Dunántúli Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-30. szám)

1987-01-09 / 8. szám

© Dunántúlt napló 1987. január 9., péntek Keresztrejtvény 4 macska Weöres Sándor négysoros versét idézzük alábbi rejtvényünkben Kulturális cafanlo Jelenet a Gengszterek klubja című filmből VÍZSZINTES: 1. A veuidéiet ellő sora (Zárt betűk: S, A.) 7. Kenye­ret süt. 10. Annuska. 11. Szélsősé­ges, túlzó (latin szó). 13. A máso­dik sor (Zárt betű: F). 14. Messzi­re. 15. Fénytelen. 17. A magyar színjátszás úttörője volt (László, 1760—1814.). 20. „Ejh, ... kői tyúk- anyó kend” (Petőfi). 22. Haza felel 23. KezdőrúgásI 24. Székely Berta­lan festő hosszú ideig itt élt és dol­gozott. 25. Kínai hosszmérték. 27. Lámpaláz, remegés. 30. Katonai tisz­ti rang, rövidítése. 31. Amikor a hó, a jég vízzé kezd válni. 34. Kép­zőművészeti irányzat. 36. Nagy elekt­romos ipari tröszt az NSZK-ban. 38. Több pápa uralkodott e néven. 39. Helyrag I 41. Erősen mérgező, kese­rűmandula szagú gáz, névelővel. 42. Magad. 43. A nikkel kémiai jele. 44. A francia kártya egyik színe. 46. Svéd és Costa Ricái autók betűjele. 47. B. O. O. 50. Meleg áramlat az Atlanti-óceánban. 51. Harcban vanl 52. A nyugati sémiták fő istennője. 53. Alpesi népek sajátos énektechni­kája és dallamformája. 55. Feszítő eszköz. 57. Fog és tojás is van ilyen. 59. Ausztria második legna­gyobb városa. 60. Képmutató, alat­tomos. 63. A régi légiók kisebb egy­sége volt. 65. ... pici, nagyon ki­csi. 66. Felsőbb hatóságtól szárma­zó hivatalos irat. 68. Közséq Vámos- györk szomszédságában. 70. Iskolá­ban előfordul! 73. Gazdasáqi Hiva­tal rövidítése. 74. Tizenkétfokú hang- rendszer. FÜGGŐLEGES: 1. Kelet-ázsiai te­herhordó. 2. Az arzén vegyjele. 3. Titulus. 4. Turkálva keresgél. 5. Női hangnem. 6. A nafta része! 8. Kop­laló. 9. Királyi kincstár neve volt. 10. A harmadik sor (Zárt betűk: V, Ál. 12. A latin é betű. 16. Névelő. 18. Hangtalanul les! 19. Biztató szó. 21. Szunnyadó. 23. Növény. 26. Prí­ma áru jelzése. 28. Ige. 29. Chilei kikötőváros, Bolívia szabadkikötője. 32. Török női név. 33. Tragédia. 35. Teljesen kinyitja a kaput. 37. A Föld fizikájával foglalkozó tudomány. 40. Mindig kéznél levő mérték. 44. Ke­resni kezd! 45. Világtenger. 47. Ked­ves kutyanév. 48. Tervszerű edzés. 49. Stroncium és foszfor vegyjele. 50. ... és Magóg; bibliai óriások. 54. Farsangi mulatság. 56. Kitűnő basszus operaénekes volt (Endre). 58. Női név. 61. A versidézet befe­jező sora (Zárt betű: N). 62. A ka- llória rövidítése. 63. A Giselle című balett zeneszerzője. 64. Nehezen irt­ható tüskés gyomnövény. 67. Terv­szerű megelőző karbantartás a gyár­ban. 68. . . .-vevő; csereüzletekkel foglalkozó. 69. . . .-.fi; tudományos fantasztikus irodalom. 71. Az argon vegyjele. 72. Sándor Károly névbe­i.l: BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1. 13. és a függőleges 10, 61. számú so­rok megfejtése, legkésőbb január 19- én (hétfő) déli 12 óráig beérkező- leg, LEVELEZŐLAPON. 7601 Pf.: 134, Dunántúli Napló szerkesztősége, Pécs, Hunyadi út 11. címre. A december 23-i lapban közölt rejtvény megfejtése: Pásztorok vesszőhordása — Regölés — Szalmahintés — Paradicsomjáték. Könyvjutalmat nyertek: Dávics Bri­gitta, Cún, Fő u. 64., Gorrieri Fe- rencné, Pécs, Szikora I. u. 8., Hó- dossy Eszter, Pécs, Budai Nagy A. u. 2., Nagy Andrea, Pécs, Rózsa u. 10., Szabóné Cseh Magdolna, Pécs, Böckh J. u. 16. A könyvutalványokat postán küld­jük el, ugyanis ez évtől nem köny­veket, hanem utalványokat küldünk a nyerteseknek. Rádió „Hem minden Stradivari..." A szombati „Jó pihenést" cí­mű kétórás magazin szerkesz­tője Felső Pál. Mivel a műsor „élőben" kerül sugárzásra, az elhangzó riportok többsége előtte való nap készül. így pél­dául terveznek beszélgetést a vadászatról és a női futballról. Szó lesz a horoszkópokról — a témáról csillagászt kérdez a riporter. „Nem minden Stradi­vari, amit annak hisznek" — ez is kiderül abból a beszélge­tésből, mely egy pécsi hang­szerkészítővel készül. Termé­szetesen friss információkkal is szolgálnak szombaton reg­gel 8-tól 10-ig. Vasárnap egy összeállítást hallhatnak a pécsi Janus Pan­nonius Tudományegyetem veze­tőivel abból az alkalomból, hogy négy éve született meg a döntés: az állam- és jog­tudományi, valamint a közgaz­daságtudományi kar mellé a korábbi Tanárképző Főiskolát is hozzácsatolják az egyetem­hez. A beszélgetésben az eltelt időszak tapasztalatait foglalják össze. Szerdán bemutató lesz a pécsi Bóbita Bábszínházban. A rendezőt, Bánky Gábort, a Pécsi Nemzeti Színház művé­szét arról kérdezik, mi az, amit a premier előtt még meg lehet tudni az új produkcióról. Szkla- dányi Péter, a Pécsi Szimfoni­kus Zenekar ügyvezető igazga­tója pedig az együttes idei terveit ismerteti. A vasárnapi magazint Simon Márta szer­keszti. —------ — v —.. F elkiáltójel Azt mondják, a jó plakát olyan, mint egy felkiáltójel: figyelmeztet, megállít, elgondolkodtat, ugyanak­kor megérthető, felfogható informá­ciókat közöl úgy is, ha csak busz­ból, autóból vetnek rá egy gyors pillantást. Láttunk már plakátot többek kö­zött az Ifjúsági Házban, a Pécsi Galériában, különböző irányzatok képviselőinek sokszor teremtettek már fórumot, rendeztek kiállítást itt, Pécsett. Ezúttal a Pécsi Kisgaléria ad otthont négy művész, Ducki Krysztof, Orosz István, Pincehelyi Sándor és Pócs Péter alkotásainak, január 9-től február 8-ig. A gondo­latot az évek során megrendezett pécsi kiállítások sikere adta, s az érdeklődés bizonyítéka volt a ta­valyi, budapesti ,,100 + 1 éves a magyar plakát" kiállítás kedvező fogadtatása is. Ez a tárlat jó szó­rakozást nyújthat mindazok számá­ra, akik kíváncsiak e műfaj tovább- élési lehetőségeire, útjaira, az egy­re szűkülő lehetőségek között foly­tatott tervezésre, művészi munkára. GENGSZTEREK KLUBJA Színes amerikai film Rendezte: Francis Coppola^ Szereplők: Richard Gere, Gregory Hines, Diane Lane Két testvérpár és két féktelen ter­mészetű asszony története áll a film középpontjában. A fehérbőrű testvé­rek közül Dixie pisztonos, akiből ha­marosan hollywoodi sztár lesz, Vin­cent pedig a rosszfiú, akire geng­szterhalál vár. A feketebőrű fivérek a Cotton Club színpadán táncolnak. Dixie barátnője, Vera Cicero Schultz- nak, a gengszterbanda tagjának a kitartottja. Az egyik néger táncos, Sandman barátnője egy világosbőrű énekesnő, Lila Rose, aki a fehérek életstílusát akarja utánozni. A tör­ténetbe bellevegyülnek a jazzkorszak valóságos alakjai is. A zenész éle­te pedig akkor változik meg, amikor megment egy hírhedt gengsztert, s így bekerül a pénz, az élvezetek és a gyilkosság világába. Végső menedék Amerikai rendező állítja színre a Pécsi Egyetemi Színpadon Lanford Wilson: Home freel (Végső mene­dék) című egyfelvonásosát. A ma élő amerikai szerző darabjának be­mutatója január 10-én lesz, este nyolc órakor a Pécsi Nyári Színház klubjában, az Anna utcában. Az előadás érdekessége, hogy a darabot angol, majd a második részben magyar nyelven is játsz- szák. A rendező, Mórt Clark, a New York-i West Chester Commu­nity College drámai tanszékének ve­zetője, pontos instrukciókkal látta el a szereplőket, gyakran elő is ját­szotta, mit tesz, hogyan viselkedik egy-egy jelenetben Lawrence Brown, LEGENDA A SZERELEMRŐL Színes szovjet—indiai film Rendezte: Latif Fajzijev és Umes Mehra Izzat, egy buharai kereskedő fia először látomásként pillantja meg Szonja képmását, s azonnal mély szerelemre lobban iránta. Elindul, hogy megkeresse. Indiában talál rá, de már másnak a menyasszonya­ként . . . AZ ÖRÜLT CSALAD Színes, szinkronizált japán film Rendezte: Sogo Ishii A Kobayashi család új lakásba költözik. Nagy ünnep ez, különösen a családfőnek, hisz végre méltó lak­helyet biztosíthat családjának. A tá­gas, új otthon azonban nem min­den, s a nagyapa megérkezésével felbomlik a családi béke. Hirtelen kicsi lesz a lakás, s az új felada­tok meghaladják a családfő erejét. Felesége és gyermekei közömbössé­ge azt az őrült ötletet sugallják, hogy az egyetlen megoldás a csa­lád és a lakás elpusztítása . . . a fiú, aki mintha értelmi fogyatékos is lenne, vagy testvére, Joanna, aki Lawrence gyermekét hordja a szí­ve alatt. Együtt élnek, önmaguk ál­tal is bezárva, a lakásból kilépni nem mernek, vagy nem tudnak már, világuk torz, kilátástalan, rémké­pekkel teli. Sérült személyiségek ők, koraérett felnőttek és egyben elfuserált gyerekek is, tele szeretet- vággyal, olykor féltékenységgel, s infantilis vonásokkal. A szellemi iz­galmat ígérő előadás első részé­ben Dávid Marianna és Schmidt Zeitéin angolul, a szünet után pe­dig Nagy Éva és Güth János ma­gyarul játsszák el a két testvér tra­gikus történetét. Múzeumi hétvégék Á színek elrablója Gyerekeknek íródott, de nemcsak gyerekeknek szól az a mesejáték, amelyet január 10-én, szombaton a Szabó István Úttörőházban ad elő a Pannon Volán Művelődési Ház színjátszó csoportja. Tor Age Bringsvaerdt zenés színjátékában, „A hatalmas színrabló”-ban egy ti­tokzatos varázsló elrabolja a színe­ket, minden elszürkül lassan, egy­re vigasztalanabbá válik a világ. és a színeket — a mindent élettel telítő színeket — vissza kell szerez­ni mindenáron ... A mesejátékot Pavlovics Attila rendezte, a zenés részletekben a Szélkiáltó együttes szerepel. ,,A hatalmas színrabló” című darab délelőtt tíz órakor kez­dődik, s kellemes szórakozást nyújt mind a gyerekek, mind felnőttek számára. A Janus Pannonius Múzeum mű­velődési osztálya idén januártól új sorozatot indít, ,, Hétvége a mú­zeumban” címmel. Céljuk az, hogy a múzeumot szerető, a múzeumok iránt érdeklődő pécsi és baranyai közönség egész évben, minden szombaton és vasárnap találjon megfelelő programot egy-egy mú­zeumban. Előadásokat, tárlatveze­téseket, hangversenyeket, családi programokat, gyermekfoglalkozáso­kat, múzeumi sétákat, kiránduláso­kat szerveznek majd Baranya mú­zeumaiba és természetvédelmi terü­leteire. A rendezvénysorozat első két érdekes ajánlata január 10-én, 10 órakor a Rákóczi út 64-ben, és másnap, 11-én vasárnap, 17 órakor a Rákóczi út 15-ös szám alatt két előadás lesz. Az elsőben az ehető és mérges gombákról tart diavetí­téses előadást dr. Vass Anna mu­zeológus, vasárnap pedig Bego- vácz Rózsa muzeológus beszél a baranyai horvátok téli és tavaszi népszokásairól. Rovatszerkesztő: HODNIK ILDIKÓ Hazai faiakon Cece paprikája Ott, ahol a Dunántúlt észak­déli irányban átszelő 63-as, meg a nagyjában kelet-nyu­gati irányú 61-es főközlekedési útvonal metszi egymást, egy ismerősen csengő falunév kö­szön vissza a térképről: Cece. Ezt a két egyforma szótagot nyilván még az is hallotta em­legetni, aki azt sem tudja, hol folyik a Sárvíz, s hogy egyál­talán, merre bújhat meg ez a falu. A Fejér megyei Cecének a kitűnő minőségű paprika adta hírét. Két jellegzetes fajtáját is kitenyésztették ennek az Európába az 1500-as években elérkezett növénynek. A cecei édes volt az egyik - ezt a fe­hér színű, hegyes, csőrös étke­zési paprikát a kiváló növény­nemesítő, Angeli Lambert ter­jesztette el -, a másik pedig az úgynevezett cecei korai csí­pős. (Ez utóbbi inkább az égő piros fűszer alapanyaga.) A bolgár kertészeknek hála, hamarosan egész körzetté nőt­te ki magát a cecei paprikás birodalom: 7-8 ezernyi ka- tasztrális holdon termesztették ezt a nagyon mutatós, ízletes, kelendő növényféleséget. És aki útját a Sárvíz tekto­nikus völgyébe kanyarítja, lát­hatja, hogy hatalmas táblák­ban termesztik ma is! Paprika- szüret után, a csípősebb őszi, tél elejei időkben egyrészt az ereszek alatt felfűzött paprika- füzérek tanúskodnak a vidék eme jellegzetességéről, más­részt meg azok a kis asztal­kák, amelyeken az őrölt pap­rikával teli zsákocskák, üvegek kínálgatják magukat. Cecének más nevezetessége is van: egy tábla hirdeti az imént említett két főútvonal ta­lálkozásánál, miszerint a mö­götte álló ház kiváló festőmű­vészünk, Csók István egykori otthona. A Züzü-sorozat jól­ismert és népszerű alkotója lakta egykor ezt az oszlopos kúriát, ahol most képeinek meglehetősen gazdag váloga­tását őrzik. Csók István 1865- ben született a közeli — egy picit északabbra fekvő - Sár­egresen, s miután előbb a pes­ti Mintarajziskolában, majd Münchenben, ezt követően pe­dig Párizsban elsőrendű pik­torrá érett, újból meg újból visszatért szülőföldjére meg­nyugodni, erőt gyűjteni, és ter­mészetesen festeni. Hanem aki a szintén a Sár­víz menti, tarkaságával, túldí­szítettségével híressé lett sár­közi népviselet darabjait ke­resi Csók István képein, annak csalatkoznia kell. Noha kézen­fekvő lett volna, hogy az ő szülő- és lakhelyétől délebbre elnyúló vidék messze földön ismert és valóban ecsetre való selyemrokolyáit, rojtos köté­nyeit, aranyszállal hímzett pár­táit örökítse meg, ő inkább a sokác népesség asszony- és leányalakjait vitte vászonra. Igaz, ez a népviselet sem szű­kölködik színekben — jó példa rá Csók egyik leghíresebb ké­pe, az Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre (másik nevén: az Úrvacsora) —, de korántsem annyira tobzódó textíliákból áll össze. Inkább nagy, egységes foltok jellemzik. A. L. Ilyen asztalkákról árulják az őrölt paprikát a cecei főutca házai előtt Pécsi utcák - híres emberek A Báthoryak Kézai Simon krónikája a Gutkeled nemzetségből sarjadt Báthory családot már 1250-ben említi. A Báthory-család meg­alapítója, aki már állandóan viseli is e nevet, az 1277—1322 között élt Bereczk, akinek négy fia közül Jánostól a Somlyói ág, Lukácstól a báthori vagy ecse- di ág veszi kezdetét. Leszárma­zottai hol pozitív, hol negatív előjellel kerültek a történelem könyvébe. Báthory István, az ország al­só részeinek főkapitánya, a ná­dori székig emelkedett, de a közjövedelmek elsikkasztása és egyéb vádak miatt a király kénytelen volt állásából elmoz­dítani. Valami igazság lehetett a vádpontokban, mert szinte közmondásossá vált: „Nagyobb gondja volt a torkára, mint az ország gondjára.” A mohácsi csatából sikerült kimenekednie, de volt ideje még arra is, hogy a pécsi káptalan kincseit ma­gával vigye. A Somlyói ághoz tartozott az 1533-ban született Báthory Ist­ván, kinek nevét két ország tör­ténelme is jegyzi. Ifjú korában Ferdinánd udvarában apródos- kodott, de később Szapolyai Jánoshoz csatlakozott, aki őt rövidesen erdélyi vajdává ne­vezte ki. János Zsiqmond igé­nyeinek védelmére Bécsbe küld­te követségbe, ahol azonban 1565-ben börtönbe vetették. Miksa csak akkor engedte sza­badon, amikor a budai pasa a Habsbura-követek megölésével fenveqetőzött. Két év múlva ki­szabadulva, János Zsigmond halála után 1571-ben — a bé­csi udvar kifoqásai ellenére — Erdély fejedelmévé választot­ták. Báthory István mór korán fel­ismerte a Habsburg és a török hatalmi ellentétek ütköző pont­ján fekvő Erdély ellentmondá­sos helyzetét. Legfőbb célkitű­zése volt a szultán akarata el­lenére történő gazdasági erő­södés, és a török elleni véde­kezés. Mindehhez erős hadse­regre volt szüksége. Ezért fel­ismerve a hajdúk katonai érté­két, megkezdi szervezésüket. Katonáit védte, a különböző szolgáltatásoktól mentesítette. Aki a harcokban helytállt, ne­messé ütötte. A török felett aratott lepan- tói győzelem 1571-ben Miksa császárt Erdély megszerzésére serkenti. Habsburg segítséggel Békés Gáspár 1575 nyarán Er­délybe tört be, de Báthory a kerelőszentpáli csatában meg­semmisítő győzelmet aratott fe­lette. Békés hadseregében volt Balassi Bálint is, aki a csatá­ban megsebesült, és mivel csa­ládját rokoni szálak fűzték a Báthoryakhoz, az erdélyi rene­szánsz udvarban maradt. Ké­sőbb még Lengyelországba is elkísérte Báthoryt. A győzelem után Báthory Ist­vánt a lengyel köznemesség megválasztotta királynak, s ennek eredményeként Báthory 1576-ban örökre elhagyta Er- délyországot. Feleségül vette a lengyel Jagelló Annát, meghó­dította az ellenoártot, megszi­lárdította hatalmát, és Lengyel- ország egvik legnaqvobb ural­kodója lett. Hazáját azonban sohasem feledte el: „Halálom­mal - mondotta - kész volnék megpecsételni az én hazámhoz való szeretetemet.” A lengyelek is szerették ural­kodójukat, egy lengyel mondás szerint: „Vagy soha ne szüle­tett volna, vagyha született, örökké éljen!". Báthory István titkos terve volt egy erős államszövetség létrehozása a török és a né­met szomszéd ellen. Ezért Ma­gyarország és Csehország ki­rálya szeretett volna lenni. Nagy tervét azonban derékba törte o halál. 400 évvel ezelőtt, 1586. december 13-án hunyt el Grodnóban. Teteme az ősi krakkói várban, a Wavel egvik kriptatermében nyugszik. Dí­szes márványkoporsójának tete­jén magyar nemzeti szalaggal átkötött koszorú is díszük. Tóth István dr.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom