Dunántúli Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-30. szám)
1987-01-26 / 25. szám
I A Dunontait n m 1987. január 26., hétfő A férfinyakak spirálban csavarodnak utána Amikor a kalauznő portrékat ír Leírom bátran: néha tőle szép az expressz. Jön nád- szálvékonyan és aranyszőkén ahogy vasúti közeg még nem jött. mióta sínek vannak a határban. Némely jóízlésű férfiutas elgyönnyörködik és olyan sután nyúlkál a zsebében, hogy vonatjegy helyett a saját felesége fényképe keveredik a kezébe, azt meg ilyenkor ne mutogassuk. Eny- nyi a riport indítéka! Az aranyszőke kalauzlány: Bebesi Éva. Legalább havi kettőszáztíz órát vonatozik. Ha Kosztolányi Dezső hites portrékötetében az Alakok-ban megírta, volna őt, most kiszámolná, hogy Bebesi Éva hányszor utazhatta volna körül a Földet több esztendős kalauzkodása óta. De a számok ezúttal nem, jellemeznek sem utast, sem kalauzt. Mert kétféle .emberről esik itt most szó: Egy konkrét kalauznőről és elvontan az utcsról. A jellemzéshez kultúrát ad Bebesi Éva egyénisége: nyomdász volt, vagyis a munkásság krémjéből jött, újságíró szeretett volna lenni, vagyis eredendően kiváncsi természet, s három évig az NDK-ban dolgozott, fgy német nyelvismerete és a nemzetközi összehasonlítás is jó fedezet a munkájához. — A férfiak néha kikezdenének magával? — Igen, s határozottan kell leállítani őket. Ez még az ötvenes évek hirtelen elnőiesedett kalauztársadalmának rossz híre fniatt van. De aki tolakodik, megkapja a szóbeli hidegzuhanyt.. — Mijyen ember az utas? — Ha panasz van, határozott és nem ismer pardont, de ha valamire szüksége van, azonnal szerény és udvarias. Hiába ismét az önérdek korát éljük. — Mivel lehet megnyugtatni a felháborodott utasokat? — A kalauz lefékezett idegeivel, vagyis nyugalommal és pontos információkkal. A sokkal magasabb fizetésű vasúti vezetők helyett a kalauznak kell lenyelnie az utasok sértegetéseit a szervezetlenségek miatt. Ez a kalauz sors! Bár az utóbbi időben már szervezettebb a vasút és sokkal kevesebb panaszt kell lenyelnünk. — Fizetés? — Havi hétezer forint. Pesten két vonat között néha elmenne színházba, de kevés a délutáni előadás, fgy gyakran beül egy-egy presz- szóba, s megdöbbenti a pincéreket: Szép szőke kalauz- lány aki hosszasan jegyzetel. Portrékat formál az . utasok embertípusairól. A férfinyakak spirálban utána csavarodnak, de már megint nem az irodalom érdekelte őket - hanem ő. Földessy Dénes Kertbarátok találkozója Hasznos és kellemes találkozót rendeztek szombaton a dél-dunántúli . kertbarátok Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Központban. Baranya, Somogy és Tolna megye kertbarát-köreinek képviselői abból az alkalomból töltöttek együtt egy tartalmas napot, hogy éppen tíz évvel ezelőtt alakult Szekszárdon a kertbarát kör. Az évfordulóról Varjas längs, a Tolna megyei népfrontbizottság titkára emlékezett meg. Látványosan szép kiállítást rendeztek a szekszárdi kertész- kedők a művelődési házban, a dél-dunántúli találkozó vendégéinek, sokféle termékükből, az almától a borig, a káposztától a különleges házi savanyúságokig. Egyúttal bemutatták a megyei és országos kiállításokon kapott díjakat, okleveleket is, amelyek tanúsítják a munkájuk szakmai értékét is. A dél-dunántúli kertbarátok borversenyének zsűrije a szigorú előírások szerint munkálkodott 120 borminta kóstolgatásával, egy másik helyen pedig előadásokat tartott a kertészeti és élelmiszeripari egyetem három oktatója. A gyümölcstermesztés, a zöldség- palónta-nevelés legújabb, gyakorlati tudnivalóit ismertették, valamint - útibeszámolóként- a kaliforniai szőlőtermesztés tapasztalatait. A borverseny biráló bizottságaiban a három megye vezető borászati szakemberei dolgoztak és a verseny utolsó szakaszában a „csúcszsűri” újra kóstolgatta a legjobb borokat. Az eredmény kihirdetése előtt dr. Diófási Lajos, a Pannonvin Borgazdasági Kombinát vezérigazgató-helyettese értékelte a versenyt, a bemutatott termékek minőségét. A legjobb fehér bort Baranya megyéből Balázs László, Somogybái ilj. Légi Ottó, Tolnából Gádor István küldte be a versenyre. A vörös borok kistermelői közül pedig Baranyában Ritter Tamás, Tolnában Saramé János bizonyult legjobbnak. (Somogybái nem szerepelt vörös bor.) Az elismerő oklevélen kivül értékes tárgy- jutalmat kaptak. Különdíjat adott a zsűri Dévény Péternek, Fekete Jánosnak, Kaposi Istvánnak, Karácsonyi Józsefnek és Nagy Sándornak. Gemenci József Egy kis kép/ beragasztva könyvbe „Egy kis kép, beragasztva a könyvbe, rajta valami jellemző a könyv tulajdonosáról és a tulajdonos neve. Ez az ex libris. Nézze például, ez egy szabómester számára készült, szeret olvasni és gitározni. Ez a pécsi doktor meg - szemorvos, nem véletlenül van a szemüveg lencséjében pécsi épület. Ez az ember épitész, ez pedig kedves rokonom, Németh Marika művésznő rendelésére készült: fönt a színházat jelképező két maszk, alul két kutyafej — mert két kedvenc kutyája van." A pécsi belvárosi lakás, ahol Varga Anfal az ex libris jellegzetességeiről mesél, zsúfolt lakás: a házigazda képeivel van tele. Varga Antal 79 éves, anyag- és áruforgalmi előadóként ment nyugdíjba. Valamikor, a harmincas évek elején a Képzőművészeti Főiskola Pécsett működő alkotócsoportjában tanult - tandíjmentes diákként, ami nagy szó volt akkoriban. Később Gebauer Ernő festőiskolájának növendéke volt. Pályája nem a művészet felé kanyarodott, a festés, rajzolás megmaradt szép időtől Új rendelet az ittasság ellenőrzésére Több intézkedés is szolgálja motanában az italozás visszaszorítását. A munkahelyen az ittasság szigorúbb ellenőrzése együtt járhat azzal, hogy a dolgozók esetenként kifogásolják majd a vizsgálatot végző rendészek, munkahelyi vezetők megállapításait. Az egészség- ügyi miniszter 16/1986. (XII. 17.) számú rendelete értelmében — mely a Magyar Közlöny 1986. évi 52. számában jelent meg — január 1-jétől, ha a munkáltató a nála munkaviszonyban álló dolgozónál ittasságot ellenőriz, s a vizsgálat eredménye vitatható, az erre illetékes orvostól nemcsak a munkáltató, hanem a dolgozó is kérheti a munkáltatóján keresztül a vérvételt. Ehhez a munkáltató szerzi be a bontatlan véralkoholvizsgálati dobozt. A véralkoholvizsgálatot — amelynek költségeit a munkáltató fizeti •—• a területileg illetékes orvostudományi egyetem igazságügyi orvostani intézete végzi. Az igazságügyi orvostani intézetek címét, az egyetemek csekkszámla-számait a rendelet melléklete tartalmazza. A vérvétel ideje igazolt távolmaradásnak számit, de erre az időre munkabér nem jár. A véralkoholvizsgálat eredményével összefüggő munkaügyi vitában a dolgozó a munkaügyi döntő-' bizottsághoz fordulhat. A megrendelő építész tésnek. Az elmúlt években már csak ex libriseket készít ismerőseinek, barátainak. És cserél is. Mert az ex libris már régóta nemcsak arra a célra szolgál, hogy díszes jele legyen, kié a könyv, hai nem mint művészeti alkotás, nemes gyűjtőszenvedély tárgya is. A kisgrafika barátainak kiterjedt ‘országos, sőt nemzetközi hálózata van, a cserét, vásárlást, rendelést szigorú írott és Íratlan szabályok határozzák meg. Varga Antal is tisztes gyűjteményt mondhat magáénak a kapott nyomatokból, és sok boríték őrzi a maga által készített metszeteket. De mindnél érdekesebb, amit az ex librisek rendelőiről mesél: mindenkiről tud valami érdekeset, jellemzőt — ismerősről is, ismeretlenről is. Szívesen mesél ezekről, mint az egyedül élő emberek, akik örülnek a beszélgető társnak: egy szép szenvedélynek hódoló élet képe bontakozik ki elbeA színművésznőnek két kedvenc kutyája van széléséből. „Ma is csinálok ex librist. Megtervezem, lerajzolom, pauszra átveszem, magam metszem. És magam is préselem. Megszámoltam: tizenhét- szer hajtom a prés karját lefelé, tizenhétszer vissza. Harmincnégy hajtás minden egyes példány." G. T. Vonások Lenin arcképéhez Egész Moszkva beszél róla — ez esetben nem túlzott a Mo szkvoszkije Novosztyi című több nyelven megjelenő szovjet hetijlap, amikor a Lenin életének négy fontos epizódját bemutató tévéfilmsorozat fogadtatását értékelte. Már hetekkel előtte tudni lehetett, hogy nem akármilyen élményben lesz részük azoknak, akik két kedd és két szerda estén a televízió képernyője elé ülnek. A filmsorozat történetéhez hozzátartozik, hogy húsz évvel ezelőtt készült, és hogy az alkotók annak idején utasítást kaptak az elkészült film megsemmisítésére! Szinte a csodával határos, hogy végül is megmaradt egy kópia, magán viselve a viszontagságok nyomait, hiszen nem volt mód a vágási hibák korrigálására, a technikai egyenetlenségek kiküszöbölésére. Természetes ugyanakkor, hogy mindenkiben felvetődött a miért kérdése. Miért kellett a közönség elől elzárva tartani, sőt az utasítás szerint megsemmisíteni ezt a négy, ma is friss, élő, eleven filmet? A választ nem könnyű megtalálni. A film bemutatója, micsoda kínzó vívódások eredményeként döntött Lenin a megalázó breszti béke mellett. Milyen nehéz volt álláspontját megvédenie, megmagyaráznia. S számára nem az volt a fontos, hogy elismerjék tekintélyét, el- rogadják akaratát, hanem az, hogy megértsék őt. Mint a filmben Lenin mondja, azért lehet vezető, vezér valaki, mert tekintélyre tett szert. Ezt a folyamatot nem lehet megfordítani: a tekintély nem a funkcióból fakad, hanem azért kerülhet valaki egy szervezet élére, mert tekintélye van. Szerepel a filmekben Szpiri- donova, Kamkov, Martov, Buharin és Kollontaj. Igen, elképzelhető, hogy valaha valaki, nem is túl magas szintű vezető úgy nyilatkozott, hogy „nem kell nekünk ilyen nevekkel a történelem". Ez is lehet egy ok. Hogy sokaknak inkább lett volna ínyére a konfliktusok leegyszerűsítése, a jellemek sarkítása, az akkori idők ellentmondásainak lekerekíté- se — mint arra a Trud rámutat — az is bizonyos. A forgatókönyvíró Mihail Satrov, a ma ünnepelt, elismert drámaíró, akinek húsz évvel ezelőtt még elkeseredett csatákat kellett folytatnia az újfajta történelemszemlélet elismertetéséért. Satrov az október utáni kor valóban egyik legjobb ismerője a mai szovjet irodalom képviselői közül. Dokumentumokat, gyorsírósos jegyzőkönyveket használt, s bátorsága mégis lenyűgöző: Leninnek, a géniusznak kellett szöveget írnia, Lenin utánozhatatlan gondolkodásmódját, kíméletlen érvelését kellett reprodukálnia. A filmsorozat első két része a breszti béke megkötésével kapcsolatos vitákat, a törékeny béke megbontását célzó, a német nagykövet elleni merénylet után kialakult helyzetet mutatja be. Érzékelteti, mennyi mindennel kellett egyidejűleg foglalkoznia a forradalom vezérének. Igazolja, hogy az egyszerű emberek meggyőzése mennyire fontos Volt. Nyoma sincs Szverdlov monumentális magabiztosságának a „név Változatos utak, zúzmarás köd Újra a falvakban a VDN Az első meglepetés a ko- zármislenyi elágazásnál ért a tegnapi fagyos, párás hajnalon. Az addig tiszta út Újpet- re felé vezető, új szakasza csupa jég és letaposott hó, nem nagyon tisztították mostanság. Aztán a köd, ez a zúzmarát köpködő, dérszitáló vacak elkísért végig, Szajk előtt talán két fehér csík látszott csupán előre az út közepén. Nem volt nagy forgalom, óvatosan vezettek az emberek, tették ezt azért is, mert bizony több helyen — és többnyire éppen az újabban készült foltokban — szétfagyott az út. Tiszta az út Villányig, aztán a Magyarbóly felé menő be- kötőúton újra a jég és a letaposott hó, a faluban mindezt „tankcsapdaszerű” lyukak színesítik, néhány gondos háziasszony salakot szórt az útra. Érzik ők is, tarthatatlan ez az állapot, legalábbis ezzel segítenének. Tettük tiszteletreméltó, de legfeljebb annyit ér, mintha az újra sűrűsödő ködöt elfújni próbálnánk. Aztán a legkellemetlenebb útrész Magyarbóly és Bere- mend között. Itt, úgy tűnt, a legutóbbi havazás után hókotró sem járt. Elvadult tájon gázt nyomok . . . Csúszik, szinte járhatatlan, a köd miatt húsz méterre se látni. Csupán két fekete pont villan. Az egyik egy magányos varjú, a másik azoknak jár, akik megfeledkeztek erről a szakaszról. Be- remendtől újra jobb az út, ha-: miskás hócsíkok viszont maradtak itt is a közepén. Siklós környékétől megszűnik a köd, száraz az út Pécsig. Fél tíz van, a múlt heti kényszerszünet után több mint ezer Vasárnapi Dunántúli Napló tegnap újra eljutott olvasóihoz, Dél-Baranya falvaiba. Bozsik L. szerinti szavazást" a breszti békekötést ratifikáló kongresz- szus döntő pillanatát megelőzően. Lenin és a baloldali eszer párti Szpiridonova, vagy a Központi Bizottsággal egyet nem értő Buharin párbeszéde felejthetetlen. Határozott és magabiztos az eszerek véleményét összegző Kamkov, A harmadik rész Lenin sebesülése után, egy a Kremlben készült rövidke dokumentumfilmre épül. Bemutatja, hogy mi történt (történhetett) ezt megelőzően és azt követően: Lenin az orvosaival, Boncs- Brujeviccsel, Gorkijjal, majd a betegség utáni első kormányülésen. Végül a művészeti főiskolás fiatalokkal létrejött találkozót rekonstruálja a sorozat, amikor szó esett az új művészetről, az értékekről, a jövőről. A kitűnő anyagból Leonyid Pcsolkin rendező olyan sorozatot forgatott, amelyről sokáig beszél még egész Moszkva. M. Lengyel László Divat az ex libris