Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)

1987-02-17 / 47. szám

1987. február 17., kedd DunQntfflt napló 3 így látják as érdekeltek Kevés a szakmunkás a járműfenntartó-iparban A jobb bérezés segíthetne Sebességváltót javítanak a Pannon Volán szerelőműhelyében Egy régi keleti történet ar­ról mesél, hogyan ismerkedett meg három vak az elefánttal. - Csupa csont - vélte az, aki az ormányát fogta. - Nem, csupa szőr — mondta a máso­dik. — Ugyan, ugyan — így a harmadik, akinek a kezében a füle volt — csupa bőr. Végül is mindhármuknak igaza volt. Mégsem sikerült meghatároz- niok az elefántot. A történetet Bárdi László, a Baranya Megyei Tanács mű­velődésügyi osztályának cso­portvezetője idézte igen talá­lóan azon a kerekasztal-meg- beszélésen, melyet a közel­múltban rendeztek Pécsett, a gépjárműjavító-szakmák szak­munkás-utánpótlásának me­gyei helyzetéről. A kialakult kép nemcsak ezt a területet jellemzi. Sok az ellentmondás, a bizonytalan­ság. Csökken a beiskolázha­tok száma, másutt helyezked­nek el a végzettek. Írásunkban ezúttal kommentár nélkül kö­zöljük a fölszólalók vélemé­nyét, javaslatait, hiszen a ke­rékasztal körül valamennyi érintett intézmény képviselője ott ült, és a szakmunkásképzés hétköznapjain az ő hozzáál­lásuk a meghatározó. Kaponyi László, a Pannon Volán ipari üzemének vezetője kiemelte, hogy évi javítási munkájuk értéke félmilliárd fo­rint. Komoly szükségük volna tehát olyan összeszokott szak­embergárdára, amely korszerű szerszámok használatával, megfelelő fölkészültséggel megbirkózna a föladatokkal. Sajnos, dolgozóiknak egyhar- mada cserélődik évente. Bár közel másfél millió forintot fordítanak a képzésre, ez is kevésnek tűnik, állandó lét­számgondokkal küzdenek. Úgy próbálnak könnyíteni a hely­zeten, hogy a szakmunkás- tanulóknak a harmadik év­ben már bért fizetnek. A ta­pasztalat szerint ez sem ele­gendő megtartó erő, és gya­kori, hogy végzés után a fia­talok „kiröpülnek''. Az elvándorlás elkerülésére vezetett be szerkezeti váltást a gyakorlati oktatásban a Szé­chenyi. Erről Judt Tamás igazgatóhelyettes beszélt. A gyakorlati munkát végig egy vállalatnál végzik a fiatalok. Kimutatásaik szerint ez némi­leg erősíti a kötődést. Végzés után néhány évvel mégis sok tanítványukat nyomdai gra­fikusként, geodéziai rajzoló­ként, vagy éppen újságkihor­dóként látják viszont. Az ok szinte mindig ugyanaz: köny- nyebb munkával magasabb jövedelemhez juthatnak így a pályakezdők. Amikor az általános iskola után jelentkeznek, még érdekli a gyerekeket a karbantartó-, szerelőmunka. A Mecseki Szénbányák képviseletében fölszólaló Oszvald Péter sze­rint csak később látják meg a nehézségeket, és ismerik föl igazán a pénz szerepét. Már előre félnek, hogy keveset ke­resnek majd, és inkább más­hova mennek.- Hogy vonzóbb legyen a gyakorlati oktatás és jobban megszeressék a munkahelyet a leendő szakemberek, ebben a vállalatok szerepe óriási - hangsúlyozta Blesz József, a Zrínyi Miklós Ipari Szakmun­kásképző Intézet igazgatója. Mint elmondta, reméli, hogy az 1985-ben napvilágot látott új törvény bővíti a vállalatok lehetőségeit a gyakorlatban is, és szélesedő jogaikkal a cé­gek élni fognak. A SZÖVAUT pécsi üzemegy­ségének vezetője, Kollár Fe­renc azt kérte, hogy elsősor­ban oda kerüljenek a tanulók, ahol főtevékenység a közleke­dés. Igazából ugyanis csak ezeken a helyeken biztosítha­tó, hogy kellően sokirányú tá­jékozottságra, képzettségre te­gyenek szert. „Fejlesszük a technikusképzést is, de ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy elsősorban szakmunkásokra van szükségünk" — mondotta. Végezetül javasolta, hogy a bérezésben — akár más állo­mánycsoportok rovására —szü­lessen megnyugtató megol­dás, mert a közúti közlekedés biztonsága is ezt követeli. Kovács Józselné a KIOSZ titkársága és az általuk tömö­rített 6600 kisiparos nevében közölte: a mesterek szívesen kötnének szerződéseket na­gyobb vállalatokkal, vállal­koznának karbantartási föl­adatok megoldására, és ez hosszú távon enyhíthetne va­lamelyest a létszámgondokon. A kisebb cégek, intézmények létszámigényének fölmérése nem kielégítő. Túlképzés érez­hető a karosszérialakatosok között, ugyanakkor kevés óz autószerelő. Belső arányvál­tásra volna szükség, vélte Tóth Sándor, az ÉPFU műszaki osztályvezetője. A szigetvári szakmunkáskép­ző nevében szóló Zentai Béla indokoltnak látta ezt a belső arányváltást, a képzés szín­vonalának emelésére pedig több javaslatot is tett, többek között figyelmeztetett a vizs­gakérdések megújitásának szükségességére. Halász István, az Ércbá­nyászati Vállalatnál tapasztal­takat ismertette. Eszerint a Széchenyiben végzettek gya­korlati fölkészültsége gyön­gébb, mint az 500-asban vég­zetteké. Ennek oka az lehet, hogy előbbiek kétnaponta vesznek részt az üzemi mun­kában, utóbbiak pedig heti váltásban. Szerencsésebb az egyben tartott, hosszabb gya­korlat, mert ennek ideje mun­kafolyamatok megfigyelésére is lehetőséget ad, nemcsak munkafázisokéra. Azok a vállalatok, melyek nem vesznek részt az okta­tásban - sokszor épp az itt megspórolt pénzekkel — rá­ígérnek a végzettek órabérére, és kész szakembereket kap­nak anélkül, hogy bármit tettek volna érte. A szakmun­kásképzési alapba fizetendő összegek még ma is minimáli­sak. Ideje volna, hangoztatta Sápi Zoltán, hogy egyenlő föltételeket teremtsünk! A kü­lönféle adóterhekkel legalább ne sújtsuk azokat a cégeket, amelyek bekapcsolódtak a képzésbe. A Pannon Volán járműfenntartási osztályának vezetője arra is emlékeztetett, hogy kisiparosok hasonló hely­zetben adókedvezményt kap­nak. Végezetül a budapesti szék­helyű Autófenntartó-ipari Egye­sülés képviselője. Szekszárdi Imre elmondta, hogy a közle­kedési kormányzat is azt az állásfoglalást képviseli, hogy a méltánytalan adóterheket szüntessék meg. Sz. Koncz I. Elsőéves autószerelő-tanulók a Trabant első futóművével ismerkednek az 500-as Szakmunkás- képző Intézet tanműhelyében. Proksza László felvételei Új traktorok a Fortschritt gyártól Fortschritt KT 323—A típusú traktor az Agroker géptelepén összhangban az ár és a teljesítmény A Bajai Kukoricatermelési Rendszer Fejlesztő Közös Vál­lalat pécsi alközpontjában ja­nuár végén - február elején több napon keresztül a Bara­nya—Tolna—Somogy megyei partnergazdaságok speciális szakemberei egymásnak ad­ták át a helyet, hogy a különböző tudományok legújabb eredményeinek alkal­mazásáról tájékozódjanak. Új vegyszerekről — sokszor még engedélyezési eljárás alatt állókról — is szólt dr. Reisinger Péter, a MÉM Pécsi Növényvé­delmi és Agrokémiai Állomá­sának igazgatója, amikor a nyolc éve elkezdett gépi adat- feldolgozáson alapuló gyom- mentesítést ismertette a tag­gazdaságok szakmérnökeinek. A rendszer lényege a gyom­mentesség biztosítása mellett a költségcsökkentés: ugyanis spe­ciális vegyszer felhasználásá­val akár 20—25 százalékkal is csökkenthető a munka- és az anyaqköltség. A BKR-taggazdaságokon kívül több baranyai termelőszövetke­zet is elküldte kombájnosait oz NDK-beli Fortschritt qyár szervizmérnökének, Bodo Rös- selnek egynapos előadására. Bodo Rössel öt éve jár rend­szeresen Magyarországra. Fortschritt-qépek kilencven or- száqba jutnak el, s Csehszlo­vákia után a második legna- avohb piacuk a magyarorszáqi. Az ő szakterülete a kombóin, bálázó, rendreváaó. Mi újra számíthatunk például a kom­bájnoknál? — Fejlesztési irányunk az, hogy egész sorozatot igyek­szünk létrehozni az áteresztő- képesség eltérései alapján: 5— 15 kilogrammos másodpercen­kénti varicációkban. Sőt, egyes országok, így Kína és az afri­kai államok 5 kilogramm/má- sodperc alattit is igényelnének. A magyarországi átlag: 12- 14-16. Újdonságnak számít Magyar- országon az ez évtől forgalom­ba kerülő 50 köbcentiméteres, E 931-es számú kerti traktor. A ZT-traktorok két újabb típusá­ból, a 320-asból és a 323-as- ból is jelentős szállítmány ér­kezik 1987-ben hazánkba.- A Fortschritt-kombájnok visszatérő gondja az ékszíjsza­kadás ...- Speciális eredeti ékszíjak­hoz csak vásárláskor jutnak vevőink. Ékszíjgyártással egy másik üzem foglalkozik, kapa­citása csak arra elegendő, hogy saját szükségletünket ki­elégítse és az eladott kombáj­nokra kerülő darabokat le­szállítsa. Kedvező fordulatnak számít ebben az ügyben, hogy Ma­gyarteleken és Kétújfaluban ki­próbáltak szintén az NDK-ból származó ékszíjakat: két sze­zont bírtak szakadástúlnyúlás nélkül. A magyar gyártmány jó, ha két hétig kihúzta!- Sokan idegenkednek a nem nyugati gépektől, pedig a teljesítményeket és az árakat összehasonlítva nincs három- néayszeres eltérés — mondja Kerner Menyhért, a BKR pécsi alközpontjának vezetője. — A tíz tonna alatti kukoricatermés­átlagot kiválóan bírják az E 516-os, 514-es kombájnok is. L. Cs. K. A Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezet kesztyűvarrodája Javuló termékszerkezet, növekvő nyereség Kesztyű mellett cipőfelsőrész A Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezet stratégiája Nyolcéves folyamat eredmé­nyeként egyharmadával csök­kent a létszám, a termékszer­kezet a gazdaságos és minő­ségi termékek javára változott, bővült a tevékenységkör, növe­kedett a nyereség, — mindez a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszmű- ipari Szövetkezet stratégiai magatartását tükrözi. A négy telephelyes — Pécs, Mohács, Fonyód, Szederkény — szövet­kezetnél a hétszázat alig meg­haladó jelenlegi dolgozói lét­szám többet produkál termelési értékben, mint amikor ezerkét- százan voltak. A szövetkezet termékei a ha­zai piacon szinte ismeretlenek. A tavalyi össztermelés — a 350 000 pár kesztyű és a 400 000 női táska - 93 százalé­ka külföldre került. A több mint hetvenmilliós tőkés export bér­munkából adódik, s anyagmen­tes árbevételt jelent. Elsősor­ban kesztyűt készítenek német és skandináv megrendelésre. A termékszerkezet a gépi var­rásé kesztyűk felé tolódik, ugyanis ez négyszer-ötször ter­melékenyebb a kézi varrásnál. A kesztyű szezonhoz kötött termék, így a gyártásban is szezonalitás mutatkozik. Ennek kiküszöbölésére keresett új te­rületet a szövetkezet, méghoz­zá tőkés piacon. A nyugatné­met Reinberger céggel léptek kooperációs kapcsolatba: a cipőfelsőrész-készítés árbevéte­le 1986-ban már meghaladta az ötszázezer nyugatnémet márkát. A német cég gépeket, technológiát biztosított, a be­tanításban részt vett és minő­ségi termék gyártását tette le­hetővé. 1987-ben a tőkés export nye­reségtartalmát tovább növelik. A KGST-exportból 66 millió forint árbevétel származott 1986-ban, 1987. is hasonló lesz. A kontingens 400 000 női táska gyártását teszi lehetővé, a Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezetnek. A szovjet part­ner 50-60 féle modellt választ a kínált 100—120-ból. A tavalyi szállítmányok időben elmentek. L. Cs. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom