Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)

1987-02-21 / 51. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanlö XLIV. évfolyam, 51. szám 1987. február 21., szombat Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Pécs 1987. évi terve (3. oldal) Mezőgép-üzlet a Volkswagennel (5. oldal) Közgazdasági élet (10. oldal) Szovjet-iraki megbeszélések Az iráni—iraki háborúról, a közel- és közép-keleti helyzet­ről tárgyalt pénteken Moszkvá­ban Eduard Sevardnadze szov­jet és Tarik Aziz iraki külügy­miniszter. Az iraki diplomácia vezetője tájékoztatta szovjet kollégáját azokról a lépésekről, melyeket az iraki vezetés tett az iraki—iráni konfliktus békés ren­dezése érdekében. Eduard Sevardnadze megerősítette a Szovjetuniónak a háború mi­előbbi beszüntetésére vonatko­zó elvi álláspontját. A megbe­szélésen hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a felek be­tartsák a polgári célpontok és lakott települések elleni táma­dások beszüntetéséről szóló megállapodást. Ez elengedhe­tetlen a végső fegyvernyugvás elérése szempontjából. A robbanásveszélyes helyzet fennmaradása a térségben ürügyet szolgáltathat arra, hogy az imperialista erők beavat­kozzanak az érintett országok belügyeibe. Ez a nemzetközi helyzet egészét károsan befo­lyásolná — állapították meg. Eduard Sevardnadze felhívta a figyelmet arra, hogy a Szovjet­unió a jövőben is következete­sen támogat minden olyan be­csületes és építő jellegű erő­feszítést, amely az átfogó po­litikai rendezést célozza. Ezzel kapcsolatban mindkét külügy­miniszter nagyra értékelte az ENSZ-főtitkár ilyen irányban tett erőfeszítéseit. Genfi tárgyalások Genfben folytatódnak a nukleáris és űrfegyverekkel kapcsolatos szovjet—amerikai tá rgyalások. Ezen a héten a kozmikus, a hadászati és a közép-hatótá­volságú nukleáris fegyverzettel foglalkozó. csoportokban tar­tottak munkatalálkozókat. Újabb francia egységek Csádban A francia hadügyminisztéri­um közölte, hogy újabb fran­cia egységeret vezényeltek Csádba a két hete kezdődött átcsoportosítást kísérő műszaki munkálatok elvégzésére. A hadügyminisztérium szerint „egy-két századról" van szó, amelyek állítólag a Karvaly­hadműveletben részt vevő egy­ségek új laktanyáit, védelmi állásait építik és repülőtéri ki­futópályákat is létesítenek. A minisztérium ezzel együtt cáfol­ta azokat a lapértesüléseket, amelyek szerint 1500 főnyi erő­sítést vezényeltek volna az af­rikai országba. A francia kato­nai hatóságok szerint a Kar­valy-hadművelet keretében mintegy 2000 főnyi katona ál­lomásozik Csádban. Magabiztos, többre vállalkozó szemlélet Szövetkezeti zárszámadások Az 1985. év gyengébbre si­került a véméndi Lenin Terme­lőszövetkezetnek - kötelességé­nek érezte hát a közösség a bizonyítást. S íme: sikeres év­ről számolhatott be a termelő- szövetkezet tegnapi zárszáma­dó közgyűlésének Roll Antal elnök, A Lenin Tsz 1986-os cél­kitűzéseit a kedvezőtlen időjá­rás ellenére is túlteljesítette — pedig nemcsak az aszály oko­zott náluk kórokat, de a jég is, A tervbe vett 25,5 milliós nyereséghez méq hozzá tudtak tenni jó egymilliót, s 26,6 mil­liós eredményt értek el. Ám nemcsak az időjárás játszott közre, hoqy 1986. nem lett még jobb: s erről is kritiku­san szólt az értékelés: a nö­vénytermesztésben a jobb ve­tésforgó meqválasztása, az ál­lattenyésztésben a qondosabb tartás, jobb takarmányfelhasz­nálás, -hasznosítás a feladat. Ezt' segíti majd az a beruhá­zás, melv a szarvasmarhatar­tásnak nyúit kedvezőbb körül­ményt, s mely máiusban kezdő­dik meq 40 milliós költséggel. Az állattenvésztésben a leq- eredménvesebb áaozat a ser­tés: kereken 60 milliós árbevé­telt jelentett a tsz-nek. miköz­ben a hasznot meoháromszn- rozták az előző évihez ké­pest. Uo”nncsak sikeres ánnzat a háztáii, melv 50-5 milliós for­galmat jelentett. S hoav miiven erős lábon all a szövetkezet, azt az is mu- tatia. hoqv az egy főre iu- tó 65 000 forinrnvi nvereséq mellett tízmilliós kamatterhet fizettek vissza tavaly. * Második legjobb évét zárta a villányi Új Alkotmány Ter­melőszövetkezet. A termelést 5 százalékkal növelték. Az árbe­vételük 266 millió volt, ez is 5 százalékkal emelkedett. A cu­korrépa és a borértékesítésnél elszenvedett árveszteségek mi­att nyereségtervüket nem tud­ták teljesíteni, üzemi nyere­ségük íqv is 26 millió forint, s ez fennállásuk óta a második legjobb eredmény. A legtöbb nyereséget a sertéságazat hozta, tízmilliót. A tagok éves keresete 7,7 százalékkal lett több, elérte a 87 000 forintot. Az aszályos időjárás ellené­re magas növénytermelési ho­zamokat ért el a szövetkezet. Búzából 6,2, kukoricából 9, szőlőből 14 tonnás termést ta­karítottak be. A meliorációs és rekonstrukciós programjuk ke­retében 100 hektár új területet vontak be a szántóföldi műve­lésbe. Erre az évre 30 millió forint nyereséget terveznek. Ennek elérése érdekében 700 hektárra növelik a szója és 750 hektárra a jugoszláv kooperá­ciós cukorrépa termőterületét. Megalakulásának évében, 1983-ban 30 milliós termelési értéket produkált a szabad­szentkirályi Fémipari Kisszövet­kezet, rá egy évre már 47 milliót, a harmadikban 69 mil­liót, tavaly pedig 109 milliót — s ráadásul változatlan áron. Míg 1985-höz viszonyított ár­bevételük 1986-ban 57,9 szá­zalékkal nőtt; nyereségük már 144,9 százalékkal. így lett ár­bevétellel arányos nyereségük 19,36 százalékos. Abban a kisszövetkezetben, amelyben egy tag átlagosan 330 000 forint nyereséget pro­dukál munkájával, azzal ará­nyos a kereset is: 140 000 fo­rint - ugyancsak átlagosan. E számokhoz méq hozzá kívánko­zik, hogy tavaly 13 milliót for­dítottak beruházásra. A főképpen mezőgazdasági kisgépeket készítő szabadszent­királyi közösség pár éves törté­nete folyamán már hat egyedi szabadalmat jelentett be ter­mékeire, vagy azok egy-egy részmegoldására: így a perme- tezőadapteres kistraktorro, a váltvaforgató ekére, s az ön­járó fűnyíróra. Termékeik mű­szaki színvonalát dicséri, hogy a tavalyi kecskeméti hírős na­pokon egy-egy arany, illetve ezüst díjat nyertek kisgépeik- • kel. A Fémipari Kisszövetkezet teqnap délután megtartott mérleazáró közgyűlésén méltán büszkélkedhettek eredményük­kel a tagok, illetve a beszámo­lót előterjesztő Török László el­nök. Sűrítenek egyes járatokat Proksza László felvétele Új autóbuszok a városi közlekedésben Műszakos és hét végi közlekedés Tizenhat vadonatúj autóbusz sorakozott fel tegnap délelőtt a pécsi Pannon Volán telep­helyén, mellettük az egyenru­hás „pilótáik". A vállalat ve­tője mindegyikükkel kezet fo­gott, pár szót váltott. Hagyo­mányos szertartás ez — amely- lyel képletesen átadják az új buszokat a vezetésükkel meg­bízottaknak — és ezután sor­ban már indultak is, hogy mi­nél előbb részt vegyenek a vá­rosi forgalomban. Nagy öröm ez a 16 új Ika­rus — 11 csuklós és 5 szóló — még akkor is, ha tulajdon­képpen már az elmúlt év vé­gére várta a vállalat az érke­zésüket. Mivel csaknem vala­mennyi Pécs közlekedésében vesz részt, ily módon naponta 100 járattal többet tudnak in­dítani mint eddig, és ezzel na­ponta négyezer fölé emelkedik az indított járatszám Pécsett így több járatot — ahol ez indokolt — sűríteni tudnak. A február 23-tól érvénybe lépő módosítás szerint például a 7-es és 107-es vonalon a je­lenlegi 7—8 perces indulásról ■hatpercenkénti lassú és hat­percenkénti gyorsjáratok köz­lekedtetésével elérik, hogy a csúcsidőben hárompercen­ként induljanak ezek a buszok. Az 1-es és 101-es járatok ez­után nem térnek be a Neve­lési Központhoz, új megálló­helyei lesznek a Csontváry ut­cánál, valamint a Várkonyi Nándor útnál. Az eddigi öt­percenkénti indítást pedig 4 percre sűrítik. A 60-as járat (Budai vám— Nevelési Központ) az eddigi 30 perc helyett 20 percenként indul. A 32-es autóbuszjárat (Hunyadi út—Asztalos János út—Jurisics út) zsúfoltságát a csúcsidőben az eddigi tizper- cenkénti indítás helyett hét­percenként indított autóbuszok­kal kívánják csökkenteni. A Sopiana .Gépgyár és a Me­chanikai Laboratórium kéré­sére az 50-est hat, úgynevezett műszakos járattal sűrítik. A 103-as járatoknak az Ipar utcánál és a Rózsa Ferenc ut^ cánál is lesz megállója, ed­dig ezeken a helyeken ez a busz nem állt meg. Sokan rek­lamálták a Vasas Rücker-ak- nai terület rossz ellátottságát munkaszüneti napokon. A la­kosság kérésére sűríteni fog­ják itt is hétvégeken a járato­kat. Sok vita, kifogások, ellenvé­lemények kísérték az év eleji változásokat. Főként a járatok átszámozása okozott — és okoz még ma is — zűrzavart, méltatlankodást. Ám, ha a vá­ros térképét, a járatok útvo­nalát és számozását együtt nézzük, kitűnik, hogy logiku- sabb, könnyebben eligazító, mint az eddig megszokott. Például a 3-mal kezdődőek az északra induló hegyi járatok, a 4-esek pedig a város déli irányába közlekedők. Az 1- esek keleti, a 2-es pedig a nyugati városrészeket összekö­tő járatok. A módosításokat tulajdon­képpen az 1983-ban végzett átfogó utasforgalom felmérést követően kezdték tervezni, és nemcsak a közben elkészült Lenin téri új centrumot (és ki­ürítendő Kossuth teret) kellett figyelembe venni, hanem a vá­ros távlati terveiben szereplő fejlesztéseket is, így például a balokányi decentrumot és a déli városrész távlati alakulá­sát is. (A menetrendváltozásokról részletes tájékoztató a 13. ol­dalon.) ■ S. Zs. Tűz Bécsben Az elmúlt évtizedek legnagyobb tüze pusztított péntekre virradó éjjel az osztrák fővárosban: leégett az állami Steyer-Daimler- Puch konszern székháza. A hatemeletes épület a Rin­gen, az operától kétszáz méterre állott, földszintjén a konszern járműveinek bemutatóterme, felette igazgatósági és egyéb iro­dák voltak. Szemtanúk sze­rint egyszerre három helyen lángolt fel a tűz, s az épü­let, 350 tűzoltó nagy erőfe­szítései ellenére, teljesen kiégett. Az oltási munkák közben robbanásra is sor került, 8 tűzoltó megsebe­sült, hárman súlyosan. A súlyos tűz óriási feltűnést keltett a belváros közepén. Továbbterjedésétől tart­va a hatóságok mérlegel­ték a szomszéd Bristol luxusszálló és más épüle­tek kiürítését, erre azon­ban végül nem volt szük­ség. A nyomozók feltételezik, hogy gyújtogatás van a katasztrófa mögött, amely 600 millió schillinges kárt okozott. Régi pécsi utcák: a Majtényi Ferenc utca

Next

/
Oldalképek
Tartalom