Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)
1987-02-14 / 44. szám
Baranya 1986-ban Proksza László felvétele A KSH megyei igazgatóságának jelentése A tervezettnél több lakás épült — Jó termés volt kukoricából, napraforgóból — Növekedett az üzembe helyezett beruházások értéke — Az ipar termelése stagnált A megye főbb gazdasági folyamatait, a lakosság életkörülményeit 1986-ban az alábbiak jellemezték : — A szocialista ipar termelési volumene stagnált. A megyei székhelyű gazdálkodó szervezetek árbevétele folyóáron 3°/0-lt^l nőtt, összehasonlítható áron számítva ugyanakkor 1%-kal csökkent. A külkereskedelmi célú értékesítésből az egy évvel korábbinál kevesebb árbevétel realizálódott, ezen belül nem rubel elszámolásban jelentősen csökkent, mig rubel elszámolásban nőtt az árbevétel. — A megyei székhelyű kivitelező építőipar épitési-szerelési munkáinak volumene tovább csökkent, 1985-höz képest közel 8°/o-kal. — A mezőgazdasági termelés a tervezettől ugyan elmaradt, de az előző évit és az országos növekedést meghaladta. Jó termés volt kukoricából, napraforgóból, repcéből, elmaradt a várakozástól a búza, a burgonya, továbbá a szálas- és nedvdús takarmányok hozama. A szarvasmarha-állomány és a vágómarha-értékesítés tovább csökkent, a sertések és a tyúkfélék száma, valamint a vágóbaromfi-értékesítés nőtt. Tejből és vágósertésből az eladás az előző évi szinten alakult. — A megye beruházásainak összege az előző évihez képest némileg csökkent, nőtt azonban az üzembe helyezett beruházások értéke és aránya. — A népesség száma az év végén mintegy 432 000 főt tett ki, több száz fővel kevesebbet, mint egy esztendővel előbb. A foglalkoztatottak száma — a megfigyelt ágazatokban — tovább csökkent. A bérek és a ke.resetek átlagosan közel 8—8%-kal emelkedtek. — A kiskereskedelmi forgalom összehasonlítható áron számítva — az országos növekedést meghaladva — több mint 4%-kal emelkedett a megyében. — Az. elmúlt évben 3313 lakás épült fel a megyében, több a tervezettnél és több, mint a VI. ötéves tervidőszak bármely esztendejében. Az állami erőből épített lakások aránya tovább csökkent. Ipar A megyében települt szocialista ipar termelésének volumene az 1985. évi csökkenés után 1986-ban stagnált, bányászat nélkül számítva 4%-kal emelkedett. A foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma lényegesen nem változott, s az egy foglalkoztatottra jutó termelés is' alig emelkede** A fizikai foglalkozásúak által teljesített munkaórák száma az év során másfél százalékkal mérséklődött, ezen belül 5%- kal kevesebb túlórát teljesítettek a dolgozók. A túlórák száma a bányászatban jelentős mértékben, 12%-kal csökkent, bányászat nélkül számítva az előző évi szinten alakult. A főbb ágazatok termelését az alábbiak jellemezték: A bányászat termelése 1986- ban 4%-kal tovább csökkent. Az elmúlt évben 2,3 millió tonna feketeszenet termeltek, 315 000 tonnával kevesebbet az előző évinél. A qáz-' és koksz- szénkihozatal aránya sem érte el az 1985. évi szintet, 1986- ban 13% volt. A gépiparba tartozó szervezetek termelése összességében dinamikusan, 12%-kal növekedett. A főbb gyártmányok közül vákuumtechnikai gép és berendezésekből közel kétszeresére, veqvioari qéo és berendezésekből másfélszeresére nőtt a termelés. FémszerkezeA könnyűipar termelési volumene összességében az 1985. évihez hasonlóan alakult. Az ágazat főbb termékei közül nyers farostlemezből, könyvből és brossúrából, keménybőrből, bélésbőrből, kender és kender típusú fonalból, nyers kender és kender típusú szövetből, női felsőruházatból nőtt, míg fényezett egy- és többajtós szekrényből, kárpitozott bútorból, krómos felsőbőrből, lábbeliből, férfi felsőruházatból, bőr és szőrmésbőr felsőruházatból csökkent a termelés. Az élelmiszeripar termelése nz elmúlt évben 3%-kal meghaladta az 1985. évit. Az ágazat főbb termékei közül csontos nyershúsból, borból, pezsgőből kevesebbet, míg vágott baromfiból, gyümölcskonzervből, savanyúságból, fejtett sörből, üdítőből, valamint cigarettából többet állítottak elő. A megyei székhelyű iparvállalatok és szövetkezetek 1986. évi értékesítési árbevétele fo- iyóáron 3%-kal meghaladta az előző évit, összehasonlítható áron számítva ugyanakkor egy százalékkal elmaradt attól. Belföldi értékesítésből folyóáron 5%-kal több, külkereskedelmi célú értékesítésből pedig 5%- kal kevesebb árbevétel realizálódott. A főbb ágazatok közül a bányászat és az élelmiszer- ipar árbevétele folyóáron számítva is 3-3%-kal csökkent, míg a könnyűiparban hasonló mértékben nőtt. A külkereskedelemnek gyártott termékek közül nőtt az át- 'adás fényezett bútorból, porcelánszigetelőből, puhabőrből, gyümölcskonzervből, savanyúságból, vágott baromfiból, gépi berendezésekből és alkatrészekből. Ugyanakkor borból, pezsgőből, nyershúsból, zsírból, főzelékkonzervböl, felsőruházati bőrből és szőrmésbőrből, lábbeliből csökkent a kivitelre átadott termékek mennyisége. A megyei székhelyű kivitelező építőipar építési-szerelési munkáinak volumene 1986-ban közel 8%-kal csökkent az előző évhez képest. Az elmúlt évre esedékes építményátadási kötelezettségeinek a megyei székhelyű kivitelező építőipar zömmel eleget tett. Átadott többek között 1272 lakást és számos bányászati létesítményt. Befejezték a Bólyi Egészségügyi Gyermekotthon bővítését és, az új vajszlói általános iskola kivitelezési munkáit, átadták az 57. és 58. sz. főközlekedési utakat összekötő (szintbeni vasúti kereszteződést kiküszöbölő) utat Pécsett. Az elmúlt esztendőben átadott építmények költségvetési értéke 18%-kal több volt, mint 1985-ben. A fenntartási munkák aránya a befejezett vállalkozói termelésből nagyjából ugyanakkora volt 1986-ban, mint egy esztendővel korábban (27%). Mezőgazdaság A mezőgazdaság termelése - az igen mérsékelt eredményű 1985. évihez viszonyítva — nőtt. Az összes gabonatermés másfél százalékkal meghaladta az előző évit. Ezen belül búzából kevesebb, kukoricából több termett hektáronként, mint egy éve. (Mindkettő számottevően elmaradt az 1984-es eddigi legjobb eredménytől). A megyék sorában termésátlagával Baranya búzából negyedik, kukoricából az első lett. Az ipari növények közül - elsősorban területi növekedésük folytán — az eddigi legnagyobb volumenű termést takarították be napraforgóból és repcéből (utóbbiból a termésátlag is igen kedvező volt), s cukorrépából is csak 1976-ban termett ennél több. Burgonyából az 1986. évinél kevesebbet ez idáig nem takarítottak be a megye gazdaságai. (Folytatás a 3. oldalon) Régi pécsi utcák: Ótemető utca Szovj'et-iráni tárgyalások Moszkvában pénteken megkezdődtek a szovjet- iráni külügyminiszteri tárgyalások. Ali Akbar Vela- jati iráni külügyminiszter a szovjet kormány meghívására a délelőtti órákban érkezett a szovjet fővárosba hivatalos látogatásra. Az iráni vendéget a repülőtéren Eduard Sevardnad- ze, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügyminiszter fogadta. Andreotti Szófiában Bolgár-olasz külügyminiszteri tárgyalások kezdődtek pénteken Szófiában. Giulio Andreotti olasz külügyminiszter Pétar Mlade- novnak, a Bolgár Népköz- társaság külügyminiszterének meghívására érkezett hivatalos látogatásra Szófiába. Gorbacsov a tömegtájékoztatásról Az átalakításnak nincs alternatívája. Az átalakítást támogatni kell, védelmezni kell, fejleszteni kell, elő kell mozdítani - mondotta pénteken Moszkvában Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára azon a tanácskozáson, amelyet a tömegtájékoztatási és propagandaeszközök vezetői számára rendeztek az SZKP KB székházában. A tanácskozáson a Központi Bizottság januári ülésének alapján vitatták meg a sajtó, a televízió és a rádió feladatait. A szovjet vezető kijelentette: jó, hogy a sajtó nehéz, bonyolult, dialektikus folyamatként mutatja be az átalakítást. Ezt a folyamatot nem szabad leegyszerűsíteni. Nem minden megy simán, harcban születik az új, s az élet, a gyakorlat adja a próbáját — mondotta. (Folytatás a 2. oldalon) * ______________ Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLIV. évfolyam, 44. szám 1987. február 14., szombat Ara: 2,20 Ft Székek francia és NSZK exportra Sikertermékek az étkező- garnitúrák Jól sáfárkodnak az önállósággal a siklósi Tenkes Bútorgyárban: tavaly először jutottak ki nyugati piacra termékeikkel. Dinamikusan fejlődik termelésük, évről évre több a nyereségük. A tavalyi év nyomán 182 milliós termelést sikerült realizálniuk, s ehhez tisztes, 21,5 milliós nyereség párosult. Sikertermékeik az étkező garnitúrák, a hálók és a nappali bútorok; úgy néz ki, hogy az idén sikerül kialakítaniuk egy stílbútor-vonalat, amire a piac is azonnal reagált. Teljes kapacitásukat lekötötték már, s jószerivel az igényeket maradéktalanul ki sem tudják elégíteni. Feszített termelési év elé néznek tehát. Tavaly francia és NSZK megrendelők is bekopogtattak Siklósra; mintegy 5 milliós forint értékű termelést kötöttek le. Az egyedi székeikből a francia, az NSZK-s partner pedig a székvázakból rendelt. Elégedettségük bizonyítéka: az idén megemelték rendelési tételeiket. Kétszeres mennyiséget, közel 10 milliós értékben kértek a Tenkes Bútorgyár kollektívájától. A franciák a „Madrid", a „Normandia" fantázia nevű székekre voksoltak, mely sás- fonatos ülőkével készül. A sásfonatos ülőkét kooperációs partner szállítja Siklósra; a tápéi könnyűipari szövetkezetben készítik. A hazai piacra több új garnitúrával rukkolnak ki; a termékszerkezet-váltás, az igények követése elsőrendű szempont a gyárban. Jó piaca van a „Kaiser” és a „Jolán-lux” étkezőknek, az „István" garnitúrának, a „Heródes” garnitúrának. Tavaly is többmilliós fejlesztést sikerült végrehajtaniuk; vettek speciális famegmunkáló célgépeket. Az idén 13 millió jut műszaki fejlesztésre. Speciális NSZK másolómarót, lengyel kétoldalas lapmegmunkáló gépet szeretnének venni, korszerűsíteni az anyagmozgatást — új konvejor pályát vesznek -, s egymilliót költenek a porelszívó hálózat korszerűsítésére. K. F. Exportra kerülő székek összeszerelése a Tenkes Bútorgyárban Sínen az 1987-es esztendő a Tenkes Bútorgyárban
