Dunántúli Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-30. szám)

1987-01-28 / 27. szám

1987. január 28., szerda Dunántúli napló 5 A Bólyi Mező- gazdasági Kombinát pártbizottságának ülése A Bólyi Mezőgazdasági Kom­binát pártbizottsága ülést tar­tott tegnap délután a kombi­nát központjában. Az ülésen részt vett Lukács János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Bor­sos János, Mohács Városi Párt- bizottság első titkára. A pártbizottsági ülésen érté­kelték a kongresszus óta vég­zett munkát, megtárgyalták az 1986-os év tapasztalatait, meg­vitatták az 1987. évi munkater- vet. Az ülésen nyugállományba vonulása alkalmából felmen­tették tisztsége alól Fóris Kál­mánt, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát pártbizottságának titkárát. Az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága nevében Lukács János elismerését és köszönetét fejezte ki Fóris Kál­mánnak — mintegy három év­tizedes — pártmunkás tevékeny­ségéért. Majd átnyújtotta az Elnöki Tanács által adományo­zott Szocialista Magyarorszá­gért Érdemrendet. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát pártbizottságának titkárává Papp Károlyt válasz­tották. Környezet* védelmi pályázat Ábrahám Kálmán államtitkár, az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal elnöke kedden sajtótájékoztatón jelen­tette be, hogy az OKTH pá­lyázatot indít „A szebb, em­beribb környezetért1' címmel. A Magyar Televízió és az OKTH kezdeményezésére minisztériu­mok, főhatóságok, megyei ta­nácsok és társadalmi szerveze­tek csatlakoztak a pályázat meghirdetőihez, s csaknem 15 millió forintot ajánlottak fel a legeredményesebb pályázók­nak. A kezdeményezés célja, hogy a társadalom legszéle­sebb rétegei társadalmi akci­ókban konkrét környezetvédel­mi feladatok megoldásában vegyenek részt. A pályázaton települések, munkahelyi kollektívák, lakókö­zösségek, egyéb kisebb közös­ségek vehetnek részt, felajánl­va a természetes vagy épített környezet egy pontosan körül­határolható területének közös­ségi célú védelmét, fejleszté­sét, rendezését, vagy egyéb környezetvédelmi feladat meg­oldását. A pályázatra intéz­ményi feladatkörben elvégzen­dő munkával, vaqy máshol már díjazott pályaművel nem lehet jelentkezni. A pályázatot a Magyar Te­levízió Natura Szerkesztőségé­hez (1810 Budapest, Szabadság tér 17.) kell benyújtani 1987. március 31-ig. Út van, a busz mégsem jár jelenleg még nem jár fel az autóbusz, a kövágótöttösi falu végére Információs adatbank, cég léd pusztai oluasökönyu A Megyei Művelődési Központ terveiből Elsősorban nem mi akafunk programokat, műsorokat szer­vezni, hanem segítjük a helyi kezdeményezések megvalósítá­sát — fogalmazták meg a Ba­ranya Megyei Művelődési Köz­pont feladatkörének, módszer- .tani munkájának egy fontos részletét a tervekben, az idei esztendő feladatainak áttekin­tésekor. ízelítőül a művelődési köz­pont terveiből néhány: infor­mációs, dokumentációs adat­bankot hoznak létre, részben hagyományos, regiszteres mód­szerekkel, részben számítógé­Falugyűlés Kövágótöttösön Sem lefelé, sem fölfelé nem volt könnyű haladni. Hiába apróztuk a lépést, csúszkáltunk a mély völgy és a hirtelen ma­gasodó, erdős partoldal által közrefogott ösvényen. Csak az út egyharmad részét tettük meg, mert ott, ahol igazából nekiereszkedik a mélynek, in­kább visszafordultunk. Mi meg­tehettük, hiszen csak kíváncsi­ságból vágtunk neki, de a kő- vágótöttösiek egy része na­ponta erre jár a buszhoz igye­kezve. Iskolások és felnőttek kora reggel és késő este is, többnyire zseblámpa fénye mellett, mert a közvilágítás sem megfelelő. Érthető, hogy a hétfő esti falugyűlés egyik központi té­mája volt ez az ösvény, illetve az, hogy miért nem jár át az autóbusz a település másik ré­szére, az egykori Kistöttöst Nagytöttöstől elválasztó völgy túlsó oldalára. Az út és a buszforduló tavaly elkészült, december 8-tól két hétig át is mentek a járatok, aztán a haj­tűkanyarra és a rossz útviszo­nyokra hivatkozva leálltak. Pe­dig akkor még nem is volt igazán tél — állítják a hely­beliek. Ezért az útért és a buszfor­dulóért sokat dolgoztak az