Dunántúli Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-30. szám)

1987-01-10 / 9. szám

PINTÉR-KERT Nyílt levél egy fiatal párttaghoz Kedves Z. Z.! Újságírói rutinmunkának tűnt először, hogy portrét rajzoljak rólad a Dunántúli Napló olvasóinak, kit most vettek fel a pártba, ki most töltötte be huszadik életévét. Munkahelyeden kerestelek meg. Az üzletben, ahol pénztáros vagy, kevesen vol­tak, megengedték, hogy be­szélgessünk - mint később kiderült, csak néhány percre szólt az engedély, amit mi jócskán túlléptünk a fél órá­val. Alig mutatkoztunk be, s még le sem ültünk az öltö­zőben, amikor az üzletvezető mutatkozott be, hogy majd szeretne velem beszélni. Ne­ki is elmondtam, rólad sze­retnék írni abból az alka­lomból, hogy most vettek fel a pártba, mire a főnökasz- szonyod gyorsan elmondta az őszinte véleményét rólad, felvételedről. Azt mondta, té­ged azért vettek fel, mert egyszerre három statisztikai szempontot pipálhattak ki: fiatal vagy, nő vagy és fizi­kai állományban vagy, de szerinte alkalmatlan vagy a párttagságra, mert fiatal vagy, éretlen vagy, tapasz­talatlan. Ezek után kezdtünk el be­szélgetni mi, a fél órából talán tíz percig. Kérdeztelek, s válaszoltál egyre vonako- dottabban, egyre nagyobb szünetekkel, míg végképp be nem zárkóztál. Randevút kértem akkor tőled, munka­helyen kívül, de otthonodban hiába csengettem, nem nyi­tottál ajtót. Igaz, nem is ígérted, hogy ki fogod nyitni, csak reméltem, hogy folytat­ni fogjuk az igazából meg sem kezdett beszélgetést. írom most tehát neked e levelet, s főnöködnek is, aki előtted is, nekem is elmond­ta „őszinte" véleményét, úgy is, mint párton kívüli kommunista. A hangsúlyt ő helyezte e három szóra, ő „párton kívüli kommunista” — azt már csak talán én aondo- lom hozzá, hogy hangsúlyoz­ta veled szemben, aki lóm, most párttag vagy, dehát kommunista hogyan is lehet­nél — húsz évesen, tapaszta­latlanul, s vélemény nélkül. Úgy látszik, manapság megint divatba jött ez a fo­galom: párton kívüli kommu­nista. Megint, írom, mert I egypárszor hallottam, hol kérkedve, hol álszerényen, hol búslakodva, keserűen, kihívóan: én, kérem, párton kívüli kommunista vaayok, nem lépek be érdekből a pártba, mint teszik sokan, holott nem lenne, nem le­hetne ott a helyük ... Vannak időszakok, amikor egy kommunista valóban nem lehet párttag, sőt, olyan is a magyar történelemben, amikor az üldöztetések, az illegális és a mozgalmi ér­dekek formálisan más — nem kommunista — párt tagjává tettek kommunistát. Lehet valaki nem párttaq, mert ki­zárták, megmaradhat kom­munistának a. börtönben is, mint ahogy nem egy MDP- taggal megesett az ötvenes években, s_ még azt is meg­engedem, maradhat valaki kommunista azután is, ha önként lép ki a pártból, mert véleménye szerint a párt le­tért a helyes útvonalról, s kilép, mert így is tiltakozik e politika ellen. De az utób­bit már csak akkor tudom elfogadni, ha az illető előbb pártszerű keretek között megtette a lehetségest a helytelen vagy általa annak vélt politikai gyakorlat meg­változtatásáért, s nem ma­radt már más választása. Tehát vannak, általában kiélezett történelmi, társa­dalmi helyzetek, amikor a kommunista párttagság és a kommunista világnézet, élet­mód formálisan is szétválik, s valaki párton kívüli kom­munista lesz. S emellett el kell ismerni: szinte minden időben, minden társadalom­ban, s minden korban van­nak olyan párttagok, akik világnézeti meggyőződésük ellenére, számításból, ha­szonlesésből, karriervágyból, s hosszasan lehetne még so­rolni, hogy mimiért nem tag­jai valamely pártnak. így a kommunista pártnak is, a Magyar Szocialista Munkás­pártnak is voltak, lehetnek ilyen tagjai. Téged, kedves Z. Z., csu­páncsak az a vád illethet, hogy nincs véleményed, s hogy csak a „statisztikát ja­vítod". Sajnos, röpke isme­retségünk alapján nem győ­ződhettem meg az ellenke­zőjéről, s talán igaza van főnökasszonyodnak, aki va­lamelyest jobban ismer, leg­alábbis mint munkaerőt. Nem felhőtlen a kapcso­latotok, s nemcsak a párt­tagság miatt nem az, Te is utaltál arra, hogy nem jó az a bizonyos munkahelyi lég­kör, s a főnökasszonyod is elismerte, nem jó a kapcso­lata a beosztottjaival. Ami önmagában még nem rossz dolog: senki sem azért kap­ja a fizetését, hogy szeresse beosztottját, főnökét, hanem azért, hogy ellássa a mun­káját. Mint vásárlónak, csak felületes benyomásaim van­nak a kereskedelem belső dolgairól, s tudom, alacsony fizetés, nehéz munka, kevés munkaerő, hiánycikkek kö­zepette éppen elég súrlódási pont lehet egy üzletben még az ott dolgozók között is, ami kisugárzik a vevőkre, kiknek ugyancsak megvan­nak a maguk vevői gondjai a sorbanállással, a kilyukadó tejeszacskóval, a mogorva eladókkal, a hiánycikkekkel. Lehet, ezért nem jó a ti üz­letetekben a munkahelyi légkör, ezért nem rajongtok a főnökasszonyért, azért nincs ő megelégedve mara­déktalanul veletek. S akkor még nem szóltunk olyan gondokról, melyeket a főnökasszony nekem elmon­dott, mégpedig azért, hogy írjam meg, ne legyek gyáva. Hogy nem kapott sört az ünnepek előtt, pedig az új­ság megírta, hogy mindenütt lesz. S írjam meg azt, ha mór a sör nem elégséges mindenüvé, akkor miként le­het, hogy egyes boltokban szinte mindig van, hogy a vendéglátó helyek némelyi­kének miért van mindig söre, hogy írjam meg azt, rendelt ő kávét is, de azt mondták, hogy nincs egy szem sem, a túrakocsin mégis látott, ho­gyan lehet, hogy más bolt­nak jut. Tessék, megírom, s nem azért, hogy bátorságomat fi­togtassam, hanem azért, hogy leírjam, miért nem irom meg valójában. Mert ennyi­nek a leirásához sem bá­torság, sem gyávaság nem kell. De nyomban megírom, ha bizonyítható egy vissza­élés, korrupció, megveszte­getés. Ehhez pedig több kell általánosságoknál, az is kell, hogy elsősorban a tisztessé­ges. kereskedők vegyék fel a harcot a korrupció ellen, al­kalmasint egy sajtóperre is eljöjjenek tanúskodni. Az kell hozzá, hogy nevüket ad­ják a jó ügyhöz. Sok disznó- ságról hallottam már, még konkrét ügyeket is — csak éppen az informátor gyorsan hozzátette: de rólam egy szót sem, úgyis letagadom, hogy én mondtam magának. A két dolog közé nem le­het egyenlőségjelet tenni, mégis, ezért vitatkozom min­dig azokkal, akik a párton- kívüli kommunista szerepkö­rében tetszelegnek: a kom­munista nevét adja mivoltá­nak. A kommunista a társa­dalom igazságosabbá téte­léért dolgozik együtt mások­kal. Magányos hősként nem lehet társadalmat megvál­toztatni: a társadalom meg­változtatása társadalmi fo­lyamat eredménye lehet csak, s e társadalomépítő mozgalom élcsapata a párt. Lehet valaki a tudományos történelmi materializmus meggyőződésén, de nem kommunista, ha nem kíván együtt dolgozni másokkal a társadalmi haladás ügyéért. És fordítva: bizonyos törté­nelmi helyzetben nálunk is lehetett, s más pártokban ma is lehet például keresz­tény világnézetű ember jó kommunista párttag, mert egyetértett a kommunista párt programjával akár a klérussal szemben is, harcolt, tevékenyen részt vett az igazságosabb, a kizsákmá­nyolástól mentes társadalom érdekében. Kérdezheted joggal, akkor ma mi egy fiatal párttag fel­adata, különösképpen mi egy élelmiszerüzletben, hiánycikkek, nem jó munka­helyi légkör, s a kereskede­lemben fellelhető törvényte­lenségek közepette (mely utóbbiakról általában akkor értesülünk, ha rendőrségi, birósági üggyé fajulnak). Elsősorban a jó munka. Mondhatod, s mondhatja bárki, ez kevés ahhoz, hogy valaki jó párttag 'legyen. Valóban: ez csak szükséges, de nem elégségei feltétel — hiszen a jó munkavégzés mindenkitől elvárható a fi­zetés ellenében. De az már neked is, s neked, mint párt­tagnak különösen feladata, hogy szóvá tedd, ha a be­csületes munkavégzést szer­vezetlenség akadályozza, s képessé kell válnod arra, hogy javaslatod legyen a zavartalanabb munkavégzés­re. Beleértve a jó munkahelyi légkört is, ha annak hiánya akadályozza a becsületes munkavégzést. Neked, mint párttagnak kötelességed, ja­vaslatokkal is, azon rmnkál- kodnod, hogy a vevők "'ége- detten távozzanak a boltok­ból: hogy a polcok fel legye­nek töltve a raktárból, s hogy a raktárba is megér­kezzenek az áruk, amiknek meg kellene érkezniük, hogy ne mogorva, mosolytalan, sőt udvariatlan kereskedők torzsalkodianak egymással és a vevőkkel. S ha vannak a kereskedelemben csalások, megveszteqetések, csúszó­pénzek, szállítói zsarolások, kötelességed az is, hogy ezek lelepleződjenek, meg­szűnjenek. Ha nem megy kereskedői önerőből, akkor a sajtó segítségével is, vagy törvényeink rendőri, bírósági érvényesítésével. Tapasztalatlanságodat, ma méq inkább visszahúzódásra hajlamos magatartásodat nem látom alapvető aka­dálynak, hogy jó párttag le­hess — kommunistának ritkán születik valaki, általában azzá válik. Bizonyára az erre való képességedért ja­vasoltak ajánlóid a pártba, ezért vettek fel az alapszer­vezetben, s nem azért mert kiforrott harcos kommunista lennél teljes elméleti fegy­verzetben. S ez így van jól: legyenek tagjai a pártnak fiatalon, kevés tapasztalattal is azok, akik igazi kommu­nistákká lehetnek adottsá­gaik folytán, s legyenek is azzá a pártélet gyakorlatá­ban. Nincs arra szüksége a Magyar Szocialista Munkás­pártnak, hogy tagsági sta­tisztikáját olyasféle módon javítsa, mint ahogy azt fő­nökasszonyod mondja veled kapcsolatban. De szüksége van fiatalokra, nőkre, fizi­kaiakra is, akik képesek és akarják megszüntetni azt, ami ma rossz, embert ala- csonyító, megalázó: szüksé­ge van olyanokra, akik meg akarják változtatni a világot. S a világ igy megváltoztat­ható. üdvözlettel: Bodó László M=1 = 1000--------------- terméezetvédslmi terület h atér« 311 II ut, lépcső ö = szobor B =.pad » = vili«, irodaépület b = présház, pincével c = kerti ház d ~ mürom e = pihenő f = vízmedence Védett területeink A Pintér-kert A Pintér-kert Pécsett, a Tety- tye tér 9. számú házhoz tartozó 2,4 hektárnyi telken létesült. A felső és alsó telekhatár között 70 m-es szintkülönbség van, így meredek déli kitettsége sa­játos . szubmediterrán jellegű mikroklímát eredményez. Eb­ben szerepet játszik a közeli meredek, mészkőből álló szik­lafal is, mely egyrészt idesugá­rozza a déli napsütés melegét, másrészt pedig megvédi a te­rületet a hideg északi szél­áramlatoktól. Ezen helyi adott­ságoknak köszönhető, hogy a kert alkalmas olyan szubmedi­terrán növények befogadására is, melyek telepítése másutt nem szokott sikerülni. A kertet két nagyobb szer­kezeti elemre oszthatjuk. Alsó része a tulajdonképpeni arbo­rétum. Itt találhatók a telepí­tett díszfák és díszcserjék. Fel­ső része mór folyamatosan át­megy a Mecsek déli oldalának természetes növénytakarójába, a füves tisztásokkal tarkított karszt bokorerdőbe. A kert nevét egykori tulaj­donosától, Pintér János (1879 -1933) pécsi banktisztviselőtől kapta, aki 1920 és 1933 kö­zött ritka lágyszárú növények, cserjék és fák telepítésével hozta létre az arborétumot. Ha­lála után felesége — anyagi és egészségügyi problémák miatt — a kertet nem tudta gondozni, ezért annak egy ré­sze ismét beerdősült. Pintérné örökségül a Vakok Intézetére hagyta a kertet, amit később az Országos Természetvédelmi Hivatal (OTvH, ma OKTH) megvásárolt. A Pintér-kertet Pécs Megyei Város Tanácsa 1974-ben helyi védelem alá helyezte. Az ezt követő hely­reállító munkák során itt olyan fafajokat találtak, melyek ha­zánk egyéb parkjaiban és ar­borétumaiban nem, vagy csak néhány példányban fordulnak elő. Az országban csak itt él az arizonai ciprus és a japán fehérfenyő. Ritka fajok továb­bá a nevadai cirbolyafenyő, az egytűs diófenyő stb. A kert felső részén levő karszt bokor­erdőben és annak füves tisztá­sain rendkívüli növényritkasá­gok figyelhetők meg. Itt él a fokozottan védett szarvas ban­gó, valamint a védett kosbor, szúrós csodabogyó, leány kö­körcsin, nagy ezerjófű, bara­nyai peremizs stb. A fenti vé­dett és fokozottan védett nö­vények, valamint dendrológiai ritkaságok indokolták a helyi védelem országos védettséggé történő módosítását. Ennek ér­telmében 1977-ben a Pintér­kertet országos jelentőségű természetvédelmi területté nyil­vánították, kezelését pedig az Országos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal (OKTH) vette át. Tovább emeli a kert botani­kai értékét az, hogy az utóbbi években Dél-Dunántúl külön­böző tájegységeiről származó védett és fokozottan védett nö­AZ ARBORÉTUM NÖVÉNYÉI 1. Ariianai ciprus 2. Japán fehérfenyő 3. Nevadai cirbolyafenyő 4. Japánciprus 5. Kínai állisiafa 6. Egytűs diófenyő 7. Kígyózó luc 8. Hamisciprus 9. Kaukázusi jegenyefenyő 10. Oregoni hamisciprus 11. Kínai boróka 12. Virginiai boróka 13. Vörösfenyő 14. Kaukázusi lucfenyő 15. Kék Douglas-fenyő 16. Judásfa 17. Közönséges nyírfa „Delacarlica” változat 18. Rózsaszín szegélyű bükk 19. Virágos kőris 20. Magyal „Aureomarginata" változat 21. Ezüstmandula 22. 'Majomkosbor 23. Szarvas bangó 24. Eredeti növénytakaró vények egész sorát sikerült itt meghonosítani: hármaslevelű szellörózsa, bánáti bazsarózsa, farkas boroszlán, hármaslevelű fogasír, pofók árvacsalán, gyapjas és rozsdás gyűszűvi­rág, ciklámen, keleti zergevi- rág, lónyelvű csodabogyó stb. Védett állatok is akadnak o kertben. Közülük elsősorban a ritka csonkafülű denevér érde­mel említést, de több más vé­dett faj is otthonra talál: mó­kus, pele, énekes madarak, mocsári teknős, törékeny gyik stb. Külön érdekes esztétikai lát­ványt nyújtanak a villányi szo­borpark gyűjteményéből szár­mazó művészi alkotások, me­lyek harmonikusan illeszkednek a természetes környezetbe. A Pintér-kert április 1-jétől október 30-ig szabadon láto­gatható. Dr. Kevey Balázs Rajz: Dr. Békefi Irén Magyar gazdasági és műszaki napok külföldön A Magyar Kereskedelmi Ka­mara az idén a korábbinál több helyen, 14 külföldi vá­rosban rendez gazdasági és műszaki napokat. Több olyan városban, illetve országban is lesznek ilyen ren­dezvények, ahol a magyar szakemberek hasonló bemuta­tót még nem tartottak. így áp­rilisban a malaysiai Kuala Lumpurban, októberben pedig Brazíliában, Sao Paulában szerveznek — a Hungexpóval közösen — szakmai és árube­mutatót. Délkelet-Ázsia és Dél- Amerika ugyanis igen fontos térség a magyar exportőrök számára, ám ezeken a terüle­teken a magyar kínálatot alig ismerik a helyi üzletemberek. A tapasztalatok azt bizonyít­ják, az ilyen rendezvények nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy kedvezőbbé váljanak a külkereskedelmi kapcsolatok fejlődésének feltételei, előse­gítik a magyar gazdasági és műszaki eredmények megis­mertetését, lehetőséget terem­tenek a műszaki, ipari, keres­kedelmi szakemberek közötti párbeszéd kialakítására. A Kamara hagyományosan az idén is rendez magyar gaz­dasági és műszaki napokat a Szovjetunióban, ezúttal Le- ningrádban. Ennek középpont­jában a kooperációs kapcsola­tok fejlesztése, a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok további szélesítése, újabb ve­gyesvállalatok létrehozásának előkészítése áll. Finnországban 3 városban. Helsinkiben, Tam­perében, és Turkuban szervez­nek szakmai és árubemutatót, elősegítve a hagyományosan jó magyar-finn gazdasági kapcsolatok további szélesíté­sét. Az idén jelentős bemutatót szervez a Kamara az Egyesült Államokban is. Az észak-ameri­kai kontinens három legjelen­tősebb városában: New York­ban, Chicagóban és Los An­gelesben lesznek szakmai ren­dezvények. Európában március­ban Lipcsében a tavaszi vásár ideje alatt, júniusban Hollan­dia két városában, Amszterdam­ban és Rotterdamban, az év vége felé pedig az olaszor­szági Nápolyban tartanak szakmai és árubemutatókat. A tervek szerint 1984 óta elő­ször az idén ismét megrende­zik a magyar gazdasági napok rendezvénysorozatát Kínában, ezúttal Sanghajban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom