Dunántúli Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-30. szám)

1987-01-06 / 5. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XUV. évfolyam, 5. szám 1987. január 6., kedd Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Beszélgetés a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály éj vezetőjével (3. oldal) 1034 íj lakás készül el idén (5. oldal) Új járműalkatrészbolt Pécsett (5. oldal) Veszteség nélkül A szovjet népgazdaság át­alakításában új szakaszt nyitó év lesz az idei. Ami eddig „szé­les körű gazdasági kísérletként" volt ismert, 1987. január 1-től gazdálkodási normává vált az iparvállalatok számára. Növekszik az üzemek gazda­sági önállósága, kevesebb lesz a központi tervmutató s a szer­ződéses szállítási kötelezettsé­gek határidőre való teljesítése mostantól a legfontosabb mér­ce. Új, hogy ezentúl minden vál­lalatnak nyereségre kell töre­kednie: ezt jelenti a bevezetett „önmegtérülés” fogalma. A vállalatok 13 százaléka veszte­séges volt tavaly s csak állami dotációval lehetett őket fenn­tartani. A gazdasági átalakítás első lépése: a veszteséges üze­mek szanálása. Az „önmegtérülés" — magya­rul a nyereségesség - azonban nem egyenlő az „önfinanszíro­zással", a teljes gazdasági ön­állósággal. Ilyen feltételek mellett eddig csak a szúrni gépgyártási egyesülés és a volgai autógyár dolgozott. Az állammal kötött szerződésben öt évre meghatározták termé­keik árait. Az ilyen feltételek mellett képződő nyereségből az állam bizonyos, ugyancsak elő­re meghatározott százalékban részesül. A fennmaradó pénz­ből a vállalat maga fedezi a műszaki fejlesztést, a szociális és kulturális kiadásait, a sza­natóriumok, klubok, stadionok fenntartását, s ebből juttat az anyagi ösztönzésre, a dolgozók bérére is. De az „önfinanszírozók" köre is bővült: ezentúl már nem két nagyvállalat működik így, hanem öt ipari minisztérium — a könnyűipari, a vegyipari és olajipari gépgyártási, a kőolaj­feldolgozási, a műszer- és gép­kocsiipari —, továbbá a belke­reskedelem és a tengerhajázás vállalatai is az önfinanszírozás feltételei alapián dolgozók cso­portjába kerülnek. Ez év elejével kezdte meg működését az állami minőség- ellenőrzési és termékátvételi szolgálat is 28 ipari miniszté­rium 1500 nagyvállalatánál. A vállalattól és a minisztériumtól független termékátvevők fel­adata azon őrködni, hogy a gyártott termékek meafelelie- nek a szabványoknak. Ettől ál­talános minőségjavulást vár­nak. Ugyancsak az év elejétől léptek életbe a bérezés új szabályai a termelővállalatok­nál. Ezek — a létszámgazdálko­dás eredményeitől és a haté­konyság javulásától függően — jelentős béremelést tesznek le­hetővé, különösen a műszaki szakemberek és a magasan képzett szakmunkások számára. Az idén lépett életbe a kül­gazdasági tevékenységet kor­szerűsítő intézkedések rend­szere, amely húsz minisztérium­nak és főhatóságnak, továbbá ötven nagyvállalatnak adja meg az önálló külkereskedelmi jogot és lehetővé teszi külkeres­kedelmi szervezetek létrehozá­sát. Megnövekedtek a belkeres­kedelem jogai is, hiszen ezen­túl a forgalom alapján kapják fizetésüket a dolgozók. A keres­kedelmi vállalatoknak joguk lesz csökkenteni a gyengébb minőségű, nem keresett termé­kek órát, s a termékeket bizo­mányba is átvehetik, ha nem bíznak az értékesítésben. M. Lengyel László Műszakonként nyolc tonna Véget ért az év végi szünet U j hütőalagút Reménypusztán A magyarországi vegyesvál­lalatok működésének tapaszta­latai összességében kedvezőek, többségük nyereségesen műkö­dik, s tartósan veszteséges nincs közöttük. Általában a megalakulást követő egy-két évben — mivel ekkor jelentő­sek a ráfordítások, s a bevéte­lek csak később jelentkeznek — átmenetileg veszteségesek a vállalkozások. De nem kevés olyan vegyesvállalat van, amely kezdettől fogva nyeresé­gesen működik. Műszakonként nyolc ton­na befogadóképességű hűtő­kamra készült el a reménypusz­tai Új Elet Termelőszövetkezet 1984 óta • üzemelő baromfifel­dolgozójában, ahol fürjet, ga­lambot és csirkét dolgoznak fel. A tegnaptól üzemelő, nyolc­millió forint értékű berende­zést a szövetkezet építőbrigád­ja, és a Villgép hűtőrészlegé­nek dolgozói építették fel, és fogják üzem közben karbantar­tani. A hűtőkapacitás növelé­sével várható, hogy a konver­tibilis valutabevétel az elmúlt Isonét munkában a lengyel bányászok Bevezetik a teljesítménybérezést Kedvező tapasztalatok Vegyesvállalatok Magyarországon Egysztrisödőtt az engedélyezési eljárás Több mint hetven vegyesvál­lalat működik már Magyaror­szágon külföldi cégek részvéte­lével. Számuk az elmúlt két év során megduplázódott. Zöm­mel közepes nagyságú külföldi cégek vesznek részt bennük, de található köztük több nagy világcég is, például az NSZK- beli Siemens, BASF, vogy az egyesült államokbeli ITT cég európai leányvállalata. Az új vállalkozások között jelentős számban vannak ter­melővállalatok. Segítségükkel fejlett technológiák, korszerű munkamódszerek honosodnak meg az országban. Hozzájárul­nak a tőkés export bővítésé­hez is. A vegyesvállalatok többségénél az alaptőke 51 százaléka magyar, 49 százalé­ka pedig külföldi tulajdonban van. 1982-től lehetőség nyílt arra, hogy a pénzügyminiszter engedélyével külföldi tulajdon­többséggel is létrehozzanak vállalkozásokat. Ma már több ilyen vegyesvállalat működik, köztük a Közép-európai Nem­zetközi Bank és a Citibank, va­lamint néhány termelővállalat A vegyesvállalatokba befekte­tett külföldi tőke összege jelen­leg megközelíti a százmillió dollárt. A részvételben a leg­aktívabbak az osztrák és az NSZK-beli cégek, de működik már indiai, japán, portugál és görög cég részvételével alapí­tott vegyesvállalat fs. A vállalkozási kedv növeke­déséhez hozzájárult, hogy 1986-ban egyszerűsödött az en­gedélyezési eljárás, és válto­zott az adózás is. Az adóked­vezményeket a vállalkozók ma már nem eseti elbírálás alap­ján kapják meg, hanem akkor, ha teljesítik a jogszabályban előre megszabott feltételeket. . évi hatszázezer dollárról az el­következő években akár egy­millió dollárra növekedhet. Ké­pünkön az első szállítmány árut csomagolják és rakodják be az új hűtőalagútba. Läufer László felvétele A Zobák-bányón dolgozó lengyel bányászok egy csoportja a le­szállás előtt Tóth László felvétele A Mecseki Szénbányák szak­emberei mindettől az eddigi­nél is magasabb termelékenysé­get, jobb teljesítményeket vár­nak, és remélhetően a bányá­szok jövedelme is emelkedhet A legfrissebb adatok szerint 573-an dolgoznak a Mecsek­ben, és az elmúlt évek alatt a magyar bányászokkal kialakult viszonyuk jó. A legelsők — még '83 szeptemberében — István-aknára érkeztek, máig is 141-en ide tartoznak. A kez­deti állományból sajnos keve­sen maradtak, a határozott ide­jű szerződések lejártak, és ez épp azok kiválását hozta, akik néhány szót már beszéltek ma­gyarul és megismerték a helyi körülményeket. Ezzel együtt az utóbb érkezettek is hamar be­illeszkedtek, némelyikük abban az élcsapatnak tekintett bri­gádban dolgozik, amely a komplex fejtésbiztosító beren­dezéssel, a Dowty-val végzi munkáját. A vendégmunkásak többsége a meszesi városrészben kiala­kított szálláson lökik, a három- négyszobás, összkomfortos la­kásokban nyolcan-tizen élnek együtt. A szállásadók számíta­nak a vendégekre is, négy la­kást fönntartanak, ide a hozzá­tartozók, rokonok jöhetnek. Az otthoniak látogatása egyébként elég gyakori. Az év végi szü­net mindenkinek jár, ilyenkor kivétel nélkül hazautaznak a távol maradottakhoz. Az elképzelések szerint a lengyel bányászok munkájára még egy-két évig lesz szükség. Idén 203 alkalommal teljesíte­nek műszakot, a föladatok zö­mét vegyes brigádokban, a ma­gyarokkal együtt oldják meg. Hogy munkájukra mekkora szükség van, ez Szilas László termelési főmérnök utalásából is kiderül: — Hiányukat bizony megéreztük az év végi terme­lési hajrában. Sz. Koncz I. A Mecseki Szénbányák bá­nyaüzemeiben 1983 óta dol­goznak lengyel munkások. A szokásos karácsonyi-újévi szü­netről január negyedikén tér­tek vissza Pécsre, és valameny- nyien fölvették a munkát. Bérezésükben idén új vonást jelent, hogy most először tel­jesítmény után kapják fizeté­süket, illetve egy-egy föladat­ra szerződnek. Vágathajtás, vá­gatrekonstrukció, fejtési tevé­kenység — ezek szerepelnek elsődlegesen oz említett szer­ződésekben. Az új bérezési for­ma a lengyel dolgozók jó két­harmadát érinti majd, de a tervek szerint az év folyamán ez az arány tovább növekszik. A tegnapi napon ai iskolákban megkezdődött a második félév. A Pécsi Állami Gazdaság ti­zennégy mezőgazdasági gépszerelője az első tanítási napot a gazdaság közelmúltban elké­szült tanműhelyében kezdte meg, elméleti oktatásra hét közben kerül majd sor az 500-as Szá­mú Szakmunkásképző Intézetben. Képünkön Zetor-motor szerkezetével inmerkedik a gyerekek egy csoportja. (Tudósítás a 4. oldalon.) Fotó: Läufer László Sevardnadze és Dobrinyin Kabulban Nadzsib, az Afganisztá­ni Népi Demokratikus Párt (ANDP) KB főtitkára hétfőn az afgán párt és kormány nevében fogadást adott Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügyminiszter és Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára, valamint az őket kísérő személyisé­gek tiszteletére. Sevard­nadze és Dobrinyin az ANDP Központi Bizottsága és az afgán kormány meghívására érkezett mun­kalátogatásra Kabulba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom