Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)
1987-02-17 / 47. szám
1987. február 17., kedd DunQntfflt napló 3 így látják as érdekeltek Kevés a szakmunkás a járműfenntartó-iparban A jobb bérezés segíthetne Sebességváltót javítanak a Pannon Volán szerelőműhelyében Egy régi keleti történet arról mesél, hogyan ismerkedett meg három vak az elefánttal. - Csupa csont - vélte az, aki az ormányát fogta. - Nem, csupa szőr — mondta a második. — Ugyan, ugyan — így a harmadik, akinek a kezében a füle volt — csupa bőr. Végül is mindhármuknak igaza volt. Mégsem sikerült meghatároz- niok az elefántot. A történetet Bárdi László, a Baranya Megyei Tanács művelődésügyi osztályának csoportvezetője idézte igen találóan azon a kerekasztal-meg- beszélésen, melyet a közelmúltban rendeztek Pécsett, a gépjárműjavító-szakmák szakmunkás-utánpótlásának megyei helyzetéről. A kialakult kép nemcsak ezt a területet jellemzi. Sok az ellentmondás, a bizonytalanság. Csökken a beiskolázhatok száma, másutt helyezkednek el a végzettek. Írásunkban ezúttal kommentár nélkül közöljük a fölszólalók véleményét, javaslatait, hiszen a kerékasztal körül valamennyi érintett intézmény képviselője ott ült, és a szakmunkásképzés hétköznapjain az ő hozzáállásuk a meghatározó. Kaponyi László, a Pannon Volán ipari üzemének vezetője kiemelte, hogy évi javítási munkájuk értéke félmilliárd forint. Komoly szükségük volna tehát olyan összeszokott szakembergárdára, amely korszerű szerszámok használatával, megfelelő fölkészültséggel megbirkózna a föladatokkal. Sajnos, dolgozóiknak egyhar- mada cserélődik évente. Bár közel másfél millió forintot fordítanak a képzésre, ez is kevésnek tűnik, állandó létszámgondokkal küzdenek. Úgy próbálnak könnyíteni a helyzeten, hogy a szakmunkás- tanulóknak a harmadik évben már bért fizetnek. A tapasztalat szerint ez sem elegendő megtartó erő, és gyakori, hogy végzés után a fiatalok „kiröpülnek''. Az elvándorlás elkerülésére vezetett be szerkezeti váltást a gyakorlati oktatásban a Széchenyi. Erről Judt Tamás igazgatóhelyettes beszélt. A gyakorlati munkát végig egy vállalatnál végzik a fiatalok. Kimutatásaik szerint ez némileg erősíti a kötődést. Végzés után néhány évvel mégis sok tanítványukat nyomdai grafikusként, geodéziai rajzolóként, vagy éppen újságkihordóként látják viszont. Az ok szinte mindig ugyanaz: köny- nyebb munkával magasabb jövedelemhez juthatnak így a pályakezdők. Amikor az általános iskola után jelentkeznek, még érdekli a gyerekeket a karbantartó-, szerelőmunka. A Mecseki Szénbányák képviseletében fölszólaló Oszvald Péter szerint csak később látják meg a nehézségeket, és ismerik föl igazán a pénz szerepét. Már előre félnek, hogy keveset keresnek majd, és inkább máshova mennek.- Hogy vonzóbb legyen a gyakorlati oktatás és jobban megszeressék a munkahelyet a leendő szakemberek, ebben a vállalatok szerepe óriási - hangsúlyozta Blesz József, a Zrínyi Miklós Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója. Mint elmondta, reméli, hogy az 1985-ben napvilágot látott új törvény bővíti a vállalatok lehetőségeit a gyakorlatban is, és szélesedő jogaikkal a cégek élni fognak. A SZÖVAUT pécsi üzemegységének vezetője, Kollár Ferenc azt kérte, hogy elsősorban oda kerüljenek a tanulók, ahol főtevékenység a közlekedés. Igazából ugyanis csak ezeken a helyeken biztosítható, hogy kellően sokirányú tájékozottságra, képzettségre tegyenek szert. „Fejlesszük a technikusképzést is, de ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy elsősorban szakmunkásokra van szükségünk" — mondotta. Végezetül javasolta, hogy a bérezésben — akár más állománycsoportok rovására —szülessen megnyugtató megoldás, mert a közúti közlekedés biztonsága is ezt követeli. Kovács Józselné a KIOSZ titkársága és az általuk tömörített 6600 kisiparos nevében közölte: a mesterek szívesen kötnének szerződéseket nagyobb vállalatokkal, vállalkoznának karbantartási föladatok megoldására, és ez hosszú távon enyhíthetne valamelyest a létszámgondokon. A kisebb cégek, intézmények létszámigényének fölmérése nem kielégítő. Túlképzés érezhető a karosszérialakatosok között, ugyanakkor kevés óz autószerelő. Belső arányváltásra volna szükség, vélte Tóth Sándor, az ÉPFU műszaki osztályvezetője. A szigetvári szakmunkásképző nevében szóló Zentai Béla indokoltnak látta ezt a belső arányváltást, a képzés színvonalának emelésére pedig több javaslatot is tett, többek között figyelmeztetett a vizsgakérdések megújitásának szükségességére. Halász István, az Ércbányászati Vállalatnál tapasztaltakat ismertette. Eszerint a Széchenyiben végzettek gyakorlati fölkészültsége gyöngébb, mint az 500-asban végzetteké. Ennek oka az lehet, hogy előbbiek kétnaponta vesznek részt az üzemi munkában, utóbbiak pedig heti váltásban. Szerencsésebb az egyben tartott, hosszabb gyakorlat, mert ennek ideje munkafolyamatok megfigyelésére is lehetőséget ad, nemcsak munkafázisokéra. Azok a vállalatok, melyek nem vesznek részt az oktatásban - sokszor épp az itt megspórolt pénzekkel — ráígérnek a végzettek órabérére, és kész szakembereket kapnak anélkül, hogy bármit tettek volna érte. A szakmunkásképzési alapba fizetendő összegek még ma is minimálisak. Ideje volna, hangoztatta Sápi Zoltán, hogy egyenlő föltételeket teremtsünk! A különféle adóterhekkel legalább ne sújtsuk azokat a cégeket, amelyek bekapcsolódtak a képzésbe. A Pannon Volán járműfenntartási osztályának vezetője arra is emlékeztetett, hogy kisiparosok hasonló helyzetben adókedvezményt kapnak. Végezetül a budapesti székhelyű Autófenntartó-ipari Egyesülés képviselője. Szekszárdi Imre elmondta, hogy a közlekedési kormányzat is azt az állásfoglalást képviseli, hogy a méltánytalan adóterheket szüntessék meg. Sz. Koncz I. Elsőéves autószerelő-tanulók a Trabant első futóművével ismerkednek az 500-as Szakmunkás- képző Intézet tanműhelyében. Proksza László felvételei Új traktorok a Fortschritt gyártól Fortschritt KT 323—A típusú traktor az Agroker géptelepén összhangban az ár és a teljesítmény A Bajai Kukoricatermelési Rendszer Fejlesztő Közös Vállalat pécsi alközpontjában január végén - február elején több napon keresztül a Baranya—Tolna—Somogy megyei partnergazdaságok speciális szakemberei egymásnak adták át a helyet, hogy a különböző tudományok legújabb eredményeinek alkalmazásáról tájékozódjanak. Új vegyszerekről — sokszor még engedélyezési eljárás alatt állókról — is szólt dr. Reisinger Péter, a MÉM Pécsi Növényvédelmi és Agrokémiai Állomásának igazgatója, amikor a nyolc éve elkezdett gépi adat- feldolgozáson alapuló gyom- mentesítést ismertette a taggazdaságok szakmérnökeinek. A rendszer lényege a gyommentesség biztosítása mellett a költségcsökkentés: ugyanis speciális vegyszer felhasználásával akár 20—25 százalékkal is csökkenthető a munka- és az anyaqköltség. A BKR-taggazdaságokon kívül több baranyai termelőszövetkezet is elküldte kombájnosait oz NDK-beli Fortschritt qyár szervizmérnökének, Bodo Rös- selnek egynapos előadására. Bodo Rössel öt éve jár rendszeresen Magyarországra. Fortschritt-qépek kilencven or- száqba jutnak el, s Csehszlovákia után a második legna- avohb piacuk a magyarorszáqi. Az ő szakterülete a kombóin, bálázó, rendreváaó. Mi újra számíthatunk például a kombájnoknál? — Fejlesztési irányunk az, hogy egész sorozatot igyekszünk létrehozni az áteresztő- képesség eltérései alapján: 5— 15 kilogrammos másodpercenkénti varicációkban. Sőt, egyes országok, így Kína és az afrikai államok 5 kilogramm/má- sodperc alattit is igényelnének. A magyarországi átlag: 12- 14-16. Újdonságnak számít Magyar- országon az ez évtől forgalomba kerülő 50 köbcentiméteres, E 931-es számú kerti traktor. A ZT-traktorok két újabb típusából, a 320-asból és a 323-as- ból is jelentős szállítmány érkezik 1987-ben hazánkba.- A Fortschritt-kombájnok visszatérő gondja az ékszíjszakadás ...- Speciális eredeti ékszíjakhoz csak vásárláskor jutnak vevőink. Ékszíjgyártással egy másik üzem foglalkozik, kapacitása csak arra elegendő, hogy saját szükségletünket kielégítse és az eladott kombájnokra kerülő darabokat leszállítsa. Kedvező fordulatnak számít ebben az ügyben, hogy Magyarteleken és Kétújfaluban kipróbáltak szintén az NDK-ból származó ékszíjakat: két szezont bírtak szakadástúlnyúlás nélkül. A magyar gyártmány jó, ha két hétig kihúzta!- Sokan idegenkednek a nem nyugati gépektől, pedig a teljesítményeket és az árakat összehasonlítva nincs három- néayszeres eltérés — mondja Kerner Menyhért, a BKR pécsi alközpontjának vezetője. — A tíz tonna alatti kukoricatermésátlagot kiválóan bírják az E 516-os, 514-es kombájnok is. L. Cs. K. A Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezet kesztyűvarrodája Javuló termékszerkezet, növekvő nyereség Kesztyű mellett cipőfelsőrész A Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezet stratégiája Nyolcéves folyamat eredményeként egyharmadával csökkent a létszám, a termékszerkezet a gazdaságos és minőségi termékek javára változott, bővült a tevékenységkör, növekedett a nyereség, — mindez a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszmű- ipari Szövetkezet stratégiai magatartását tükrözi. A négy telephelyes — Pécs, Mohács, Fonyód, Szederkény — szövetkezetnél a hétszázat alig meghaladó jelenlegi dolgozói létszám többet produkál termelési értékben, mint amikor ezerkét- százan voltak. A szövetkezet termékei a hazai piacon szinte ismeretlenek. A tavalyi össztermelés — a 350 000 pár kesztyű és a 400 000 női táska - 93 százaléka külföldre került. A több mint hetvenmilliós tőkés export bérmunkából adódik, s anyagmentes árbevételt jelent. Elsősorban kesztyűt készítenek német és skandináv megrendelésre. A termékszerkezet a gépi varrásé kesztyűk felé tolódik, ugyanis ez négyszer-ötször termelékenyebb a kézi varrásnál. A kesztyű szezonhoz kötött termék, így a gyártásban is szezonalitás mutatkozik. Ennek kiküszöbölésére keresett új területet a szövetkezet, méghozzá tőkés piacon. A nyugatnémet Reinberger céggel léptek kooperációs kapcsolatba: a cipőfelsőrész-készítés árbevétele 1986-ban már meghaladta az ötszázezer nyugatnémet márkát. A német cég gépeket, technológiát biztosított, a betanításban részt vett és minőségi termék gyártását tette lehetővé. 1987-ben a tőkés export nyereségtartalmát tovább növelik. A KGST-exportból 66 millió forint árbevétel származott 1986-ban, 1987. is hasonló lesz. A kontingens 400 000 női táska gyártását teszi lehetővé, a Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezetnek. A szovjet partner 50-60 féle modellt választ a kínált 100—120-ból. A tavalyi szállítmányok időben elmentek. L. Cs. K.