itt lakók társadalmi munkában, s még így is több, mint félmillió forintot költött a kialakítására a Kővágószőlősi Községi Közös Tanács, amelyhez Kővágótöttös is tartozik. Ugyancsak az el­múlt évben festették, mázolták ki az iskola termeit. illetve parkettáztak is. Idén szeretnék rendbetenni az elöljáróság, a kultúrház és az orvosi rendelő épületét és felújítani a teme­tőhöz vezető utat. Ezek a feladatok — ugyan­úgy, mint a tavalyiak — jóval meghaladják a társközség fej­lesztési lehetőségeit, de a szőlősi közös tanács vb-titká- rának, dr. Illés Juditnak a sza­vaiból kiderült, hogy bátran mernek többet tervezni a 360 lakosú településre, hiszen ta­valy is ők voltak azok, akik a Nemzeti Zászlót nyert Bakonya után a legtöbb társadalmi munkát végezték. Megerősítet­te ezt Hell Mihály népfrontel­nök is, aki imponáló tájéko­zottsággal sorolta, hogy idén hol, milyen terv megvalósításá­ra, milyen munkára lesz szük­ség, s hogy kik azok, akikre eddig is és ezentúl is számít­hatnak. Az iskolában tartott falugyű­lés szép számú résztvevői kö­zül alig akadtak néhányon, akik nem mondtak véleményt, akik viszont igen, azok egy­részt ugyanígy közelítettek a feladatokhoz, másrészt kibőví­tették azoknak a teendőknek a sorát, melyekben lépni kellene. A buszkérdés mellett a legtöb­ben a gyakori vízhiányt sérel­mezték. Annál is inkább, mert a kővágótöttösiek társulásos alapon építettek vezetéket, s a költségeket még évekig fizetik. Többen olyan idős emberek sorsára hívták fel a közös ta­nács vezetőinek figyelmét, aki­ket a helybeliek ugyan — jó­szomszédságból, szeretetból — eddig is gondoztak, de azt tar­tanák megnyugtatónak, ha ez c gondoskodás szervezett és folyamatos lenne. T. É. A kulcsszó: művelődés! Á megyei Cigány Tanács ülése Megalakulása óta első ülé­sét tartotta tegnap délután a Hazafias Népfront Baranya Megyei Bizottsága mellett mű­ködő Cigány Tanács Csonka Sándor elnökletével. Nem akár­milyen feladattal kezdte meg a testület érdemi működését: a cigánylakosság helyzetéről, társadalmi beilleszkedéséről készülő jelentés tervezetét vi­tatta meg, amely a közeljövő­ben az MSZMP Baranya Me­gyei Bizottsága Végrehajtó Bi­zottsága elé kerül megtárgya­lásra. A vitát Mezei József, a megyei pártbizottság munka­társa vezette, mint a jelentés- tervezet készítője. A jelentéstervezet teljes kö­rűen méri fel a cigánylakosság helyzetét; életkörülményeit, munkalehetőségeit, egészségi állapotát, iskolázottságának szintjét, közéleti aktivitását, társadalmi beilleszkedésének eredményeit és gátjait. Oly­annyira teljes körűen, hogy a vita során sem merültek fel újabb szempontok, tények, kö­vetkeztetések, feladatmeghatá­rozások. A felszólalók azonban saját tapasztalataikkal segítet­ték tovább finomítani, differen­ciálni a helyzetképet. Sok szó esett a cigánylakosságot sújtó, általánosító előítéletekről, ame­lyek újabb előítéleteket terem­tő reakciókat- váltanak ki. Pél­dával, vagy nyíltan kimondva többen megfogalmazták; a ci­gánylakosság társadalmi fel- emelkedése segítésének alap­feltétele, hogy megismerjék ezt a réteget, amely segítségre szorul, de ma mór nem első­sorban anyagi támogatást vár. Jónéhányszor, ha más más megközelítésben is, kulcsmon­datként hangzott el a vitában: a cigánylakosság a felemelke­dését szolgáló helyre kerüljön a társadalmi munkamegosztás­ban, ahhoz magasabb művelt­ségi szintre kell eljutnia. En­nek az útnak a megtételéhez a közös felelősségérzet, az ál­lami, társadalmi segítség mel­lett feltétlenül szükséges az is, hogy a cigánylakosság több­szörösen hátrányos helyzetű ré­tege maga is tudatosan vállal­ja és akarja az előrelépést. D. I. Nemzetközi gasztronómiai hetek A szász konyha vadételeiből A Hungar Hotels nem üzletnek szánja Drezdai szakácsok sürögtek- forogtak — mélynarancssárga, duplasoros kabátjukban, koc­kás nadrágjukban, hófehér sap­kájukban - klasszikus szabá­lyok sűrűsödtek — tegnap a pécsi Nádor éttermének kony­hájában, késeikkel, kanalaik­kal, edényeik csörömpölésével nyitányt adva a Hungar Ho­tels újabb „téli évadjának”, a gasztronómiai hetek idei ren- dezvénysorozatá nak. Pontosabban: a nyitány még a múlt pénteken megvolt, je­lesül a törzsvendégek fogadá­sával. A szász konyha vadéte­leit felvonultató napok 27-30. között vannak, bizton mondha­tom: különös ízekkel, kellemes hangulattal várva a nemzet­közi ízek után érdeklődő ven­dégeket. Mint Varga Csabától, a Hungária Szálloda és Étte­rem Vállalat önálló egysége­ként működő Nádor Szálloda igazgatójától megtudtuk, az idei rendezvénysorozat komoly hagyományokra épül: 17 év sikeres gyakorlatára. Ez a több mint másfél évtized alatt kö­zel negyedszáz nemzet kony­hája mutatkozott be a pécsi­eknek. Érdekes módon nem a mi főztjeinkhez közeli ízeket felvonultatok aratták a legna­gyobb sikert, hanem éppen az egzotikus, a kínai, a thaiföldi konyhák termékei. A szász konyha ételei ezen a rendezvényen jobbára a vadhúsokra alapozva készülnek. Ami nekünk ugyan nem szokat­lan — eredetileg —, óm a ki­tűnő drezdai szakácsok által elkészített glassírozott szarvas­sült, a vaddisznósült tarandl módra, vagy a desszertként fo­gyasztható áfonyakrém bizo­nyára sokaknak jelent újdon­ságot. Mindezt a Nádor Szálloda nem üzleti fogásként vezeti elő: az ilyen rendezvények nem jelentenek anyagi sikert. Ám úgy érzik a vezetők, hogy a más országokból érkezett szakácsok tudományának be­mutatása inspirációt adhat az itt dolgozó kollégáiknak, más­részt kurióz izekhez juttatja a vendégeiket. És eddig ez az elmúlt 17 évben sikerült is, és várhatóan sikerül idén az ar­gentin konyha, az Adria ízei és a többi rendezvényükön is. M. A. pes technikával. Elkezdték az adatgyűjtést, amely túl megy a statisztikai adattároláson, ki­tér a tartalmi munka feltérké­pezésére. Számontartják, töb­bek között, hány amatőr együt­tes dolgozik a megyében, kik a vezetőjük, milyen a reperto­árjuk. A művelődési otthonok hálózatáról és szakember-lét­számáról is összeállítják a szükséges információkat. Az adatbank segítségével a ké­sőbbiekben a folyamatokat is figyelemmel lehet kísérni. Tö­rekvéseiket példázza a cegléd- pusztai faluház, amelyet a ta­vasszal adnak át. A kis tele­pülés lakóival, az ő kérésükre fölfigyelve, az épület tervezé­sétől kezdve közösen formálják a faluház leendő működési kö­rét. Az átadásra készítik el a „Ceglédpusztai olvasókönyvet”, amelyben helytörténeti írások, az építkezés naplója, progra­mok és információs rovat kap helyet. Az információs rovatból megtudható az autóbuszok me­netrendje, a körzeti orvos ren­delési jdeje és sok minden egyéb. Elkészítették a Tüzér ut­cai Mozgalmi Házban létreho­zott politikai-közéleti informá­ciós központjuk katalógusát. A Mozgalmi Házban stúdió, fonotéka, folyóirat- és média­tár segíti a politikai-közéleti tájékozódást. Kérésre készíte­nek hangfelvételeket, illetve vállalnak hangfelvételek átját­szását. Kedden és csütörtökön 14—18 óráig várják az érdek­lődőket. A Megyei Művelődési Központ dolgozói, külsős szak­embereket is bevonva, kutató­munkát is folytatnak: Pécs köz- művelődési intézményrendsze­rének működését, hatékonysá­gát vizsgálják. Öngyulladás Pécsbánya­üzemben A Mecseki Szénbányák Pécsbánya üzemében hétfőn reggel 5.40 órakor a diszpé­cser szolgálatnál lévő szénmo- noxid-mérő műszerek szénmo- noxidot jeleztek, a hatodik szint második keleti keresztvá­gat 7. telepi fejtésének kihúzó légáramában. Ennek ellenőrzésére az üzem tűzvédelmi felelősét az üzem­vezető o helyszínre küldte. A tűzvédelmi felelős megállapí­totta, hogy a fejtésben kezdő­dő, szénöngyulladóstól eredő bányatűz van. A tűz kifejlődője olyan gyors volt, hogy a 7. telepi fejtést, majd ezen fej­téssel egy légosztályba tartozó 11. telepi fejtést és az ott lévő öt vágathajtási munkahelyet 8.25 órára kiürítették. Ezt követően a tűz behúzó légáramának elzárását vé­geztél^ a bányamentők. Kedd délutánig befejezték e mun­kát, így a tüzet lassan lokali­zálták. Az előírások és a tapaszta­lati adatok alapján, a behúzó légáram lezárását követő nyolc óra múlva — amennyi­ben a légmérési adatok nem mutatnak robbanásveszélyt - a kihúzó légóramelzárást is el­végzik. Várhatóan szerda dél­utánig teljesen megszüntetik o tüzet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom