Dunántúli Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-30. szám)

1987-01-08 / 7. szám

2 Dunántúlt napló 1987. január 8., csütörtök HE i 1 IAGYVI LAC ÍBAP J Szovjet-finn megállapodások A Szovjetunió és Finnország kapcsolatai az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is a tel­jes egyenlőségen, a kölcsönös előnyökön, a hátrányos meg­különböztetés és a mestersé­ges korlátok elutasításán ala­pulnak. Ezt hangsúlyozta Nyi- kolaj Rizskov, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke és Kalevi Sorsa finn kormányfő szerdán Helsinkiben tartott megbeszélésükön. A találkozón a kétoldalú kapcsolatok, mindenekelőtt a kereskedelmi-gazdasági együtt­működés helyzetéről és kilátá­sairól esett szó. Rizskov meg­állapította, hogy a Szovjetunió­ban lezajló változások új le­hetőségeket nyitnak a szovjet —finn kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok elmélyítésére, az együttműködés további, előre­mutató formáinak felkutatásá­ra. A nap folyamán különböző kétoldalú megállapodásokat kötöttek. így Nyikolaj Rizskov és Kalevi Sorsa egyezményt írt alá a nukleáris balesetek ese­tén adandó tájékoztatásról, a nukleáris erőművekkel kapcso­latos információcseréről, to­vábbá a világűr feltárásában való együttműködésről. Szovjet meghívást fogadott el a TUC A brit Szakszervezeti Főta­nács (TUC) vezetői a hét ele­jén úgy döntöttek, hogy a TUC képviselteti magát a Szovjet Szakszervezetek kongresszusán — jelentette szerdán első ol­dalán a Morning Star. A lap megjegyezte, hogy a brit szervezett dolgozók jelen­tős csoportjai évek óta sürge­tik a 'keíet-myugati szakszerve­zeti kapcsolatok javítását. A TUC tagjainak egyötödét kép­viselő különböző brit szakmai szervezetek ennek a törekvés­nek a jegyében küldték el de­legációikat az SZVSZ által ösz- szehívott berlini szakszervezeti világkongresszusra. A nemzet­közi szakszervezeti mozgalom kettészakító««* óta azonban először kerül sor arra, hogy a TUC hivatalos meghívást fo­gad el a Szovjet Szakszerve­zetek központi tanácsától. A Mutnovszkij vulkán A kamcasa kamcsatkai Mutnovszkij vulkán, bár nem tartozik a legnagyobbak közé (legmagasabb pontja alig több mint másfél ezer méter), a két krátere által kibocsátott gázmennyiség együttes ener­giája megközelíti a másfél mil­lió kilowattot. A vulkán északi lábánál a geológusok óriási forróvíz- és gázlelőhely felde­rítési munkálatait végzik. Ezen a helyen tervezik egy geoter- mál hőerőmű építését. A ku­tatómunka során a szakembe­rek a Vulkanológiai Kutató In­tézet tudósainak ajánlásai szerint jártak el. Az intézet vulkán-kémiai csoportja már több mint húsz éve figyeli a Mutnovszkij vulkán állapotát. Munkatársai rendszeresen elemzik a szivárgó vulkanikus gázok összetételét. Éppen a gázok azok az érzékeny indi­kátorok a föld alatti „kazán­ban", amelyek összetételének változása alapján képet alkot­hatnak cr szakemberek a vul­kán aktivitásáról, sőt előrejel­zést is adhatnak a vulkán vár­ható kitöréséről. A képen: min­tavétel a Mutnovszkij vulkán oldalán. A francia külügyminiszter nyilatknzata a csádi eseményekről Jean-Bernard Raimond fran­cia külügyminiszter szerdán a korábbi francia, hivatalos nyi­latkozatokhoz képest érdesebb formában fejtette ki a párizsi álláspontot a csádi fejlemé­nyekről. Raimond szerint Gukuni Veddeinek, az Ideiglenes Nem­zeti Egységkormány egykori el­nökének csapatai átálltak a Hisszén Habré vezette n’Dzsa- menai erők oldalára, s ezzel „immár nincs többé polgárhá­ború Csádban ... Csak Líbia külső beavatkozása”. Az Ara- da városa ellen végrehajtott lí­biai katonai akciót „szándé­kosnak", de „korlátozottnak" nevezte, ami „francia választ kíván, de számításba véve a mai helyzet minden elemét, vagyis azt, hogy a helyzet Hisszén Habré elnök javára fordult”. A francia külügyminiszter hangoztatta, hogy Franciaor­szág továbbra is segíti Hisszén Habrét a 16. szélességi körnél levő „védelmi vonal" tartásá­ban. Erre szolgál az egy éve kezdett Karvaly fedőnevű had­művelet, amelynek keretében Franciaország mintegy 1400 katonát és harci repülőgépe­ket állomásoztat Csádban. A 16. szélességi kör Raimond szerint nem képez demarkációs vonalat, mert attól északra is Csőd van, csupán „védelmi vonal" — a „líbiai támadások­kal" szemben. OSZSZSZK- kiildöttség látogatása Január 3. és 7. között Vlagyi- len Nyikityinnek, az OSZSZSZK Agráripari Állami Bizottsága első elnökhelyettesének veze­tésével szovjet mezőgazdasági küldöttség tartózkodott ha­zánkban. A vendégek a Ván- c-^a Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter vezette magyar delegációval tárgyal­tak, egyebek között az együtt­működés kialakításáról a hib­ridkukorica-vetőmag termeszté­sében. A közös tevékenység ki­terjedne a nemesítésre, a ve­tőmag termesztésére, feldolgo­zására, és a termelés szerveze­ti rendszerének kialakítására. Szó volt arról is, hogy a ma­gyar vállalatok növelik a hib­ridkukorica-vetőmag szállítását az OSZSZSZK-ba. Az IKR és a KITE termelési rendszerek to­vább folytatják a tárgyaláso­kat a magyar kukoricatermesz­tési módszerek alkalmazására az OSZSZSZK egyes területein. Megtárgyalták a magyar nap­raforgó hibridvetőmag szállítá­sának lehetőségét, cserében árunapraforgóért. A magyar Holstein-fríz tenyészüszők idei szállításáról is tárgyaltak, to­vábbá arról, hogy miképpen lehetne bővíteni a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát együttműködését az OSZSZSZK gazdaságaival, üzemeivel. A szovjet vendégek tanul­mányozták az agrárágazat gazdaságirányítási rendszerét - a MÉM-ben, illetve a gyer- melyi Petőfi Tsz-ben —, meg­tekintették a kukoricatermesz­tés kutatóközpontját Marton- vásárott, az MTA intézetében, és ellátogattak a Növényolaj­ipari Vállalat martfűi gyárába. Vlagyilen Nyikityint fogadta Marjai József miniszterelnök­helyettes. Merénylet Samun ellen Merényletet követtek el szer­dán reggel Gaimiíle Samun li­banoni keresztény vezető, volt államfő ellen. A 86 esztendős politikus csak könnyebb sérü­léseiket szenvedett — közölte a bejrúti rendőrség. A jelentés szeriint egy autó­ba rejtett, távirányítással mű­ködtetett pokolgép Camille Samun 'Bejrut keleti részén áthaladó gépkocsija mögött robbant fel, « a konvoj egyik kocsiját röpítette a levegőbe. Samun három testőre és négy járókelő életét vesztette. A rob­banás és a keletkezett tűz nyomán negyven ember szen­vedett sérüléseket. Camille Samun ellen, aki 1952 és 1958 között volt Liba­non államfője, már többször kíséreltek meg merényletet. Közlémény a szovjet küldöttség afganisztáni látogatásáról Lapszemle A protekciózás, a személyi összefonódások kazahsztáni példáiról közöl cikket szerdai számában a moszkvai Pravda, az írás bírálta a Kazah Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának volt első titkárát is. A lap egy októberi, Kazah­sztánnal foglalkozó cikkére tér vissza, ismertetve az olvasók leveleit, véleményét, s az újabb fejleményeket. Az októberi írás egy volt járási pórtbizottsági első tit­kár, A. Abakanov pártból tör­ténő kizárásáról, majd a kizá­rás törléséről, s e második döntés megalapozatlanságá­ról szólt. A cikkre érkezett hivatalos válaszban O. Miro- sin, a Kazah Kommunista Párt KB másodtitkára közölte, hogy az írásban foglaltakat a KB irodája megvizsgálta, és meg­állapította, hoqy a Pravda által leírt tények megfelelnek a valóságnak. Az iroda visz- szavonta az Abakanov párt­Kazahsztán tagságát helyreállító dönté­sét, annak megalapozatlansá­ga miatt. Abakanovot, mivel nem megfelelően irányította a járási szervezetet, szemet húnyt a gazdálkodásban el­követett hibák, az eredmé­nyek meghamisítása felett, e döntéssel kizárták a pártból és állami funkciójából is fel­mentették. A Pravda felteszi a kér­dést: miért hallgatták el egyes, azóta felmentett veze­tők tetteit, milyen erők védték őket? Válaszul a lap arról számol be, hogyan kap­ta vissza Abakanov a párt­tagkönyvét. Amanzson Kali- kov, a helyi KB mellett mű­ködő pártellenőrzési bizott­ság elnöke a Pravdának el­mondta: Abakanov, miután meqírta fellebbezését, bejutott a KB volt első titkárához, és ő utasítást adott a bizottság­nak, hoay készítse elő a kizá­rást törlő határozatot. A bi­zottság elnöke ezt az utasí­tást nem hagyhatta figyelmen kívül. A Pravda további magas beosztású személyeket is meg­nevez, ismerteti esetüket, bi­zonyítva, hogy a protekció nagy szerepet játszott a köz­társaság életében. Kazahsztánban, a központ­ban és vidéken, ma sokat tesznek azért, hogy az egész köztársaságban meghonosod­jon az SZKP XXVII. kongresz- szusának tárgyszerű, kritikus szelleme - szögezi le az SZKP KB központi lapja. A pártbizottságok, a tanácsi végrehajtó bizottságok, a gazdasági szervezetek vezeté­sébe tiszta, • kezdeményező, bátor emberek kerülnek. Ar­ra törekednek, hogy megvál­toztassák a káderek gondol­kodásmódját, legyőzzék a kö­zönyt, felszámolják az ela­vult, sablonos módszereket. Mindazonáltal, mint a Prav­da helyi tudósítói irodájába érkezett sok levél bizonyítja, az átalakítás lassan halad, ellenállásba ütközik azok ré­széről, akik lejáratták magu­kat, de régi barátaik segít­ségével továbbra is felszínen tudtak maradni. Folyik a rendteremtés a la­káselosztásban. Egyeseket ki­húztak o lakásra várók listá­járól, mert indokolatlanul ke­rült nevük a listára. Intézke­déseket foganatosítanak azok ellen, akik törvénytelenül kaptak jó lakásokat. Az igaz­ságos intézkedések elkesere­dett ellenállásba ütköznek. Ennek következtében befolyá­sos személyek gyerekei to­vábbra is nyugodtan élnek fényűző lakásokban — írja a Pravda. A lap végezetül rámutat, hogy az ilyen és ehhez ha­sonló jelenségeket, eseteket határozottan elítélték a párt­tagok, a komszomolisták és a dolgozók gyűlésein, amelye­ket az alma-atai nacionalista megnyilvánulások kapcsán hívtak össze. Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a Szovjetunió kül­ügyminisztere és Anatolij Dob- rinyin, az SZKP KB titkára ja­nuár 5-től 7-ig munkalátoga­tást tett az Afgán Demokrati­kus Köztársaságban az Afgán Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának és az ország kormányának meghívására. Megbeszéléseket tartottak Nadzsibbal, az ANFP KB főtit­kárával és Szultán Ali Kest- manddal, az ANFP KB Politi­kai Bizottságának tagjával, az afgán kormány elnökével, Ab­dul Vakillal, az ANFP KB PB tagjával, külügyminiszterrel, valamint más afgán vezetőkkel. Azoknak az elvi megállapo­dásoknak továbbfejlesztése­ként, amelyek Mihail Gorba­csov és Nadzsib moszkvai ta­lálkozóján jöttek létre, a felek megvitatták, hogy milyen kér­dések merülnek fel a szovjet­afgán együttműködésben az af­gán nemzeti megbékélés során. Szovjet részről nagyra értékel­ték az ANFP KB rendkívüli ki­bővített plénumán hozott dön­téseket, teljes támogatásukról biztosították az afgán vezetés politikai vonalát és nagy hord­erejű lépéseit, amelyek arra irányulnak, hogy megteremtsék a feltételeket az átfogó és nyílt afgán párbeszéd elkezdő- déséhez, s ezzel az ország bé­kéjének helyreállításához, nem­zeti egységkormóny megalakí­tásához. Megerősítették: a szovjet kormány teljes mérték­ben helyesli az ANFP és az af­gán kormánynak azt a törekvé­sét, hogy az ENSZ-főtitkár sze­mélyes képviselőjének közve­títésével mielőbb érjék el az Afganisztán körüli helyzet po­litikai rendezését, amelynek ke­retében megállapodnak a szov­jet csapatkivonás határidejé­nek kérdéséről is. Az afgán fél számíthat arra, hogy a Szovjetunió építő mó­don közreműködik olyan, a po­litikai rendezésre vonatkozó egyezmény kidolgozásában és megvalósításában, amely megfelel az afgán nép érdekei­nek. s amely előmozdítja Af­ganisztánban a szilárd béke és a nemzeti egyetértés helyreál­lítását. A felek hangoztatták azt a reményüket, hogy az af­ganisztáni harcokba belesod­ródott összes erő, valamint azok a körök, amelyek része­sei az Afganisztán ügyeibe kí­vülről történő beavatkozásnak, komolyan és reálisan kezelik az afgán kormány tűzszüneti ja­vaslatát, kihasználják a felkí­nált lehetőséget, hogy a nem­zeti megbékélés alapján poli­tikai eszközökkel oldják meg az őket érdeklő kérdéseket. Akf nem ezt teszi, magára vállalja a felelősséget a vérontás foly­tatódásáért, az afgán nép szenvedéséért, és a nemzetkö­zi helyzet éleződéséért. A kabuli megbeszéléseken véleményt cseréltek arról, ho­gyan tegyék hatékonyabbá kü­lönféle területeken a szovjet— afgán együttműködést. Hang­súlyozták: törekszenek a két ország közötti gazdasági kap­csolatok bővítésére, árucsere- forgalmuk növelésére, az együttműködés új, nagy távla­tú formáinak kihasználására^ többek között azáltal, hogy ve­gyesvállalatokat alakítanak az afgán magánszektor részvételé­vel. Megállapodtak a tudomá­nyos, műszaki és kulturális cse­re fejlesztésében, valamint a SZKP és az ANFP sokirányú baráti kapcsolatainak elmélyí­tésében. Áttekintették az időszerű nemzetközi kérdéseket, elsősor­ban azokat, amelyek a fegy­verkezési hajsza megszünteté­sével és a világűrre való ki­terjedésének megakadályozásá­val, a nemzetközi biztonság egyetemes rendszerének létre­hozásával, az ázsiai biztonsági rendszer kialakításával függnek össze. Rámutattak, hogy a, bé­keszerető erők által a nukleá­ris és más tömegpusztító fegy­verek felszámolásáért vívott küzdelemhez konstruktív alapot szolgáltat a Mihail Gorbacsov 1986. január 15-i nyilatkozatá­ban kifejtett cselekvési prog­ram. A szovjet vezetők tájékoztat­ták Nadzsibot a Szovjetunió­nak arról a döntéséről, hogy beszünteti a nukleáris robban­tások egyoldalú moratóriumát az Egyesült Államok első nuk­leáris robbantása után, és hangsúlyozták:: ezt az intézke­dést a Szovjetunió és szövetsé­gesei biztonságának érdekei kényszerítik ki, diktálják. Meg­erősítették, hogy a Szovjetunió kész megegyezést kötni a nuk­leáris kísérletek megszüntetésé­ről. Az afgán fél kifejezte a szovjet kormány e döntésének indítékai iránti megértését, nagyra értékelte a szovjet bé­kekezdeményezéseket, azt az építő szellemű és felelősségtu­dattól áthatott irányvonalat, amelyet a Szovjetunió nemzet­közi ügyekben követ. A találkozók és megbeszélé­sek a teljes, kölcsönös megér­tés és elvtársiasság szellemé­ben zajlottak le. A SZIGETVÁRI ÁLLAMI GAZDASÁG görösgali szakosított tehenészeti telepére keres gyakorlattal rendelkező INSZEMINÍTORT Jó kereseti lehetőség. Jelentkezés: a görösgali kerület vezetőjénél. Hívásra kárhoz megyünk! A 72—13-519-ES TELEFONON, A HÉT MINDEN NAPJÁN, A NAP MINDEN ÓRÁJÁBAN ÁB CASCO-S ÜGYFELEINK RENDELKEZÉSÉRE ÁLL MEGYEI GÉPJÁRMŰ- / KÁRRENDEZÉSI ~h " IRODÁNK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom