a rendszeres ellátása. A pszichés teher azóta is megmaradt, de a gyerekek és a nővérek, egyáltalán az ittlét, az itt dolgozás körülményei sokat változtak. Az intézmény néhány évvel ezelőtt nyitni kezdett. Szó sze­rint is kitárta kapuit. Megen­gedték, hogy a szülők bármikor meglátogathassák, elvigyék a gyermeküket. A járóképeseket rendszeresen sétálni, kirándulni vitték és szívesen láttak min­denkit, aki segíteni, adni akart nekik. Széles körű, állandó pat­ronáló kapcsolatok szövődtek az otthon és különböző válla­latok, gazdaságok szocialista brigádjai között. Ezek a válla­latok, brigádok rengeteg tár­sadalmi munkával, illetve a kommunista műszakjaikból ösz- szegyűlt pénzzel támogatták őket. A színes televízióktól kezdve, a komplett stúdióig, sok mindent nekik köszönhet­nek. A másik rendkívül jelentős változás, hogy elkezdték a gyermekek szűrését és kezelé­sét. A POTE Fogászati Kliniká­jának szakorvosai több év óta rendszeresen kijárnak az ott­honba, csakúgy, mint dr. Lé- tai György, siklósi szemész­főorvos. Az új épületben egyrészt arra teremtődött meg a lehe­tőség, hogy ezeket a vizsgála­tokat, kezeléseket megfelelő, jól felszerelt rendelőkben vé­gezhessék — hallottuk dr. Jáni Lajos igazgató főorvostól —, másrészt kiszélesíthették a szak- vizsgálatok körét. Jelenleg he­ti egy alkalommal fogászati, fül-orr-gégészeti, heti két al­kalommal ideggyógyászati, pszichiátriai, kéthetenként sze­mészeti ellátásban részesülnek. A gyógytornász naponta fog­lalkozik a mozgásukban kor­látozott gyermekekkel. A hely­beli ellátás különösen fontos előnye, hogy nem kell utaztatni a fekvő, vagy nehezen mozgó gyermekeket, akik egyébként idegen környezetben rendkívül nyugtalanná válnak. Szintén az új épületnek kö­szönhető, hogy megszűnt az osztályok zsúfoltsága és lénye­gesen szebb környezetben le­hetnek a gyermekek és a gon­dozónők. Ez a humanizált kör­nyezet sokat segít abban, hogy azt a pszichés megterhe­lést, amelyet az itt lévő gyer­mekekkel való napi közvetlen kapcsolat jelent, könnyebben viseljék a dolgozók. Ugyan­csak lényeges előrelépés, hogy ,a nővéreknek új öltözőik, zu­hanyzóik vannak, sőt a régi épületben egy 10 ágyas nő­vérszállást is kialakitottak, amelyet már teljesen iqénybe- vettek a távolabb lakók. Mivel a közelmúltban felmér­ték, hogy jelenleg 18 olyan gyermek van az intézetben, aki képezhető, velük külön foglal­koznak. Koruknak megfelelően részben óvodás csoportban, já­tékosan tanítják őket, részben gyógypedagógiai képzésben ré­szesülnek. Ez a külön foglal­kozás kissé már a jövőt is sej­tetni enqedi, hisz Bólvban most már adottak a feltételek a fog­lalkoztató szintű gyógypeda­gógiai munkára. A 160 ágyas, új épületben jelenleg 138-an vannak. Az intézet örül is annak, hogy az elmúlt fél év alatt nem népe­sült be teljesen az új épület, s véletlenül ugyan, de pont azt a részt hagyták üresen, amely egy idő óta beázik. Még az armatúrák mellett is kitartóan szivárog be a hóié. A kivitelező, a Tanácsi Magas- és Mély­építő Vállalat igazgatója, Bert­ram Jenő szerint valószínű, hogy részben az a nem meg­felelő minőségű szigetelő- anyag, — amelyet már nem is gyártanak, de amelyet ők még használtak —, részben az úgy­nevezett attika fal tulajdon­ságai vezettek a beázáshoz. Nem várnak tavaszig, mihelyt enyhül az idő, s tudnak a te­tőn dolgozni, pontosan meg­határozzák, mi okozza a be­ázást és kijavítják a hibát. Török Éva A Bólyi Gyermekotthon új épülete Proksza László felvételei Adómorál? 1986-ban az ellenőrzött Baranya megyei és pécsi kis­iparosok 38 százaléka, a ma­gánkereskedők csupán 14 százaléka vallotta be a va­lóságnak megfelelően adó­köteles jövedelmét. Megle­hetősen kevesen. Hogy miért? A válaszon nem szükséges hosszasan gondolkozni . . . Tavaly július elsején jött létre Pécsett a Megyei Adó­megállapító Hivatal, azóta ez az intézmény határozza meg a kisiparosok, kiskeres­kedők adóját. Azelőtt a KIOSZ és a KISOSZ megyei adóközösségei végezték ezt. A változásra elsősorban azért volt szükség, mert az adó­közösség hatósági feladato­kat is ellátott, s ez nem fért össze az érdekképviseleti munkával. Az adómegállapi- tó hivatal a Baranya Megyei Tanács pénzügyi osztályának felügyelete alatt áll. Az adómegállapítás első mozzanata, hogy a kisiparos vagy kiskereskedő, benyújtja adóbevallását. Ennek valódi­sága többféle csatornán el­lenőrizhető. Egyrészt az ille­ték- —, illetve az adómeg­állapító hivatal előzetes mű­hely- és üzletlátogatásokat tart. Természetesen nem jut­hatnak el mindenhova, de figyelembe veszik a több év óta kialakult szakmai rang­sort, a termelőképességet, a megrendelők körét, az alkal­mazottak számát, s mindezek alapján elfogadják, vagy — és ez fordul elő gyakrabban —, módosítják a benyújtott adót. Sajnos, nem a tényle­ges jövedelmek a jellem­zőek, s érdekes, hogy meg­lepően kevés azoknak a szá­ma, akik a módosítás ellen fellebbeznek. Az emberi ta­lálékonyság utolérhetetlen. Például a nyugdíj előtt állók kissé magasabban vallanak mert így magasabb lesz a nyugdíj, s az SZTK-adó függ­vénye a fizetett adóalapnak. 1985-ös adatok szerint a kisiparosok és kiskereskedők hét százalékát sikerült csak ellenőrizni, mert nem volt er­re elegendő szakembere a megyei illetékhivatalnak. A 415 vizsgálatból 220 záró­dott adóhiánnyal. Ez össze­sen négymillió-négyszáznegy- venezer forintot jelent, egy főre lebontva pedig átlag húszezer forintot! És ez csak hét százalék! Adómorál? Ismeretlen fo­galom. 1985-ben az átlag legkisebb adót — amely évi hetvenezer forint jövedelemig fizetendő —, a kisiparosok 70, a kereskedők 50 száza­lékára szabták ki. Az előb­biek 3200, az utóbbiak 5400 forintot fizettek. A 410 000 forintön felüli évi jövedelem­nél 13-an adóztak Baranya megyében és Pécsett. Tizen­egy iparos fejenként 223 000 forintot, két kereskedő pedig 249 000 forintot tett le az asztalra adó fejében. 500 000 forint feletti jövedelemmel körülbelül ötven önadózó dolgozik. Az 1986-os adóbevallások kiértékelése most folyik. Áp­rilisra derül majd ki: tavaly hányán próbálták az adó­előírásokat megszegni. Óvári Zsuzsa Marton Gyöngyi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom