Dunántúli Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-30. szám)

1987-01-29 / 28. szám

1987. január 29., csütörtök s Dunántúlt napió Hasznosítsuk a föld alatti termeket! Az Országos Pincebizottság ülése Az ÉVM felügyelete alatt mű* ködő Országos Pincebizottság — amely a pincék okozta ve­szélyek elhárítását irányítja - szerdán Budofokon ülést tar­tott, s az idei tennivalókról tárgyalt. A 12 éve alakult bi­zottság tagjai szerint az idei tanácsi tervekben előirányzott 165 millió forint elegendő ah­hoz, hogy az érintett hét tele­pülésen necsak a pinceveszé­lyek elhárítását oldják meg, hanem tervszerű munkával a megelőzés váljon jellemzővé. Ehhez az idén rendelkezésre áll a tervezői és kivitelezői ka­pacitás, továbbá van megfele­lő — a geotechnkiai adottsá­gokhoz jól alkalmazkodó — megerősítési eljárás is. A tervek szerint a pincék védelmének megszervezésére, előkészítésére több mint 14 mil­lió, a megerősítésre, illetve a veszélyes pincék megszűnteté­sére 93 millió, fenntartásra, felújításra pedig csaknem 58 millió forintot költhetnek az érintett tanácsok. Megállapí­tották azt is, hogy tovább kell folytatni azt a jót bevált gya­korlatot, miszerint a felújított pincék hasznosításával terem­tik elő a védelemhez szükséges pénz egy részét. A tervszerű munka eredményeként máris lehetővé vált, hogy a két leg­nagyobb „pincés város” — Eger és Pécs - mindinkább előtérbe helyezheti a pincék hasznosítását. Ugyanerre tö­rekszik Szentendre város taná­csa is. Mint elhangzott: a fel­újított pincék egy részét bérbe adták iparosok, iparművészek részére, akik azokat műhely­nek, raktárnak használják. A tavalyi bevétel még csak né­hány tízezer forint volt, de ar­ra számítanak, hogy a tervidő­szak végére ez az összeg meghaladja a több százezer forintot. ülést tartott tegnap délelőtt Pécsett a Baranya Megyei Ta­nács végrehajtó bizottsága. A testület - Horváth Lajos elnök­letével - megtárgyalta a me­gyei Adatforgalmi és Húsipari Vállalat lakosságot ellátó tevé­kenységét, a gépjárművezető­képzés helyzetét, tájékoztatót hallgatott meg a megye táv­beszélő-hálózata fejlesztési programjáról. * Aligha szorul bizonyításra: a végrehajtó bizottság napirend­jei közül a telefonhelyzetet te­kinthetjük „sztártémónak". így a Húsipari Vállalat tárgyalt te­vékenységéről csak annyit: fej­lesztési programjukat a testü­let kiemelkedően jónak ítélte, a lakosságot ellátó tevékenysé­gét megfelelőnek. Hasonló volt a véleménye a végrehajtó bizottságnak a gépjárművezet- tő-képzésről is, amit megerősí­tett a Közlekedési Főfelügye­let képviselőjének értékelése: országos összehasonlításban is jó eredményeket könyvelhetnek el e téren Baranyában, a kép­zés elsősorban a forgalomban való részvételre és nem a vizs­gára készíti fel a tanuló veze­tőket, vagyis a tematika a je- lenleai forgalmi viszonyok meg­ismerését, elsajátítását céloz­za. Természetesen a legtöbb fel­vetést a távközlés fejlesztését taglaló tájékoztatóhoz fűzték a testület tagjai. Néhány kér­dés az előterjesztőhöz, Varga Sándorhoz, a Posta Pécsi Igazgatóságának vezetőjéhez: a Kertvárosban mikor lehet köt­vényeket vásárolni? Milyen fej­lesztési elképzelései vannak a postának Vasason? Mikorra várható Mohács és térségének bekapcsolása a távhívásba? Van-e elképzelése a postának arra, hogy a távközlés — ezen belül a telefonhálózat bővíté­se értendő most — fejlesztésé­ben a tanácsok érdekeltségét növelje? A cél adott: különböző fej­lesztési forrásokra támaszkodva a posta igyekezzen behozni a távközlésben mutatkozó lema­radását. Ebben a munkában nagymértékben támaszkodik a tanácsokra. Példának okáért Pécs Megyei Város Tanácsa 35 millió forintot a visszatérítés igénye nélkül adott át a fej­lesztésekre, ezen túl 27 millió forint kölcsönt, intézményei he­lyett meg kell vásárolnia a telefonkötvényeket - súlyos százezrekről van szó —, illet­ve a kényszerköltöztetés eseté­ben a telefonnal rendelkező lakások elhagyói érdekében egyenként 25 000 forintot fizet be, hogy a költözőknek az új helyen is legyen telefonjuk. Mindösszesen ez komoly össze­get jelent, jogos hát a megyei tanács elnökének a kérdése: miként tehetné érdekeltebbé a tanácsokat a posta a telefon­fejlesztésben?- A kérdésre Walter Ferenc, a Magyar Posta elnökhelyette­se válaszolt, elmondva: érde­keltséget takar az is, hogy a ta­nácsok hozzájárulása fejlesz­tést, vagy annak meggyorsítá­sát szolgálja, ennek megvalósu­lása pedig közvetlen gazdasági előnyt jelent, másrészt az érde­keltség növelését — tehát azt, hogy a tanácsok még nagyobb összegekkel járuljanak hozzá a távközlés fejlesztéséhez — szol­gálhatja az is, ha társulási formában működnének együtt a postával. Elmondta, hogy a tervidőszakban 40 milliárd fo­rint áll rendelkezésre e célra, ennek 40 százalékát azonban a rekonstrukció, az elavult be­rendezések életben tartása igényli. Térjünk vissza a megemlített kérdésekhez- A kertvárosi tele­fonhelyzetről Varga Sándor el­mondta, hogy most épül a vá­rosrészben a telefonközpont, várhatóan a jövő évben készül el, utána kezdik a beszerelést. Ekkor dől el - 1988-ban - az is, hogy lehet-e itt is kötvénye­ket vásárolni. A vasasi fejlesz­tés kicsit távolabbinak tűnik, a posta keresi a megoldást, a beruházás 51 millió forintba kerülne, 1991-re valósulhatna meg. Jó hír a mohácsiaknak, illetve a városkörnyéknek: a helyi tanács 12 millió forinttal, a posta 10 millióval járul a fej­lesztéshez, eredményeként 1989-ben a városban lévő ál­TOT-elnökség: Van saját erő, de keli az állami intézkedés tamásokat bekapcsolják a táv­hívásba, további bővítésre nincsen lehetőség, de a fejlesz­tések révén például Boly is be­lép a távhívási rendszerbe, Mohácson keresztül. S még egy információ: bár a posta raktáraiban még na­gyon sok új telefonkönyv van - kevesebben igényelték, mint amennyire számítottak —, az elmúlt évek fejlesztései indo­kolhatják egy újabb kiadását. Erre - a kötvényvásárlások függvényében is - elképzelhe­tő, hogy már 1988-ban sor kerül, s megjelenik Pécs és góckörzete új telefonkönyve. M. A. A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának újonnan megválasztott elnöksége Szabó István elnökletével szerdán megtartotta első ülését. A tes­tület a mezőgazdasági szövet­kezetek V. kongresszusának határozataiból adódó tenniva­lókat vitatta meg. Megállapította: a kongresz- szus a szövetkezeti mozgalom helyzetéhez és céljaihoz, vala­mint az időszerű népgazdasági és társadalmi követelmények­hez igazodva elkötelezett és felelősségteljes munkát végzett. A dokumentumokban és a fel­szólalások során napirendre került témák között nagy súly­lyal szerepeltek a szövetkezeti mozgalom erőinek, tartalékai­nak mozgósításával összefüggő teendők. Továbbá az, hogy a következő időszakban az eddi­ginél nagyobb gonddal' kell nyomon követni a gazdálkodás külső feltételeinek alakulását. A mezőgazdasági szövetkeze­tek előtt álló feladatok telje­sítése a szövetkezetéknek és azok érdekképviseletének kö­vetkezetes munkáját és na­gyobb erőfeszítéseit igényli. Vannak azonban olyan tenni­valók — mutatott rá az elnök­ség — amelyek elvégzéséhez állami intézkedésekre is szük­ség van. István-aknal helyzetjelentés Betongátak közé szorították a tüzet Elítélték a szekszárdi gázolót A Tolna Megyei Bíróság jó­váhagyó végzésével jogerőre emelkedett az az ítélet, ame­lyet a Szekszárdi Városi Bíró­ság hozott a tömeges gázolást elkövető Németh Sándor szek­szárdi lakos ügyében: közúti baleset gondptlan okozásának vétsége miatt 10 hónapi, fog­házban végrehajtandó szabad­ságvesztésre ítélték és a köz­úti járművezetéstől öt évre el­tiltották. Németh Sándor tavaly szep­tember 22-én Szekszárdon, a Fürdőház utcában gépkocsival a járdán elütött öt gyerme­Szovjet sztomatológusokat fo­gadtak tegnap a pécsi Fogá­szati Klinikán. G. M. Barer professzor, a Moszkvai Fogá­szati Intézet vezetője, valamint J. A. Volkov, az említett intéz­mény tanársegédje a Szovjet Egészségügyi Minisztérium meg­bízatásából jöttek Magyaror­szágra. Pécsre érkezésük előtt a szovjet vendégek Budapes­ten és Szegeden töltöttek né­hány napot. A professzort és tanársegédjét a Pécsi Fogá­szati Klinikán Szabó Imre pro­fesszor, az intézet igazgatója fogadta.- A három magyar város­ban tett látogatásunk célja az egyetemi fogászati klinikák és azok oktatási rendszerének to­két és két felnőttet; közülük hatan súlyos sérüléseket szen­vedtek. A széles körű szakértői vizsgálat megállapította, hogy a balesetet kizárólag a gyors­hajtás okozta, a gépkocsinak műszaki hibája nem volt. A bí­róság súlyosbító körülményként értékelte a vádlott nagyfokú gondatlanságát. (A 40 kilo­méteres sebességkorlátozó táb­lával ellátott útszakaszon két­szeresére gyorsította fel járműve sebességét, mégpedig teljesen indokolatlanul, másrészt a kel­lően be nem látható, balra ívelő, lejtős úton kezdett előz­nulmányozása — mondotta Ba­rer professzor. Utunk során már eddig is számos hasznos ta­pasztalatot szerezhettünk a fo­gászati oktatással és a be­tegellátással kapcsolatban, és természetesen nem maradtak el a különböző tudományos problémáknak a megvitatásai sem a magyar kollégákkal. Mielőtt Magyarországra jöttünk, behatóan tanulmányoztuk a magyar fogászat különböző szakterületeinek szakirodalmát, így már Pécsre érkezésünk előtt tudtuk, hogy az itteni sztoma- tológusok kidolgoztak egy új elektrokémiai diagnosztikai módszert. Ezt is szeretnénk részletesen megismerni. K. E. ni egy személygépkocsit. Ezért vesztette el uralmát az általa vezetett kocsi fölött és futott a járdára.) Súlyosbító körül­mény az is, hogy két évvel ko­rábban ittas vezetés miatt pénz- büntetésre ítélték. A Fürdőház utcai gázolás után nem álla­pítottak meg nála alkoholfo­gyasztást. Enyhítette a bünte­tés súlyát, hogy a vádlott min­denre kiterjedő beismerő vallo­mást tett, továbbá, hogy há­rom gyermeke van, akik közül az egyik tartósan károsodott egészségi állapotú, otthoni gon­dozásra szorul. Hétfő hajnal óta nem volt otthon Csefe András üzemve­zető - azóta csak. néhány órát aludt irodájában, ahon­nan a tűzlokalizálási munkát irányítja. Mint ismeretes, hét­fő ‘hajnalban a pécsi István­oknál dicspécserszoba műsze­rei jelezték először, hogy tűz lehet a mélyben: a megenge­dettnél magasabb szénmono- xid-afány volt a hatodik szint 7. telepi fejtésének kihúzó lég­áramában. Tegnap is 'a helyszínen ta­láltuk Merer Emilt, a Mecseki Szénbányák vezérigazgatóját, aki összefoglalta az észlelés­től eltelt idő eseményeit:- Az adatok észlelése után a felelős műszaki vezető azon­nal megtette a szükséges in­tézkedéseket. A helyszínelők a 0,05 térfogatszázalék szén- monoxid mellett füstöt is ész­leltek az elszívócsőben, azért maradéktalanul megkezdődött a fejtés illetve a potenciáli­san veszélyeztetett körzet ki­ürítése, ezzel párhuzamosan a bányamentők riadóztatása. A tűzvédelmi intézkedési tervnek megfelelően megkezdődött a tűzgátkeret építése a fejtés közelében lévő ‘harántvágat­ban, mivel azonban e munkák közben a tűz látható jelei is mutatkoztak, a bányamentők kivonultak o.nnan, s a lezárás­ra alkalmas gát helyét egy nem veszélyeztetett területen kijelölve, újra kezdték a tűz lokalizálását. Ez a munka 26- án hétfőn 17.15-re megtörtént, 12 órás biztonsági várakozás utón egy bányamentőraj a lég­szinten felderítő bányabejáróst végzett, és megállapította, hogy a fejtési légvágatban nincs veszélyhelyzet. Légmintá­kat is vettek, így " megállapít­ható volt, hogy robbanóképes elegy nem volt jelen. Meg­kezdődhetett a légszinten is a tűzgát építése. Szerdán délután 3 órakor szállt ki az egyik mentőcsapat, vezetőjük Magda Imre beruhá­zási főmérnökhelyettes: A KISZ előtt álló időszerű feladatokról tanácskoznak öt napon át Györgyösön az egye­temek és főiskolák KISZ veze­tői. A szerdán megnyílt talál­kozón részt vesznek az ország valamennyi felsőoktatási intéz­ményének ifjúsági vezetői. — Amikor elindultunk, már csak fél négyzetméternyi volt vissza a falazásból. Első lépés­ként a 27 kilós betonidomok- ból negyvenes falat építettünk, négyre biztosan végeznek vele a többiek. Amikor ez kész, ak­kor nyolc órát várakozunk. Ha ez idő alatt nem történik rob­banás a lezárt területen, ak­kor ezt a falat felhizlaljuk egy­méteres vastagságúra, s akkor már jó esélyünk van arra, hogy oxigént nem kapva - a tűz két-három hét alatt kialszik. Utoljára ehhez hasonló tűz 1978-ban volt István-aknán a hár­mas telepen. Sajnos, nem rit­kaság ez a mecseki szénme- áencében. Mérei Emil elmond­ta, hogy még vizsgálják a tűz keletkezésének körülményeit, s azt is, hogy hárommillió forint értékű az a gépi berendezés, ami a tűzgótakon belül ma­radt. Az ezekben keletkezett vagy keletkezendő kár mérté­két csak a tűz eloltása után lehet megállapítani. Ennél je­lentősebb kárt okoz a terme­léskiesés, ugyanis napi 800 tonnát produkált ez a fejtés. Az is csak a tűz teljes elol­tása, s alapos bányaműszaki vizsgálatok után dől el, hogy itt újra lehet-e kezdeni a szén- termelést, vagy egy másik hely­re kell telepíteni a fejtést. Az eszmecserén a többi kö­zött előadás hangzik el arról, hol tart a KISZ XI. kongresz- szusán elfogadott program megvalósítása, mi a KISZ sze­repe a politikai, gazdasági életben. Szovjet orvosok a pécsi fogászati Klinikán Felsőoktatási KISZ-vezetök tanácskozása Közérdekei témdkröl tárgyalt a megyei tanács «végrehajtA bizottsága r ■ r ff 1 ' L _ f i ■ f 1 fiMIfil*lftiIlífií,Iffitfi II fi ÜT OO fifi fi fOififflifi VUHIÚIIIIU ■ VLvlU liuUlaUv uu U IvllllUll Már nincs közvetlen veszély — mondja Magda Imre (bal oldalon) tegnap délután, miután bányamentő csapatával kiszállt az István-aknán.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom