Dunántúli Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-30. szám)
1987-01-03 / 2. szám
Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Kívül, belül megújul a II. sz. klinikai tömb (3. oldal) Műtétek külföldön (4. oldal) A Fáskertből indultak (7. oldal) Hajtóvadászat t (7. oldal) Fejlődésünk kulcsa a műszaki fejlesztés A műszaki haladás meggyorsítása, és ezzel összefüggésben a tudományos kutatás eredményességének fokozása meghatározó fontosságú, tovább nem halasztható feladat. Végrehajtásától alapvetően függ a népgazdaság teljesítményének növelése, a szocialista társadalom további sokoldalú korszerűsítése. Különösen időszerűvé tette a műszaki fejlődéssel kapcsolatos kérdések elemzését az, hogy a gazdasági munka megjavításáról hozott 1986 novemberi központi bizottsági határozat a gazdaságfejlesztési munkák középpontjába helyezte a termék- és technológiai szerkezet korszerűsítését. Az abban megfogalmazott feladatok megoldása megköveteli a technikai-technológiai fejlődés felgyorsítását. Ugyanakkor azok végrehajtása kedvező közgazdasági feltételt teremt a műszaki fejlesztés számára. Az országban folyó műszaki fejlesztési tevékenység fő irányait és feltételeit a VII. ötéves népgazdasági terv, a központi gazdaságfejlesztési és szervezési programok, valamint az ezekkel összehangolt országos középtávú kutatásfejlesztési terv programjai meghatározták. Ezekben a tervekben és programokban — a XIII. kongresszus határozatának megfelelően — megtörtént a fő feladatok kijelölése, a források szétosztása, és körvonalazódtak az irányítás korszerűsítésének teendői is. Szükség van azonban a meghozott intézkedések összhangjának megteremtésére, és a végrehajtás társadalmi, gazdasági és politikai feltételeinek javítására. Ezért tűzte a Központi Bizottság december 28-i ülésének napirendjére a műszaki fejlődés és a tudományos haladás felgyorsításának feladatait. A felszabadulás óta eltelt idő alatt hazánkban a gazdasági-műszaki színvonal jelentősen nőtt. A technológiai fejlődés főbb nemzetközi tendenciáit lényegében követtük. Egyes területeken olyan technológiák honosodtak meg, amelyek hozzájárultak a korszerű műszaki kultúra kibontakozásához. A tudományos-technikai fejlődés világméretű felgyorsulásának, a hazai gazdasági növekedés lassulása, és a nem kielégítő hatékonyságú munka hatására azonban az utóbbi időszakban számos területen fokozódott a nemzetközi élvonaltól való technológiai elmaradás. Olyan helyzet jött létre, mint egy futóversenyen, az élcsoport felgyorsította lépteit. Ilyenkor, ha valaki nem vált ütemet, nemcsak az elöl lévőktől szakad le, de megelőzhetik a hátrább lévők is. A tét tehát nagy. Leszakadás vagy felzárkózás. Kérdés, jelentős erőfeszítéseink ellenére miért sokasodnak gondjaink? A gazdaság műszaki megújulását mindenekelőtt a teljesítményekre nem kellően ösztönző társadalmi-gazdasági környezet, és az igénybe vehető források csökkentése fékezte. A gazdaságirányítás a külgazdasági egyensúly rövidtávú stabilizációja érdekében tett nagy erőfeszítést, és kisebb figyelmet fordított a termelési szerkezet javítására, a technológiák korszerűsítésére. Ám a gazdasági szervezetek sem használták ki megfelelően meglévő lehetőségeiket A tudományos-műszaki haladás alapvetően társadalmi-gazdasági folyamat. Eredményességét a közösségek megújulásra való készsége, a gazdasági szervezetek érdekeltsége, az egyének érdekeltsége, motivációja, az emberi tényező minősége szabja meg. Nemcsak a felhasználható források mennyisége, hanem ezek felhasználásának hatékonysága, az új műszaki eredmények alkalmazására való készség és képesség, a munkakultúra az, ami a korszerűsödés lendületét meghatározza. A műszaki fejlesztés döntő mértékben a vállalatoknál, szövetkezeteknél megvalósuló, a versenyképesség és a jövedelmezőség növelését szolgáló — többnyire a kereslet által vezérelt — tevékenység. A tapasztalatok azt igazolják, azok a vállalatok és szövetkezetek törekedtek szervezetüket és technológiájukat megújítani, amelyeknek kemény piaci versenyben kellett helytállniuk. Jelentős szerepe van a műszaki fejlesztésben a központi irányításnak, amelynek feladata a prioritások meghatározása; a műszaki fejlesztés stratégiai céljainak kidolgozása; a műszaki fejlődést szolgáló társadalmi és közgazdasági feltételek kialakítása. Ugyanakkor az állami irányításban a köz- gazdasági eszközök, a közvetett módszerek rugalmas alkalmazásának erősítésére van szükség. A fő figyelmet a társadalmi-közgazdasági környezet új műszaki eredményeket befogadó képességének javítására kell fordítani. A hazai műszaki fejlesztésben az előttünk álló évtizedben a technológia korszerűsítése lesz fő követelmény. Általános megítélés szerint ugyanis ezen a területen a legnagyobbak az elmaradások. Korszerűtlen eszközökkel nem lehet korszerű és versenyképes terméket gyártani. A szelektivitás következetes érvényesítése elengedhetetlen. Középtávon elsősorban a tartósan hatékony és verseny- képes gazdasági szervezetek, valamint a termelési szerkezet javítását szolgáló súlyoonti területek műszaki fejlesztését kell összehangolt állami intézkedésekkel felgyorsítani. A gazdasági szabályozó- rendszer a műszaki fejlődést elsősorban a hatékonysági követelmények következetes érvényesítésével, a versenyhelyzet erősítésével, és a gazdasági szervezetek együttműködési készségének fokozásával segítheti. A feladatok megvalósításához a műszaki fejlesztést befolyásoló ár-, bér- és adórendszer tökéletesítése szükséges, ami folyamatban van. A műszaki fejlesztés eredményességének növeléséhez a feltételek kényszere mellett több pénzre is szükség van. Indokolt ezért, hogy a kutatásra és a műsza'ki fejlesztésre fordítható anyagi eszközök a nemzeti jövedelemnél gyorsabban növekedjenek. Az alapkutatások fejlesztését az anyagi források differenciáit felhasználásával, a pályázati és a megbízási rendszer javításával, a versenyeztetés szélesebb körű alkalmazásával kell elősegíteni. A tudományos kutatás gyakorlati hasznosítása érdekében kölcsönös érdekeltségen alapuló, tartós munkamegosztást kell kialakítani a kutató- és felsőoktatási intézmények, ille.ve' a vállalatok között. Ez megkönnyíti, hogy a vállalatok késedelem nélkül hozzájussanak a legújabb eredményekhez. Az oktatási intézmények viszont megérthetik a vállalatok valódi gondjait. Megfelelő feltételek mellett új, integráltan együttműködő szervezetek (például tudományos parkok) is segíthetik ai tudományos-műszaki eredmények alkalmazásához szükséges idő lerövidítését. A műszaki fejlesztés fel- gyorsításában közoonti szerepe van a szellemi és anyagi tartalékok mozgósítását szolgáló érdekeltségi rendszernek. A műszaki fejlesztésben meghatározó szerepet betöltő szakemberek anyagi és erkölcsi megbecsülésének növelése halaszthatatlan feladat. Az emberi tényező hatékonyságát növelő eszközök számottevő része azonban a vállalatvezetés kezében van. Megkezdődött, bár csak lassan és csak néhány vállalatnál, a műszaki fejlesztésben kulcsszerepet játszó, kiemelkedő teljesítményeket felmutató vállalati szakemberek bérszínvonalának az átlagnál erőteljesebb emelkedése. Ezt a folyamatot fel kell gyorsítani, nmelyet vállalati jövedelem- és keresetszabályozással a központi irányításnak is rugalmasan segítenie kell. A műszaki fejlesztés a vállalati kollektíva valamennyi tagjának feladata. Sikerének fontos feltétele, hogy a dolgozók azonosuljanak a célokkal. Ez nemcsak a dolgozók szakmai felkészültségén múlik, hanem a megfelelő ösztönzésen, és az újítást pártoló munkahelyi légkörön. Az előttünk álló időszakban ezért a legfontosabb feladat az emberi tudás, a hozzáértés, és a leleményesség kibontakoztatása. Ifj. Marosán György, az MSZMP KB munkatársa Ai első negyedévben 30 millió forint értékben gyártanak tejházi berendezéseket a Pécsi Mezőgépnél Proksza László felvételei Az óv első munkanapja Munka van bőven Nyereségnövelési program a pécsi Mezőgépnél Több kesztyű a Hunortól a Szovjetuniónak Január másodika az év első munkanapja. Min dolgoztak Baranyában? *- Jól rajtoltunk az új évben, munka van bőven, erre előkészültünk, s most teljes a leterhelés műhelyeinkben. Megkezdtük a szovjet és a tőkés piaci tavaszi megrendelések teljesítését - mondta telefonhívásunkra Gulyás József, a Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat vezérigazgatója. A Hunor 1986-ban jó évet zárt, teljesítette a maga elé tűzött feladatokat: 1 milliárdos termelés, 100 milliós nyereség, s ami erőfeszítéseik közül a legfontosabb: 578 millió forintnyi tőkés export bevétel. Az idén tovább kívánják növelni tőkés bevételüket, miközben — államközi .szerződés alapján - a szovjet piacra 1 millión felül a tavalyihoz képest 460 ezer párral több kesztyűt szállítanak. Bőrruhából a tavalyi 80 ezerrel szemben 90 ezret varrnak, ennek a múlt évinél nagyobbik részét szeretnék értékesíteni a tőkés piacokon. Bőrdíszmű-termékeik legnagyobb vásárlója a Szovjetunió — újabban az NDK is -, az idén 10 ezer darabbal többet állítanak elő és szállítanak. Siklósi gyárukban — a nyugatnémetekkel kötött lízingszerződés alapján — több cipőfelsőrészt készítenek. A Hunor sokat vár a hazai kesztyűsök által alapított új külkereskedelmi vállalkozástól, az Internestől, melynek révén még közelebb akar kerülni a külpiacokhoz. * A pécsi Mezőgép Vállalat 1. számú gyáregységében tegnap reggel 6 órakor munkásgyűléssel kezdték az idei munkát. Kiss Pál gyáregységigazgató ismertette a kollektívával a januári, első negyedévi és az idei terveket, majd egyetértettek abban, hogy az ipari miniszter és a kereskedelmi kamara elnökének felhívásához csatlakozva az idei évben célul tűzik ki maguk elé a plusz 13,5 százalékos nyereségnövelést Világbanki hitellel 30 millió forint értékben készítenek a belga Pako céggel közösen tejházi berendezéseket, éspedig 6-8— 10-12 köbméteres tej tartályokat és jégakkumulátorokat, ezen kívül más gyártmányok készítését is végzik. * A Beton- és Vasbetonipari Művek komlói gyártelepén tegnap reggel 5 órakor a tmk-sok kezdték az ez évi munkát: minden gépet és berendezést ellenőriztek és indítottak, hogy a 6 órai műszakkezdésre minden rendben legyen. Az ÉPGÉP barcsi üzeme a két ünnep között átépítette a nagycsarnok mindhárom darupályáját, így a termelés már a tavalyinál jobb feltételek között kezdődhetett. A januári majd 10 milliós termelési értékük Univáz falpanelokból (ebből 4950 négyzetméternyit gyártanak), KPF ipari falpanelből (685 négyzetméter elkészítését tervezik) és kevert beton eladásából tevődik ösz- sze (ebből magánépítkezésekhez havonta 50 köbméter értékesítésével számolnak a komlóiak). A termelés mellett tegnap ♦ vagon Univáz falpanel megra- kását és indítását is végezték a VÁÉV-nak. * A Szigetvári Konzervgyárban az ünnepek alatt csak a kazán és az energiatelep működött, tegnap reggel viszont beindult a teljes üzem. Az 1300 konzervgyári és a munkájukat segítő 30 homokszentgyörgyi tsz-dolgozó tegnap a szovjet megrendelőnek zakuszkát gyártott, amiből 70 tonna a napi tervük, az NSZK-beli megrendelőnek zellersalátát készítettek 370 milliliteres üvegekbe (napjában összesen 80 000 üveggel), a belföldi piacra viszont napi 20 tonnányi sárga- és őszibarack dzsemet gyártanak. A termelés mellett megkezdték belföldre az 5/1-es szilva és az 5/8-as sárgahüve(Folytatás a 13. oldalon) Bébiblúzokat varrnak NSZK exportra a Pécsi Minőségi Ruházati Szövetkezet varrodájában Fotó: Proksza László
