Dunántúli Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-30. szám)

1987-01-31 / 30. szám

1987. január 31., szombat Dunántúli napló 13 Zárszámadás Baksán A zárszámadó közgyűlés résztvevőinek egy csoportja Fotó: Proksza László Túl a felmíllíardon Ülést tartott az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága Rajnai József, a ,Megyei Pártbizottság titkára elnökleté­vel tegnap ülést tartott az MSZMP Baranya Megyei Bi­zottsága. A pártbizottság mun­kájában részt vett dr. Kovács József, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB munkatársa, valamint Börzék Lajos, a Mun­kásőrség Országos Parancs­nokságának osztályvezetője is. Lukács János, az MSZMP KB tagja, a Megyei Pártbizott­ság első titkára előterjesztésé­ben a testület meghallgatta a Központi Bizottság decemberi üléséről szóló tájékoztatást, a műszaki fejlesztés gyorsításá­nak szükségességéről és a tu­dományos kutatás eredményes­ségének fokozásáról. Az előter­jesztéssel kapcsolatban dr. Fo­dor László, a Megyei KISZ Bi­zottság első titkára ismertette a KISZ KB „Jövőnk a tét" el­nevezésű felhívást,amely a ma­gyar fiatalok valamennyi ré­tegét dinamikus cselekvésre kí­vánja mozgósítani. Ezt követően a munkásőrség­ben folyó eszmei, politikai ne- velő'munka helyzetéről adott írásbeli jelentést, valamint Cz/7- jók József, megyei munkásőr parancsnok szóbeli kiegészíté­sét vitatta meg a pártbizott­ság. A vitában részt vett dr. lerszi István, a Megyei Párt- bizottság titkára, Kovács Ist­ván, a Mecseki Ércbányászati Vállalat pártbizottságának tit­kára, Kengyel Ferenc, a Me­cseki Szénbányák dolgozója. Borzák Lajos a Munkásőrség Országos Parancsnokságának köszönetét, elismerését tolmá­csolta a baranyai munkósőrök magasfokú felkészültségéért, áldozatos munkájáért. A je- gadta. Végezetül Lukács János elő­terjesztésében a Végrehajtó Bi­zottság beszámolt az előző pártbizottsági ülés óta végzett tevékenységéről. A megyei pártbizottság első titkára rövid tájékoztatót adott Baranya gazdaságának elmúlt évi ered­ményeiről. az 1987-es munka kezdetéről. IH-filmklub A pécsi Ifjúsági Ház filmklubjai február 6-án, pénteken kezdik meg tavaszi sorozataikat. A délután 5 órai ,,középiskolások filmklubja” mű­során Antonioni, Fellini, a Tavjani Testvérek, Truffaut, Reichcardson Allen filmjei szerepelnek, így pél­dául az Egy nő azonosítása, az És a hajó megy, az Egy csepp méz, a Dühöngő ifjúság, az Utolsó metró. Az este 7 órakor kezdődő IH-film- klub programjának gerincét Jankovics Marcell rajzfilmjei jelentik: három estén szerepel a János vitéz, a Fe- hérlófia mellett a rendező valamennyi kisfilmje. A 12 előadásos „sorozatban W. Allentől a Zelig és a Broadway Danny Rose, Jevtusenkótól az óvoda, Resnaistól a Halálos szerelem, Pe- ckinpactól a Száz puska, Hustontól a Sierra Madre kincse, Bunueltől az Oszlopos Simeon és Nazaren, vala­mint Ferreritö! A nagy zabálás című filmje lesz látható. Baksa árbevétele - történe­tében először — meghaladta a félmilliárd forintot, és fennál­lásának második legnagyobb nyereségéről számolt el tegnap - 25,3 millió forintról - az Ezüstkalász. Ez az előző évi szerény eredménynél 54 száza­lékkal jobb. A termelési érték növekedési üteme 11,5 száza­lék volt, vagyis kétszerese az országos átlagnak. Eredményes évről adott te­hát számot Fenyvesi Károly el­nök. Nézzük először a 3000 hek­táros gazdaság profilját, a baromfit! Még soha ennyi na­poscsibét nem keltettek ki és értékesítettek, mint tavaly ­Több mint félezer tsz-tag vett részt a sásdi termelőszövetkezet­tegnapi zórszámadó közgyűlé­sén. A 1986-os év megpróbálta­tásai ellenére eredményes tizen­két hónapról számolhatott be Renner Tibor, a tsz elnöke. Ki­emelte a vásárosdombói és geré- nyesi tehenészeti telep, a mu- lardkacsa- és pecsenyecsibe- nevelés, valamint az erdészet dolgozóinak jelentős szerepét a 25,5 millió forintos össznye- reség elérésében. A növénytermesztésben kép­ződött nyereség mindössze 3,2 millió forint lett. 1987-ben némi­leg módosítanak a vetésszer­kezeten, ismét termelnek cu­korrépát. Az állattenyésztésen belül a szarvasmarha-ágazat eredmé­nyességét rontja az elavult új­majori telep; a tehenenkénti tejhozam több mint ezer liter- I rel elmarad az 5830 literes 14 milliót. Ez majdnem a kel­tető teljes kapacitása. Gond, hogy a rekonstrukció ellenére sem tudnak elegendő tenyész- tojást termelni és nagymennyi­ségű tojást vásárolni kellett. Ezt a helyzetet most felszá­molják. Tavaly egy 1000 négy­zetméteres ólat már felépítet­tek, idén további hat készül el. Ez 30 milliós beruházás! Már­ciusban indul az építkezés, az első két ólba a szülőpárállo­mány naposcsibéit június 15-re már megrendelték. A fejlesztés 4 milliónál több tenyésztojást jelent majd és azt, hogy Baksa egy év múlva 15 millió csibét tud szállítani az újra élénkülő piacra. A beruházáshoz 20 millió forint értékben lakossá­vásárosdombói átlagtól. A ter­vek szerint két év múlva kezdő­dik az újmajori szakosított, kö­tetlen tartású telep megépí­tése. A szállítási költségek csök­kentésére az a legegyszerűbb út, hogy a megdrágult teher­gépkocsiról vissza kell térni a traktor plusz pótkocsis szállí­tásra. A kerámiaüzem újabb lehe­tőséget kap 1987-ben. Jövő­beli létének egyetlen feltéte­le az, hogy nem lehet vesz­teséges. Az össznyereségből részese­dés címén 7,3 milliót oszthatott fel a tsz tagság körében. A ve­zetőség határozata szerint az elosztás annak alapján történt, hogy melyik telep vagy terület milyen mértékben járult hozzá a nyereségképzéshez. A száza­lékkulcsok 8,3-tól 16 százalé­kig szóródtak. A tegnap kifize­gi kötvényt bocsátottak ki, amely napok alatt elkelt. Baksa hírnevének másik jel­legzetes vonása a háztáji. 110 millió forint volt tavaly az in­tegráció áruforgalma. 12 700 sertést állítottak elő a háztáji­ban és a zöldségtermelő szak­csoport 2500 mázsa primőrt szállított - főleg a komlóiak­nak. A szárazság Baksán is érez­tette hatását, a búza átlagter­mése 50 mázsa, de a kukoricáé az aszály ellenére is 85. Tegnap 19 napi nyereség- részesedést fizettek ki, az évi átlagjövedelem 73 130 forint, vagyis 7,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. tett részesedési összeggel ér­ték el, hogy a tagság éves átlagkeresete túljutott a 67 000 forinton.- Nem vártunk ilyen ered­ményes évzárást a gondok, problémák ismeretében — mondta Bogdán László, a Kom­lói Városi Pártbizottság titkára, amikor a közgyűlés résztvevőit köszöntötte. A szorgos munká­nak és a sásdi és abaligeti tsz-ek egyesülése utáni türel­mes magatartásnak is köszön­hető a siker. Hasonlóan vélekedett dr. Bí­ró Sándor, a Baranya Megyei TESZÖV elnöke, amikor hang­súlyozta: „A tagság és a ve­zetőség együttesen megoldotta a beolvadásból adódó prob­lémákat, . csak így válhatott eredményessé az egyesülés utáni első év." L. Cs. K. Nyolc-tizenhat százalékos nyereségrészesedés Sásd és Abaliget első közös éve Kommandó FILMJEGYZET Úgy hirdetik a Leopárd kom­mandó című filmet, mint elsőt a meghitt magyar mozikban a maga műfajában. Hát, nem tudom! Ezen kijelentéshez de­finiálni kellene a kommandó­filmet, mint olyant. Nos, ha kommandófilmen értjük azt, mely cselekményében alkal­mat nyújt annak bemutatására, hogy milyen változatos eszkö­zökkel képes az egyik ember kiirtani a másikat, akkor a Leo­párd kétségkívül nem az. Még okkor sem, ha a definícióhoz hozzávesszük azon megszorítást, miszerint ezen filmek egyedüli „esztétikai” értéke abban rej­lik, hogy megkeresse a pusztí­tás szépségét, s azt felmutas­sa a nézőnek. A kommandó­filmekben „gyönyörű" koreog­ráfia szerint vonaglanak a ha­lálba a hasba, fejbe sbt.-be szúrt, lövött, vágott emberek. s „esztétikus” a tűz, a robban­tás látványd is: a lassított fel­vétel megkönnyíti a részletek­ben való elmélyülést. Szóval, nem első a Leopárd. Könnyen ide sorolható a nem hivatalos látogatáson nálunk tartózkodó Mad Max egyszemélyes kom­mandója. s ha már elsőt kell keresni, akkor csak találgatha­tunk Coppola Apokalipszis, ma­jára, miképp az élemedett ut­calány az első kopasz kun­csaftjának személyére. Vágjunk jó képet a dolog- hoz(?) — tudva, a mozinak is szüksége van a bevételre. Mert meglehet, a kultúra nem áru — az ellenkultúra viszont min­denképpen az. S ha ez így van, akkor már filmkereskedő­inknek kell eldöntenie azt a di­lemmát, hogy vajon miképp le­het elterjeszteni a művészetet akár azon a pénzen is, melyet művészetellenes módon szerez­tünk meg. Nyersebben fogal­mazva: szükségünk van-e pusz­tításra, hogy építhessünk — s nemcsak az emberek művészi fogékonyságát illetően? S bár tudom, a fiatalok mindenre fogékonyak, így talán arra is, hogy a komman­dófilmek mellett a humánum, a szépség, az emberi kapcso­latok rejtelmeit is eltanulják a mozikban, talán mégsem árta­na, ha egy minimális korhatárt szabnánk a pusztítás esztéti­kájának filmjeihez. Ehhez vi­szont némi lemondás kellene, hiszen a mozilátogatók több­sége mégiscsak fiatal, ha nem gyerek. Kinyitom a mai (pénte­ki) újságban a mozik műsorá­nak oldalát: Leopárd komman­dó: 8 előadás, Támadás a Krull bolygó ellen (fantasztikus me­semaszlag, kommandómódra): 2 előadás, Szeretet-áradat: 2 előadás. Nem mintha a Szeretet-ára­dat a legjobb filmje lenne John Cassavetes-nek, a dokumentá- lis játékfilm legnevesebb ame­rikai képviselőjének. S nem mintha a Szeretet-áradat-ot ér^ tenék a fiatalok: felnőttekről szól a film, akik olyan érzelmi sivárságban élnek, hogy csak na. Mondhatják, pedig Cassa­vetes hősei nem is néztek kom­mandófilmeket. Ám magatartá­suk — kommandómagatartás: látványosan és esztétikusán rombolták le emberi kapcsola­taikat, s még jó pofát is pró­bálnak vágni művükhöz, tud­ván, ekkora pusztítás utón már képtelenek akárcsak megközelí­tően is normális emberi kapcso­latokra. B. L. Holnap a YDN-ben n Mecseki Szénbányák 1987. évi terve A szakszervezeti bizalmiak testületének tanácskozása „Fekete" sonkák Szekszárdról • ­Sörfőzés az óceánon Kemény habú italok Nagykanizsáról Pécsre Huszonnyolc uralkodó egy kötetben Beszélgetés Kristó Gyula történésszel Tartesdíjfizetes leHlTás nélkül Ha megbíznak egymásban a volt házasfelek Huszonnégy óra... Baranyában az elmúlt évben 5732 bűncselekményt követtek el • Palkovicséknál vége a vándoréleteek Az Üllői útról Siófokra igazolt Késik, de jön a déligyümölcs Megjelentek a primőrök A Mecseki Szénbányák 1984- ben veszteséges lett, 1986-ot a fordulat évének szánták, de mélypont lett belőle. A vállalat 1,372 millió forint bruttó, s több, mint 700 millió forint nettó veszteséggel zárta a ta­valyi évet. Az idei évre szóló terv a bruttó veszteségben leg­alább 850 millió forintos javu­lást, a széntermelésben 2,425 ezer tonnát, a tavalyi tervnél 75 ezer tonnával többet irá­nyoz elő. Számokban kifejezve ez volt az a hatalmas téma, amit szer­dán délután a József Attila Művelődési Házban megtartott tanácskozásán megvitatott a Mecseki Szénbányák szakszer­vezeti bizalmi küldötteinek tes­tületé Balás László műszaki vezérigazgató-helyettes előter­jesztésében lényegében vita nélkül elfogadta a testület. Mit ér az a 242 millió forint, mire fordítandó, amely szociál­politikai célokat szolgál? A ta­valyi szint tartására elég úgy, hogy a dolgozókat közvetlenül érintő juttatások nem csorbul­nak. A szociálpolitikai tervet Jambricsek József, a Mecseki Szénbányák szakszervezeti bi­zottságának titkára a gazdál­kodásról szólva az szb véle­ményét is ismertette. A veszte­ségességben szerepet játszó nyomós objektív okok mellett a szubjektív elemeket hangsú­lyozta: a munkahelyi feltételek nem kielégítő voltát, a műszaki fejlesztés elvárhatónál kisebb hatékonyságát, s már elvárás­ként fogalmazta meg a na­gyobb előrelátást a vállalati tervezésnél, következetességet a végrehajtás ellenőrzésében, az érdekeltségi rendszer ösz­tönzőbb továbbfejlesztését. A tanácskozás alaphangját a bizalmi küldöttek első kérdé­sei adták meg: készült-e vál­lalati cselekvési program a veszteségek csökkentésére, az 1987. évi feszített terv végre­hajtásának biztosítására? Fi­gyelembe vették-e, hogy az egyes termelő üzemekben ren­delkezésre állnak-e a terv tel­jesítésének feltételei? Külön­böző bányaüzemekből több küldött is annak az észrevéte­lének adott hangot, hogy nem látják a munkavégzés, a na­gyobb teljesítmény feltétel- rendszerének javulását. S több példát említettek, amelyeket a vállalati veszteségesség szub­jektív okai közé tartozónak minősítettek: a széntelepek fel- táratlanságának eseteit, nagy teljesítményű gépek kihaszná­latlanságát, az anyagvissza­mentés csekély voltát. Válaszként a két vezérigaz­gató-helyettes, Balás László és dr. Schwarz József, valamint Hoffer János bér- és munka­erőgazdálkodási osztályvezető tájékoztatást adott arról, hogy készült cselekvési és kibonta­kozási terv hosszabb távra a vállalat veszteségességének fo­kozatos felszámolására, szület­tek megoldási javoslatok a pénzügyi rentábilitás érdeké­ben és meakezdődött az anya gi ösztönzési rendszer célirá­nyosabb formáiának a beve­zetése. Dr. Gábor János, a Mecseki Szénbányák pártbi­zottságának titkára arra hívta fel a figyelmet, hoav a válla­lati terv megvalósításában mindenki azt a terhet cipelje, amelyben cselekvőén részt tud venni: a termelésben, illetve a vezetők ennek feltételrendsze­re megteremtésében. A testület ielentős szótöbb- séaael egyetértett a vállalat 1987. évi tervével. D. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom