Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)

1987-02-14 / 44. szám

1987. február 14., szombat Dunántúli napló 13 Zárszámadó közgyűlések Majs legeredményesebb évét zárta Dr. Burgert Róbert hozzászólását mondja Fotó: Proksza László A megnehezedett külső kö­rülmények ellenére eddigi leg­eredményesebb évét zárta 1986-ban a majsi Kossuth Ter­melőszövetkezet. Növelték a termelést, az árbevételt, a tisz­ta nyereségük 25,2 millió fo­rint lett, majd tízmillióval több az előző évinél. A tagok jöve­delmét 8,9 százalékkal sikerült növelniük, s év végi részese­désként az éves kereset 20 •százalékát fizették ki a dolgo­zóknak. Az eredményeket megalapozó munkáról szólva dr. Merger László tsz-elnök hangsúlyozta, hogy a gazdasági sikerekben nagy szerepe van az önelszá­moló ágazati rendszernek, amit tavaly vezettek be, s az idén tovább finomítanak. Búzából 7 tonnás termést értek el, de a hektár-nyereség 1000 forinttal csökkent, ezért az idén csök­kentik a búza területét a pén­zesebb növények a kukorica, a cukorrépa és a lencse javára. Első évben termeltek lencsét a mohácsi tsz-szel kooperálva és hektáronként 20 000 forint tisz­ta nyereségük volt. Kukorica- termésük — a tsz-t jégkár is ér­te — megközelítette a 10 ton­nát, ezt IKR-technológiával ter­melik növekvő jövedelmezőség­gel. A szarvasmarha-ágazatuk jovult, a tejtermelés 5499 liter lett, vagyis emelkedett. A ser­tés nem hozta a várt ered­ményt. Sok gondot, bajt oko­zott a rapszodikus takarmány- alapanyag-ellátás, szója he­lyett gyakran napraforgódarát kaptak. Ezért Agárddal felbon­tották a szerződést és Bábol­nával léptek kapcsolatba. Jól dolgozott és tiszta nyereséget hozott a tsz 34 főt foglalkoz­tató bőrdíszműüzeme is. Idei terveikben sertéstelep építése, egy mélyfúrású kút és iroda­építés szerepel. A tsz tagjai 9 százalékos kamattal célrészje­gyet jegyeznek egy saját hús­feldolgozóüzem építésére. — Itt a múltban is szorgal­mas emberek éltek, ettől a vi­déktől a jövőben is sokat vár a mezőgazdaság — hangsú­lyozta felszólalásában dr. Bur­gert Róbert, az MSZMP KB tagja, a Bábolnai Mezőgazda- sági Kombinát vezérigazgatója. - A mezőgazdaságra világszer­te nagy nyomás nehezedik, de piac mindig van. Több gondo­latot, gondosságot kell beépí­teni a termékbe, hogy eladha­tó legyen. A korlátozott szója- importot épp ez a vidék tudná hazai termeléssel leginkább ki­váltani, élen a Bólyi Kombinát­tal. összefogással nehéz hely­zetben is talpon lehet marad­ni, sőt előre menni.- Rné ­——————— * ­....­L endületes fejlődés a Mohácsi Új Barázdában A közgyűlés résztvevőinek egy csoportja Az elmúlt évben továbbra is lendületesen fejlődött a mohá­csi Új Barázda Termelőszövet­kezet gazdasága, árbevételük 773 millió forint, 19 százalék­kal több az 1985. évinél, a 85 millió forint nyereség a szö­vetkezet fennállása óta a leg­nagyobb, a tagok évi átlagjö­vedelme immár csaknem 103 Tegnap több termelőszövet­kezet tartotta zárszámadó köz­gyűlését Baranyában. Gödrén 16 millió forintos nyereséget értek el a 167 mil­liós termelési érték mellett. A szárazság miatt a növényter­mesztés hatmillióval adott ke­vesebbet a tervezettnél. Az ál­lattenyésztésben a tejtermelés hozott jó eredményt, a tehe­nenként! átlaghozam 5600 li­ter. A fakitermelés, feldolgozás, raklapkészítés eredményes volt, csakúgy, mint a textilválogatás és a varrodai tevékenység. A /háztájiban 1986-ban ötven százalékkal több broilercsirkét neveltek, mint 1985-ben. A tsz a háztáji ágazatot és az állat- tenyésztést kívánja a további­akban fejleszteni. Nyolc száza­lékos részesedést fizettek a ta­goknak, ezzel 64 ezer forintra emelkedett a keresetszint. * Magyartelek 1985-ben vesz­teséggel zárta az évet, 1986- ban viszont ismét nyereséggel: 7,777 millió forinttal. Termelési ezer forint. Az eredményekkel zárszámadó közgyűlésükön ve­tettek számot, melyet tegnap tartottak a Kossuth filmszín­házban, s melyen megjelent és az elnökségben foglalt he­lyet Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Baranya Megyei Pártbizott­ság első titkára. értékben első alkalommal ju­tott túl a tsz a százmillió fo­rinton. A növénytermesztési eredmények kiemelkedőek vol­tak, például a kukorica 8,7 tonnát adott hektáronként. A cukorrépaterületet 1987-ben 153-ról 260 hektárra emelik, a kukoricát 600-ról 900-ra. Az ál­lattenyésztésben a szarvasmar­hatartás és a baromfinevelés dominál. Felfejlesztik a tehené­szeti telepet, a jelenlegi száz darabról háromszázra növelik az állományt 1990-ig. Részese­désként egyhavi keresetet ve­hettek fel a tsz-tagok. * Szederkényben 117 millió fo­rint termelési érték mellett 10,1 millió nyereség képződött. Az alaptevékenységek 1986-ban kevesebbet jövedelmeztek az azt megelőző évinél. 1987-től növelik a jövedelmezőbb nö­vények termesztési területét, így a lencsét, cukorrépát és hib­ridkukoricát. Az állattenyésztés­ben a tehénlétszám növelése miatt a tejhozam visszaesett Harmatos József, a szövetke­zet elnöke ismertette a veze­tőség beszámolóját az elmúlt évben végzett munkáról. Magas szinten gazdálkodtak minden területen, még akkor is, ha a termelésben feszültségek tá­madtak, amit nagy-nagy erő­feszítéssel, jó közösségi hozzá­állással sikerült feloldaniuk, a kieséseket pótolniuk. A leg­több gondjuk a cukorrépával volt, egyes területeken a má­sodszori vetés után sem bújt ki a földből a növény, helyet­te szóját vetettek és hibridku­koricát, mindkettő jól sikerült. Kukoricából hektáronként 10 tonna fölött, búzából 7 tonna fölött takarítottak be, ezzel az eredményükkel az ország élen­járó gazdaságai között jegyzik őket. Szép teljesítmény a len­cséből elért hektáronkénti 1,6 tonna, részeként az általuk be­indított lencseprogramnak, együttműködésben a környező gazdaságokkal és a DÉLKER- rel. Javították földjeik termő- képességét, ami biztató az idei évi termést illetően. Az állattenyésztésben már mutatkoznak az előző ötéves terv beruházásának eredmé­nyei, 52 millió forint költséggel bővítették és korszerűsítették sertéstelepüket, ahonnan az idén már csaknem 19 ezer hí­zót küldenek vágásra. A ser­téságazat nyeresége 16,8 mil­lió forint, az előző évi kétsze­rese. Túlteljesítette nyereségter­vét a szarvasmarha-ágazat, az idén megkezdik telepeik kor­szerűsítését, bővítését. Jó mun­kát végzett a műszaki főágazat, több árbevételt és nagyobb nyereséget hozott a műszaki igazgatóság, mely Budapest és Paks mellett már Dunaújváros­ban is vállalkozik munkára. Harmatos József beszámoló­jában végezetül külön aláhúz­ta, az emberi tényező szere­pére, az alkotó munkahelyi légkör kialakítására, a tagok anyagi és erkölcsi megbecsü­lésére nagy súlyt fektettek, a magas szintű gazdálkodás en­nek köszönhető. A közgyűlésen felszólalt Lu­kács János is. örömmel nyug­tázta, hogy az Új Barázdáról évek óta csak jót lehet halla­ni, jó hírük van országosan, de határainkon túl is. Magas szint­ről indulva növelték teljesítmé­nyüket, fokozták a termelékeny­séget, bizonyítva, minden idő­ben lehet többet, jobban és gazdaságosabban dolgozni. Az eredmények titka: a szövetkezet munkáját kiválóan szervezi, szi­gorú náluk az önértékelés, az ember van a középpontban. A vezetést áthatja a felelősség érzete az itt dolgozók sorsáért, a tsz jövőjéért, az ország bol­dogulásáért. Mernek vállalkoz­ni, nyitottak minden újra. Kö­szönet ezért, s a megye az idén is számít az Új Barázda még jobb eredményeire. M. Z. » 5700-ról 5309 literre, de ösz- szességében az ágazat több liter tejet adott, mint 1985-ben. A bővített téglagyár évente 2,2 millió forint értékű kismé-^ retű tégla előállítására alkal­mas, a kezdeti év még nem sok nyereséget hozott. A tsz húsz százalék részesedést fizet, az átlagkereset ezzel megha­ladja a 73 ezer forintot. •Se Egyházasbaraszti növényter­mesztése dinamikusan nőtt 1986-ban, legeredményesebb növénynek a szója bizonyult. Az egy hektárra jutó nyereség szójánál elérte a húszezer fo­rintot. Az összterület közel egyhatodán, 512 hektáron ve­tettek 1986-ban szóját. 1987- ben a búzaterületet növelik, a kukoricát némileg csökkentik, a szója pedig marad annyi, mint 1986-ban. Az állattenyésztési ágazatnál a sertéstartás mind nyereségességében, mind mennyiségében nőtt. A tsz a 145,7 millió forintos üzemi ter­melési érték mellett 8,7 millió forint nyereséget ért el. Az egy főre jutó éves jövedelem 64 ezer forint. L. Cs. K. * Az elmúlt öt évet alapul vé­ve második legnyereségesebb évét zárta a Pécs-reménypusz- tai Új Élet Termelőszövetkezet, amely tegnap tartotta zár­számadását. A tiszta nyeresé­gük megközelíti a 32 millió fo­rintot, 11,3 millióval növelték egy év alatt. Termelési érték­ben a 239 millióval helyi re­kordot értek el. Árbevételük területarányosan kiemelkedően magas, meghaladta a 426 mil­lió forintot. Az árbevétel nagyobb há­nyadát az állattenyésztés adta. Tejtermelésben 6011 literrel megyei másodikak, tej önkölt­ségük 6,64 forint, a legjobbak Icözt van. Növelték a baromfi ágazatuk árukibocsátását, sa­ját baromfifeldolgozójukban több, mint 60 millió forint ér­tékű húscsirkét, galambot dol­goztak fel belső ellátásra és exportra. Holnap a YDN-ben A PULI nem harap Próbaúton a magyar kisautóval Magyar bútérok a Mariahilferstrassen A Levi's mellett a Blevis Ismerjük meg Baranyát­Tizenkét fordulós képrejtvény Vegyen részt — sokat nyerhet! Egészséges-e a téplálkozás? Szezámos pufi és a többiek Mónika a közveszélyes munkakerülő Sport­Szombat-on 9—11-ig ' A telefonnál: Garami József, a PMSC edzője Játékos keringő Kiss Sándor: Spanyolország után Svájc FILMJEGYZET A mozi létéhez hajdanán az is hozzátartozott, hogy a nézők szebbik fele szerelmes volt mondjuk Rudolf Valentinába, vagy Gerard Philiphbe, a fér­fiak pedig Greta Garbóba vagy Brigitte Bardotba. Igen kérem, férfiak és nők viseltettek meg­hitt érzelmeket a mozisztárok irányába. Nem úgy mint ma. Múltkor írtam néhány sort egy bizonyos brazil tv-sorozat hős­nőjéről, nevét akkori fogadal­mam jegyében nem írom le többé, hát mit tesz isten, egy idős hölgy írt nekem levelet, hogy hogyhogy nem szeretem én azt a kis kancsit, ő viszont bezzeg. A fiatalok pedig már nem filmcsillagok képeit dug- dossák párnájuk alá, hanem popsztárokét - lányos fiúkét és fiús lányokét, minek olykor az ellenkezője is előfordul, azaz lányos lányokét és fiús fiúkét. Bár ez utóbbiakból egyre ki­sebb a kínálat. Ezen hosszadalmas bevezető utón férfias vallomás követ­kezik: úgy látszik már el nem múló érzelmeket érzek én is egy bizonyos olasz filmszínész­nő iránt. Még azt sem mond­hatom, érzelmeim viszonzatla­nok, mert mihelyst feltűnik a vásznon Monica Vitti, úgy ér­zem, csak nekem játszik, csak nekem mosolyog, ha mégoly tele is a mozi, mint most a Szállodai szoba című Monicel- li-bohóságban. Hiába mondja magáról Mo­nica, hogy nem szép, hogy szeplős a bőre - s tegyük hozzá, néha éktelenül nagy a szája, csalódást nem tud okoz­ni. Meglepetést igen. Hiszen Antonioni filmjeiből szerettem meg, amikor még csak apró mosolyra sem ragadtatta ma­Vallomás gát, csak szenvedett, szenve­dett úgy, ahogy az egy el­idegenedett polgári társada­lomban csak lehetséges. Mind­ezek ellenére még jobban megszerettem, amikor a Mo­desty Blaise című James Bond- paródiában rálicitált a szuper­ügynökre, s még akkor sem csalódtam benne, amikor min­denféle ócska kis vígjátékok­ban - tizenkettő egy tucat — tűnt fel. Ezek a filmek nélküle való­színűleg a teljes feledés homá­lyába sülyedtek volna vissza, talán ez így van Vittivel is, ám ha más nem, hát maga Vitti feledhetetlen számomra. Pél­dául abból a marhaságból, amikor szürcsögő urát el akarja tenni a láb alól, kétségbe­esetten néz bérgyilkosok után is — csalódott arca a csator­na partján, hová urát akarta veszejteni, ma is előttem van — szóval olyan kétségbeesett arcot, pedig vígjáték volt, még az Antonioni-filmekben sem tu­dott vágni, aztán mégis dől­tünk a kacagástól. Mert fer­geteges Komika is. S itt van e Szállodai szoba, amit valószínűleg megint csak el fogunk feledni, de valami, illetve valaki megmarad belő­le, s ez bizonyára Monica Vitti lesz — legalábbis számomra. Ahogy nekimegy a villanyosz­lopnak, az a maga ordenáré csepürágás lenne mással — Vittivel viszont ellenállhatatlan. Hiába, így van ez a mozi­szerelmekkel. Mindent megbo­csátunk nekik, örülünk ha lát­juk őket, még akkor is ha mást ölelnek, mást csókolnak a vásznon — ez is a mozi. B. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom