Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)
1987-02-14 / 44. szám
I Szigetvár egy emberközpontú várossá fejlődhet Gráf József: Biztosítottak az 1987. évi pártbizottsági munka- program végrehajtásának feltételei Gráf Józseffel, a Szigetvár Városi Pártbizottság első titkárával a közelmúltról és a jövőről beszélve elsőként arra kerestünk választ, hogy 1986- ban milyen kedvezőtlen tendenciák játszottak közre abban, hogy a város és a térség ipara és mezőgazdasága, ahogyan ő mondja, rossz évet zárt?- Pártbizottságunk úgy értékelte, hogy ebben egyaránt játszottak közre objektív és szubjektív körülmények. Kétségtelen, hogy a mi gazdaságunkra is hatással voltak azok az országos kedvezőtlen tendenciák, amelyeket a Központi Bizottság novemberi határozata feltárt. Amikor mi ezt az értékelést adtuk az elmúlt évről, ugyanakkor elismertük a jó törekvéseket, az elért eredményeket, de szóvátettük a hiányosságokat is. A minősítést magunknál, a pártbizottságnál kezdtük, azt állapítottuk meg, hogy még nem tudtuk a kívánt jó hatást gyakorolni gazdaságunkra, annak ellenére, hogy ennek szükségét felismertük, ezt a tevékenységet megkeztük. Gondot okoz számunkra, hogy még néhány gazdasági egységben megtűrt a koncepciótlan vezetés. Másutt a bővített újratermelés feltételeit évek óta nem tudták megteremteni. Pártszervezeteink között is van olyan, mely nem a követelményeknek megfelelően foglalkozik a gazdálkodás kérdéseivel.- Szigetvár térségében meghatározó a mezőgazdasági ágazat. Milyen ennek az elmúlt évi minősítése?- Kétségtelen, hogy sok gondot okozott a múlt évi aszály. A térség három tsz-e, a mozs- gói, a szentlászlói, a dobszai elvesztette termelési értékének 20 százalékát. De a gondok rendezése példátlan gyorsasággal megtörtént, további működésük feltételeit biztosították. Ugyanakkor hét tsz eredményesen működött, kimagasló eredményt ért el a nagypeterdi, a kétújfalui, a bicsérdi. Itt kell szólnom a szigetvári konzervgyárról, ahol jól éltek az önállóság lehetőségével, termelésüket megújult mű-' szaki színvonalon szervezik meg. Néhány olyan teljesítményre képessé váltak, melyre sem idehaza, de külföldön nincs példa. Termelésük nagy többsége exportra kerül, s a tőkés export 80 százaléka új termék.- Milyen gondok foglalkoztatták a pártbizottságot az ipar területén?- Sajnos cipőgyárunk élenjáró üzemből nehéz helyzetbe került. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a kockázattal vállalt amerikai piacot elvesztették. Ezt követően egy új exportszerkezetre kellett átállni, új termékeket gyártani. Az elmúlt évben elindultak ezen oz úton a nyugat-európai igényeknek megfelelően a divatcipők helyett, kényelmes, sportos cipőket készítenek.- A pártbizottság 1987. évi munkaprogramja hogyan ‘kívánja a gazdaságban a gyorsítást elérni?- Mi úgy látjuk, hogy ez évben a gazdasági pozíciók a térségben jobbak, ennek figyelembevételével jelöltük meg a feladatokat. A mezőgazdaságban, az országost meghaladó 7—9 százalékos termelésnövekedést irányoztuk elő, melyről oz a véleményünk, hogy reáinket, ezt tesszük az idén is. Ugyanakkor a jó képességű, a tisztességes; az alkotó, kezdeményező vezetőket támogatjuk, példaképül állítjuk őket a többiek elé, gondoskodunk erkölcsi megbecsülésükről. Ezek a követelmények érvényesek a pártapparátus tagjaira, a pártszervezetek vezetőire is. Azt tapasztaljuk, hogy a pártszervezetek megértéssel, érdeklődéssel fogadták az egyértelmű feladatmegjelöléseket, ezt igazolják a közelmúltban megrennagyközségi állapotból és egy emberközpontú kisvárossá fejlesszék. Hogyan akarják ezt megvalósítani?- Mi tudatában vagyunk annak, hogy a város fejlődése elválaszthatatlan a térség felemelkedésétől. Sajnos olyan időszakban tűzött ki maga elé a város nagy és fontos célokat, amikor szűkültek az anyagi lehetőségek.. Most ezeket csak a térség gazdasági egységeinek támogatásával, a város lakosságának áldozatválAz elmúlt év végén avatták fel Szigetváron a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazda«’«-! bútorüzemét Fotó: Kóródi Gábor érdekében az elmúlt, évben búzatermelési tanácskozást szervezett, áttekintettük a szabályozók hatását, segítjük a szentlőrrnci mezőgazdasági technikum kutatási eredményeinek hasznosítását. Ez évben szeretnénk a bicsérdi tsz kutatási eredményeit népszerűsíteni, számitógépes konferenciát tervezünk, megvitatjuk a háztáji gazdaságok további integrálásának lehetőségeit, a gazdaságokkal tanácskozunk a jövedelemtermelő képesség növelésének lehetőségeiről. A cipőgyártól az idén lényeges javulást várunk, adottak a feltételei az 1 millió 750 ezer pár cipő termelésének. Az exportjuk bővítése, a nyereség növelése fontos feladatuk. Ténylegesen ez évben kezdi meg termelését a bútorelemeket készítő gyárunk, mely 1986 sikeres beruházása volt a városban. Jelentős előrelépést várunk építőipari üzemeinktől is.- A megfogalmazott célok elérésében milyen feltételek megteremtésére kívánnák kiemelt figyelmet fordítani?- Elsősorban a káderpolitikai elvek következetes érvényesítésére. Nem viselhető el tovább az a korábbi gyakorlat, hogy egyes vezetők, akik nem jól végezték munkájukat; túl sok türelmi időt kaptak, másoknál sokáig elnézték a rha- gatartásbeli hibákat. Mi azt valljuk, hogy a vezetőknél csak a teljesítmény, csak az eredményes munka értékelhető, a régi érdemekre ma már nem lehet hivatkozni. Szilárd politikái- meggyőződésre, a párt politikája képviselésére, fedhetetlen erkölcsi magatartásra van szükség. Már az elmúlt évben is, amikor szükség volt erre, személyre szólóan, többségében testületi ülésen fogalmaztuk meg elégedetlenségedezett munkásgyűlések, a gazdasági kérdésekkel foglalkozó pártnapok. Erre az egészséges hangulatra, a jelentkező ten- niakarásra lehet alapozni a pártmunkában. Mi fontosnak tartjuk az egyes rétegekkel való véleménycseréket, ezért találkoztunk pedagógusokkal, pályakezdő fiatal értelmiségiekkel, napirenden van, hogy pontosan megfogalmazzuk elvárásainkat a KlSZ-szerveze- tek felé. Nagy figyelmet fordítunk az idős párttagokra, akik tapasztalataikkal sok segítséget adhatnak feladataink elvégzéséhez. Ezért velük rendszeresen tanácskozunk, meghívjuk őket testületi üléseinkre, de törődünk is velük, ha szükséges, segítjük mindennapi életük gondjainak enyhítését. — Milyen program kidolgozására késztette a vezetést a térség sajátos településszerkezete? — Kétségtelen, hogy a térség egyes területein a lakosság hátrányos körülmények között él. Hatvanhét községben, 131 településen ötvenezer ember számára kell biztosítani a munkát, a megélhetést. A még meglévő elmaradás csökkentésének alapja csakis a szilárd gazdasági bázis lehet, ezt pedig a tsz-ek teremthetik meg. A jobb megélhetést segítheti az integrált háztáji gazdaságok fejlesztése, véleményünk szerint csak másodlagos megoldás lehet az ipartelepítés. Van néhány olyan feladat, melynek megoldásához megyei támogatás szükséges, így az egészséges ivóvíz, a kereskedelmi alapellátás biztosítása, az úthálózat, a közlekedés fejlesztése. — A pártbizottságnak van egy olyan programja, hogy Szigetvárt valóban kiemeljék a lalásával lehet elérni. Erre van vállalkozás, ezt bizonyítja, hogy a város lakói elfogadták az évi ezer forintos településfejlesztési hozzájárulást. Kétségtelen, hogy hiányzik néhány fontos létesítmény a városban: művelődési ház, modern kereskedelmi hálózat, korszerűbb közlekedés, crossbar telefon- központ. De sok minden történt már. Épül az új kórház, ennek eredményeként 1988-tól több mint 500 kórházi ággyal rendelkezünk majd. Átadásra került a szép zeneiskolánk. Új kenyérgyárunk lesz, megoldjuk a vízminőség javítását, elké szül a hoboli törpevízmű, van programunk az új szeméttelep 'kialakítására, a belváros közlekedési rendjének korszerűsítésére, a 6-os főközlekedési út új vonalvezetésére. Középisko lónkat hat új tanteremmel bővítjük, megvalósítjuk három éves lakásépítési programún kát, évente 100 új, különböző típusú lakás átadásával foly tatjuk a belvárosi rekonstruk ciót. Mindezeknek együtt kell járnia az- emberek városhoz kötődésének erősödésével. Szeretnénk, ha még többen keres nék fel városunkat az ország minden részéből. Gondot fordítunk hagyományaink ápolására, ebben nagy szerepet vállal várbaráti körünk. Felélesztjük a nagymúltú tudományos egyesü leteket, így a közgazdasági társaságot, az SZVT-t, ezzel is tartalmasabb programokat akarunk biztosítani az itt élő értelmiségnek, segíteni képességeik kibontakoztatását, szellemi pezsdülést elérni. Szebbé, hangulatosabbá, külsőségeiben rendezettebbé, mindenki számára nyitottá akarjuk tenni a várost. Azt akarjuk, hogy legyen jó érzés szigetvári polgárnak lenni! Mitzki Ervin A KSH Baranya Megyei Igazgatóságának jelentése az 1986. évről (Folytatás az 1. oldalról) A legfontosabb beruházási tevékenység a Dráva menti térségi melioráció négy mezőgazdasági termelőszövetkezet és egy állami gazdaság területén ifolyt az elmúlt évben. Fokozza az itteni munkálatok fontosságát, hogy épp a halmozottan hátrányos helyzetű térségeket érinti. A szarvasmarha-állomány az elmúlt év során 6 százalékkal tovább csökkent. A vágómarhaértékesítés 14 százalékkal maradt el az* 1985. évitől. A tejeladás az első hat hónap során még meghaladta az egy esztendővel . korábbit, a július- szeptemberi visszaesés miatt azonban összességében az 1985. évi mennyiséget alig lépte túl. Sertésből az előző évinél 6 százalékkal többet tartottak Baranya megyében, ez alig volt kevesebb az eddigi legnagyobb, 1983 decemberében számlált állománynál. Kedvezőnek mondható, hogy a kocaállomány egy év alatti növekedése (közel 12 százalék) az összállományét is meghaladta. A sertésállomány 45 százaléka volt kisüzemi tartásban. A vágósertés-értékesítés lényegében az egész év folyamán az 1985-ös szinten mozgott. Beruházások A szocialista szervek beruházásainak összege az előző évhez képest némileg csökkent a megyében, nőtt azonban az üzembe helyezett beruházások értéke és aránya. A beruházások anyagi-műszaki összetételében csökkent az építés és nőtt a gép-arány, a nem rubel elszámolású gépimport értéke (ez utóbbin belül) mérséklődött. A szocialista szervek beruházásaiból továbbra is az ipar részesedett a legnagyobb — mintegy egyharmados - arányban, túlnyomórészt bányászati fejlesztésekkel. A mezőgazdaság, továbbá a közlekedés, posta és távközlés, valamint a vízgazdálkodás beruházásai megközelítőleg az előző évi szinten alakultak, a nem anyagi ágak beruházásai mérséklődtek. Az elmúlt év során üzembe helyezett beruházások közül kiemelkedő jelentőségű volt a Décsi szénelőkészítő mű — világbanki hitellel is támogatott- rekonstrukciójának I. üteme, üzembe helyezték - többek között — a Mohács-Villány közti vasúti pályarekonstrukció újabb szakaszát, valamint az új pécsi műsorsugárzó rádióadót, amely egyrészt megnövekedett teljesítménnyel továbbítja a Petőfi rádió műsorát, másrészt (ettől függetlenül, más hullámhosszon) önálló pécsi műsor sugárzására is alkalmas. Népesség, foglalkoztatás, ellátás Baranya megyében az elmúlt évben az élveszületések száma számításaink szerint 3-4 százalékkal kevesebb volt, mint 1985-ben. Ugyanakkor 1—2 százalékkal többen haláloztak el, a természetes fogyás 900- 1000 fő körülire tehető. Továbbra is feltételezve a megye kis mértékű pozitív vándorlási egyenlegét, a népesség száma az év folyamán kb. 400 fővel csökkent, s az év végén mintegy 432 000 főt tett ki. A megfigyelt ágazatokban tavaly mintegy 135 000 munka- vállalót foglalkoztattak, az 1985. évinél közel 2 százalékkal kevesebbet. A csökkenés az elmúlt évben is a fizikai állományúak körében volt az erőteljesebb (2,1 százalék), a szellemieknél az egy százalékot sem érte el. Az ágazatok közül az iparban az átlagosnál mérsékeltebb (0,4 százalékos) létszámfogyás következett ~be. A legjelentősebben az állami gazdaságokban, kombinátokban, valamint az építőiparban dolgozók állománya apadt (mindkettő kb. 7 százalékkal). A megfigyelt ágazatokban a foglalkoztatottak havi átlagbére 6221, havi átlagkeresete 6580 Ft volt 1986-ban, közel 8-8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A lakosság takarékbetét-állománya az év végén több, mint 9,6 milliárd forint volt. Az év során a betétek összege — kamatjóváírással együtt - közel 1,1 milliárd Ft-tal gyarapodott. A lakosság összes hiteltartozása az év során közel 1,3 milliárd forinttal gyarapodott, így év végén meghaladta a 9,2 milliárd forintot. Az állománynak közel 90 százaléka hosszú lejáratú hitel volt. A kiskereskedelem 1986. évi eladási forgalma meghaladta a 22 milliárd forintot, összehasonlítható ácon számítva az értékesítés 4,3 százalékkal nőtt a megyében. Ezen belül a vegyes iparcikkek és a bolti élelmiszerek, élvezeti cikkek eladása az átlagot meghaladóan emelkedett, ugyanakkor a vendéglátás és a ruházati cikkek forgalma csökkent. A kiskereskedelmi árak átlagosan 4,4 százalékkal emelkedtek. Ezen belül az élelmiszerek O, a vendéglátás 5,4, a ruházati termékek 8,7, a veqyes iparcikkek 4,4 százalékkal ke- rűltek többe, mint egy évvel e obb. Az idényáras cikkek ára átlagosan (az országos 5 százalékos növekedéssel szemben) 6 százalékkal csökkent. Az elmúlt évben 3313 lakás 70/SZknl el-.,B°ran''a egyében, z/o-kal több, mint • 1985-ben egyúttal több, mint a VI. öteves tervidőszak bármely esztendejében. A magánerőből épített lakások száma tovább nőtt, az állami erőből épített lakosoknak nem csupán aránya, hanem száma is tovább csökkent. ..Az Wonn°n épített lakások közül 2349 a városokban, 964 a községekben létesült. A városokban épített lakások száma 3, a falusi lakásoké 20%- kal nőtt 1985-höz képest. Az elAz egészségügyi alapellátást 1986-ban 188 általános orvosi és 60 gyermekgyógyász körzet szolgálta. Előbbi az egy évvel korábbihoz képest nem változott, utóbbi Komlón bővült ugyan egy körzettel, de betöltetlenül. Az elmúlt esztendő so- rán az összes üres körzet ara- nya 2,4%ról 4%-ra emelkedett. Ezzel a lakosság ellátottsága a megye egészében kismértékben romlott, ezen belül Pécsett változatlan maradt. A fekvőbetea intézeti ágyak állománya a Tüdőgyógyintézet tetőtér-beépítése révén 42 ágy- qyal gyarapodott az elmúlt év folyamán. Kedvező változást jelentett, hogy míg 1985-ben 38 kórházi ágy szünetelt a megyében, addig tavaly mind a 4115 gyógyintézeti ágy fogadta a betegeket. Az általános iskolai hálózatban változást jelentett, hogy a szajki és a merenyei iskola megszűnt, ugyanakkor Sátorhelyen egy 3 tantermes, Pécsett Ipedig egy 14 osztálytermes új iskola kezdte meg működését és teljesen elkészült a vajszlói 8 tantermes iskola. A megye általános iskoláit az 1986/1987. tanév elején mintegy 51 000 diók látogatta, számuk sem a városokban, sem a községekben nem változott lényegesen, A pedagógusok száma - mindkét településkörben - 3%-kal gyarapodott. A középfokú oktatási intézmények közül a gimnáziumokban közel 6%-kai többen folytatták tanulmányaikat, a szakközépiskolákban pedig úgyszólván változatlan számú diákot oktattak. Tovább csökkent (2%-kal) a szakmunkás- képzésben résztvevők száma, a technikumi képzés vizsont népszerűbbé vált. Ez utóbbit az 1986/1987. tanév elején mint- eav 1000 tanuló — az egy évvel korábbinak több, mint kétszerese — választotta. lis, jó időjárás esetén megvalósítható. Az őszi munkákat a gazdaságok jó minőségben végezték el. Az állattenyésztés jobb eredményeit biztosíthatják, hogy növekedőben van a térségben a szarvasmarha- állomány. 1987-ben új szarvasmarhatelepet létesít a szigetvári, a mozsgói, a nagypeterdi tsz. Nagypeterden és Szabadszentkirályon új sertéstelepeken kezdődött meg a munka. A pártbizottság a mező- gazdasági termelés fejlesztése Szigetváron új zeneiskolában tanulhatnak a zenét szerető gyerekek Fotó: Kóródi Javultak a térség gazdasági pozíciói - Van lehetőség előrelépésre a mezőgazdasági termelésben - Minőségében jobb, felelősségteljesebb vezetői munkára van szükség
