Dunántúli Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-30. szám)

1987-01-07 / 6. szám

1987. január 7., szerda Dunántúli napló 5 45 gyermek elhelyezése bizonytalan Ebédhez készülődnek az óvoda kiscsoportosai Megszüntetik a BÉV óvodát? A KPVDSZ elnökségének ülése A Kereskedelmi, Pénz­ügyi és Vendéglátóipari Dolgozók - Szakszervezeté­nek elnöksége keddi ülé­sén megvitatta annak a vizsgálatnak az eredmé­nyeit, amelyet a szakszer­vezeti szervek a munkaidő betartásával, a túlmunkák elszámolásával és a sza­badnapok kiadásával kap­csolatban végeztek. A vizsgálat megállapí­totta : mind több helyen igényli a lakosság, hogy osztott munkaidőben tart­sanak nyitva az üzletek és a vendéglátóhelyek. Mivel ez a munkaidő-beosztás a kereskedelemben' dolgozók többségének hátrányos, a szakszervezet továbbra is csak kivételes esetekben — a kisebb községekben ja­vasolja a bevezetését. Mérlegen az éves munka Leltár a boltokban A baranyai üzletek egy ré­szében már megvolt, másutt most folyik, vagy éppen ez­után kerül sor leltárra. A ke­reskedelmi vállalatok ilyenkor év elején nemcsak az áru­készletet vizsgálják, de azt is, hogy a boltokban miként gaz­dálkodtak a vagyonnal, van-e többlet, hiány. A kereskedelmi egységek többsége pár nap alatt végez a leltárral. Az egyeztetéshez, a készletméréshez minden egyes darabot többször is meg kell fogni. A boltokban ilyen­kor kora reggeltál késő estig •mérnek és számolnak, ha pél­dául apró 'dolgokról van szó, többezer tételt is megmozgat­nak naponta. A Meruker Kossuth Lajos utcai Star—Revü boltjában teg­nap délelőtt kezdték a 'leltárt. Az üzletben dél felé már nyo­ma sem volt a szokásos rend­A Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalatnál, amely köztudotton másfél milliárd fo­rint bevételű cég, pár hónap­ja lábra kelt egy hír, misze­rint a vállalat saját óvodáját megszüntetik. Igaz erről hiva­talos értesítést sem a városi tanács illetékes osztálya, sem az óvoda vezetője nem kapott, mégis 8án János, a BÉV sze­mélyzeti és szociális igazgató­ja szerint ez a szakszervezeti bizottság által jóváhagyott visszavonhatatlan tény. A több mint harminc éve működő óvoda mellett 2 éve még bölcsőde is üzemelt. En­nek ideiglenes megszüntetését 1985Jben a városi tanács ki­használatlanság miatt jóvá­hagyta. A jelenleg 45 gyer­meknek otthont adó óvoda be­zárását a vállalat vezetősége ennek folytatásaként szeptem­ber 1-re tervezi. Erről egyéb­ként a vezető óvónő beszélge­tésünk során tőlünk értesült. Az indok: „Pécs város ren­dezési tervében az óvoda te­rülete is szanálásra kerül. Má­sik ok, hogy vállalatunk jelen­legi helyzetében az 1—1,3 mil­lió forintos költséget mind nehezebben tudja élviselni." Az előbbi állításról megkér­deztük Gömöri Jánost, a vá­rosi tanács főépítészét, aki el­mondta, hogy a területre va­lóban készítenek egy rendezé­si tervet, de ennek kivitelezési ideje egyelőre bizonytalan. Ennek ellenére a központi üze­mi igazgatóság értékesítheti a területet a város érdekeit szol­gálva. Ami az óvoda fenntartási költségét illeti, a fenti összeg­ben benne van a szülők által visszatérített élelmezési költ­ség, s az óvoda dolgozóinak bére is. Mivel a vállalati ve­zetőség Ígéretet tett a dolgo­zók elhelyezésére, ez utóbbi bérösszeg kiadásként ezután L megmarad. Megspórolni te­hát csak azt a 266 ezer 481 forintot tudják, amely az óvo­da fenntartásának tényleges összege. A vállalatnál jelenleg 107 anyuka van gyesen. Az utóbbi hónapokban nyolc szülő kérte gyermeke felvételét az óvodá­ba, s a jelenlegi kihasználtság 110%-os. Hogy miért akarják mégis megszüntetni a létesít­ményt, erre a szülők eddig még nem kaptak elfogadható magyarázatot. December 16-án ugyan volt egy szülői értekez­let, de ezen a vállalatvezetés az előzetes megbeszélés elle­nére sem vett részt. Január 13-án összeül a szak- szervezeti bizalmi testület, most már csak az ő döntésükben reménykednek a kétségbeesett szülők ... Hámori Andrea A legnagyobb gond az ivóvízellátás A nagypalli főutca Falugyűlés Nagypallon Nem lehet egy év alatt hely­rehozni és bepótolni azt, amit húsz évig nem csináltak meg egy faluban, s ebben vitatha­tatlanul igaza volt Szántó Sí­Gazdagodik Sellye Tornacsarnokot és víztisztítót építenek Sellyén két dologra, a tor­nacsarnok és a víztisztító be­rendezés építésére szavazták meg a nyolcszáz forint hozzá­járulást a település lakói. A tornacsarnok vázszerkezete már áll, a víztisztítónál a terepren­dezési munkák kezdődtek meg. A nagyközségben sem az ál­talános iskola, sem a szakmun­kásképző nem rendelkezik tor­nateremmel. Közel húszéves gondot sikerül megoldani a ta­valy júliusban elkezdett, 23 millió forintos beruházással. Az összegnek több mint a fe­lét a Sellyéi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet áll­ja. Az iskola vezetése kezdte meg a szervezést és az előze­tes tárgyalásokat a község gazdasági üzemeivel, amelyek eredményeként milliós pénz­összeggel járult az építkezés­hez az áfész, a Sellyéi Agro­kémiai Ipari Szövetkezet, a Dráva Menti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat és a helyi mezőgazdasági termelő- szövetkezet. A nagyközségi ta­nács kétmillió forintot fordít a létesítményre. A társadalmi munka jellege szakmunka, amelyet a kivitele­ző, a Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat irányít, így komplett munkafázisok készül­nek el. — Eddig minden a tervezett ütemben haladt — mondta Nó- rátné dr. Hajós Klára tanácsel­nök. — A gazdasági szerveze­tek betartották ígéretüket, a BÉV is a határidőket. Minden építési anyag a helyszínen van, s várhatóan ez év novemberé­ben elkészül a tornacsarnok, amelyben az automatikus térel­választóval négy, 24-szer 12 méteres tornaterem alakítható ki a diákok örömére. A település másik — évek óta húzódó - gondja a magas vastartalmú ivóvíz. A Baranya Megyei Vízmű Vállalatnak Sellyén gyakrabban kellett mo­satni a vezetéket, mint más­hol, s gyakran folyt „rozsdás" víz a csapokból. Ez évben a megyei vízmű és a Sellyéi Víz­gazdálkodási Társulat kivitele­zésében egy víztisztító létesül. Metanull tisztító berendezést kapcsolnak a rendszerbe, amellyel a 2-es és a 3-as kút teljes vízmennyisége vastala- nítható. A 4,3 millió forintos beruházást a Baranya Megyei és a Sellyéi Nagyközségi Ta­nács, valamint a megyei víz­mű finanszírozza. Az építkezé­si munkákat május 31-ig feje­zik be, ezt 3-4 hónapos pró­baüzemelés követi. Előrelátha­tóan ősízel már jó minőségű ivóvizet ihatnak a sellyeiek. P. E. mon elöljárónak a hétfő esti nagypalli falugyűlésen. Pécs- várad 440 lakosú társközsége körülbelül negyven-ötven fővel képviseltette magát az élénk vitát, sőt a végefelé hellyel- közzel heves megnyilvánuláso­kat is kiváltó fórumon. Az, hogy a nagypalli falu­gyűlésen az indulatok a szo­kásosnál kissé hevesebbek vol­tak, egyáltalán nem baj, így legalább őszinte vélemények hangzottak el. Persze minden­nek csak akkor van értelme, ha a hozzászólások javasla­tokat is tartalmaznak, amelyek a jövő felé mutatnak és ame­lyek megjelölik a legsürgő­sebben megvalósítandó fel­adatokat. A falugyűlésen először Szán­tó Simon elöljáró számolt be az eredményekről, s a meg nem valósult célkitűzésekről. Említette, hogy bár még min­dig nincsenek maguk a lakók sem megelégedve a park álla­potával, mégis sokat szépült az utóbbi időben, s ez a hely­beliek társadalmi munkájá­nak köszönhető. Ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy ha társadalmi munkáról van szó, ebből nem egyformán veszik ki részüket a helybeliek: min­dig ugyanazokat lehet ott lát­ni. Az elöljáró, akárcsak az utána szót kérő pécsváradi ta­nácselnök, Kakas Sándor is kitért a falu legnagyobb gond­jára, az ivóvízellátásra, ami miatt még augusztusban kü­lön rendkívüli falugyűlést hív­tak össze. Eredetileg a köz­ségfejlesztési adó teljes ösz- szegét egy mélyfúrású kút lé­tesítésére fordították volna, de kiderült, hogy sem Nagypal­lon, sem Lovászhetényben nem lesz kútfúrás, mert a vizsgála­tok bebizonyították, hogy nem érdemes. A csecsemők egye­lőre zacskós vizet kapnak, de a kérdés továbbra is kérdés marad: mikor kap vizet Nagy- pali? Végül is megérkezett a válasz: Pécsvárad 1989-ben kap Duna-vizet, s azután, a következő ötéves tervben a társközségek is rendes vezeté­kes ivóvízhez jutnak. Addig is el kell dönteni, hogy mi a legfontosabb dolog a faluban, mire érdemes fordí­tani az elöljáróság pénzét. Mind a helybeliek hozzászólá­sából, mind a vezetők vélemé­nyéből az derült ki, hogy most a legsürgősebb az árokásás és ároktisztítás. Ha ezt megcsi­nálják, járhatóvá válnak az utak. megoldódhat a szemét- szállítás is. A jelenlevők végül egyhangúlag megszavazták, hogy e célra használják fel a rendelkezésre álló pénzt. S majd ha ezt megvalósították, akkor döntik el, mi legyen a kö­vetkező lépés, amit falujukért tehetnek. De hogy az igények és az elképzelések valóra is váljanak, ahhoz a község egész lakosságának összefogására van szükség. D. Cs. nek. Az eladótér kockakövein cipők, csizmák sorakoztak, kü­lönválasztva ár és darabszám •szerint. Mellettük állványokon különféle ruhák, az üres pul­ton kartondobozok. — Mindenkinek más a mód­szere — mondja Soós Mihály- né, a vállalat leltórellenőre. — Én először kipakoltatok a rak. tárból, aztán, ha megtörtént az egyeztetés, mehet minden vissza a helyére. Ebben a bolt­ban viszonylag alacsonya kész­let, mert ünnepek után már nem kaptak újabb szállítmányt. — Mikorra végeznek? — Célunk az, hogy a leg­rövidebb idő alatt befejezzük és minél előbb kinyithasson a bolt. A mintegy másfél milliós készlettel szerda délutánra va­lószínűleg végzünk. Sokat szá­mít, hogy mennyire jó az össz­hang az érintett bolti dolgo­zókkal, számukra ugyanis a leltár az éves munka mérlege is. Ilyenkor derül ki, hogy jól látták-e el a feladatúkat, nem szabad tehát idegeskedni, kapkodni. Ha valami nem stimmel, többször is utána kell nézni. A több mint 13,5 milliós forgalmat lebonyolító pécsi üz­letben múlt év során hat tol- . vájt csíptek nyakon. A leg­utóbbi tettest nem sikerült el­fogniuk, meglógott egy félpór csizmával, az otthagyott „bűn­jel” most leltárhiányként vár­ja, hogy a bizottság döntsön a sorsáról. Tölgyesi Ferencné boltvezető és munkatársai már a' legra­fináltabb trükköket is kifigyel­ték, a lopásokat mégsem min­dig tudták megakadályozni. Hivatlan látogatóik között ugyanis profi bűnözők és olya­nok is akadtak, akik több pár lábbelivel távoztak a kabát alatt. A jövedelemérdekeltségű bol­tokban múlt év januárja óta megnövekedett a leltárhiányért való felelősség. Nemcsak a bolt vezetőjének, de munka­társainak is érdeke, hogy ilyenkor minden „stimmeljen", minél kevesebb legyen az el­térés. Az új felelősségi rend­szer együtt vizsgázik a bolto­sokkal. A következő napok­ban, hetekben nemcsak az de­rül ki, hogy a kereskedők jól sáfáikodtak-e a rájuk bízott javakkal, de az is, hogy mi­lyen a hatása a tavaly beve­zetett rendelkezéseknek. F. D. Ipari környezetvédelmi információs rendszer Ipari környezetvédelmi in­formációs rendszert épít ki az Ipari Minisztérium - jelentet­ték be keddi sajtótájékoztató­jukon a minisztérium képvise­lői. Az ipar felhalmozódott kör­nyezetvédelmi gondjainak meg­oldásához pontos információk­ra van szükség. Ezért még az idén számítógépes adatbankot hoznak létre, amelybe betáp­lálják többek között az Orszá­gos Vízügyi Hivatal, a Meteo­rológiai Intézet, a Köjál már meglevő környezetvédelmi in­formációit, s az iparvállalatok­nál is megszervezik a legfonto­sabb környezetvédelmi adatok gyűjtését. Több mint félszáz iparvállalatnál felmérték, hogy milyen műszereik vannak a mérések elvégzéséhez. Többsé­gük már részben rendelkezik a szükséges eszközzel. Új beren­dezések beszerzését az Ipari Minisztérium anyagi eszközök­kel is támogatja, a jelenlegi ötéves tervidőszakban a kör­nyezetvédelmi program meg­valósítására 200 millió forint áll rendelkezésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom