Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)
1987-02-17 / 47. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt ncroio XLIV. évfolyam, 47. szám 1987. február 17., kedd Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Kesztyű mellett cipőfelsőrész (3. oldal) Mai tanmese (5. oldal) Kevés a szakmunkás a járműfenntartó-iparban (3. oldal) Üzenet Moszkvából A Szovjetunió nem ragaszkodik az atomhatalom státusához: ezt nem más közölte hétfőn, mint Mihail Gorbacsov, az ország első embere. A moszkvai békefórum résztvevői előtt elmondott, egész földgolyónkon nagy érdeklődéssel várt, egy amerikai tévétársaság által helyszíni közvetítésben átvett beszédében arra is rámutatott, miért: mert ma már az atomfegyverekre nem lehet alapozni a nemzetközi biztonságot. A fegyverkezési verseny új fordulójában a tét túlságosan nagy: az emberiség léte. A világ minden részéről öszesereglett, legkülönbözőbb gondolkodású emberek fórumán az SZKP főtitkára éppen azt fejtette ki, amiben az új szovjet politikai gondolkodás különbözik a hagyományos biztonságpolitikai tézisektől - és így a másik legnagyobb atomhatalom, az Egyesült Államok fegyverkezési politikájától is. A technológiai fejlődés jelenlegi szakaszában az emberiség nagyon közel került ahhoz a határvonalhoz, ahonnan „nincs visz- szatérés" - és a fegyverkezésnek a világűrre való átterjedésével a bizonytalanság, a háború véletlenszerű kitörésének kockázata megsokszorozódna. A Szovjetunió nemzetközi politikáját — ma inkább, mint valaha — meghatározza, hogy az ország tökéletesítését szolgáló munkára, a belső építésre, a szükségessé vált átalakításra összpontosít. Ezért van szüksége szilárd békére, a viszonyok alakulásának kiszámíthatóságára, konstruktív távlatára. S mivel az eddigi politikai gondolkodás nem volt képes megadni ezeket a távlatokat, mivel a problémák csak súlyosbodtak, Moszkva ma új logikát hirdet: az „elégséges biztonság” tételét az egyenlő biztonság helyébe. Az előbbi abból indul ki, hogy ha az ellenfél tíz halált tud mérni ránk, nekünk is tízet kell tartalékolnunk számára. Az utóbbi pedig abból, hogy az ellenfél is tudja: csak egy élete van. Ennek a megközelítésnek logikus továbbfejlesztése pedig az atomfegyvermentes világ - és abban az atomfegyvermentes Szovjetunió. A leszerelés természetesen a legradikálisabb megközelítésben sem maradhat pusztán az egyik fél ügye: nem valósulhat meg, ha az új logika egészét elutasítják, ha Washington az űrre is kiterjeszti a fegyverkezést, ha csak maga kívánja ellenőrizni a szovjet felet, de saját erőit - például .támaszpontjait — kivonja a kontroll alól. Ezért a moszkvai üzenet lényege az, hogy a Szovjetunió minden partnerének szüksége van az új gondolkodásra a régi, de megfelelő megoldás nélkül egyre veszélyesebbé váló ‘ problémákról. Mert egy nukleáris háború után már senki nem maradna, aki tárgyaljon —és asztal sem, amely mellett tárgyaljanak. A szovjet vezető úgy fogalmazott, hogy egy ilyen katasztrófa „vízözönéből” nem kerülne ki egy „második Noé bárkája”. Az üzenet tehát elhangzott: most arra van szükség, hogy a címzettek is megértsék. B. D. Csökkenteni az atomfegyvertárakat, megakadályozni a fegyverek világűrbe juttatását! Lázár György Olaszországba utazik Lázár György, a Miniszter- sára február 17-én, kedden hi- tanács elnöke Bettino Craxi vatalos látogatásra Olaszor- olasz miniszterelnök meghivá- szágba utazik. Kétnapos komlótermesztési tanácskozás Harkányban A söripar a hazai komlóra épít Romlott a növény jövedelmezősége Bőtermőbb fajták kellenek A moszkvai Nagy Kreml Palotában Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szált a nemzetközi békefórum résztvevőihez- (Telefoto—TASZSZ—MTI—KS—DN) A tét: az emberiség fennmaradása Mihail Gorbacsov beszéde a moszkvai nemzetközi békefórum résztvevői előtt Az emberiség nagyon közel került ahhoz a határvonalhoz, „ahnonan nincs visszatérés” - hangsúlyozta hétfő délelőtt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, aki a Kremlben beszélt a moszkvai nemzetközi békefórum részvevői előtt. „Bármilyen, az embereket érintő ügyről, különösképpen a nemzetközi politika dolgairól legyen szó, egyetlen pillanatra sem szabad megfeledkezni arról az egész világ fölött uralkodó ellentmondásról, amely a háború és a béke, az emberiség létezése és pusztulása között áll fenn. „Ezt az ellentmondást idejében, a béke javára kell megoldani” - jelentette ki a szovjet vezető. Ezeket az alternatívákat mind szélesebb társadalmi körök ismerik fel. Bizonyítéka ennek a jelenlegi fórum is — mutatott rá Gorbacsov, aki méltatta a fórum jelentőségét és támogatta részvevőinek azt az elgondolását, hogy hozzák létre „az emberiség fennmaradásának alapját". Az SZKP KB főtitkára visszautasította a „szovjet fenyegetésről" terjesztett rágalmakat és hangsúlyozta: a Szovjetunió nemzetközi politikáját „ma inkább, mint valaha, az az érdekeltség határozza meg, hogy minden erőfeszítést az ország tökéletesítését célzó alkotómunkára összpontosítson". „Éppen ezért van szükségünk szilárd békére,- a nemzetközi viszonyok megjósolhatóságóra és konstruktív irányzatára”. A szovjet vezető sürgette, hogy a politikában új gondolkodásmód nyilvánuljon meg, hogy vessék el a múlttól örökölt sztereotípiákat és dogmákat. Emlékeztetett azokra a nagy jelentőségű szovjet külpolitikai kezdeményezésekre, amelyeket már az új politikai gondolkodásmód hatott át, így az egyetemes nemzetközi biztonsági rendszer létrehozásának elveire, az atomfegyverek 2000-ig végrehajtandó felszámolását célzó programra, az atamrobbantások betiltására és más javaslatokra. Mindezek - hangsúlyozta Mihail Gorbacsov — „a Szovjetuniónak arról az egyértelmű óhajáról és készségéről tanúskodnak, hogy lemondjon atomhatalom-státu- sáról, az ésszerűen elégséges minimumra csökkentse egyéb fegyverzetét". Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió tényleges leszerelésre, egyszersmind pedig a legszigorúbb — egyebek között nemzetközi — ellenőrzési és felügyeleti rendszerre törekszik. A reykjavíki találkozó eredményeiről szólva az SZKB KB főtitkára azt mondotta, hogy a találkozó „nem kudarc, hanem áttörés” volt. Hozzáfűzte, hogy tovább kell harcolni a Reykja- víkban feltárult lehetőségért, nevezetesen a nukleáris fegyvertárak lényeges csökkentéséért, majd felszámolásáért. A szovjet vezető bírálta az atomelrettentés doktrínáját, kimutatta annak tarthatatlanságát. Felhívta a figyelmet arra, hogy milyen súlyos veszélyt jelent a fegyverkezési hajsza átterjedése a világűrre. Ebben az esetben — mutatott rá — „a destabilizálódás ténnyé válik és kritikus jelleget ölt", a háború véletlenszerű kitörésének kockázata pedig „nyomban néhány nagyságrenddel (Folytatás a 2. oldalon) Egy üveg sör árában a lezáró kupak drágább, mint a sör jellemző keserű ízét, kellemes zamatát, illatát, habzóképességét és a sör eltarthatóságát biztosító komló értéke. Ez így nincs egészen rendjén, hisz a komlótermelés nem olcsó. Egy hektár komlóültetvény egymillió forintba kerül, fenntartása is drága, térülése lassú, 15—20 év. Az elmúlt öt-hat évben 100 hektár komlót selejteztek ki, és ez 20 százaléka az ország komló területének. Az ok, hogy minden igyekezet ellenére évről évre csökken a komlótermesztés jövedelmezősége. A megoldás a termelői árrendezés, amit a hazai söripar önerőből pillanatnyilag nem tud végrehajtani. Mit tehetnek a termelők, hogy legalább a hozamok növelésével és a minőség javításával képesek legyenek ellensúlyozni az ágazat növekvő költségterheit? — Ezekre a kérdésekre vártak mindenekelőtt választ a komlótermesztési szakemberek, akik az ország minden részéből érkeztek a tegnap, Harkányban kezdődött kétnapos komlótermesztési tanácskozásra. Megnyitójában Kiss József, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgató-helyettese áttekintést adott a hazai komlótermesztés helyzetéről. Az ország komlóterülete 540 hektár, ebből a termő komló 500 hektár, s ezen évente 630 tonna száraz komlót állítanak elő, ami a hazai söripar szükségletének 50—60 százalékát fedezi. A kombinátban 1,6 tonna feletti termésátlagot érnek el évek óta — ez már az európai élvonalnak felel meg —, mégis három év alatt felére csökkent az egyhektár nyeresége. Hatalmas eszközlekötése ellenére a komló a növények versenyében hátul kullog. A stabil betakarító gépek csak részben váltották ki az élőmunkát. Megoldás az önjáró kombájn lenne, amelynek nyugaton is csak kísérleti típusai vannak- A kombinát, mint a Humulon tér- • melési rendszer gesztora, 30— 40 százalékkal kívánja javítani a komló jövedelmezőségét az alacsony termőképességű aromás komlófajták lecserélésével, a ráfizetéses területek selejtezésével. A kombinát ezt a megoldást javasolja partnereinek is. A bő termőfajták szaporítóanyagával él is látja őket. A söripar ha a kelleténél később is beadta a derekát, és nem erőlteti az aromás komlók hazai előállítását, mivel az ország klimatikus viszonyai -a bőtermő, keserűfajtáknak kedveznek. így fokozatosan kikerül a komló a kertekből, gyengén szereplő Sala- din és a North Br. fajta, helyette a Bolyban honosított Brewers G. és az Atlas nyer nagyobb teret, illetve a jugoszláv Blisk, amelynek szaporítása folyamatban van. Az új szabvány is kedvez a fajtacserének — mutatott rá előadásában Lipcsey Szabolcs, a termelési rendszer főmérnöke. Ma Jugoszláviából és az NDK-ból érkezett szakemberek előadásaival folytatódik a program Harkányban, az Állami Gazdaságok Oktatási Központjában. — Rné — Baranya, Tolna és Somogy megye részére gyárt hatféle terméket a Beton- és Vasbetonipari Művek hirdi gyártelepe, ahol az idén a Tüzéppel közösen kialakítottak egy üzletet a lakosság részére. Képünkön az a gyártócsarnok látható, ahol a közkedvelt E-jelű gerendát gyártják, melyből ez évben 600 ezer méter készül 60 millió Ft értékben. Fotó: Cseri László
